Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-28 / 30. szám

30. szám. V. évfolyam. Bridgeport, Conn. 1904 Julius 28. (HLNGAEÍAN-AMERICAN REFORMED SEXTIN EL.) negjdén minden héten csütörtökön. ^Előfizetési ár érrre: Amerikába $2, Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MAGI. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LATJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REP. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS .MAIL MATTER.. iimeii böhiii piéaáoos ur KriSZtUSi SZ6I81BI3I. „Ma Avárok Vasárnapja“ IV. áv folyamának ez év június 23-áu meg­jelent huszapötödik száma csak úgy véletlen kezembe akadt, hol merített betűkkel nyomatva ez a cikk ragadta meg figyelmemet: „.Szeretem e én a kálvinistákat 2“ Nézem az aláírást és látom, hogy Böhm Károly van alá­írva. Én, mint Amerikában uj ember, nem ismerem ezt a nevet és fölveszem a Pallas Lexikont, de ezt nem talál tam meg benne. És midőn egy éppen nálam levő római katolikus atyafitól kérdeztem, hogy kicsoda ez a Böhm ur, ismeri-e, a meglepetés hangján mondja nekem, hogy a clevelandi r. kath. plébános Mintha bizony ne kém minden kis embert kellene is­mernem Amerikában. No, gondol tam, mivel kollegáin irta. már csak elolvasom cikkét, melynek a címe elég hangzatos és bizonyára tartal­masnak és krisztusi szeretettől át hatottnak kell lennie. S a mint el olvasom, igazán nem tudtam, hogy nevessek e, vagy sajnálkozásomat fejezzem ki, hogy a felvilágosodás iszázadában, józan elrnév'el hogyan irhát össze egy ember annyi badarsá­got. Mert minden vari abban a cikk ben, csak krisztusi szeletet nincsen! De vegyük csak bonckés alá a na­gyon tudós plébános urnák cikkét. Azt mondja, hogy.„a mi a pánszláv, az osztrák, a muszka,, a nemzetáruló a magyár hazában: az a zsidó (2) meg a kálvinista a Krisztus egyházába.“ Sic! Hát nem tudja azt plébános uram, hogy úgy a múltban, mint a jelenben a magyar ne zetiségnek egyik védbástyája éppen a protes tantizmus 2 Ostoros kezével egyszerre szeretné eltóiüini a föld színéről a protestantizmust! Csakhogy plébá nos uram, tudja, hogy ön oly kicsiny ember, hogy erre s^m joga, se hatalma nincsen. És hogy mi protestánsok és szükehh értelemben kálvinisták, a Krisztus egy szent katolika és apostoli egy háza s igy a népek tulvilági üdvözü­lése ellen törünk. Nagyon téved, hiszen sehol se hirdettetik szebben, mint éppen a protestáns templomok ban: ,,egy a ti atyátok, az Isten, ti pedig mindnyájan atyafiakvagytok. “ Hogy ön ragaszkodik hitéhez, vallá­sához, azt önben csak becsülni tudom, becsületes ember nem is teszeu más­képpen. Tisztelje, becsülje mindenki vallását és szeresse, de úgy hogy a más vallásos meggyőződését ne mondja tévedésnek és hitetlenség­nek. Itt engedjen meg a tudós plé­bános ur egy kis kitérést tennem és a mint ö egyet mást kérdez a hit dolgában a kálvinista honfitársától. Én is megmagyarázom az én katho likus honfitársaimnak, hogy „miért lásos es hazafias ünnepélyein még­jelen és sohase fognak ön előtt pi mini „a sötét sírig“ (Rohm kifeje zése); s az ön átkáról félni, ha szivük táblájára ezen krisztusi szavakat Írják be: „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat“; ezek nem követik az ó testamentomi elvet, mint öh: „Sze met szemért, fogat fogért“, mert ez nem keresztyéni elv. S a mint ón, plébános ur, bőrből készült medail­­lont szánt ama hívei számára, a kik a plébános ur engedőimének kikérése nélkül el mertek narsolni a protes­tánsok vallásos és hazafias ünnepé Ivére, a