Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-16 / 24. szám
2 S hogy igen kevée'az, amit magyar reformátusok kath. templomukra adakoznak: kereken tagadom! Csupán ez év folyamán magam négy ízben fogadtam és láttam el napi élelemmel, éjjeli szállással kath. templomra kollektálókat, kikWoddbridgéröl és vidékéről úgy egyenként, mint összesen s nagyobbrészben reí. hívektől bizony szép summát gyűjtöttek össze. Ha meg protestáns egyházunk történetének sok szenvedésekkel és vérrel Írott lapjait forgatom, nem egy oly magyarhoni kath. templomra tudok rámutatni, melyek szegény ref. eretnekek ? keserves filléreiből és verejtékeiből építtettek s ma kereszt áll tornyaikon, bennök ördögöt füstölnek s faragott, festett képek előtt térdelnek. Még csak annyit: tartsa meg Böhm ur híveimnek kath. templomba való járásra adott tanácsát; önnek fö-fö kötelessége az naponként, csak aztán az igazságot hasogassa, mert hívei el szoknak a templomba járástól; az enyéim eljárnak hűségesen a a mieinkbe, sőt minden vadászás nélkül katholikusok is vasárnapról-vasárnapra híven fölkeresnek bennünket, kiknek egyike építendő templomunkra szánt nem csekély adományát eme szavakkal nyujtá át: Adja a jó Isten, hogy minél előbb hirdettessék abban az igaz evangyéliom! Lássa Böhm ur, ezek már nem szeretik véka alá rejteni a világosságot s az ön szavaival, de önhöz nem hasonlóan: ref. egyházunkban elismerik az isteni igazságokat, tisztelik bennünk a hősiességet s meghajolnak ref. vallásunk előtt. Bár ön is szivével, leikével szeretné és hirdetné az igazságot s megértené, hogy magyarnak lenni nem szégyen! Dixi! VÁJÓ SÁNDOR, ev. ref. lelkész. TaEuimanysK Jókai mórról. Irta: Kai.assay Sándor. (Folytatás.) Jókai, amint felsorolt regényeinek csak a ciméböl is kitetszik, regényeinek tárgyát most a társadalmi életből, majd a történelemből választja. Tárgyait mindig jól választja, ám a jól választott tárgak kidolgozása ellen azonban a széptani törvények alapján többen emelnek kifogásokat. Leginkább a főhősökét támadják meg. Sokszor méltán. Jókai hősei úgy testileg, mint lelkileg kitűnő egyének. Érdekes fiatal emberek. Arcuk, termetük, a társadalomban való jártasságok, mind feljogosítva őket arra, hogy kitűnő regényhüsük legyenek. De épen azért, mert igy ki vannak emelve, tulvilági lényekké alakulnak át s e miatt nem vagyunk képesek elhinni jellemükből még azt sem, ami emberileg igaz. Tény, hogy ez részben ami gyengeségünk. De ki volna képes hinni Kadarkuthy Viktornak, vagy Guttai Lőrincnek. AZ„Epursi motive“ hősének Jenői Kálmánnak bemutatása a legremekebb kép, de a regény további folyamán olyan sok alakban fordul elő,hogy azt se tudjuk, melyik az igazi alakja. Az a kifogástalan világfi-e, aki táncával meghódítja az egész felső világot; vagy a festő, ki Olaszország mosolygó ege alól csak azért jön haza, hogy Cseresznyés uram árulja képeit? Jenői Kálmán minden lehetne a világon, de csak magyar irt» lesz s megírja „Bánkbánt“. Az, Egy az Isten, a „Szegény gazdagok“, a Fekete gyémántok hősei szintén olyan több életű emberek. Berend Iván szoba tudós, szenvedélyes kőszén bányász, ki együtt dolgozik munkásaival, akire a világi fény és zaj semmiféle hatással nines aki azonban kezének legkisebb remegése nélkül tudja elégetni Angel la grófnő gyémántjait s a világba ki lépve igazi gavallér lesz, szalon hős. pompás kártyázó, nagyszerű borivó ; karddal és pisztolylyal ügyesen