Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-21 / 3. szám
Ml Egylet vagyona. 1. Bankban .......................... 8519.60 2. Készpénz.......................... 28.96 3. ATövetelés ...................... i ,.— 4. 18 db kis könyv értéke . . . 3.60 5. 2 db jelvény ............... 2.50 6. Zászlók értéke ............... 400.— 7. Egyél) felszerelés értékelve 20.— Együtt : $991.66 Tagok száma rendes ....... . .. 64 rendkívüli «........ 4 NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Együtt 68 — Homestead és vidéki ref. egy házunk kebelében f. hó 17 iki Isteni tisztelet végeztével tartottuk meg az évi leszámoló és tisztújít ó közgyűlést. Szinyei András föpéuztárnok felolvasta az egyház'anyagi helyzetéről szóló jelentést, mely végeredményükig 7142.78bevételt és 6632.58 kiadást és 510.20 készpénz átüozata-t tüntet fel. Az óriási haladás, melyet az ifjú egyház, fennálásának rövid 7 hónapi ideje alatt tett, mindenkit látható lag meglepett és kedvesen érintett. A pénztárnoki könyvek és számadások átvizsgálására a presbyteriumi számvizsgáló bizottság mellé a közgyűlés a maga kebeléből Kiss István és Molnár István egyháztagokat küldi ki. Majd felolvastatott Ludmann Sándor ur volt prezsbyteriumi és egyházközségi jegyző tisztségéről való lemondása, a mit e közgyűlés tagjai sajnálattal vettek tudomásul, Ludmann ur eddigi buzgó tevékenységét közgyűlésünk jegyzőkönyvi elismerő köszönettel honorálta. He lyébe jegyzőnek Tomcsányi József választatott meg, Ezután Jurcsó 1st ván íögondnok eterjesztette a maga lemondását, mely egyúttal a tisztikar lemondását is jelentette. A közgyűlés azonban hallani sem akart arról, j hogy az egyházi kipróbált erejű és munkássága tisztikar elhagyja helyét, s ezért egyenkénti szavazással az egész tisztikart megválasztotta, kivéve Toboz Dánielt, a ki semmikép sem volt rávehető tisztjének tovább1 viselésére. Az ö helye egy másik uagybuzgaltnu egyénnel, Kis József fel, a duquesne-i ref. egylet elnöké vei töltetett be. Bradockról még Szűcs István és Homesteadról Mól nár István választattak be egyházi elöljárókul. Kun Károly fáradhatat lan egyháztagunk az énekvezetési tisztséggel és czimmel tünt-tett ki. Az'egyliázi teljes elöljárósági névsor a következő : fögondnok: Jurcsó 1st ván, algondnokok: Berfa józsef Duinety János * 2 3 4 5 6 7 Magyar bankár és közjegyző. 4 4 4 4b 4b 41 4b 4 4 4 4 Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyig konzulátusi űgyvivőség vezetésével bizatott meg Amerkában, ős sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári is királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. SPórs-zelteet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Ha.jójeg'^T'cOret elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. tECiallit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket a bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően, A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : John Németh, 457 Washington SL, New York. quesne, Sipos jános Homestead, Máté jános Mciieesport, föpénztárnok : Szinyei András, prezsbyterek; Len gyei Sándor, Bábás jános. Molnár István, Mokcsay Béla, Tomcsányi józsef, Valyiszka György és Pesta Kázoly, Polonkai László Mcifeesportról, Varga jános, Szűcs István Bradockból. Bodnár Lajos Rankinbol, Nagy István és Szőke Peren ez Willockról. Egyháztanácsi é> hitközségi jegyző : Tomcsányi józsef. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. — Homestead. Itteni egyházi mulaírágunk febr, hó 1-én (hétfőn) lesz megtartva a S a enger Hallban, miként azé lap más helyén található hirdetésen is olvasható: Reméljük, homesteadi és vidéki egyházunk ezen farsangi mulatsága sorakozni fog sik‘>r tekintetében megelőző mulat ságainkhoz, mtlyek eddig soha nem váltak a magyar név szégyenére, A cél egyházunk segitése a templom építést illetőleg olyan szép, ln-gy reméljük, magyarjtestvéreink nem fognak késni irántunk érzett szeretetök kimutatásával. A belmissioi bizottság gyűlés». A belmissioi bizottság, mint azt lapunk rnult szátnábau jeleztük Pitts burgban tartotta meg negyedévi gyűlését. E gyűlés alkalmával a következő magyar ügyeket tárgyalták: 1. XVhit mer superintended ur előterjesztette, hogy a presbyterianus belmissioi bizottsággal arra a megállapodásra jutott, hogy a két nemes munkát folytató bizottság, tekintettel lesz arra, hogy ellen missiókat ne állítsanak fel. 2. Philadelphiában ezen megállapodásnál fogva uj gyülekezet szerveztetek s Balogh Gyula neveztetik ki missionáriusnak. 