Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-21 / 3. szám
■■■mi 2 Vasárnapi iskola. Jézus megkeresztelése és íuegkisértése. Máté ev. 3. r. 13-tól 4. r. 11 ig. „íme az égből szózat adaték, mely ezt mondja vala : Ez amaz én szerelmes fiain, kiben én megengesztel tettem.“ (17. v.) Jézus kilép a názárethi elvonultságból a nyilvános életbe, midőn megkeresztelte öt s róla bizonyságot tett János. Jézus életéről 12 éves kól ától 30 éves koráig nincsen semmi feljegyzés.— Maik 6. r. 3. v. szerint következtethető, hogy apja mesterségét folytatta, a ki épitö ács volt. Mégis amaz éveknek nagy jelentöségüeknek kellett lenni az ö szellemi növekedésére. Olvasta Mózest és a. prófétákat, társalgóit az ö mennyei Atyjával, tanulta megösmerni embertársait s járatos lett népének politikai és ■vallási viszonyaiban. ■ Mikor Jézus künn prédikálgatott a pusztában, Jézus körülbelül 30 éves volt, teljesen megérve és elkészülve nagy munkájára. Mi vitte ö ta Jordán mellé, arról nincs emlités téve. Valószínűleg amaz általános lelkesedés, mely a népet vonzotta oda, hozzá téve azt is hogy ö együtt érzett a János munkájával. Csak akkor gyuladtak lángra az ö keblében szendergő szikrák, midőn hallotta a nagy •prófétát s jobban érzé messiási hivatását, mint az előtt soha. Ez nem hasonlatos ahoz, ha egy nagy személyiség felrázza a lélek lappangó erőit s azokat az elettel való tevékeny érintkezésbe hozza. Egy tanitó gyújthat fényt tanítványai lelkében, s azok messzebb gyújthatnak, mint ö. Egy ige hirdető az ö alázatos híradásával előkészítheti az utat több nagy léleknek, hogy meg kezdje élet hivatását. Luthernek ^olt Staupicz a, Zwinglinek Wytenbacli-ja, Wesley-nek Bochler-je, Moody-nak Chicagóban egy elfelejtett lelkésze. * Lássuk csak, mit jelent Jézus életében a megkereszteltetés és a megkisértés. Nem kell feltételeznünk, hogy .^rézus ismerte önmagát s hivatását kezdettől végig, mikor elhagyta Názárethet, s menta Jordánhoz. Min den lépése az igazságnak újabb mozzanatát, tartá fel s mind tisztábban tüntette fel elötte“a kötelesség útját s életének egy mozzanata sem volt pusztán embertásaiért, hanem ép úgy magáért, mint tanítványaiért. Keresztelő Jénos, mint prófétai személyiség a názárethi férfi jellemvonásait elkülönité. János nagysága abból nyilván való, hogy felismerte a még nagyobbat. Sok ember nem látja a jóságot, vagy a nagyságot másban, csak önmagában. Ennek nyilvánvaló jelei: kicsinyes, elfogult magának való, irigy és lelkileg vak. A valóban nagy ember úgy szól, mint János: „Nékem kell tőled meg kereszteltetnem. ‘ ‘ Nem pi’óbál mást megalázni,lenézni s bírálni. Van-e lélek a földön, a mely jót egyáltalán ne tudna tenni? Másfelől Jézus nagysága épen az ö alázatosságában nyilván való, neki ép olyan szüksége volt Jánosra, mint Jánosnak az Urra. A tekintetben volt nagy mind a kettő, hogy Istennek akaratát töltötték be. Megtette a lépést a magán életből a nyilvánosság elé. A nagy prófétával jött összeköttetésbe s János fényes bizonyságot tett felöle, miután mintegy szentesítette a János munkáját, megkezdte a saját hivatását. Kegyességünk nem teljes, mig a nyilvánosság előtt nem nyilvánul. Nagy fontosságú ez egy nyilvános ifjú emberre, ha vallást tesz hitéről egy nagy gyülekezet előtt. Erősebb lesz hite, ha arról vallást tesz. Másokat is hasonló elhatározásra indít. Kijelenté, hogy egész életében megváltója lesz nyeresége s erőssége a test és világ kísérteiéivel szemben. A legjellemzőbb tapasztalása volt a Jézusnak a keresztelés alkalmával a lélek közöltetése s ama menyei szózat. Ama lélek megvilágositá teljesen az ö lelki világát s közié vele az isteni erő teljes mértékét. Emberi nyelv ezt ki nem beszélheti Álmélkodással kell osodálnunk Islennek ama mérhetetlen szerelmét, a minek nyilvánvaló bizonysága az Atyának ama szózata: „Ez as én szerelmes Fiam.“ Ez öszszegezte Jézus életének elfolyt részét s megnyitotta uj szakaszát. Mi gyarló emberek nem igényelhetjük a léleknek ama bö mértékét, do mégis van idő, midőn a léleknek amaz adománya kezeltetik az emberekkel. Egy pillanatra bevilágítja előttünk az igazság útját s erőt nye-Jbjjprszii a st.