bánik, de aki végre is visszatér a „Fekete gyémántokhoz“. Mannssé, az Egv az Isten hőse, minden egy személyben'. Egyszerű székely, kitűnő államhivatalnok, nagy politikus. Bismarckabb Bismarcknál. Igazán mondja egyik bírálója: Jókai eseményei az emberről a délpontra jutott. Az ember a világ nyolcadik csodája lesz. “ Valóban a Jókai eseménye az emberről eszményibb, mint a bibliáé. Az ö embere megtudja teremteni az örök békét, a hol pedig örök béke van, ott már angyalok élnek. Az ember azonban, csak úgy szép, ha igazi ember. Korábbi regényeiben még szem előtt tartja ezt Jókai. Hősei délceg, daliás alakok, de később már a sorsnak, a véletlennek az eszközei és szolgái. Minő döntő szerepe van például az Arany embernek a véletlennek. Ha Fodor be nem fül a Balatonba, bizony beteljesül Timár Mihályon, amit maga mond „arany ember komisz ember“.“ Fő hőseinek jellemgyöngesége is, az iró egyéniségéből származik. Főhőseiben van némi emberi s némi eszményi vonás. E két tulajdonságot képzelő tehetsége forrasztja együvé s mi sem természetesebb, minthogy a tehetség a magasabb régiókba »zárnyal a megalkotott emberrel. Ha már Jókai hősei ilyen eszményi alakok, az volna a következetesség, hogy mikor gonosz alakokat rajzol, akkor is igy szabadjára eresztené képzeletét. De Jókai jó szive csak távolról ismeri a gonoszt s ennek rajzolására ritkán vállalkozik, ha azonban belefog ördögöt rajzol. Női jellemei sokkal sikerültebbek, mint a férfi jellemek. Sokkal inkább megfelelnek a nő fogalmának, mint a hősök a férfiénak. A nagyszerű, magasztos női jellemet épen úgy feltalálhatjuk regényeiben, mint a cselszövő, aljas, visszataszító asszonyokét. A hü, önföláldozó feleség képét épen úgy lerajzolja, mint az álnok, hűtlen nőét. A gyermekét gyengéden szerető édes anyját szintén feltalál, uk, de meg van regényében az átkozott angyal csináló képe is. Képet rajzol az ártatlan galambszelid leányról és feltünteti a hiú, kacér, szív-. télén teremtést is. Egy szóval a Jókai regényeiből világosan kitűnik, hogy „a nő angyal és ördög egyaránt lehet“ „Az enyém, tied, övé“ cimü regénye a legkülönbözőbb női jellemeket festi. Serena mintaképe a jó nőnek. Hü, engedékeny, Aldoríai Incét végtelenül szereti s mennyországot teremt számára. Starvitz Hanna grófnő már egészen más. Szeret, de szerelme fagyasztó hideg. Fatime, félvilági hölgy, kinek hálójában Incze elveszít, mindent, vagyont, szerelmet, becsületet. Noemi és Athalie az „Arany ember“ milyen ellentétek. Amaz szelíd, szende, a tiszta, szűzi szerelem igaz képviselője, emez a lángra gyűlt szenvedély romboló hatalmának személyesitöje. Tímea meg egy kötelesség tudó no, de nem feleség ! A „Lőcsei fehér asszonyban“ i. inö szépein van rajzolva Korponainé, Ghéczi Julianna, ki „egyszer egy csókért odadob egy országot, máskor megint azért az országért oda dobja saját szép fejét. “ Kitűnő példány képeket fest Jókai az anyákról. Minő anya Lávavné, Malárdyné ? Minden magyar anyának ilyenek kellene lennie. Rajzol azonban aljas jellemeket is. Cselszövök, keritök, a női világnak szörnyei egyik-másik regényében szintén előfordulnak. Vannak ugyan női jellemei között is hibások, mint Világosi Janka a politikai divatokban, Erzsiké aTengerszemü hölgyben“, de Jókai leányai, asszonyai állhatatosadnak, mint férfi hősei. A férfi alakok között az u. n. mellék alakok egészen sikerültek. Igazi emberekkik ember voltukat a regényben se feledik