Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-28 / 17. szám

2 orvosi kezelés alatt van, ennélfogva a fél segély meg nem szavaztatott. 1903. október hó 1-töl a haláleseti dij a következő tagoknak lett kifizetve. Pogány Imre 600 dollár. Varga Menyhért 600 dollár, Benkö Ferenc 600 dollár, Bodnár Józsefné 750 dollár, Szabó József 750 dől. A temetési költség Benkö Ferenc 50 dollár. Bodnár Jószefné 50 dollár, Szabó József 50 dollár, Hnja János 50 dollár, Dózsa Lajos 50 dollár, Kovács József 50 dollár, Katona János 50 dollár, Sárközi András 50 dollár. Félsegélyben részesültek Czidrony Já­­nosné 300 dollár, Baracskó Józs .f 300 dollár, Mező Benjamin 300 dollár, ifj. Varga István 300 dollár, Kovács József 300 dollár. Az osztályok a kivetéseket nagyobbrészt pontosan teljesitik, jó lehet a másik rész is, csakhogy nekem a befizetésről jelentést nem küldenek, hiába kértem már levél­ben, hiába hívtam fel a lapban, nem hasz­nál, azért tisztelettel fogom kérni a vezér­­testületi közgyűlést, hogy ezen ügyet a folyó ügyek tárgyalásánál vegye te­kintetbe. Általánosságban jelenthetem a t. vezér­testületnek, hogy az elmúlt hat hó alatt béke és munkásság uralkodott, Egyesüle­tünk kebelében, egy pár kiváló egyesületi tagnak áldásos működése folytán ma Egyesületünk 75 jól rendezett osztálylyal bir, az el ért sikerrel meglehetünk elé­gedve. Egyesületünk jelenlegi állását, fejlődé­sét ezen előterjesztésem eléggé igazolja, azonban jelezni kötelességemben áll, mi­ként, ha netalán az osztályoknak némi panaszai volnának, azt a folyó ügyeknél legyen szives a vezértestületi közgyűlés lelkiismeretesen elintézni. A fent jelzett idöalatt beérkezett hivata­lomhoz 632 ügydarab, mely nagyobbrészt elintéztetett. A fenti idő alatt a jegyzői hivatalból küldemények és levelek címén ki let küldve 778, melyet könyvem igazol. Ennyiből áll jegyzői jelentésem, kérem a mélyen tisztelt vezértestületi gyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni szí­veskedjék. Cleveland, O. 1904. ápr. hó 18-án. Tisztelettel: ^ PAPP ISTVÁN, v. t. jegyző. A jegyzői jelentés elfogadtatott s jegyző könyvbe vetetni rendeltetett, «le miután panasz tétetik arról, hogy az osztályok nem híven teljesítik kötelességeiket,indit­­ványoztatik, hogy a számvizsgáló. bizott­ság erre is terjeszsze ki figyelmét s a talált eredményről tegyen jelentést s indítványt a bajok orvoslására. 2) Tomcsányi József pénztáros terjeszti elő félévi számadását, de miután a február havi kimutatásban a kiadás 100 dollár ke­vesebbet mutat, mint tényleg s miután a nagy gyűlés költsége $30.50 kevesebb volt, mint a mennyi a nagy gyűlés végén a nagy zajbanfelszámittatott, a számvizsgálóbizott­ság a számadást a következőleg helyes­bítette. E jelentéssel kapcsolatban a számvizs­gáló bizottság megvizsgálta, úgy a pénz­tárnoki, mint az ellenőri könyveket s azokat a fentebbi adatok szerint kijavítva, hitelesítette. A* első pontban jelzett indít­ványhoz képest, de a dolog természetéből kifolyólag is, a bizottság megnézte a jegyző névszerinti kimutatási naplóját is s abból azt a szomorú tapasztalatot merítette, hogy tizenhat osztály maradt el a névszerint kimutatások beküldésével, u. m. az Al­legheny, bakertoni, butleri, flamingparki, homesteadi férfi, hubbardi, lordi, new york harlemi, oliphanti, passaici, youngs­­towni, coalbluffi, thackeri, van meteri, gillespiei, elleanorai. Számvizsgáló bizott­ság e dologgal