-lulsi Kiállításai. Ikta: BALÁS ÁRPÁD. Ha a st.-lonsi kiállításról a hirla pókban legutóbb nyilvánosságra jutott közlemények hitelesek : akkor kormányunk abban állapodott meg, hogy nehány a képző-és iparművészet körébe tartozó tárgyat nem tekintve, Magyarország mással nem részt ebben a kiállításban. Kétséget nem szenved, hogy ennek az elhatározásnak alapja és háttere az ország jelenlegi, bizonyára nem örvendetes pénzügyi helyzetében ke xesendö, melyet mindenki ösmervén ennélfogva eddig alig találkozott hang, mely e határozat ellen a nyilvánosság előtt fölszóllalt volna. Hallomás szerint különsebben a kereskedelemügyi miniszter urat egyebek között az bírta erre az elha tarozásra, hogy a kiállítástól távol maradjon, mert azok a nagykereskedők, és nagyiparosok, akikkel a rész '•vétel dolgában értekezett, oda nyi latkoztak, hogy részükről a kiállításba levő hasznot nem találják a kiállítással járó költségekkel kellő arányban. A közvélemény, ugylátszik belenyugodott abba, hogy a fentem!itett képző és iparművészeti tárgyakat nem tekintve, hazánk távol marad a st. lousi kiállításról. Ilyenformán tehát ebben a részben Törökország és Szerbia színvonalára ütöttünk, mint amely országok Euópáb on az egyedüliek, melyek a st. lousi kiállításon nem vesznek részt. Ebbe a helyzetbe mások belenyugodhatnak, de az Országoos Nemzet^ Szövetség ezt nem nézheti közönyösen Még abban az esetben sem hagy hatja annyiban ezt a dolgot, ha eresz ben követendő lépései netalán sikertelenséggel járnának. Nem riaszthatja vissza magát a Sző vétség attól, hogy ezzel az elhatározással szemben föl ne szólaljon, mert teljes tudatában vannak, hogy e kér désnek nem csak pusztán anyagi, ha nem nagymértékben fontos nemzeti érdek forog kockán melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. A kiállítások ügyét önmagában az Országos Nemzeti Szövetség nem terünk a győzelemre a kísérteteken, hogy valóra váltsuk nemes terveinket A helyeslés szava szól hozzánk a kötelesség ösvényén. A kisértés természetszerűleg követte ama nyilvános felszentelést és bizonyságtételt. Ha valaki uj életet kezd, az akadályokkal és kísértésekkel találja magát szemben. A messiási tudat felébredése Jézusban hamis fo galruat alkothatott volna ama 1( Iki ország felöl. Ezért vonulta pusztába, hogy elmélkedjék jövő hivatása felett. Vitetek lélekben a pusztába, hogy ott mtgkisértetnék. Azonban a megkisértés csak egy része volt a vele közlött kijelentés nek és elmélkedésnek. Mialatt több világoságot keresett, nagyobb szilárdságra törekedett s igy elökészült, kedvező alkalom nyílt a megkisértésre. Három féle alakban ismétlődött 1-ör pusztán a testi vágyat ingerlé, ha Isten fia, parancsoljon a kövek - nek, hogy változzanak kenyérré. Ez a legsürgősebb kérdés úgy a magános ember, mint egy nemzet életében is : a kenyér kérdés. Sokszor úgy látszik, mintha a kenyér nyerés ellene volna Istennek országának. Ha engedett volna e kísértő szónak, nem lehetett volna Idvezitö s úgy halt volna meg mint egy elégedetlen társadalmi izgató. Az egyháztól azt is kívánják, hogy az emberek testi szükségeiről gondoskedjék. Azonban, ha inkább ehez alkalmazkodik,megszűnik a lelkiekben vezető hatalom lenni. Az egyes embert is ez a kenyérkérdés kísérti Jézus diadalmas volt, ezt mondván : „nemcsak kenyárrel él az ember. “ A 2-ik és 3 ik kisértés hasonló az előzőhöz. Ezer és egy esetben ismétlődik ez az ember életében- Engedelmes volt atyjához, győzedelmeskedett minden kisértés felett. „A te Urad Iztenedet tiszteld és csak neki szolgálj.“ Egyházi és egyleti élet. A január 9-én lefolyt évi közgyűlés a legszebb rendben ment végbe. Az évi jelentés meghallgatása, a jegyzőkönyv hitelesítése után megtörtént a választás. Fontosabb határozatai voltak a gyűlésnek : 1. Egyletünk fennállásának tiz éves évfordulati ünnepélyét szept. kinti olyannak, melyet okvetlenül működési körébe kellene vonnia. A közgazdaságba vágó dolgokkal is fog lalkozik ugyan, de ilyenek más természetűek, mint milyenek a kiállítások dolga. A st.