el. Küzdenek, fáradnak, dolgoznak. Rit kán afíektálnak s olcsó népszerűséget nem keresnek. Úgy látszik, hogy Jókai nem is törekedett arra, hogy a hősök jellemzésével s a ! lélektani fejtegetésekkel gyakoroljon hatást. Regényeinek olvasásánál nem főhős cselekvénye s sarsa köt le. Nem azt kérdezzük: mi lesz most ? Hanem arra vagyunk kiváncsiak: hogy volt tovább? Nála a mese a fö s a mesének elbeszélése Jókai olyan a regény irodalomban, mint a nép között egy-egy kedvelt mesélő. Valóban igaza van Erdélyi Jánosnak, amikor azt mondja: „Jókai Mór inkább élvezendő, mint elítélendő. Kétségtelen, hogy vannak hibái, de hibái a magyar költői hibái- 0 igazi nemzeti költő. Hasonló kortársához Petőfihez. Müveiben a népmesék szelleme jut diadalra. Ezért lett Jókai a magyar népnek legnépszerűbb regény Írója. Ezért fog neve élni, a mig magyar él e föld tekén__ Életnek kenyere. Gyermekek napja T. János 3. r. 18. v. „Fiacskáim „szeressétek egymást; oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ennél nagyold» örömem nincsen, mint mikor hallom, hogy az én fiaim ártatlanul járnak. János apostol, a szeretett tanítvány irta meg és hagyta reánk szent parancs gyanánt, hogy a keresztyén szeretet, tiszta evangyéliuwi hit és ezeknek megfelelő jeddhetetlen élet legyenek mindig jelszavunk s közös ösmertetö tulajdonságunk. Áldott Idvezitönk pedig egyenesen arra kötelezte kővetőit, hogy legyenek olyanok mint a gyermekek, mert máskülönben nem láthatjuk meg Istennek országát. Több jó keresztyén gyülekezetnek hagyományos szokása az, hogy egy vasárnapot amaz evangyéliomi történet emlékének szentel, hogy ménének a szülék Jézushoz gyermekeikkel, kérvén ötét, hogy áldaná meg ezeket. Ismerjük jól ezt a szivet megkapó jelenetet Jézus életéből. De az a kérdés, hogy ama élő kér. szülék követik-e ezt? Más szavakkal: gondoskodnak-e a gyermekek vallásos neveléséről és oktatásáról s a felnőtt keresztyének nem olyan ünzök-e, mint voltak az első tanítványok, akik Jézustól el akarták tiltani a gyermekeket s igy majdnem magok részére akarták lefoglalni a Mestert, holott ö nagyoknak és kicsinyeknek egyiránt tanítójául jött alá s járt itt alant ? Újítsuk fel ma e történet emlékét s mivel gyermekek napja ez, szenteljünk egy pár percet arra is, hogy minél jobban megösmerkedjünk János apostollal, aki késő vénségéig igazán szerette és karolta a gyermekeket. Midőn János, az Idvezitö tanítványa lett, még egészen fiatal volt, annyira,hogy alig volt túl a felnőtt gyermekkoron; de valami oly megnyerő volt benne, hogy a Mester mindig maga mellett tartotta, a miért öt elnevezték a szeretett tanítványnak. Jézus mennybe menetele után nemsokára elköltözött Kis-Ázsia Efézus nevű városába, apástól társait számos esztendővel túl élte. 0 róla mondák és elbeszélések alakjában több olyan történet maradt fent, amit a szentkönyvben nem találhatunk meg Kortanainak nagy tiszteletéről és a közbe ceülésröl tanúskodnak azok. Egyszer egy bizonyos vadászember nem állhatott már ellent a vágyának, hogy Jánossal, ezzel az öreg kegyes, bölcs, nagy emberrel találkozzék. De el is csodálkozott rajta egyszeriben, mert az apostol eg)- fogolymadarat tartott kezében és azt gyöngéden simogatta.János azt kérdé a vadásztól: „mi van a kezében“ ? Egy ij, volt a felelet. S miért nincs kifeszitve? Azért, úgy mond a vadász, hogy ne táguljon s erejét ne veszítse el. Ez az oka annak is, hogy én az apostol, most e madárral foglalkozom, a léleknek is szüksége van a pihenésre, hogy felüdüljön. M.V- feljegyzés szerint volt neki egy tanítván va, aki az ö szerető gondozása alatt nőtt fel ifjúvá, természetesen csak a jót, -/.