Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-19 / 20. szám
i Eltervezte magában, mit fog majd neki mondani: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. Nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezetessem, csak tégy olyanná, mint egy a te szolgáid közül. Amint mondá, úgy tett. Nem halogatta, Bot sietett, hogy édes bizalma mielőbb valóra váljék. Eddig megösmertük a tékozló fiút,most ösmerjük meg a szerető apát. Véssük be azt a képet szivünkbe, • mert azt a mennyei Atyáról az ötét legjobban ösmerö egy szülött fin, Jézus rajzolta elibünk. Az atya messziről meglátja ros^z útra tért fiát. Mintha csak vigyázta, várta és tudta volna, hogy ez a fin vissza fog térni ü hozzá. Igán, az ö apai szive nem tudott lemondani gyermekéről. így kiséri az ember lépteit is s igy vár reá ama mennyei Atyja. Megölelte, megcsókolta, nem tett neki szemrehányást, csak sirt örömében. Nincs ennél megkapóbb jelenet a szentkönyvben! Az is megható, mikor József Egyiptomban megismerteti magát testvéreivel, de azért szelíden szemókre vetette, hogy ötét eladták. Itt a szerető atya egy szó szemrehányást sem tett. A mennyei Atyának a bűnös de meg- 1 tért emberhez való váltózhatatlan szeretetét példázza ez a kép. Ha öröm rezdül át szivünkön ennek átgondolására, úgy igyekezzünk élni mi is mindnyájan, hogy ne legyen ama csodás szerelmi mennyei Atyának annyi háládatlan gyermeke itt e földön. A tékozló fiú nem tudott szólani sem elfogultságában. Csak akkor kezdett tisztában látni, mikor a szolgák levetették róla elszakadozoit ruháit s fényes öltözetet adtak reá; sőt pecsétgyűrűt is látott ujjún, a miből már megértette, hogy tehát ö nem szolga, hanem ismét fiú, tehát szabad ember. Vendégséget is készíttetett szamara az atyja, mivel, hogy az ö fia halott vala és feltámadott, elveszett vala és megtaláltatott. így lészen a mennyben is öröm egy megtérő bűnös felett inkább, mint kilencvenkilenc igazakon! S végül röviden lássuk meg a testvért is, vagyis aki csak ember, a szó valódi értelmében. Nem hogy örülne a rósz útra tévedt, de megtért fiatal testvére hazajövetelének, vagy ha ezt nem tudja megtenni, legalább szó nélkül hagyná, hogy az ö édesapja igazán örül az ö elveszett, de megtalált gyermekének. Nem, ö szemrehányással illeti apját s felpanaszolja az ö, .unt idősebb testvér, annyi esztendei hűségét és soha meg nem jutalmazott szolgálatait, lm hol az ember, Az önhittségnek természetes testvére a legsötétebb irigység. Ez ellen csak egy fegyverünk van az imádság: Bocsásd meg vétkeinket, mint mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Virág István. Mire van szükségünk? Magyarországból az Amerikába való kivándorlás mind nagyobb mérveket ölt. Elősegíti ezt egyrészről a magyar kormány áldatlan és a magyar faj végleges megsemmisetésén működő politikája, elősegíti másrészről az épen e politikából kifolyó szegénység, mely Ível oda haza véreink küzdenek, elősegíti végül a szegénységből való kikivánkozás, a jobb jövő után való vágjv és reménység. Hát bizony már igen szép számmal vagyunk itten eddigelé is, a kik magunkat, ha nem mindig büszkén is — magyarnak valljuk. S miután Isten nélkül az igaz keresztyén sehol nem élhet, itt is egymás után alakulnak a külömbözö vallás felekezetű egyházak és templomok, hol aztán a hívek lelki vigaszt nyerhetnek, Istennek hálákat adhatnak, s kérhetik továbbra is az ö áldását és segedelmét. Csakhogy ha ezen részint megalakult, részint alakuló félben levő egyházak belügyeibe egy kicsit mélyebben betekintünk azt kell tapasztalnunk, — még pedig a legnagyobb sajnálkozással — hogy sokan vannak hiveink között, a kik itt a szabadság hazájában, hol az egyházi adó is önkéntes, szabadságukat arra használják fel, hogy az önkéntes egyházi adózás alól magukat kivonják, s nem csak szívvel lélekkel pem járnak az Urnák utaiban, de még szinleg se törődnek sem egyházzal, - sem templommal, sem pedig Istennel. Igen sokan vannak hiveink között, a kik a saloonok testet és