Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-18 / 33. szám
3o. szám. “V. évfolyam. Bridgeport, Conn. 1904. Augusztus 18. (HUNGARlAN-AMERiCAN REFORMED SENTINEL.) Hegjelen minden héten csütörtökön. Előfizetési ár egy érzre: Amerikáiba $2, Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Ill IIMiKli ül ÉÜS «1« MpMso o írni gill Meie. i. Lip uuk mult heti számában emli tettük, hogy ezzel a kérdéssel bővebben fogunk foglalkozni. Az ügy nagyon fontos és mindenesetre megérdemli, hogy nem csak mi, hanem mások is elmélkedjenek fölötte, mert -ez nem csak azokra a lelkészekre tar tozik, a kik minden áron segélyt akarnak kapni a szegénységgel küzdő magyar református egyháztól, ,,ha nem tartozik első sorban magukra a már szervezett gy ü'ekezetekre. A református egyház a nép egyháza. A református egyházban semmi se lehet gyűlöletesebb és veszedelmesebb, mint a ,,papuralom“. A nép az alap, a melyre épiteni kell. Hogy minden egyes olvasónk, sőt azok is, a kik kivül állanak egy házunkon, de az ügy iránt érdeklőd nek, azt kellőképpen ismerjék meg; mi minden személyes vonatkozást kerülni fogunk mindaddig, a mig Lentiünket e^y vágy más oldalról erre kényszeríteni nem fognak, csak arra törekszünk, hogy a tényt adjuk elő. A bekapcsolás, illetve a hazai egy házhoz való tartozás kérdése olyan régi, mint maga a missziói munkálkodás a magyarok között. Nem volt soha s ma sincs egyetlen egy magyar református lelkész sem, a ki őszintén ne óhajtaná az anyaegyházzal a legteljesebb szellemi kapcsolatot föntartani. De némelyek más összeköttetést óhajtanak s Amerikában oly egyházközségeket akar nak föntartani, a melyek „csupán, kizárólagosan“ a hazai egyházzal álljanak kapcsolatban s annak a főn hatóság , alá tartozzanak, miért is az anyaev-. háztól bizonyos „pénzbeli segély izést várnak“. II..y látszik, hogy míg régebben, 189' ban a magyar református egy ház egyetemes kon ven tje még u szellemi összeköttetés tereti is lélt a diplomáciai beavatkozástól, addig 1904 ben már az anyagi segélyezésre is kész. Mi nem vagyunk még az anyagi segélyezés ellen sem, ha az helyes formák között adatik meg. A helyes forma pedig nem lehet más, mint a melyet tdö Csutoros Elek indítva nyára a jolinstowni egyetemes lel - készi értekezlet elfogadott, az t. i. „hogy a kérdést oldja meg a hazai egyház a segélyező egyházakkal, illetve azoknak illetékes testületéivel“. Ha ez a határozat valósittatott volna meg, úgy nagyon sok kellemetlenség és zavar el lett volna kerülve. De nem igy történt. Trentonban a csatlakozni óhajtók egy újabb gyűlést tartottak s ott hoztak egy határozatot, a mely nem csak törvénytelen, hanem a legnagyobb mértekben keresztyénellenes is__ Ez a határozat azokat a lelkészeket, a kik csak a jolinstowni alapon akarnak csatlakozni, oklevelüktől akarja megfosztatni. E trentoni értekezlet határozata alapján tárgyalt a magyar ref. egyház egyetemes konventje az 1904 ju nius 6—9-én tartott gyűlésén, hol is a 73. szám alatt a következő határozat hozatott: 24. Olvastatott az egyetemes kon vent elnökségétől egyházkerületünkhöz küldött konventi határozat: Kivonat az ev. ref. egyetemes konvr-nt Budapesten 1904 junius 6—9 én tartott ülése jegyzőkönyvéből, 73. szám. Egyetemes kouventünk e! íöksége 1904 junius hó 8-iki kelettel az 190G decemberi konvent 27. számú hatá rozaía értelmében, mely Észak Ame rikában lakó magyar reformált hit- Borsosaink ügyeinek egyházi sze tnpontból leendő figyelemmel kiséré sével éa minden szükséges intézkedésnek az ált ala illetékeseknek vélt tényezőkkel való érintkezés rendén saját kizárólagos hatáskörében, de mindenkor a dunamelléki egyházkerület elnöksége utján történendő foganatosításával a konventi elnökséget bízta meg, következő jelentését és határozati javaslatát mutatja be: „Elnöki jelentés. Az amerikai magyar reformátusok egyházi életében több aggályos jelenség merülvén föl, Egyetemes Konventiink a kivándorolt református magyarság ügyét múlt év december hó 10 én tartott ülésén megfontolás tárgyává tette és 2r. jegyzőkönyvi szám alatt megbízta sa ját elnökségét, hogy Észak Ame rikában élő magyar reformált liitsorsosamak ügyeit egyházi szempontból állandó figyelemmel kisérvén, minden szükséges intézkedéseket az általa illetékeseknek vélt tényezőkkel leendő érintkezések rendén saját kizárólagos hatáskörében, de mindenkor a dunamelléki egyházkerület elnöksége utján foganatosítsa. Az e konventi határozatot megelö zött értekezleten többen azt az igen figyelemreméltó eszmét vetették föl, hogy_ a szóbanforgó fontos kérdést, egymással sokban ellenkező s éppen azért minden valószínűség szerint egyoldalú értesülések alapján a zöld asztalnál eldönteni nem lehet: hanem előbb valamely tekintélyes hazai egyházi férfiú kiküldése által a helyzetről s a