épet és igazat tanulta megismerni. Valamikor az apostolnak hosszabb útra kellett mennie s addig az efézusi püspökre bízta az ifjat, hogy a kisértés meg ne környékezze ezt. Visszatérve a püspök szomorú areáról észrevette, hogy baj van. Az ifjú véletlenül rossz társakkal került össze s azok a hegyek közé csalve egy rablóbanda tagjává tették.János az ifjú keresésére indu 1 azonnal. 0 nem félt a rablóktól, csak a rósz útra tévedt tanítványát akarta visszanyerni. A rablók meglátván, reárohantak, hogy kifoszszák s ki volt vezetőjük ? Az apostol tanstványa. Csak egy pillanat müve volt az egész. Egymással szemben állt a hütlan tanítvány és a szerető mester. Ami ezután történt, az magától érthető. Az ifjú legott könnyekte fakadt s úgy kért bocsánatot tanítójától. Az apóstól látván, hogy őszinte a fiú bánata, megbocsátott neki. ^ Tehát János példát ad az igaz hűségre: azt az ifjút kis gyermek korától tartotta, nevelte, tanította arra, hogy mindenek felett az Istent,mint jó égi Atyját ösmerje és szeresse ; a rósz társaságot kerülje s győzze le a kisértéseket. S mikor mégis eltévedt, a könnyelmű ifjút 'élte kockáztatásával is megmentette. Epén ez juttatja eszünkbe a Jáncs apóstól ama szavait: Oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ilyen van inai nap is: a rósz társaság, a léha időtöltés, a nemtelen szórakozás és több e féle. A merni' ei Atya is kinyujtá kezét a bűnbe menüt emberiség ellen, de nekünk kell megragadni a váltság hitével ezt a szabaditó johb-ot. S nagy az öröm a mennyben, mint János is mondja: Ennél nagyobb örömem nincs, mint mikor hallom, hogy az én fiaim ártatlanul járnak. Hazugság, igazságtalanság,csel, tettetés, képmutatás, álnokság azok a haramia fegyverek, amelyek sok embert félre vezetnek. Mondjuk az igazságot, szógyeljük a hazugságot s kerüljük a gonosz társaságot, bárhol találjuk is. Még egy rajzot említsünk a János apóstól életéből. Midőn már nagy, idős volt, közel a 100 évhez s nem tudott olyan járni és beszélni, felvezették öt a köztérre barátai és ismerősei s a nép köréje gyülekezett, h gv öt hallgassák. Röviden igy szólott hozzájok: Fiacskáim, szeressétek egymást. Újból kérték, hogy mondjon még többet is. Es ö mindig csak ezt felelte: Fiacskáim szeressétek egymást. Arra a kérdésre, hogy miért mindig csak ezt az intést mondja, azt felelte: mert ez a legjobb, a mire kérhetlek s ha egymást szeretitek, több mondani valóm nines hozzátok. Szeressük egymást mi is, nem csak szóval, de cselekedettel és valósággal. Akkor a versengés, a gyanú, az irigység, a féltékenység nem lakozik az emberek közt. Akkor nem terjesztjük a rósz hirt sem a hozzánk közelállókról, de még .akárkiről sem. S midőn kérjük imádságunkban és bocsásd meg Atyánk vétkeinket, mi is megbocsátunk szivünkben azoknak, akik napközben hántásunkra voltak. Legyetek olyanok, mint a gyermekek: higyjetek, szeressetek, reméljetek, hogy megláthassátok a mennyeknek országát! Virág István.-ÜL- ---- INGYEN ! ---Egy orirosi Icönyrrr férfiak, nők, és gyermekek részére rendkívül hasznos tudnivalókat és utasításokat tartalmaz. Bárkinek elkűldetik, ha beküldi címét az alanti címre: „ZD^T-S.G-'Sr-K- Et.“ p. o. b. 268, Madison Sq. N ew Y ork INGYEN I