3. A toledoi egyház kérvényét a bizottság teljesiti, ki nevezvén oda Harsányi Istvánt, ki eddig is vezette a toledoi egyház ügyeit. 4. Bassó Béla saját kérelinőra felmentetik Lorainban viselt állásától s megengedi a bizottság, hogy Youngstownban, az általa kidolgozott, a magyar ref. lelkészek által elfogadott pontok a apján szervezett magyar ref. gyülekezetben a presby terianus egyházak segélyét elfogadja 5. Kovachy Miklós Istvánt a bízott ság felvette a missionariusok közzé, de mivel a presbyterianus bizottság gal történt megállapodásnál fogva Virginiában nem szerveztetik az egyházközség, öt egyelőre Pittsburgba nevezik ki segéd lelkészszé s a ho mesteadi és pittsburgi lelkészek pedig megbizatmak, hogy alkalmas területen a legközelebbi gyűlésig számára egy gyülekezetét szervez zenek. 6. Ludman Sándornak, ki Debrecenben végezte a tbeologiát s most a tiffini egyetem theologiai szakára lépett, tanulásának idejére 30 dől láruyi havi segély szavaztatott meg. Bodog János clevelandi volt tanító nak, ki szintén belépett az egyetemre évi 110 dollár segély adatott. 7. Az építkező egyházak segély kérvényei a következőképen intéz elintézését nem kereste, a többi nép között nem tndof érvényre, jelentő sógre jutni, senki sem gondolt vele, senki sem számított rá, igen soknál a nemzeti önérzet elveszett; figyelem be vételről vagy tekintély szerzésről szó sem lehetet. Az amerikai magyarságnak az a tapasztalata pedig, hogy itthon igen sokan, másk ülőmben igen fel világosodott embetek akként nyilatkoztak a kivándorlóitokról, hogs ha elhagyták hazájukat, hátlássák ök, hogy mi lesz belőlük, sőt nem kevesen a kivándorlókban hazatagadókat is láttak, ez a tudat szintén nem lelte tett rá nézve biztató és fölemelő. Az előbbi helyzethez képest, az 0. N. Sz. zászlóküldése örvendetes változást idézett elő. Ebben az amerikai magyarság a fölébredt testvéri szeretet, a ragaszkodó érzés megnvi latkozását látta, ez a tény fölébresztette önbizalmát, azt az érzést keltet te föl benne, hogy mégsem olyan el hagyatott, még sincsen kitaszítva a haza szeretőiből, mégis csak gondol nak vele otthon, a. nemzet, családias jaiul tekintik, melyet, nem hagynak számításon kívül. Csupán ez magyarázhatja meg azt a minden várakozást fölülmúló fogadást, melyben az Országos Nemzeti Szövetség szerény zászlója részesült, osztatlanul az egész amerikai magyar ság részéről. Ha ezek az é:zések nem lakoztak volna az amerikai mugya vök szivében, érthetetlen volna, hogy e inek a zászlónak a látására a nagy világrész legtávolabb pontjiit is ideértve, mintegy 40 0Ü0 magyar sere géljén ös-’ze NewYorkbt, hogy tanú ja lehessen az édes hazából testvéri szeretettel küldött háromsziuüzászló felavatásának. Nincs parancsoló ha falom, mely ezt a lélekemelő fényes ünnepet m-ly az Országos Nemzeti Szövetség által kiadott Nemzeti zász lónk Amerikában közelebb megjelent műben minden részletében olvas ható, másként létre tudta volna hoziii azt. A zászlóküldés egyszerű fénye félköltötté az amerikai magyarságban a vágyat, hogy közös érdekieket ész révévé, azokat fölkarolja, istnerked jók egymással, tömörüljön, szervezkedjék. Ez a háromszinü selyem, az általa képviselt eszmével, kristályosító pontja lett az amerikai magyar ságuak, mely úgy mint a kristályosodása történik, ellenállhatatlan erővel hozta a legtávolabb eső tömecse két is, hogy egygyé forrjanak. Tisz teletreméltó nemzeti gondolat hatja át most az amerikai magyarságot. Az, hogy magyarnak maradjon, hogy hazájának, ott a másik