kapcsolatban azt indítvá­nyozza, hogy ezek az osztályok felszóli­­tandók, hogy május 15-ig a névszerinti kimutatást a lefolyt félévről küldjék be s a melyik be nem küldi, az függesztessék fel. Az igy beküldött jelentések kiegészit­­ván a névszerinti napló fogyatkozásait, a jegyző a teljes kimutatást junius 1-ig ál­lítsa össze. (Folyt, köv.) Életnek kenyere. ' Imádkozás és Ígéret. Lukács 11. r. 1—13 v. „Kérjétek és megadatik, keressétek és megtaláljátok“. Mi az imádkozás ? Ami a testnek a le­vegő és a táplálék, az imádság a lélek táp­láléka, lét feltétele. Az a tudat, hogy az emberek a maga erejére támaszkodva, Isten segedelme nél­kül semmi. Ö általa élünk, vagyunk és mozgunk“, az a megnyugvás,a mit a hivő jó keresztyén igy fejez ki, hogy én úgy életemben, mint halálomban az én szerel­mes megváltómé vagyok, eljuttat arra a kedves mindennapi kötelességre. Kérjetek és megadatik. De valaki kér, Jézus nevé­ben kérje azt. S mit kérjünk? Először is bünbocsána­­tot, vagyis hogy megszabaduljon ä lélek sujtoló terhétől. Vagy te azt hiszed k. t., hogy te, nem hogy rosszabb, de sokkal jobb vagy má­soknál, mivel te nem vagy pl. kihágó, iszákos, dorbézoló, káromkodó, stb. meg-Pénztárnok fél évi jelentése a kiadás és bevételekről, 1903. Okt. 1-töl 1904. Ápr. 1-ig. Hónap Bevétel Kiadás Maradvány a hó végén Bankba tétetett 3% a hó végén Megjegyzés 1903. Okt. ,, Nov. ,, Dec. 1904. Jan. ,, Febr. „ Márc. 822-10 670-55 2329-80 1399-35 1067-70 1636-60 2853-77 651-82 120-93 2362-32 866-39 230-39 2549-84 2568-57 4777-44 3814-47 4015-78 5421-99 2400-00 2400-00 4600-00 3500-00 3500 00 5000 00 8-75 5-85 5-85 11-50 8-75 8-75 A kamatok az előző hónapi összegek után számitattak. Összesen : 7926-10 7085-62 49-45 Maradvánv 1904 Október 1. 4581-51 Összesen 12507-61 Kiadás 7085-62 Maradvány 5421-99 Kamat 49.45 Végösszeg 5471-44 Kelt Cleveland, O. 1904. Április hó 18 án. Tomcsányi József, zt. t. pénztárnck. TÁRCA. Lidi néni. meg a rostélyos. Irta: E. Keményffy Katinka. Egy fővárosi ügyvédnek éppen nemrég megjelent, büntető bölcseleti tanulmányában, az emberi természet vizsgálása, elemezése eredményekép­pen az áll, miszerint az ember legfőbb természete, az uralmi vágy, De hogy az ember parancsolhasson, és hogy magát uraltassa, ahhoz feltétlenül egy dolog szükséges, az t. L, hogy legyen kinek parancsolni és legyen ki az embert uralja . Az állami iskolák beléletében erre szolgál az iskolaszolga. Az állami iskolaszolga, némely igazgató tanitók pedagógiája folytán csodálatos természetrajzi egyeddé fejlődött: Olyanná, mely érdemes egy amatőr fényképfelvételére. Erre akarok vállalkozni. Az állami iskolaszolga némely is­kolánál és némely ig. tanitók asszi­miláló ereje folytán gyökeres átala­kuláson megy keresztül és a termé­szet három országában többféle te remtményhez és dologhoz kezd fel­tűnő hasonlattal húzni. így pl. a napraforgóhoz, mert ki van neki adva, hogy csak az ö napja, éltetője és ura, az ig. tanitó felé forditsa a képét. A chaméleonhoz, mert csak az ig. tanitó hangulata és akarata szerint válthat és vallhat szint a tantestület többi tagjai előtt. A delejtühöz, mert más helyzete nem lehet, mint az igazgató tanitó felé irányulva. Neki kell folytonos ingyen munkákat végeznie, mig a tantesület többi tagjai részére a kö­teles iskolai dolgokat is bátran meg­tagadhatja. Bizonyos viharok és erupciók e helyzeten olykor kis elté­réseket hozhatnak ugyan létre, de az elcsapással fenyegető igazgatói belső és külső háborgás azonnal visszabil­lenti az iránytűt az előbbi ex offe helyzetbe.. No, a mi iskolaszolga párunk:Sán­­dor bá’ és Lidi né’ is ilyenfajta csu­dákká idomultak annak idejében egy bizonyos székelyföldi állami isko­lánál. Mindezek mellett Lidi nén’ még a a drótnélkül telegráfot is egészen jól helyettesitette a faluban, ami bizony kényes dolog volt a tantestületre nézve, mert egy-egy véletlenül elej­tett ártatlan szóból veszedelmes hely­zeteket teremtett ez a székely- Pandora. Mikor már az összeférhetetlenség járványszerüen lépett fel iskolánk­nál és legvehemesebben dühöngött, mesterien továbitotta ez a drótnél­küli telegráf a híreket, adta hírül a fejleményeket mindeneknek, akiket illet. Nem szólott ö sokszor egy szót se, csak hümmögött, mimikácott, a bib­lia szerint: „igen-igen“, „nem-nem“ vala az ö beszéee, de oly raffinált, plasztikus modorban, hogy csak a bolond nem értette meg, hogy hány hét a világ. Ezek voltak a mi sifrirozott távi­rataink. A tanítói lakásokat magában fog­laló állami telek pedig egészen ösz­­szeférhetetlenségre volt berendezve : nem kevesebb, mint négy kijárat volt rajta. És Lidi nén’ ezeken a kijáratokon egy Moltke hadvezérnek is dicsösé gére váló taktikával és stratégiával kézbesítette — csak úgy véletlenül — a sifrirozott táviratokat. Nálam úgy adta, hogy csak az én hívem ö, minden úgy helyes, úgy jó, amint én teszem. Ezt kávézás közben nyilvánította. Egyben hízelgő jóakarattal figyel­meztetett, hogy aprómarháinara, disz­nóimra ügyet vessek, mert a zászpa meg vagyon immár szedve számukra Ö vakuljon meg, ha csak sejditi is, hogy ki lesz az étetö, de vigyázzak, mert a zászpa meg vagyon szedve.. Arra is figyelmeztetett, hogy ne aludjam olyan édesen, serkenjek fel egysze-máskor, nézzek körül az élet­­sz#ren, hogy a múltban még én előt­tem, hasonló tanítói harcok alatt mindörökké fennvirrasztott elődöm, mert erősen félt az — égéstől.. ö nem tudja, miért, miért nem. öcsak annyit mond, Isten őrizzen, hogy többet mondjon.. de hát ügyeljek, mert könnyen égés lehet__Aztán mellesleg esküdözés és átkozódás közben azt is nyilváni tóttá, hogy meg se tudná mondani, milyen régen nem volt az igazgató-tanitóéknál. Ahogy a''tán megtörülte a kávés száját, kisurrant hátul a kis kert kapuján, lopva megkerülte a török­­búzás földemet s egy túlsó kapun bésirül az igazgató-tanitóékhoz,hogy ott hasonlóképpen cselekedjék. Máskor meg hízelgő kedveskedés­sel egy tányér gombával s egy kis porgoló földi eperrel állított be. Letakarta az ajándékot s a legdu­­gotabb bejáraton surrant be hozzám. — Dugacsba hozám, istálom, nem akarom, hogy odaát, észre vegyék ! Meghiszem: szeretnének epret falni ! Vaj nem! Igen a ménkű !.... Ezt is élig tudám ahajt a Kápolnáé vápáján esszeborozdolni a tekintetes asszo­nyoknak. Már csak inkább ide húz a belső részem---­Amint aztán a borravalót a mar­kába csúsztattam,nem telt eltizperc, az udvar-egyik hátsó kapuján két­szer akkora tál gombával s megegy­­szerakkora porgoló eperrel „sirül“ be az én asszonyom az igazgató-tani­­tóékhoz__ Ez igy ment mindig a mi nem kis mulatságunkra. S hogy Sándor bá’ ék ilyen cso­dákká idomultak, régebbi emberi mivoltukból csak az alkholizmust tartották meg. Kétféleképpen ittak. Ittak először közösen egymás tár­saságában, ittak aztán külön-külöB dugacsban is. így aztán egy kis mellékjövede-

Next

/
Thumbnails
Contents