Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-09 / 23. szám
2 fajult szerelemnek romboló hatását, elmélkedjünk amaz örök probléma felett: férfi sorsa a nő? Kacagjunk-e az „Élet komédiásaiban“ Napoleon öcsém bohóságain vagy gyönyörködjünk a teremtő képzelet alkotásában, mely létre hozta a „Jövö század regényét“ ? Bámuljuk-e az irót, ki egy „Tenger szemű hölgyben“, olyan fiatajos bravourral ir, vagy áhítattal hajoljunk meg a költő előtt, ki megírta a „Sárga rózsát“, mely a szerelem féltésnek oly sajátos rajza, afnelv a magyar nép szív életet a legmélyebben tárja fel előttünk, a magyar nép jellemét a legigazabban rajzolja? Nincs ebben egy hamis vonás, tiszta, öseredeti mindenik jelleme; nyelvezete magasabb régiókba emel. (Folyt, köv.) ; Életnek kenyere. Hazug békesség. Ez okáért eláltaták az én népemet, mondván: békesség és nem vala békesség. (Ezékiel 13. r. 10. v.) A prófétáknak Izrael népe közt az volt a küldetésük, hogy ébresztenék fel az alvó népet. Nehéz feladat volt ez, mert számos hamis próféta támadt a népből, kik ezt ámításaikkal még mélyebb álomba aka*ták meríteni. £z?k is azzal kezdték beszédeiket: mond az Ur, S inig az igazi próféták nem hallgatták el ft Valót, ami a romlottságnak következménye leend: a pusztulást, addig ezek a népnek mindig tetszetősen békesség hirdetéssel altatták a lelkeket s igy igen sokan szívesebben is hallgattak reájok. A lánglelkü próféta nem tudta ezt hidegvérrel nézni. Ellenük fordult, a népet pedig vigyázatra intette. Hasonló körülmények közt élünk ma is. Látjuk az erkölcsi romlottságot s látjuk az alvó sokaságot. Föl kell emelni intő szavunkat, ha bár ezért a békesség megrontóinak mondanának, sőt ha vágyásásunkért gyűlölettel fizetnének is. Sok ember tudván tudja nap-nap után erösbödö gyarlóságait s nem hogy szabadulni akarna bajából, de sőt a mentségek hitvány falai mögé húzódik, csak hogy a béke látszata meg legyen. Azt tudják, hogy Isten mindent lát s tud, de legalább a saját lelkiismeretöket akarják elhall-TÁRCA. Hogy szoktatta le Sáriálii lelkésze liiveií a pálinkái vasról. — ErkölcsnemesitÖ népies elbeézélés. — Irta : DÖMÉNV ZOLTÁN, sharoni ref. leikész. (Folytatás.) Látván a nép nafey szegénységét s egész a butaságig menő. egész valójában megrendült ; együgyüségét bántotta becsületes leikét az a rongy, mely népe nyomorult testét fedé, az a mély tudatlanság, mely annak bámész tekintetéből s esetlen mozdulataiból lépten-nyomon ki ritt; bán tották a gyakori halálesetek,melyek semmi arányban sem állottak a lakosság számával. Az tudta, hogy itt a népnek valami nagy baja van, de hogy mi okozza e bajt, azt csak nehány hetekig tartó figyelmes szemlélődés után tudta meg. . Elhatározta magát ekkor s gyorsan hozzá is fogott a munkához. Jó se gitsége volt a munkában a fiatal segédtanító, ki az öreg tanító mellett már egy év óta működött s jól ismerte a népet. Felkérte elsőbben is a segédtanítót, hogy esténkint látogassa meg öt, mit az szívesen meg ígért és meg is tett. Ezután minden este együtt voltak s arról folyt a beszéd közöttük, hogy gattatni, hogy ez ne zavarja őket vétkes szokásaikban. Egy rész igy szól: teljesítse mindenki köteleségét s egyébbel ne törődjék s ha e földi életnek teendőit elvégezte híven, akkor nem igen lesz ideje, de meg szüksége sem arra, hogy a jövendő élettel törődjék. Ez a hazug békesség szava, alatta, mint a folyó hullámai alatt az élettelen kavics hever, marad a lélek elhagyatottan. És sok ember minél nagyobb érdeklődéssel és figyelemmel kiséri a napi eseményeket, a mik pedig felette gyorsan elenyésznek, a lélek javáról, az örökké valóságról még csak egy rövid órán sem gondolkozik. Ha életük egén sötét fellegek tornyosulnak, kezdenek ébredezni ez ön ámítás hitvány békességéből. De hát borúra derű jön! S ök újra csak az édes nembánomság, a a drága ,,hejh ráérünk arra még“ falai mögött érzik magokat legjobban,mert ott, csak ott van békesség. Sok van aztán olyan is, hogy legalább a külső szertartások, a vallásos élet mutogatásának, holt betűknek fala mögé rejtőznek, amit a babona foszlányaival aggatnak be. Ezek is azt hirdetik, hogy nálok van a békesség. Akik