világrészben becsületet szerezzen, hamar nem lehet otthon hasznára az ország nak. De az sem hallgatható el, hogy e lelkes mozgat om láttára az amerikai magyarok ádáz ellenségei, a pánszlá vök, akik Amerikában tekintélyes számiban vannak és kitünően szervezetiek, lölűiötték fejüket és valóban nem rajtuk múlt, hogy nagy erélylyel és szívóssággal folytatott áskálódásaik sikert nem arattak. Örök elismerést ős dicséretet érdemel az enész amerikai magyarság s az ottani magyar sajtó, ho.» ez a ga Iád kísérlet csúfos kudarezot vallott. A vele szemben kifejtett ellenállás következtében, az ellenség meghátrálni kényszerült,— de természetét ösrnerve tudjuk, hogy ez csak vissza vonulás és biztosra vehető, hogy a legközelebbi várva-várt alkalom, újabb kirohanást fog előidézni.... A helyzet ily állása mellett, ime, küszöbön vau a st.-louisi kiállítás. (Folyt, köv.) tettek el. Lorain kapott 1000, Cleveland 3000, Toledo 3000 dollár ujabt» kölcsönöket, Pittsburg pedig a régi. templomra 4000 dollárt. 8. A Reformátusok Lapjának 50® dollár kölcsön adatott. 9. A homesteadi egyháznak még % múlt gyűlésen, októberben megszavazott 10 ezer dollárnyi kölcsön Helyben hagyatott. Mint a fentebbi határozatokból látható, belmissioi bizottságunk a legnagyobb szeretettel és méltányossággal foglalkozott ezzel az alkalommal is a magyar egyházak ügyeivel. Bizony nincs senkinek oka arra, hogy hálával ne viseltessék az egyház iránt amely évenként ezreket áldoz a magyar reformatusságért. A magyar református lelkészek értekezlete. A magyar református lelkészek egy része értekezletükre gyűlt össze, e hó 12-én a Seventh Ave Hotelben, Pittsburgban. Az értekezlet a következő hatáiozatokat hozta. 1. Az egyházmegye alapításának gondolatát egyelőre elejti s e helyett ielkészi értekezletek tartását határozza el és pedig, hogy a lelkészek a közös bajok és teendők megbeszélése végett gyakrabban összejöhessenek — két értekezlet! kör — úgy mint keleti és nyugati — szervezését tartja szükségesnek. A keletihez tart izminak a Johnstowntól felfelé eső egyházközségek, a nyugatihoz pedig a lefelé esők. Az egyesület nagy gyűlése alkalmával egyetemes értekezlet tartatnék — egy nagy két népszerű, ismeret terjesztő felolvasással összekötve. 2. Bassó Béla előterjesztette, hogy rniaö alapokon kívánná szervezni Youngstownban presbyterianus segítséggel az egyházközséget, miután az ö Munkálatát, amely egyházunkhitelvi alapjait, symbolikus könyveit, lyturgiáját érintetlenül hagyja s miután az egyházközségnek adományozott házhelyek s templom és lelkészíak s miután nevűnk háborítatlanul megmarad, a presbyterianus belmissioi bizottság is helyben hagyta, ezeken az alapokon, mi magyar ref. lelkészek is helyesnek tartjuk, ha ennek a hatalmas egyháznak a segélye is elfogadtatik s mindazokat az egyházközségeket, amelyek ezen alapokon vannak szervezve testvér egyházak gyanánt üdvözöljük s lelkészeikkel solklaritást vállalunk. 3 Lapunk szerkesztője előterjeszti a lapunk nehéz pénzügyi helyzetet s az értekezletnek átadja könyveit. Az értekezlet meglevőn győződve arról, hogy a Reformátusok Lapjára égető szükség van, kimondja, hogy felkéri az összes lelkészeket, hogy évenként legalább 50 olvasó után eső előfizetési dijat szíveskedjenek beszedni, mi ha megtörténik, a iap élete örök időkre biztosítva leend. 4. Kovachy Miklós István előterjesztvén bizonyítványait, s a convent elnökétől kapott elbocsátó levelet, értekezletünk öt melegen ajánlja a belmissioi bizottságnak. 5. A vasárnapi iskolák ügyében kimondatott, hogy ezek minden egyházban feltétlenül szervezendök s ott a legújabban megjelent Vasárnapi Iskolai lap ,,a? Örömhír“ használása ajáultatik. Több kisebb fontosságú ügynek a megbeszélése után, az értekezleten megjelent lelkészek, nevezetesen Csutoros Elek, Harsányi Sándor, Kuthy Zoltán, Kovács Béla, Bassó Béla, Harsányi István és Kovách Miklós (István és /Talassay Sándor azzal a meggyőződéssel osztotta szét, hogy ezzel az alkalommal sikeresebb munkát végeztek, mint bármikor.