Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-12 / 46. szám
IV. évfolyam. Bridgeport, Conn., 1903. no vem oar 12. 46. szám.-HJhvÉZEIESI-KI-H-IE IL^:JF1.0-"Z".23JE3 (HUN GA RIAN -A MERIC A N REFORMED SENTINEL.) Hegjelen minden héten csütörtökön. Előfizetési ár eg^y érrre: Amerikába $2, Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIYATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLOKRA FORD ITT ATI K. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. 't Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT. CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Bz amenta] magyarság és a magyar 'Válság. Nincs magyar ember széles Ameri kában, aki Magyarországnak válsá gos politikai helyzetét nagy figyelem - mel ne kisérné. A magyar lapok igyekeznek is arra, hogy a lehetőség tatárain belől az összes hazái eseményekről kimentő, biztos értesítéseket közöljenek, sőt a legújabb időben felszínre került az a kérdés is, hogy az amerikai magyarság minő á láspontot foglaljon el a hazai válsággal szemben ? Sokan már riadót fújnak, megütik a nagy dobot: a nélkül azonban, hogy teljesen tisztában lennének a dolgok állásával. A felhőket látják csupán, de nem veszik észre azt a biztató sugárt, a mely a felhőkön is át ragyog. Kétségtelen, hogy Magyarország politikai helyzete 1867-től kezdve soha sem volt súlyosabb, mint a je lenben, de azt is bízvást mondhatjuk hogy a jövő képe soh’ sem volt biz tatóbb. Nem tudjuk, mit tartalmaz a szabadelvű pártnak katonai Programm ja, de azt látjuk abból a tudó sitásból, a mely előttünk fekszik, hogy a magyar nyelv és a nemzeti szempontok soha se voltak még úgy előtérbe helyezve, mint a jelenben. Arról is van tudomásunk, hogy a magyar vezényleti nyelv helyett némi közgazdasági engedményeket hozott magával gróf Tisza István, az uj miniszterelnök. Mindezeket figyelembe véve, bár elismerjük, hogy a politikai helyzet nagyon súlyos Magyarországban, még nem tartjuk elérkezettnek az időt arra, hogy a véres kardot körül hordozzuk az amerikai magyarok között s hangoztassuk a harczra hivó szót. ,,Veszélyben a haza.“ Sőt inkább ismerve a viszonyokat s megértvén a nemzetközi jognak a rendelkezéseit, óva intjük honfitár saUkaf, hogy valami kalandos vállal kozásba bele ne menjenek. Annyival kevésbbé tegyék ezt, mert nincs rá szükség, de meg végeredményében kétségtelen káros hatású is volna az egész amerikai magyarságra. Midőn azonban holmi kalandos Találkozástól, fegyverkezéstől óva intjük honfitársainkat, el nem mulaszthatjuk azt, hogy a sokszor hangoztatott szervezkedésre fel ne hívjuk az amerikai magyarságnak a ; ' gyeimét. A szervezked isre, nem azért, hogy mi védjük meg Magyarországot, hanem azért, hogy mégvédjük önma gunkat, hogy fajunk azt a helyet foglalja el Amerika népei között, a mely öt számbeli súlyánál fogva méltán megilleti, valóban szüksé günk van. Ha ezt elértük, hogy úgy szülőhazánk iránt való kötelesség un két is nemesebben és szebben teljesíthetjük, mert mikor önmagunknak szerzünk tekintélyt, akkor szülőhazánk nevének fényét és dicsőségét emeljük. Szervezkedjünk tehát! De elhamarkodva mit se tegyünk ! Főleg ne tegyünk olyan dolgokat, amelyek kimondhatatlan károkat okoznának az egész amerikai magyarságnak. Úgy értesülünk, éppen mikor e sorokat írjuk, hogy a philadelphiai közművelődési társulat és a eleve landiak egy egy tervvel készülnek előmozdítani ~zt a szervezkedést. Várjuk meg ezeket a