türelmetlenségért és fönhan­­gon hirdetett felebaráti szereleteért önt is megilletné ilyen medaillou. Azt pedig, hogy . az, ep’skopalis. a methodista, a kongregacionalista és a baptista mind tagadja a mi vallá­sunkat-. tehát a kálvinista vallás ke lyességét s azért vannak különválva tölünk: egyszerűen nem igaz.... Ha­nem igen is az igaz, hogy a protes tat;turnus elve a „szabad .fej és szerei o szív“. A lelkiismereti szabadság nem tűr nyűgöt, tte a szerető szív meg­tanít arra, hogy egyek vagyunk a Krisztusban. És ha az a kálvinista honfitárs, a kit az ö cikkében ki akar ok?a.tni a tudós plébános ur, csak ugyan megkérdezné lelkészét, hogy a számtalan protestáns vallásfeleke­zet közül melyik Isten -elüti az igaz Megmondaná, „hogy a melyik a hit mellé jóságos cselekedeteket is ra gaszt s a ki az Urat lélekben és igaz­ságban imádja.“ Nekünk két vezércsillagunk van a hit uolgában. tudniillik „az okos­ság és a kijelentés.'1 így hát mi e két csillag által vezettetve, teljes bátorságban vagyunk hitünkre nézve mindenesetre teljesebb bátorságban, mint az oly anyaszentegyház, mely az okosságot mellőzve egyedül a kijelentés betűihez ragaszkodik. A protestáns nevelés egyik főiránya a józan fölvilágosodás terjesztése: mert hiszen az tagadhatatlan, hogy csak okos, fölvilágosodott polgárok le­hetnek a társaság legerősebb ősz lopai; s az is igaz, hogy okos embe­reket könnyebb kormányozni, mint oktalanokat. Szüntelen azt sürgeti ez, mit maga Jézus: ' „Szeresd fele barátodat, mint magadat.“ Ez elv­ből kiindulva a más hitű polgárokat nem csak eltűri, hanem siereti is; átöleli a katolikust stb. e jelszóval: „Te ember vagy és hazámfia“ és polgári egységre hivja őket az emberi szeretet által. Nem úgy, mint Böhm ur, a ki azt szeretné, ha a protes­tánsokat egy nap alatt mind a ten­gernek kergetnék. Lássa, Böhm ur, a mi anyaszentegyházunk szeretetre tanit minden embert és senkit nem átkoz; melyből nyilvánvaló, hogy a protestantizmus nem csak veszélyes nem lehet a társadalomnak, mint ön fennen hirdeti, sőt annak jólété­ragaszkodik az igaz protestáns az ö anya szentegy házához 2“ Azért, mert a protestáns úgy nézi az öanyaszent­­egykázát, mint az eredeti tisztaságra visszavitt és koronkint visszaviendö anyaszentegyházat. Önnnek, mint papnak bizonyára kell azt tudni vagy legalább akarni tudni, mi adott al­kalmat a reformációra tudniillik azon töiűérdek visszaélések, melyek lassankinta Krisztus vallásába csusz tak s annak szellemét megveszteget­ték. Mert hát. eredetileg tisztán és istenileg buzgott az a nagy mester ajkairól, de azután zavarossá lett az ige a tudatlan és önző néptanítók szájában s a reformátoroknak meg kellett azt tisztítani az emberi talál­mányoktól. Es hogy tisztították meg 2 ! A bibliát, az isteni ki jelentést lefordították a nép nyelvére s azt kezébe adák, hogy saját szemeivel lássa mi eredt egyenesen Krisztustól és apostolaitól, mi pedig az önhasz­­nükat vadászó papoktól. A bibliából mutatták meg* hogy az Istent-lélek­ben és igazságban kell imádni; a bibliából mutatták meg, hogy szent élet nélkül senki az Urat nem lát­hatja, ennélfogva azon bűnbocsátó levelek, mely. k pénzért osztögsitat­tak, a leggyalázatosabb kereskedés netrte; a bbdiáyól mutatták meg, hagy a Krisztus anyaszeu egyháza nem tűr papuralmat, Krisztus anya­­szentegyházáuak egyedüli feje a Krisztus, ki velünk van a világ vő gezetéig; a bibliából mutatták még, hog-y csak egy Isten van, ki egyedül szent, egy közbenjáró, ennélfogva éretünk imádkozós szentekre semmi