-lousi kiállítás ügye azonban egészen más nézőpont alá esik. Ebbe az ügybe beleszólni az Országos Nemzeti Szövetség Különösebben hivatva érzi magát és következményeiben meg nem bocsátható mulasztást követne el, ha hivatását meg nem értve és be nem töltve, jó akarólag hozzá nem szólna, mert itt jeentös nemzeti érdek forog kockán. Az Országos Nemzeti Szövetség ismeretes zászlóküldése kapcsán élénk levelezésbejutott az amerikai magyarsággal, melynek hazanézö tagjai sűrűn személyes látogatásukkal is megtisztelik. És mert az amerikai magyar sajtót is figyelemmel kiséri és folytonosan szemmel tart mindent ami az amerikai magyarokra vonatkozik : annyira, mennyire eléggé ala pos tájékozást szerzett magának az Óceánon túl élő véreink helyzetéről, belehaíott gondolatvilágukba, ismeri bajaikat, panaszaikat, vágyaikat. hó végén megfelelő ünnepélyességgel fogja megtartani. 2. Hogy a tizedik év erről is emlékezetes legyen, ebben az esztendőben nem vonul ki testületileg egy egyletnek sem. Viszont maga az egylet sem tart mulatságokat, kivéve a tiz éves ünnepélylyel kapcsolatosat. 3. Orvosa lesz ez éven dr. Treeman. 4. Egyleti hivatalos lap újra ami lapunk lett. 5. Az egyesületbe való belépését nem teszi kötelezővé minden tagra. 6. A toiedoi magy. ref. templomra a tagok közt s a magyarság körében gyűjtést rendeznek. 1903 ik évi számadás. Bevétel: 1. Maradvány 1902 röl__$ 30.41 2 -13. 12 havi bevétel _ 448.70 14. Feb. bál tisztán............ 57.81 15. Zászlóra adománj' s más 155.— 15. Zászlószögekre.............. 36.— 17. Büntetés ..................... 6.64 IS. 3 db. jelvény................ 3.75 19. márc. 14. bevétel......... 129.30 10. Pik nikből ................. 87.53 21. Adományok s más....... 13.— 22. Vegyesek ................... 8.— 23. Dec. 26. bál tisztán .... 42.95 24. Ifjúság adománya........ 10.— 25. Künn levő ticketbÖl__ 1.50 1.75 26. Bankból kivétetett __ 141.— ’27. Urbán temetésére adom. 15.— 28. Előleg vissza ............. 10.— Összeg : $1198.34 üfiadas: 1. Betegsegélyek.............. 203.— 2. Orvosnak...................... 78.— 3. Zászlóra......................... 315.— 4. Zászlószögekre ............ 51.— 5. Zászló biztosi tás ......... 2.40 6. Diszzászló elhozatás__ 29.— 7. Márc. 14. kiadás ......... 138.80 8. Gyülésteremért.......... 16.— 9. Nyomtatványok ...... 6.— 10. Vegyes kiadások ......... 34.18 11. Halálesetre ................... 65.— 12. Egyháznak................... 105.— 13. Bankba téve................. 110.— 14. Kalauz.......................... 5.— 15. Adomány ................... 5.— 16. Szekrény...................... 6.— Összeg : $1169.38 Maradvány: ................... 28.96 Tagonkénti részletezés után havi dijakból s orvosi díjból bevétel $359, ebből havi díj $254, betegsegélyre kiadás $203. Meradvány $51. Orvosi dij $105, orvosnak $78. Maradvány $27. I Állandó és nem jogosulatlan pana sza volt az amerikai magyaroknak a zászlóküldés idejéig, mely az annak körében elterjedt vélemény szerint korszakot nyitott életében, hogy az ó hazában, — amint ök szülőföldjüket nevezik, — eddig nem törődtek velük. A rokonsági összeköttetés vékony szálait nem tekintve, az idegen népek tengerében magukra hagyottan küzdötrek az Óceánon túlra szakadt véreink, legtöbbnyire nehéz kenyéTkeresö munkával elfoglalva. Nem akadt ott pártfogójuk, jóakaró tanácsadójuk senki, még hivatalos képviseletünk sem, mely nemhogy gondozásba vette volna úgy magán, mint közérdekeit, hanem nem ritka esetben egyenes ellenséges állást fog lalt vele szemben. Azért tehát az ott, uj hazájában megtagadott, onnéthazulról elhagyott amerikai magyarság szervezetlenül odaverödve, védelem nélkül volt a ránézve uj, szülőhazájuktól végtelenül elütő viszonyok között, teljesen az élet viszontagságainak ki szolgáltatva. És mert az amerikai magyarság, kivált azelőtt, teljesen szervezetlen volt, közös ügyei közös-• ,