lelket egyaránt megölő gyilkos, büzhödt levegőjében szívesen töltenek el napokat és éjjeleket, szívesen szórják itt keserves munkájokkal megszerzett keresményüket, sokszor még akkor is, midőn családjuk otthon szükséget szenved, de hogy egy héten legalább egyszer elmennének Istennek szent házába imádkozni és gyűjteni kincseket lelkűknek részére, kincseket olyakat, melyet a rozsda és a moly meg nem emészt, erre már rá nem vehetők, s ha Istennek házára az ö szent nevében adakozásra hivatnak fel, akkor már annyi a szükség, oly sok a kiadás és oly kevés a pénz, hogy erre már se hogy se telik. Betegség ez ! még pedig oly veszedelme? betegség, melynek meggyógyitásáról ha ideje korán nem gondoskodnak, halál lesz a vége, de nem csak a test halála, hanem a lélek halála' is. A lélek halála is, mert a ki a Krisztust megtagadja itt a földön, azt majd a Krisztus is megtagadja az Ítélet napján. Az ilyeneknek hallaniok fog kellceleni majd eme rettenetes szavakat : ,,te elvetted minden jutalmadat a földi életben. “ *Ssükségünk van tehát, még pedig igen is nagy mértékben az orvosra, de olyan orvosra, a ki tud és akar is segíteni e rettenetes hitetetlenség, Istenről való megfeledkezés immár tarthatatlan állapotán. Es ki lehetne más ez orvos, mint Istennek lelke a Szentlélek, melynek a tanítványokra való kitöltetése emlékére egy pár nap múlva ünnepet szentelünk ? ! Óh tartsunk tehát a szent könyvvel a bibliával, a hol is Írva vagyon : ,,a jó alkalmatosságot drága pénzen is megvegyétek“, s készitgessük szivünket, lelkünket a’Szentlélek befogadására. Imádkozzunk mindnyájan* Istenbe vetett hittel és bizalommal, szívvel és lélekkel, nyissuk ajkainkat szent zsolozsmák zengedezésére, énekelvén: „Jövel szent lélek Ur Isten, Töltsd be sziveinket épen, M;nnyei szent ajándékkal, Szivbéli szent buzgósággal. “ Te pedig,,Áldott szentlélek reánk szálij és minden hidegséget űzz el„ ama mennyei szent tűzzel. ‘ ‘ % Hozma József, • ev. ref. lelkész. es i élet. Gyászjelentés. Az Amerikai Magy. Ref. Egyesület vezértestülete szomorodott szívvel jelenti a clevelandi osztály utján volt tagtársunk gyászos elhunytát, örökösei fél halálesetre vagyis 350 dollára tarthatnak igényt. A traugeri osztály utján volt tagtársunk B. Palánszky János gyászos elhunytát, a haláleset a temetési költséggel együtt 800 dollár. A clevelandi osztály utján volt tagtárslíönk Gombos Jánosné gyászos elhunytát, a haláleset a temetési költséggel együtt 800 dollár. A willoeki osztály utján volt tagtársunk Oláh János gyászos elhunytát, a'halálese a temetési költséggel együtt 650 dollár. Az első fél haláleset 2248 tagra kivetettik tagonként 20 centben, a két utána következő haláleset tagonként 75 centben. Az utolsó haláleset tagonként 30 -tentben. A négy rendbeli haláleset kivetése egy összegben 1 dollár 25' cent. Felhivom e helyen azEgyesület minden osztályát s azok vezetőit, hogy a fentebb érintett haláleseti kivetést szíveskedjenek a tagoktól beszedni, azt legkésőbb juniujs hó 10-ig az Egyesület pénztárába beszállitani szíveskedjenek. jiKelt Cleveland, O. 1904. máj. hó 1-én. Csut or os Elek, Papp István, v. t. elnök. v. t. jegyző. Helyreigazítás. Az amerikai magyar ref. egyesület vezértestületi pénztárának állapotáról f. évi május hó 6-án kiadott kimutatásban, a winnipank-i |osztályt érdeklöleg tévedés történt, amennyiben az illető osztálytól nem 71 dollár 35 cent érkezett be, hanem csak 35 dollár 75 cent. Az április havi pénztári maradvány tehát a következőképpen változik meg. a kimutatásban fel van tüntetve 7284.08 a fenntebb említett 71.35 és 35.71 között 39.60 különbözet levonása után április havi maradvány 7244.48. Homestead, Pa. 1904. május hó 14-én. ' Tomcsányi József, v.t. pénztárnok. TÄRCA. Itt a tavasz. Itt a tavasz; melegebb a napsugár, A szivem is vidámabban dobog már, Kis pacsirta száll magasan felettem, Zeng a dala, hallgatom önfeledten. Óh mi szép a tavaszi nap reggele, Mikor a föld fény s pompával van tele, El-elhagyom kicsiny