igy álmodoznak lélekben, mig ellenben a testi örömökért készek éjt-napot egygyé'tenni: Az ilyeneknek egykor igen nagy lesz a romlások, mivel az utolsó napon amaz örök bíró nem azt kérdezi, hogy hány gyertyát gyújtottál meg imádkozás végett, sem nem azt, hogy azt a sok mindenféle, emberek csinálta ünnepet megtartottad-e, sem nem azt, hogy az ilyen meg amolyan babonában jártas voltál-e: hanem ö csak abba a könyvbe tekint, az életkönyvébe, ahol mindenki számára van egy lap. Jaj néked, | ha sok a rovásod és igy hijjával találtatsz, mint a hütelen sáfár. Csak [a tiszta* szin találhat igaz békességet. Akik önmagokban, vagy a magok választotta igazságban bíznak, úgy járnak, mint a Bábel tornyának az építői jártak egykoron. Az ur megzavarja az ö nyelvöket, hogy[ne értsék meg egymást. Ma is úgy van az, hogy aki Krisztus nélkül épit, bár erősnek látszó falat építsen is, csak a rövid jelennek s nem jövendőnek épit az! Azok, akik[ezt*a hazug békességet szeretik, egyszersmind önhittek is. Mint az ittas ember azt állítja, hogy áll egyenesen s a világ kering körülte, igy tesznek a vallás csúfolok is, mivel azokat, kik szeretnek imádkozni s meghozzák az * áldozatot a templomra, az egyházra, kegyeskeolöknek, képmutatóknak gúnyolják. De hát ha mindenki tettető volna is, nekik, mint a kik azt kívánják, hogy kiki tegye meg a maga kötelességét, nem volna szabad elmaradni emez emberi kötelességtől sem, mivel még az utolsó pogány ember is féli és tiszteli Istent, úgy a hogy tudja. Vagy azért legyen istentelen egy ember, mert a nagyobbrész az ? Ha valaki azért nem akarvallásos lenni, mert ö- a biblia felséges igazságait mindent nem képes megérteni, talán megmenthető volna a kétkedő vonakodása. De ahoz, hogy vallásbeli kötelességednek eleget tégy, csupán annyi szükséges, hogy bízzál az Istenben, tőle várj mindent, nyugodj meg akaratán, ne aggódj felettébb s higyj a Jézus Krisztusban, ki megváltotta a bűnösöket. Aki minden bizodalmát e földi javakba helyezi, attól vár minden jót, vagy aki saját önigazságában bizakodik s az élő hit amaz erejét megoltja szivében: ezek ébredjenek ma, mint illik a világosság fiaihoz! Erős várunk vagyon nekünk, az ö szabaditását adta kőfal gyanánt az Isten ami Urunk Jézus Krisztus által! Virág István. Egyházi és egyleti élet A pittsburgi magyar ref. templom felszentelési ünnepélyének a, piogiammja. 1. A résztvevő egyletek s magánosok reggel 9 órakor összegyűlnek a régi templom előtt a Bates Streeten, hol fél tiz órakor búcsú isteni tisztelet tartatik. 2. Az isteni tisztelet végeztével a menet feláll a Bates Streeten, honnan a 2nd Aven keresztül a Johnstown Ave felépült uj templom és lelkész lakhoz vonul. 3. .Az uj templomnál, az elhelyezkedés után a 84-ik zsoltár első verse énekeltetik, amely után dr Souders aReformedChurch in the U. S. szertartása szerint megáldja mint lehetne e népet kiszabadítani az; örvényből, melyben fuldoklóit. Ö már egy év óta él e nép között, szólt a iiszteletes egy ily alkalommal, tettek a már próbát a nép oktatásával ? — Bizony eddig nem jutott az senkinek eszébe; a jó öreg Nagy tiszt, ur — boldogítsa Isten öt a másvilágon! — eleget sopánkodott a nép sorsa fölött, sokszor beszélt is hozzá és pedig egynéhányszor igen erősen, de sajnos minden eredmény nélkül. E nép annyira belemerült már a pálinkaivásba, hogy arról nem igen lehet ör leszoktatni. Éu azt hiszem, hogy le lehetne, csak az utat találnák meg az eszéhez és szivéhez . . . Tegyünk egy próbát édes barátom. Holnap estére hívjon össze néhány embert magához és ha többen lennének, mint a mennyien a szobájába nem férnének, úgy vezesáe őket az iskolába, de jól vigyázzon az összejövetelnek valódi célját el ne árulja: csak azt mondja, hogyegyetmást szeretne velők megbeszélni; arról meg éppen ne szóljon, hogy én is ott. leszek. A tanító megígérte, hogy készségesen eljár megbízatásában ... El is járt. A meghívottak meg is jelentek, s minthogy a szobában nem fértek, átmentek az iskolába, hol a tanító a iskoláztatás szükségességéről beszélgetett velők. Azonban csakhamar j kopognak az ajtón mire vagy tiz torok oda szól: szabad. Gondolhatni milyen