viszonyokról közvetetten tapasztalatokat kellene egybegyüj teái. Midőn élve a nyert fölhatalma zással, a konventi elnökség az ügy intézéséhez hozzálátott, a kiküldés i eszméjét magáévá tette és Dégenfeld Schömberg József gróf fögondnok ur páratlan áldozatkészséggel és ügy szeretettel készségesen vállalkozott arra, hogy az Észak Amerikában fönnálló református magyar gyülekezőket egyenként meglátogatja s az amerikai nagy egyházi kötelékek vezetőségeivel is közvetetten érintkezésbe lép. A gróf ui körútjáról visszatérvén, örömmel jelenthette, hogy negyven három amerikai magyar gyülekezet a hazai egyházhoz való kizárólagos és teljes csatlakozás mellett nyilat j kozott. Amerikába szakadt református j hitsorsosaink ez alkalommal is fé-j nyes tanujelét adták a hazai egyház hoz való törhetetlen ragaszkodásuk nak s éppen azért az elnökség fölöt tébb kívánatosnak tartatiá, hogy a csatlakozni kivánó gyülekezetek egyházunkba szeretettel befogadtatnának. De a bekebelezés mellett az imént jelzett erkölcsi érven kívül egy másik, nem kevésbbé fontos ok is szól, melyet ha nem sikerül elhárítanunk magukra hagyott amerikai gyüleke zeteiok között a keresztyéni szeretet és béke helyét a versengés és vetél kedés, kölcsönös vádaskodás szelleme fogja fölváltani. A magyar ref. egyházközségek ugyanis két amerikai egyházi kötelék, t. i. a Reformed Church és Presbyterian Church között oszlanak meg, mely egyházak között bizonyos ellentetek mutatkoznak s ezen ellentétek átharapódznak a magyar gyülekezetekbe is úgy, hogy református véreink között saját táborukban szomorú felekezeti bar cot látunk hova-tovább elmérgesedni. Degenfeld-Schomberg gróf ur benyomása szerint remélhető, hogy abban az esetben, ha a csatlakozni kívánók túlnyomó többségének a honi egyházba való bekebelezése testet ölt, úgy a különböző okokból és tekintetekből ezidö szerint még csatlakozni nem kivánó kisebbség is elöbb-utóbb követni fogja a belépők példáját. „Mivel azonban az Egyetemes Konventnek a rendezéshez szükséges mérsékelt anyagi eszközök sem állanak rendelkezésére“ és mivel a kérdés tárgyalására szükséges intézkedések, egy csak nagyobb idöközönkint ülésező kollegiális szerv által nem tehetők meg célszerűen: az elnökség a legmegfelelőbbnek azt vélné, ha az Egyetemes Konvent az ügy intézésével a dunamelléki egyházkerület elnökségét bízná meg abban a föltevésben, hogy a szüksé-j ges fedezetet önkéntes adományok és gyűjtések utján be fogja szerezhetni. Tekintettel végül arra, hogy a csatlakozni kivánó gyülekezetek sorsát huzamosabb ideig függőben tartani nem lehet, a legnagyobb fokban fivanatos volna, ha a nevezett egyházkerületi elnökség a szükséges intézkedéseket a saját kizárólagos hatáskörében mielőbb megtenné. Áthatva a föntebbKkbeu kifejtett meggyőződéstől, az elnökség a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Az egyetemes konvent az elnökségnek jelentését tudomásul véve, köszönetét mond Dégenfeld Schömberg József grófnak, hogyaz Amerikában fönnálló magyar ev. ref. gyülekezetei fáradhatatlan buzgalommal egyenként meglátogatta s a helyszínén közvetetten tapasztalás folyta.i szerzett be értesüléseket az egyházközségek helyzetéről és sz kségleteiröl. A konvent a leg őszintébb örömmel üdvözli, hogy az amerikai református magyarság jelét adta a hazai egyházhoz való törhetetlen ragaszhodásának, midőn e gyülekezetnek túlnyomó többsége tgybázuukhoz való csatlakozás mellett foglalt állást. A szeretet es ragaszkodás e ritka pél dájára tekintettel, az Egyetemes Konvent kívánatosnak tartaná, ha a csatlakozni kívánó gyülekezetek egyházunkba szeretettel i -fogadtatnának. „Mivel azonban az Egyetemes Konventnek még az ügy rendezéséhez szükséges mérsékelt anyagi eszközök sem állanak rendelkezésére“ és mivel a rendezés keresztülvitelére szükséges intézkedések egy csak nagyobb időközön kint ülésező kollegiális szerv által nem tehetők meg célszerűen, az Egyetemes Konvent az ügy végleges rendezésével a dunamelléki egyházkerület elnökségét bízza meg abban a föltevésben, hogy a szükséges fedezetet önkéntes adományok és gyűjtések utján be fogja szerezhetni. Tekintettel végül az ügynek sürgős döntést igénylő természetére, az Egyetemes Konvent ama kívánságának ad kifejezést, hogy a nevezett elnökség a szükséges intézkedéseket saját kizárólagos hatáskörében mielőbb megtegye. * Kelt Budapesten, 1904 junius 8 án. Br. Bánffy Dezső, s. k. világi elnök. Kun Bertalan, s. k. konv. egyh. elnök. Egyetemes Konventünk elnöksége határozati javaslatát egész terjedelmében elfogadja és konventi határozat ejejére emeli. Kelt Debrecenben, 1904 junius 12. Sass Béla, s. k. konventi jegyző. Ez a határozat a dunamelléki egyházkerülethez tétetett át, a mely 1904 junius 15-én tartott gyűlésében a következő határozatot hozta:
