Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-17 / 11. szám
Imádkozott, mikor börtönbe volt vetve ! Szóval e földön csak az boldog, ki a a Urra bizza az ö terheit. Ön magunk nem hordozhatjuk el az élet terheit, de ha az Ur előtt feltárjuk lelkünket, Ö erőt ad bajaink elhordozására. Ne feledjük, hogy az Ur mellett ott van a mi legjobb barátunk a Jézus, a szegények segitöje, a betegek gyógyitója, a szomorúak vigasztalója. Ismeri az ember szivet, mert 33 évig élt közöttünk. 0 tud sírni a sírokkal, mert tudja mi a szomorúság s a fájdalom. Olyan barátunk, ki képes bennünket megsegíteni; mert ö minden földi bajt kigyógyitott. Ez a barátunk: Jézus Krisztus. Ha ö előtte megnyitjuk szivünket, úgy boldogok vagyunk. Jézus boldoggá teheti azokat, kik ö benne bíznak. Békét szerez a fogságban levőknek, megelégedést a nyomorúságban, vigaszt kedveseink sírjánál. Hatalma van arrra, hogy bennünket megtartson, kik hozzá imádkozunk. Óh bárcsak megértenénk mindnyájan, hogy boldogság nem külső körülményekben keresendő, hanem a szívnek állapotában. Az ima megkönnyíti’ keresztjeinket, megnyitja előttünk az elzárt ajtót, felmutatja a reménynek csillagát, szabadulást szerez, mert Jézus szól hozzánk. Béke veletek! Ha azért valóban igazán boldog akartok lenni: imádkozzatok! | Imádkozzatok, mert „igen hasznos az igaznak buzgó könyörgése!“ KASSAI ANDOR. Egyházi beszéd a biblia vasárnapjára, Jelenések 14:6 alapjára. (Irta: s. a S. chicagói ref templomban 1904. márc. 6-án elmondta NÁNÁSSY LAJOS.) (folytatás.) A leány sírva fakad s nem felel, a rossz időjárást hozza fel okul, amiért nem mehetett el távollakó ismerőséhez, kinek bibliája volt, a texust átolvasni és megtanulni. (Centenary of the British & Foreign Bible Society by Rev, 1. S. Nisbet 1903.) E változatok közül bármelyik legyen is igaz, a források abban már egyetér tenek, hogy Charlesz lelkész nem hagyta ennyiben a dolgot, hanem nemsokára Londonba siet s egy val-II. Az apa ma délben a szokottnál korábban jött naza, Nagyon, de nagyon szomorú volt és olyan sápadt mint az ágyam fölött függő kép arca. — Nagyon komoly beszélni valóm van magával — szólott a „szép mamához“, aki szintén halovány volt. Engem kiküldöttek. Átmentem a szomszéd szobába. Nem hallgatództara, de azért sokat hallottam, ha nem is értettem semmit. Az apa először halkan beszélt, csak hallottam a hangját, de nem értettem a szavakat. Majd hangosan kezdett beszélni, szinte kiabált. Egyszerre úgy hallottam, mintha elcsuklott volna a hangja és sírni kezdene s kivettem a szavit,ezt kiabálta, bogy: — Tönkretett, koldussá tett s a becsületemet is sárba tiporra.. .. S újra megcsuk lőtt a hangja és újra sírni kezdett, szakgatottan, ijesztően----Istenem, de különös is az, ha egy férfi sir.... Egyszerre kitárult az ajtó s az apa kilépett rajta. Szinte körösztülszaladt a szobákon s elrohant. ... És pedig’nem tudom miért, félni kezdtem, egész testem remegett, be mentem sz én kis szobámba s ott elkezdtem sírni.... Amint könnyező szemeim az ágyam felett függő képre estek, mintha annak a szemei is könyeznének, mintha most az egyszer az se tudna engem megvigasztalni... A „szép mama“ bent ült a szobában, azt hiszem ö is zokogott.... Pedig még sohsem láttam búslakodni. NEW YOKE, HAZLETON. WTLKES-BAEKE. Íl Magyar bankár és közjegyző. 4b Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyig konzulátusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven jj' át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári Is királyi kűlűgy miniszterium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. ZPérvzelset küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, á magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feléknek pontosan «sí. kiadja. üo-jójeggyrelzet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- J&. társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. jjc TECiáuLllt mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződésekéi s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. jt>;: A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakértés *%, levélboritékokért. Levél cim : « John Németh, 457 Washington St„ New York., ^ lásos iratokat terjesztő társulat gyűlésén bibliát kér nyomatni walesi nyelven övéi számára, mire feláll egy másik lelkész Hughes József s azt kérdi, miért épen Walesnek, miért nem az egész világnak? Ilyen előzmények ufán alakult meg 1804 márc. 6 án a világ legnagyobb missioi társulata, a Britt és a külföldi Biblia Terjesztő Társaság. Ez időtől fogva száll síkra az evangyélium angyala s hordozza szét a lelki béke olajága gyanánt a szent könyvet minden nemzetnek. Előtte nincsenek kiváltságos osztályok, melyek a hatalomnak és dicsőségnek magasabb lépcsőjén állva több jogot igényelhetnének az evangyeliumhoz; még a legkisebb, legmegvetettebb nemzet sincsen ez áldásból kiszállva s ha máskor hadi lábon állottak is egymással és megtagadják keresztyén voltukat, Istennek evangyeliuma előtt egyenlők mindannyian. S minden ágazatnak szól az evangyelium. Nem csppán a hatalmasak számára nyomattátike könyv, hanem az elnyomottaknak és szükölködöknek is, nemcsak a gazdagok juthatnak hozzá, hanem a Társulat jóvoltából a szegények is gazdagíthatják vele lakásukat; nem pusztán a tudósoknak, hanem sokkal inkább az Istennek ereje minden hivő üdvösségre. (Róni. 1 : 16.) Minden nyelven kell olvastatnia az evangyeliunmak. még azokon a nyelveken is megszólal az evangéliumi fenséges zene, melyeket kevesen beszélnek s még hírből sem ismerünk. Itt a nyelv szépsége, elterjedettsége nem határoz. Minden nép nek szól az örömhír, bávmilven nemzethez tartozzanak, ágazathoz soroltassanak és bárminő nyelvet beszéljenek is. Óh, mondjátok szeretett Testvéreim, hát egy ilyen programmal munkálkodó Társulat nem isten di csöségeinek tauubizonysága s nem céljainak eszköze-e \ Mondjátok, hát nem azt a parancsolatot valósítja e meg, melyet Idvezitönk olyan komolyan kötött övéinek szivére : „Tudakozzátok az írásokat, mert örök életetek vagyon abban ? ! (Ján. 5-39.) S a társulat nemes buzgólkodása nélkül nem fenyegetne-e bennünket amaz állandó szemrehányás : „Elvész az én népem, mivel a tudomány nélkül való ? Ha e Társulat nem adna ki bibliákat különböző nyelveken, vájjon a missionáriusok Holnapra megint sok a lecke.... De, jaj Istenem, hogy volna kedvem tanulni, mikor.... mikor........az apa sir......... III. Azt hiszem a cselédek sok olyant összebeszélnek, amit nem is értenek. Én legalább nagyon keveset értettem abból, amit ma a szobaleány meg a szakácsnő beszélgetett takarítás közben. — Bizony, bizony, tudtam én,hogy rossz vége lesz, — mondotta a szakácsnő — hisz mindenki tudta, csak ö nem.... Pedig azt mondják szerelemből vette el, annyija se volt, mint ami az ujjamon van....... Amig az a szegény bolond ember egész nap dolgozott, ö megcsalta. — Megcsalta és el is parádézott mindent, — azt a szoba leány mondta — s maholnap a bútor se lesz az övéké. . .. Én bizony felmondok elsején__ — Azt hiszem, maga nem is tudja a legujabbat.... — szólt ismét a szakácsnő. Párbajozni is fog az ur azzal az emberrel... nem hogy kikergetné az asszonyt, megbocsájt neki és párbajozik.... Hej, de csak furcsák ezek az urak.... — Dehogy az urak, — szerelmes emberek, — mondotta a szobaleány__ Kiesett a könyv a kezemből, amiből tanulnom kellett volna. Egy kicsit koppant, hát hirtelen elhallgattak a szomszéd szobában. ___... Kinyitották az ajtót s behoztak valakit, az apát.... Arca fekete kendövei volt letsritve. S nem mozdult még többet.. .. Agyonlőtték. .. Huszonöt lépésre állt valaki tőle s a szivébe lőtt. ifünn a ligetben, valami hat ember előtt.... S azok engedték----S végre----- ügy fekszik leteritve, meg se mozdul. Emberek jönnek, emberek mennek. Jegyeznek és beszélgetnek. Lepecsételik az ajtókat s mindent kézbe vesznek.. . a képet leveszem a falról.... Magamhoz szoriíom, igazán nem tudom, hogy miért__ Megcsókolom na gyón, nagyon.... aztán sírni kezdek. ... Istenként úgy, de úgy fáj a szivem.... Elbucsuzoka képtől.... Mégegyszer megcsókolom, mégegy szer.... Azután, mikor senki se látja, odaviszem az apához, aki ott fekszik mozdulatlanul. Felhajtom a fekete kendőt sa képet odateszem a szivf fölé... ott hagyom, odaadom! az apámnak.... V. Istenem„olyan nagyon szomorú a világ.. .. Én ülök a vonaton.. . . Megyek egy nénihez........Mellettem ül a bácsi, ö is olyan szomorú. Néha megsimogatja a fejemet s azt mondogatja : — Te szegény kis árva......... Igaza van. Nincs meg mára képem se, elvitték ez apával együtt........ Most már igazán árva vagyok.... De ö, az apa, biztosan jól érzi most magát s mosolyog.........Ott a kép a szive felett. s általában a keresztyén világ teljesíthetné e a búcsúzó IdVezitö ama végrendeletét. Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket? (Máté 28: 19.) Ha e társulat nem áldozna évenként ezreket ami magyar népünk lelki szükségeire, vájjon a keresztyénség érhetett volna e közöltünk olyan sikert, mint a minőt felmutatni képesek vagyunk í Bizony e Társulat nemei elküsége és áldozatkészsége eredményezi, hogy az evangélium angyala már 100 év óta boldogítja hathatósabb mértékben a föld kerekséget és a múlt még szebb és gyönyörűségesebb reményekkel tölt el bennünket. Vizsgáljuk továbbá azon áldásokat, amiket e Társulat működésével elérni akar. Könnyű e kérdésre a felelet, hozzáférhetővé és könnyen megszerezhetövé tenni a bibliát mindenki által s a szentkönyv terjesztése által egyszersmind Istennek országát is terjeszteni. Odaadó, értelmes iiivök előtt szükségtelen fejtegetni azon áldásokat, mellyekkel a szentkönyv olvasása együtt jár, mind azáltal ezen ünnepélyes órában lássunk a szentkönyvre vonatkozólag nehány megjegyzést kiváló férfiak ajakáréi. Gladstone, Angolországnak volt miniszterelnöke egy lelkipásztor előtt igy nyilatkozott. „Csak egy kérdés van e világon s ez az, hogy a jézus Krisztus evangéliumát hogyan olthatjuk be a nép szivébe.“ Azért áll fent épen e hatalmas bibliaterjesztötársaság is, hogy ezt a világkérdést megoldásában és megfejtésében előbbre vigye a szeutkönyvterjesztése által. Luther a Szentkönyvre vonatkozólag ezeket Írja: „Midőn egy zsoltárt, vagy a szentirásból egy mondatot magam elé tárok, úgy megvilágítja és felheviti szivemet, hogy általa uj kedvet és érzést nyerek. Nincs magasztosaid) sem égen,sem földön Isten beszédénél, mely már maga az Isten Ebben van elrejtve a legfenségesebb földi és mennyei Bölcseség. Hogy részesülhess te is embertársam e magasztos és fenséges adományban, azt célozza e Társulat. Óh bárcsak megismerve az általa nyomtatott példányokat, te is úgy nyilatkozhatnál Isten beszédéről, mint Luther. Gróf Oxenstierna svéd birodalmi kancellár szavai szerint: „E világon, naár sokat tapasztaltam s nehány kellemes órát el is töltöttem, dehogy miképen lehet igazán vidáman és boldogan élni, azt csak most értőm, mióta a bibliát, e kitűnő könyvet tanulmányozom és Isten igéjét szivemből megismertem. “ Neked is részed lehete vidám boldogságban kedtestvérem, csak olvasgasd te is szívből a bibliát. Herder a hires iró és költő azt Írja: „A világon semmiféle könyvet nem lehet oly jól, oly igazi kedvvel és örömmel olvasni, mint a bibliát.“• Elmulasztottad eddig az alkalmat? Ne halaszd tovább, ám tégy próbát, meglátod, hogy Isten e kiválasztott emberének igaza van ! A másik világhírű iró és költő Göthe igy nyilatkozik: „A biblia nem egy népnek, hanem a népeknek könyve, mert ez égy nép történetét a többiek elölt jelképileg tárja fel s azon nagy tiszteletet, melylyel iránta viseltetnek, belső becsének köszönheti“. Vagy más helyen: „Minél inkább előrehaladnak a századok a műveltségben, annál fontosabb lesz a biblia a művelődésre nézve, részint, mint alap, részint mint eszköz, persze nem a tudákosok, hanem a valóban bölcsek kezében. “ A müvelséget a szentkönyv által terjeszteni, ime ez újra egyik célja a társulatnak, becsüld meg tehát már ezért is. de erre?