meglepetés fogta el az egybegyűlteket látva, hogy lelkészük lép közzéjök. Mindnyájan felálltak, s egész tisztelettel hajlongva köszönték a váratlan vendéget. — Igen örülök rajta — szólaa tiszteletes — hogy éppen ma jöttem le önhöz kedves tanító ur, legalább alkalmam lesz megismerkedni e jó emberekkel s nehány szíve váltani. Es mi forog a szőnyegen? — kérdi a Tiszteletes ur kiváncsi tekintettel. Éppen az iskoláztatás hasznáról be szélgettünk, feleli a tanító. Nagyon háladatos és korszerű tétel. Igazán nagyon jól tették hogy összejöttek. Ezeken a hosszú téli estéken, jól esik az embernek egymással találkozni hasznos beszélgetéssel tölteni el az időt. De kérem csak folytassák az eszme cserét, majd nekem is lesz egy-két szavam. — Nagyon örülünk, ha szerencséltet bennünket itt maradásával kedves Tiszteletes ur! — szóla most a segédtanító s egy széket tett az asztal mellé, kéré a Tiszteletes urat foglalna heiyet. A tiszteletes leült; s példájára a többiek is, kik a padokban valának tovább íolytatandók x beszélgetést. Azonban mintha valami titkos erő, láthatatlan hatalom rendet parancsolt volna, senkitől egy mukkot se a templomot s annak ajtaját megnyitja. | Dr. Lady az Allegheny egyházmegye küldöttségének egyik tagja üdvözlő beszédet tart. 4. A közönség bevonul az uj tenypíoín-' ban, hol a 74-ik dics. 1 — 3. éne keltetik., a 37-ik dics. 1. verse lesz a fenálló ének, amely után egy magyar lelkész bibliát olvas. Biblia olvasás után énekeltetik a 233 dics. i—2. verse, ezután hangzik el a felszentelő imádság, ünnepi egyházi beszéd. Lesz keresztelés, konfirmálás, esetleg esketés. Végül az úri szent vacsora lesz kiszolgáltatva A kívül maradt közönség részére a lelkészlak tornácáról tartatik isteni tisztelet 5. A délelőtti isteni tisztelet végeztével a lelkészek és elöljárók az uj lelkészlakra vonulnak s azt is ünnepélyesen felavatják. 6. A vidégi vendégek föhadi szállásra a 2nd Ave. levő „Marquette Hall“ leend, hol mint az egyháznak a vendégei testi szükségleteiket is kielégíthetik. 7. Délután négy órakor isteni tisztelet. 1. Estve fél nyolckor közvacsora a régi templomban, Erre a férfiak részére 1 doll, nők részére őOcent. — Mindazokat, akik értik, tudják,hogy minő nagy fontosságú intézmények Amerikában a magyar ref. templomok, erre az ünnepélyre szívesen látjuk, hivjuk és várjuk. _ ««£§8 J egyzet: APennsylvania,Lake Erie, BufiV.!o-Rochester s baltimori Ohia vasúttársulatok erre az alkalomra kedvezményes jegyeket adnak ki. Ha bármely helyről 10-en vagy többen jönnél! testvéreink, honfitársaink úgy az ár még olcsóbb leend. Tisztelettel és szeretettel : A pittsburgi ref. egyház elöljárósága. (23-30.) — Homestead és vid. reformátusok épités alatt levő pompás uj templomának alapköve nagyszerű ünnepségek kisen'télien folyó hó junius 12 énd. e. 10 órakor fog végbe menni A gyülekezet hívei, sőt általában el mondhatni, az összes környékbeli i magyarság minden lelkesedésével törekszik a legszebb siker elérésén. A missioi superintended Rev. D.A. Souders egész határozottan megígérte megjelenését. A superinten lehetett hallani. Végre a lelkész nyitotta meg a szóbeszédet mondván: — Máskor is úgy szoktak összejönni? — Eddig nem, — feleié a tanitó — csak ez egyszer jöttek ide e jó emberek az éu meghívásom folytán . .. — Kár, nagy kár, hogy többször nem találkoznak: gyorsabban is múlnának az unalmas és sötét téli esték, meg aztán tanulhatnának is valamint. . . Tudják mit? Jöjjenek ezután itt össze többször is, ha csak lehet, minden csütörtökön és Vasárnap este s majd vagy én, vagy a tanitó ur olvasunk fel a lapokból vagy más jó érdekes könyvekből valamit- Nem kerül ez semmibe sem és mi szívesen tesszük. — Bizony jó lesz! — mondá erre az öreg biró, — úgy is ránk fér, azután ír eg olyan hosszúak ezek a téli esték legalább jobban múlik az idő. — Jó lesz bizony, mondák a többiek ismi örömest jövünk csak legyen vezérünk! Még egy darabig egyről másról folyt a beszéd és azután kiki haza ballagott azzal az Ígérettel, hogy a következő csütörtökön este megint találkoznak, sőt még másokat is igyekeznek megnyerni a jó ügynek és > elhivnLa felolvasásra. (Folyt, köv,.)