terveket s aztán ,,győzzön a jobb. “ Egy magyar. A keresztyén anya szentegyház a Krisztusban hivök közönsége. A krisztusban hívőknek egyénileg kell kimutatniuk, jócselekedetekkel az ö hitüket s így a keresztyén anya szentegyházban minden egyes hívőnek olyan tetteket kell végre hajtani, a melyek méltóvá teszik öt arra, hogy része legyen a ,,királyi papságban“ a ö is a szent nép közé számitassék. Az eeyéni munkálkodás által mozdíthatjuk eíö a köznek a javát. Az egyéni munka elér a népnek minden osztályához. A London Daily News az elmúlt félévben egy népszámlálást eszközölt Londonban. Ebből kitűnt, szomorú végeredmény gyanánt az. hogy Londonban 3 millióra lehet tenni azok számát, akik templomba egyáltalában nem járnak. New Yorkban 150 ezernél több azok száma, akik éjszakai munkát végez vén, nappal alusznak s vasárnap templomba nem mehetnek. 200 ezer nél több az éjszaka élő férfiak és nők száma s 60 ezernél több szegény, otthonnal nem biró üldögél a különhözö parkokban s szunyókálva várja a hajnal hasadását. Ezekre bizony a j templomok nem nagy befolyást gva korolnak. Hogyan juthat el ezekhez az evangélium világossága és vigasz talásal Nem másként, mintha a Krisztusnak valamely buzgó kővetője egyenesen arra vállalkozik, hogy prédikálja előttük a Krisztust akár az utczák szögletein, akár a p irokk ban’s ott a hol találhatók. Fájdalom azonban, hogy a tekintih.m sem egyik, sem raásiK Keresztyén fele kezet nem tett intézkedéseket, s így tömérdek lélek ve-z el a nagy városokban. Az egyének esik egyéni munka áltál nyerhetők ra \g a Keresztyénségn“k. Csupán predikálás folytán nagyon kevesen térnek meg. Sokan ébrednek a bűnnek tudatára az igé nek preőikálása folytán, de a Jézust csak valamely egyéni ráhatás követ keztében ismerik meg igazán. Még Saulnak is, akivel pedig a Jézus ki váltságos módon ismertette meg ma gát, szüksége volt Ananias segitsé gére, mielőtt a teljes világosságra eljutott volna. Cornelius buzgó ke resöje volt az igazságnak, még is Pétert kérte arra, hogy segitse öt a megtérésben. Egy évvel ezelőtt három egyénnel beszéltem. Az egyik megcsalta barátját s kötelessége az lett volna, hogy bizonyos vallomásokat tegyen. Tisztában is volt ezzel a kötelességgel, de nem érzett magában elég erősséget arra, hogy ezt megtegye. Az Írásbeli idézetek mit se használtak, hiába tanácsoltam. Végre elbeszéltem neki a béna embernek a törté petét. Ez a történet s a hozzá fűzött magyarázat egészen megváltoztatta a helyzetet s a csaknem lehetetlenek tetsző kötelességet felséges alkalmává változtatta. Egy évvel később beszéltem ezzel az emberrel s elbe szélte, hogy miként tett eleget köteleségének s az Ur mennyire megái dotta. Á másik férfiú egy mulatság felett töprengett s a harmadik azzal a kérdéssel állott szembe, miként férjen a Jézushoz í ! Megbeszélgettük ezt a kérdést s miután meggyőztem öt, hogy azok az. akadályok, amelyek visszatartják, csak a képzeletben léteznek s nem a valóságban — Jézushoz tért s az első személynek, akivel találkozott elmondotta, hogy elfogadta a Krisztust megváltójának. Mindezekben az esetekben a predikatió támasztotta fel a bűnnek tu datát, el vezette az egyéneket arra a pontra, a honnan láthatták köteles ségeiket, de külön egyéni bátorítás, biztosítás nélkül soha töltötték volna be kötelességeiket. Az egyéni munkálkodás nagy előnye abban áll, hogy mindenütt gyakorolható. Jézus maga mondja az ördögtől gyötört, de megszabadított Gadarenusnak. Menj haza, beszéld el barátaidnak, minő nagy dolgokat cselekedett veled az Ur.... Az ottho n tehát az első hely minden egyéni munka számára. Sokszor azonban épen otthon a legnehezebb gyakorolni a keresztyéni kötelességeket De kitartóknak kell lennünk, ha azt akarjuk, hogy a/. Ur megáldja. Pál apostol Ephesusban nem csak nyilvánosan prédikálta az evangéliumot, hanem három éven át éjjel és nappal házról házra járt, hogy a népet intse s könyek között hívogassa meg térésre. De az egyént munkálkodás nem csak otthon, hanem munka közben is végezhető. Máté, az evangélista, a város szedő asztalnál kért meg ; Moody az újabb kor legnagyobb evangélistája a csizmadia széken nyerte elhivatását s Pétert és Jánost a halászatból hívta el az Ur embei halászatra. Sayford, ki méltó társa volt Moodynak a következő érdekes módon tért meg. Egy kereskedelmi utazó, miután üzletet csinált vele, igy szólt hozzá : szeretnék önnel ne hány perezig négy szem között be szelni. Nem üzleti, hanem más ügy ben. Mikor az ajtó bezáródott a ke reskedelmi utazó egy kis könyvel vett elő, amelyben fel voltak írva azok, akik felkérték öt, hogy imádkozzék érettük. Nos — szólt az ntaz» — legyen szives ön és Írja id^ a nevét. Sayford azonban vissza utasította ezt a kérést. Később az utazó ügynök újra felszólította erre, hogy megtért. Ne legyünk azért mi se gyávák ! Ne szégyeneljünk néhány szót szólni a Mester mellett barátaink előtt! Az egyéni munkára nagyon szép alkalom nyílik utazás közben. Az utitársak között könnyen fejlődik ki az ismeretség s egy tapintatos ember ügyesen fel is használja a Krisztus országának Terjesztésére ezt az alkalmat. Nincs az életnek olyan nyilvánulása, ahol az egyéni muukálkidásra hely, idő és alkalom nem volna. A gyászban épen úgy, mint az öröm napjaiban éreznünk kell azt, hogy ha Jézus él bennünk, mi is csak úgy élünk. S ha Jézus él bennünk, be kell töltenünk parancsolatát. Élményén tanítsatok minden népeket ! Keresztyének ! Értsétek meg ezt a parancsolatot s tegye meg kiki kötelességét, hogy így terjedjen általunk is itt a földön az Istennek országa. Rev. H. W. Hope után. Omikron. maggal magláz New Yorilag. Köztudomású dolog, hogy New Yorkban az osztrák-magyar monarchia által évi négyezer dollárral segélyezett Osztrák Magyar Menház áll fenn, amely felett a jurisdictiot az osztrák magyar segély egylet gyakorolja. Úgy a múltban, mint a jelenben is többször kifogásolták ennen a menháznak a vezetését s a kezelésnek a módozatját, sőt immár megtörtént az első lépés arra, hogy a közösügyeség legalább New Yorkban szűnjön meg s a magyar bevándorlók ügyes bajos dolgait, támogatását és védelmét a Magyar Segély egylet vezetése alatt álló „Magyar menház“ lássa el. Kétségtelen, hogy hazafiui, magyar nemzeti szempontból tekintve a dolgot, a mozgalmat helyeselnünk kell s a mennyire lehet ki kell lépnünk a cselekvés terére is, De nagyon megfontoltan kell eljárnunk hoijy valami képen el ne veszítsük azt a keveset is, a mi van. Feltétlenül helyeseljük azért a jelenlegi Menház igazgatóságának ama határozatát, a mely szerint az ossz magyarságot hívja fel vélemény adásra ebben a tekintetben ; előre is . feltételezvén azt, hogy a ki a célt : akarja, annak akarnia kell az esz- I közöket is. j E végből a Magyar Segély egylet egy tervet terjeszt elő, a mely szerint a Magyar Menház megvalósítható volna s ez az, hogy a kik a válás mellett szavaznak, azok I