szükségük nincsen. így lett a véka alá rejtett gyertya meggyujtva, hogy silágoljon az a közjóra oly tisztán és fényesen, mint azt Jézus maga meg gyújtotta. Ezért üldözték kegyetle­nül dicső eleinket, de ok annál buz­gáréban ragaszkodtak vallásukhoz és mi ö töl ük örökségül vettük, hogy ahhoz mi is mindvégig ragaszkod­junk. A tudós (2) plébános ur a nevezett cikkében erkölcsi dorgatóriumát ad jóravaló híveinek s lecsepüli őket, mert a kálvinisták hazafias ünnepé­lyein és templomszentelési ünnepé yleiken a felebaráti szeretetnek az­által adták jelét, hogy azon testüle­tileg megjelentek. Bizonyára ezek a felebaráti szeretetet nem öntől tanul ták, hanem Krisztustól s az ön tilta kozó parancsa ellenére is elolvastak Máté VII. r. 12. v. S higyje meg, hogy ha a mi vallásos és hazafias ünnepé­lyeinkre eljönnek az ön katholikus hívei, ott csakis szépet és jót halla­nak, mert mi a Krisztust prédikál­juk, azt a Krisztust, a ki megfeszit­­tetett, de harmadnapra föltámadt. És én hiszem, meg vagyok arról gyö zödve, hogy egyetlen katholikus honfitárs se követ el „hittagadást“, elvtelenséget, ha a protestánsok val tének, elöhaladásának éppen az említett elvnél fogva hatalmas elő­mozdítója, tényezője. Igaz, hogy önök is tényezők a társadalomban, de elvan tényezők, melyek az elöhaladásnák gátat vet­nek a türelmetlenséggel, a mit önök­től, katholikus kollegák (tisztelet a kivételeknek) veleszületett gyenge­ség a türelmetlenség; pedig tudhat­nak: „ha különböző vallás oltárán áldozunk is Istennek, egyeknek kellene lenni a „krisztusi szeretet­heti. Mert egjT lélek által mindnyá­jan egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadosok.“ Ezzt-1 nem azt mondom, hogy min­den katholikus pap egyforma és Böhm tana szerint hirdeti a fele­baráti szeretetet; mert ismerek én nagyon sok derék katholikus papot, a kik a más vallásnak iránt türel­mesek, ismerek ilyeneket nem csak a kicsinyek, de a nagyokközött is, a kiknek iskolájába ha járt j ölun Cleve­land plébánosa: nem hirdetné olyan tévtanokát, hogy a mi hitünk hamis, és hogy a mi bűnünk lelki üdvös­ségünk elhanyagolása. Azt ' pedig már kereken tagadom, hogy egye­dül csak a katholikus tan, minden ember számára, mint Istentől adott: és mit is olvasunk csak János 14. r. 21. és 23 verséhen ! ? Még csak egyet! Igaz, hogy Saul király nem jólelkü ember volt, egy ízben azután mégis megszállotta az isteni ihlet és prófétáit. Böhm ur se jólelkü ember — noha kisebb Saulnál, de nagyobb a verébnél — és öt is megszállotta az isteni ihlet, a vallási türelmetlenségben és ezt prófétáija híveinek és tanítja őket a más felekezetitek iránti gyűlöletre. Hogy pedig Luther, szerinte, meg­ugrott a katholikus szerzet reveren­dájával, ne csodálja, ki akarta po­rolni attól a sok bűntől, mely bele rakodott. Tudom, hogy ezután még jobban 6ujt bennünket Böhm átka, de hát mi attól nem félünk, mert .ebugatás szamáremlités, ez úgy se hallatszik a menyországba, mert a világ összes katholikusai után jönnek a protes­tánsok, zsidók, pogányok stb., az­után egy millió semmi s csak azután a clevelandi plébános. Dömény Zoltán tharoni ref. lelkész. * Il Szives tudomásul. A pittsburgi és vidéki magyar ref. egyházi és betegsegélyzö egylet köz­ponti tisztviselösége e hónap 31-én délután 3 órakor fogja megtartani Il ik negyedévi gyűlését az uj tem plo.a alatti iskolahelyiségben. A köz­ponti tiszt viselöséget erre a gyűlésre szeretettel hívom meg. Kalassay Sándor kp. elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents