Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-21 / 3. szám

Ml Egylet vagyona. 1. Bankban .......................... 8519.60 2. Készpénz.......................... 28.96 3. ATövetelés ...................... i ,.— 4. 18 db kis könyv értéke . . . 3.60 5. 2 db jelvény ............... 2.50 6. Zászlók értéke ............... 400.— 7. Egyél) felszerelés értékelve 20.— Együtt : $991.66 Tagok száma rendes ....... . .. 64 rendkívüli «........ 4 NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Együtt 68 — Homestead és vidéki ref. egy házunk kebelében f. hó 17 iki Isteni tisztelet végeztével tartottuk meg az évi leszámoló és tisztújít ó közgyűlést. Szinyei András föpéuztárnok felol­vasta az egyház'anyagi helyzetéről szóló jelentést, mely végeredményü­kig 7142.78bevételt és 6632.58 kiadást és 510.20 készpénz átüozata-t tüntet fel. Az óriási haladás, melyet az ifjú egyház, fennálásának rövid 7 hónapi ideje alatt tett, mindenkit látható lag meglepett és kedvesen érintett. A pénztárnoki könyvek és számadá­sok átvizsgálására a presbyteriumi számvizsgáló bizottság mellé a köz­gyűlés a maga kebeléből Kiss István és Molnár István egyháztagokat küldi ki. Majd felolvastatott Lud­­mann Sándor ur volt prezsbyteriumi és egyházközségi jegyző tisztségéről való lemondása, a mit e közgyűlés tagjai sajnálattal vettek tudomásul, Ludmann ur eddigi buzgó tevékeny­ségét közgyűlésünk jegyzőkönyvi elismerő köszönettel honorálta. He lyébe jegyzőnek Tomcsányi József választatott meg, Ezután Jurcsó 1st ván íögondnok eterjesztette a maga lemondását, mely egyúttal a tisztikar lemondását is jelentette. A közgyűlés azonban hallani sem akart arról, j hogy az egyházi kipróbált erejű és munkássága tisztikar elhagyja he­lyét, s ezért egyenkénti szavazással az egész tisztikart megválasztotta, kivéve Toboz Dánielt, a ki semmikép sem volt rávehető tisztjének tovább1 viselésére. Az ö helye egy másik uagybuzgaltnu egyénnel, Kis József fel, a duquesne-i ref. egylet elnöké vei töltetett be. Bradockról még Szűcs István és Homesteadról Mól nár István választattak be egyházi elöljárókul. Kun Károly fáradhatat lan egyháztagunk az énekvezetési tisztséggel és czimmel tünt-tett ki. Az'egyliázi teljes elöljárósági névsor a következő : fögondnok: Jurcsó 1st ván, algondnokok: Berfa józsef Du­inety János * 2 3 4 5 6 7 Magyar bankár és közjegyző. 4 4 4 4b 4b 41 4b 4 4 4 4 Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyig konzulátusi űgyvivőség vezetésével bizatott meg Amerkában, ős sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári is királyi kűlűgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. SPórs-zelteet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Ha.jójeg'^T'cOret elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó­­társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. tECiallit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket a bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően, A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington SL, New York. quesne, Sipos jános Homestead, Máté jános Mciieesport, föpénztárnok : Szinyei András, prezsbyterek; Len gyei Sándor, Bábás jános. Molnár István, Mokcsay Béla, Tomcsányi józsef, Valyiszka György és Pesta Kázoly, Polonkai László Mcifeesport­­ról, Varga jános, Szűcs István Bra­­dockból. Bodnár Lajos Rankinbol, Nagy István és Szőke Peren ez Wil­­lockról. Egyháztanácsi é> hitközségi jegyző : Tomcsányi józsef. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. — Homestead. Itteni egyházi mu­­laírágunk febr, hó 1-én (hétfőn) lesz megtartva a S a enger Hallban, mi­ként azé lap más helyén található hirdetésen is olvasható: Reméljük, homesteadi és vidéki egyházunk ezen farsangi mulatsága sorakozni fog sik‘>r tekintetében megelőző mulat ságainkhoz, mtlyek eddig soha nem váltak a magyar név szégyenére, A cél egyházunk segitése a templom építést illetőleg olyan szép, ln-gy re­méljük, magyarjtestvéreink nem fog­nak késni irántunk érzett szeretetök kimutatásával. A belmissioi bizottság gyűlés». A belmissioi bizottság, mint azt la­punk rnult szátnábau jeleztük Pitts burgban tartotta meg negyedévi gyűlését. E gyűlés alkalmával a kö­vetkező magyar ügyeket tárgyalták: 1. XVhit mer superintended ur elő­terjesztette, hogy a presbyterianus belmissioi bizottsággal arra a meg­állapodásra jutott, hogy a két nemes munkát folytató bizottság, tekintet­tel lesz arra, hogy ellen missiókat ne állítsanak fel. 2. Philadelphiában ezen megálla­podásnál fogva uj gyülekezet szer­veztetek s Balogh Gyula neveztetik ki missionáriusnak. 3. A toledoi egyház kérvényét a bizottság teljesiti, ki nevezvén oda Harsányi Istvánt, ki eddig is vezette a toledoi egyház ügyeit. 4. Bassó Béla saját kérelinőra fel­mentetik Lorainban viselt állásától s megengedi a bizottság, hogy Youngstownban, az általa kidolgo­zott, a magyar ref. lelkészek által el­fogadott pontok a apján szervezett magyar ref. gyülekezetben a presby terianus egyházak segélyét elfogadja 5. Kovachy Miklós Istvánt a bízott ság felvette a missionariusok közzé, de mivel a presbyterianus bizottság gal történt megállapodásnál fogva Virginiában nem szerveztetik az egy­házközség, öt egyelőre Pittsburgba nevezik ki segéd lelkészszé s a ho mesteadi és pittsburgi lelkészek pedig megbizatmak, hogy alkalmas területen a legközelebbi gyűlésig számára egy gyülekezetét szervez zenek. 6. Ludman Sándornak, ki Debre­cenben végezte a tbeologiát s most a tiffini egyetem theologiai szakára lépett, tanulásának idejére 30 dől láruyi havi segély szavaztatott meg. Bodog János clevelandi volt tanító nak, ki szintén belépett az egyetemre évi 110 dollár segély adatott. 7. Az építkező egyházak segély kérvényei a következőképen intéz elintézését nem kereste, a többi nép között nem tndof érvényre, jelentő sógre jutni, senki sem gondolt vele, senki sem számított rá, igen soknál a nemzeti önérzet elveszett; figyelem be vételről vagy tekintély szerzésről szó sem lehetet. Az amerikai magyarságnak az a tapasztalata pedig, hogy itthon igen sokan, másk ülőmben igen fel világo­sodott embetek akként nyilatkoztak a kivándorlóitokról, hogs ha elhagy­ták hazájukat, hátlássák ök, hogy mi lesz belőlük, sőt nem kevesen a kivándorlókban hazatagadókat is láttak, ez a tudat szintén nem lelte tett rá nézve biztató és fölemelő. Az előbbi helyzethez képest, az 0. N. Sz. zászlóküldése örvendetes vál­tozást idézett elő. Ebben az ameri­kai magyarság a fölébredt testvéri szeretet, a ragaszkodó érzés megnvi latkozását látta, ez a tény fölébresz­tette önbizalmát, azt az érzést keltet te föl benne, hogy mégsem olyan el hagyatott, még sincsen kitaszítva a haza szeretőiből, mégis csak gondol nak vele otthon, a. nemzet, családias jaiul tekintik, melyet, nem hagynak számításon kívül. Csupán ez magyarázhatja meg azt a minden várakozást fölülmúló foga­dást, melyben az Országos Nemzeti Szövetség szerény zászlója részesült, osztatlanul az egész amerikai magyar ság részéről. Ha ezek az é:zések nem lakoztak volna az amerikai mugya vök szivében, érthetetlen volna, hogy e inek a zászlónak a látására a nagy világrész legtávolabb pontjiit is ide­értve, mintegy 40 0Ü0 magyar sere géljén ös-’ze NewYorkbt, hogy tanú ja lehessen az édes hazából testvéri szeretettel küldött háromsziuüzászló felavatásának. Nincs parancsoló ha falom, mely ezt a lélekemelő fényes ünnepet m-ly az Országos Nemzeti Szövetség által kiadott Nemzeti zász lónk Amerikában közelebb megje­lent műben minden részletében olvas ható, másként létre tudta volna hoz­­iii azt. A zászlóküldés egyszerű fénye fél­­költötté az amerikai magyarságban a vágyat, hogy közös érdekieket ész révévé, azokat fölkarolja, istnerked jók egymással, tömörüljön, szervez­kedjék. Ez a háromszinü selyem, az általa képviselt eszmével, kristályo­sító pontja lett az amerikai magyar ságuak, mely úgy mint a kristályo­sodása történik, ellenállhatatlan erő­vel hozta a legtávolabb eső tömecse két is, hogy egygyé forrjanak. Tisz teletreméltó nemzeti gondolat hatja át most az amerikai magyarságot. Az, hogy magyarnak maradjon, hogy hazájának, ott a másik világ­részben becsületet szerezzen, hamar nem lehet otthon hasznára az ország nak. De az sem hallgatható el, hogy e lelkes mozgat om láttára az amerikai magyarok ádáz ellenségei, a pánszlá vök, akik Amerikában tekintélyes számiban vannak és kitünően szerve­zetiek, lölűiötték fejüket és valóban nem rajtuk múlt, hogy nagy erély­­lyel és szívóssággal folytatott áská­­lódásaik sikert nem arattak. Örök elismerést ős dicséretet érde­mel az enész amerikai magyarság s az ottani magyar sajtó, ho.» ez a ga Iád kísérlet csúfos kudarezot vallott. A vele szemben kifejtett ellenállás következtében, az ellenség meghát­rálni kényszerült,— de természetét ösrnerve tudjuk, hogy ez csak vissza vonulás és biztosra vehető, hogy a legközelebbi várva-várt alkalom, újabb kirohanást fog előidézni.... A helyzet ily állása mellett, ime, küszöbön vau a st.-louisi kiállítás. (Folyt, köv.) tettek el. Lorain kapott 1000, Cleve­land 3000, Toledo 3000 dollár ujabt» kölcsönöket, Pittsburg pedig a régi. templomra 4000 dollárt. 8. A Reformátusok Lapjának 50® dollár kölcsön adatott. 9. A homesteadi egyháznak még % múlt gyűlésen, októberben megsza­vazott 10 ezer dollárnyi kölcsön Hely­ben hagyatott. Mint a fentebbi határozatokból lát­ható, belmissioi bizottságunk a leg­nagyobb szeretettel és méltányos­sággal foglalkozott ezzel az alkalom­mal is a magyar egyházak ügyeivel. Bizony nincs senkinek oka arra, hogy hálával ne viseltessék az egyház iránt amely évenként ezreket áldoz a ma­gyar reformatusságért. A magyar református lelkészek értekezlete. A magyar református lelkészek egy része értekezletükre gyűlt össze, e hó 12-én a Seventh Ave Hotelben, Pittsburgban. Az értekez­let a következő hatáiozatokat hozta. 1. Az egyházmegye alapításának gondolatát egyelőre elejti s e helyett ielkészi értekezletek tartását hatá­rozza el és pedig, hogy a lelkészek a közös bajok és teendők megbeszé­lése végett gyakrabban összejöhes­senek — két értekezlet! kör — úgy mint keleti és nyugati — szervezését tartja szükségesnek. A keletihez tar­­t izminak a Johnstowntól felfelé eső egyházközségek, a nyugatihoz pedig a lefelé esők. Az egyesület nagy gyű­lése alkalmával egyetemes értekezlet tartatnék — egy nagy két népszerű, ismeret terjesztő felolvasással össze­kötve. 2. Bassó Béla előterjesztette, hogy rniaö alapokon kívánná szervezni Youngstownban presbyterianus se­gítséggel az egyházközséget, miután az ö Munkálatát, amely egyházunk­­hitelvi alapjait, symbolikus köny­veit, lyturgiáját érintetlenül hagyja s miután az egyházközségnek ado­mányozott házhelyek s templom és lelkészíak s miután nevűnk háborí­tatlanul megmarad, a presbyterianus belmissioi bizottság is helyben hagyta, ezeken az alapokon, mi ma­gyar ref. lelkészek is helyesnek tart­juk, ha ennek a hatalmas egyháznak a segélye is elfogadtatik s mindazo­kat az egyházközségeket, amelyek ezen alapokon vannak szervezve test­vér egyházak gyanánt üdvözöljük s lelkészeikkel solklaritást vállalunk. 3 Lapunk szerkesztője előterjeszti a lapunk nehéz pénzügyi helyzetet s az értekezletnek átadja könyveit. Az értekezlet meglevőn győződve arról, hogy a Reformátusok Lapjára égető szükség van, kimondja, hogy felkéri az összes lelkészeket, hogy évenként legalább 50 olvasó után eső előfizetési dijat szíveskedjenek beszedni, mi ha megtörténik, a iap élete örök időkre biztosítva leend. 4. Kovachy Miklós István előter­jesztvén bizonyítványait, s a convent elnökétől kapott elbocsátó levelet, értekezletünk öt melegen ajánlja a belmissioi bizottságnak. 5. A vasárnapi iskolák ügyében kimondatott, hogy ezek minden egy­házban feltétlenül szervezendök s ott a legújabban megjelent Vasárnapi Iskolai lap ,,a? Örömhír“ haszná­lása ajáultatik. Több kisebb fontosságú ügynek a megbeszélése után, az értekezleten megjelent lelkészek, nevezetesen Csutoros Elek, Harsányi Sándor, Kuthy Zoltán, Kovács Béla, Bassó Béla, Harsányi István és Kovách Miklós (István és /Talassay Sándor azzal a meggyőződéssel osztotta szét, hogy ezzel az alkalommal sikeresebb munkát végeztek, mint bármikor.

Next

/
Thumbnails
Contents