szobám négy falát S élvezem a balzsamos lég illatát. Harmat csillog minden egyes fűszálon, Kis méhecske döngicsél a virágon, Rakja fészkét a szerelmes madárka, Mely a tavasz fényét, lombját úgy várta. Szer virág nyiladozik körültem, —Régvolt, mikor játszVa-tép ve örültem S futottam a tarka pillangók után Egyszer gyalog, máskor vesszőparipán. A kikelet kellemeit csodálva, Emlékezem éltem szép tavaszára... Oh be elmúlt! mi sem maradt belőle, Csak én magam — emlékezni felöle. Kovács Endre. A tövis koszorú. Azahi. Magy. Ref. Lapja számára irta: Felsberg Dávid angolból fordította : TOLEDÓI ISTVÁN. (Folytatás.) És minek utána ezt mondta volna, megmutatá nekik az ö kezeit és az ö oldalát. És a tanítványok örvendező nek, mikor látták a Mestert. Hirsch még akkor sem értette és egy lapot visszafordítva folytatá : Kérdé tölök Pilátus: Megfeszítsem a ti királyotokat ? És a főpap válaszold : Nincsen királyunk, hanem csak a császár. Akkor oda adá nékik, hogy7 megfeszítenék. És ök eUezeték Jézust. Hirsch egyszerre megértette. Melle hirtelen összeszorult és szive hevesen dobogott. Eldobta magától a könyvet és felkiáltott : — Mojsi, Mojsi, hol vetted azt a könyvet \ Az a megfeszítettnek a könyve. Sok bűneinkre mondom, hogyan jutottál ahoz a könyvhöz % Az egyik fin felvette a könyvet és épen kiakarta nyitni, mikor az öreg hozzáugrott. és kikapta a kezéből és darabokra tépte. — Gyermekek, ez a Nezáretbeli könyve. Mint a disznóhus, olyan tilos, megérteni. Ez a könyv az, mely nemzetiségeken keresztül tartó száműzetést hozott reánk. De Mojsi, honnan kaptad 1 Az anya, aki hallotta a szóváltást. lejött az emeletről és kíváncsian kér dezé: Mi az ? Mi történt ? Mózes nem tudta, mit mondjon. Az az ur adta, aki tegnap velem volt, válaszolt. Hirsch felszedte a könyv darabjait) kivitte a konyhába és a tűzre dobta. — Mond mag neki, hogy ha van neki még több, csak hozza nekem. Igen jól fognak égni, válaszolt csen desen. Egy kis idő múlva Mózes kiment két fivérével és nagyon késő estve jött velük vissza. A következő nap megint kimenték és egész nap kint maradtak. Az öreg is kibátorkodott menni és elment egy darabon, de a házak mind egyformáknak tetszettek és az utcák is egyforma szélesek voltak. Egygyel sein találkozott, akivel tudott volna beszélni és minden jel arra mutatott, hogy zsidók nincsenek talán ezer mértföldnyi kerületben sem. A Watkins utcának a huszonkettedik utcához közel eső része a város legdélnyugatibb részén van és azontúl már nincsenek házak, hanem csak nagy füvei benőtt földek. A távolban a gázgyár és olaj telepek láthatók és néha-néha csillan fel a Schnlkill folyó. Mikor estve vissza tért Mózes, az asztalt a szombati ebédhez megteritve találta és testvérei a legjobb ruháikat viselték. Sietve öltözött át fivéreivel. Ebéd után azt mondja az öreg : Mojsi, nekem zsidók közzé kell menem. Miért nem vezetel engem a zsinagógába ? Én tovább ki nem állom. Most is sok már. Nem látod anyád, hogy sir imakönyve felett? Miért nem mehetek én a zsinagógába pénteken estve ? — Holnapután elmegyünk a zsinagógába, drága atyám. — Holnapután \ csodálkozott az öreg. — Holnapután ? — visszhangozá az anya. Holnapután ^pen úgy fog sütni a nap, mint holnap és a Jehovah, kinek neve legyen áldott, épen úgy megengedi látnunk az ö napjának világosságát egy napon, mint a másikon. Amerikában a hét első napja a vasárnap és nem a szombat, mint \ Oioszországban. Ma nincsen ideje a szombat várásának. Nem szóltam semmit, mert láttam, hogy elkészültetek és nyugodtan ültem,de holnapután fogunk menni a zsinagógába, mert az egész világ akkor megyen itten. Az öregek csodálkozva néztek egymásra. Estve,mikor mindenki ágyba volt már, Hirsch és felesége a tornácon beszélgettek. Haye Róhel, ez igazán felfordult világ. Majdnem azt hiszem, hogy Amerika a föld alatt van. Ki hallott még olyan bolondságot,mint itt van ? Először mérgeskedtem, de most már nem bánom. Az Ur mondá ami atyánknak Ábrahámnak,kinek leli ÜÉ lük. H I MŰK 1 1
