Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-15 / 42. szám

gyűlésen egy pártvezér — bizonyosan sok ezer hazati nevében izgatottságában kiinondá: nem hiszünk már a király szavának. Annál az izgatottságnál, a mit ez keltett, csak a nép, a háborgó tenger zúgása nagyobb és veszedelmesebb.

S méltán, mert a 3 évet kiszolgált katonát nem akarja hazabocsátani a közösnek csúfolt osztrák hadsereg. Nem elég, liogy elrabolt 3 évet az életéből, még tovább is bent akarja tartani, holott béke volna s mire akkor a még uibb katona?

Az osztrák miniszterelnök pedig ráadásul beleavatkozik a magyar nemzet és a magyar korona speciális dolgába. Felakarja használni a kedvező alkalmat, hogy forradalomba kergessék Magyarországot. Igaz, hogy azt a 60 ellenzéki képviselőt másképen is el lehet hallgattatni, s nem egyedül forradalommal, de az ország több városában előforduló összeütközés a nép és a rend emberei közt már azt mutatja, hogy az ország népe talán véres eszközök utján is kész lesz keresni a maga igazait.

Szomorú évfordulója ez az okt. 6 nak!

Vagy talán egész természetesen igy kell ennek lenni, mert:

„Rég veri már a magyart a Teremtő.“

Megrendül a vér. Lánczok szaka doznak. Kard, kopja zörög. Vadkétségbeesés fölveri a palotát:

Mégis, ha úgy lenne, mégis, ha ők Máért cserélnék el a szebb jövőt:

Mégis, ha győzne resteség, viszály S fajulnának saját vétkük mián.

Ha elfelednék a küzdelmeket Melyek föniarták ezt a nemzetet?

Ha elfelednék mily soká daczolt Erőszak ellen im e kis csoport:

Úgy rontsa meg löket az átok.

Vagy jöjjön a tenger.

Mindent, mite nemzet tön, gondolá, érzett, Mit róla az öszhir évkönyvibe jegyzett Törüljön el onnan örökre a nemlét;

És ne legyen emlék, melyből az utókor Sejditse, gyanítsa, hogy ott magyar élt!

NEW YOBK, HAZLETON. WILKES-BABBE.

Nemein János

Magyar bankár és közjegyző.

Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható.

3?énze]acet küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja.

Hajójeg-yelset elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért.

ICIállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően.

Aki egyszer hozzáfordul, biztos pétfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim :

John Németh, 457 Washington St., New York.

ennyire kétségbe

faj

Az ösök lelke buzdítson. A dicsőségünk

Oh ne essünk honfitársaim. Nem! lengjen köztünk és nemzet, az a derék gondos őre:

Élni focr örök időkre.

O

Ki tudja, felőlünk mi áll

írva a végzetköny vében élet vagy halál?

Élni fog a nemzet, amely összetart:

Kit önvétke meg nem hódit,

Nem hódítja kard.

Az erényes nemzet jutalma nem égi: Földön jut dicső s hosszú élet néki.

Vasárnapi iskola.

Istennek szövetsége Dáviddal.

II. Sámuel. 7. r. 4—16. v.

,,Állandó lészen a te házad... .és a te trónod erős lészen mindörökké.“ (7. r. 16. v.)

Eme szavakban van az Ígéret, a mikor azt is tudtára adta az Ur Dá vidnak, hogy ó nem építheti meg a templomot, hanem csak az ö íia.

Miután Dávid elfoglalta a jebuzi ták erős várát s Hebrouból áttette a királyi székhelyet Jeruzsálembe, a háborúk egész sorozatát vívta meg az Izrael ellenségeivel. Egyik a másik után hódolt meg: a tiliszteusok, a moabiták, az ammonifák, az edomiták.... És megoltalmazza az Ur Dávi dot, valahová megyen vala. (8.r.6.v.)

A győzelmek nyilván mutatták, hogy nagy a Jehova ereje, aki megőrizi a szövetséget választott népével.

Ezért elérkezettnek látta az időt az istenfélő király, hogy a szövetség ládája ne sátor alatt, hanem — mint

a trón is, cédrusfából épített házban őriztessék.

Dávidnak az volt a célja, hogy templomot építtet, s azt közölte is Náthán prófétával. Ez ép olyan helyet foglalt el a királyi udvarban, mint Saul idejében Sámuel, igaz, hogy Dávid sokkal figyelmesebb és szivélyesebb volt a prófétához, mint Saul volt Sámuelhez.

Együtt munkáltak az isteni akarat betöltésén.

Ha az uralkodó s az Ur választott embere egyiránt buzgó» az Ur törvé nyében, a boldogulás biztosítva van.

Későbbi események bizonyítják, hogy Dávid — Náthánnal nemcsak együtt tanácskozott, sőt elfogadta tőle a'dorgálást is, midőn Dávid vétett Isten törvénye ellen.

Mindenesetre szép vonás Dávidban, hogy ö őszint én dicsőséget akart adni az Urnák. Nem akart fényesebb palotában lakni, mint az Ur (vagyis az Ur jelenlétét jelképező frigyláda.)

Mai nap is igy gondolkozunk, midőn a közisteni tisztelet tartásra, ha nem is szerfölött fényes és költséges, de mégis a gyülekezeti tagok lakásainál díszesebb templomokat építünk, hogy vallásos érzésünk ez irányban is megnyugovást találjon.

Mi keresztyének tudjuk és valljuk, hogy Isten lélek, s hogy ö nem lakozik kézzel csinált templomban, valamint azt is valljuk, hogy Istent lélekben és igazságban kell tisztelnünk. Maga a házi isteni tisztelet még nem elég. Az egyetemes keresztyéni felebaráti szeretet fejlesztése, ébrentartása végett van szükség közisteni tiszteletre. /

Hogy milyen legyen a templom: egyszerű, de mégis az Isten házát megillető méltóság lássák rajta, vagy felette díszes és igen nagy költséggel épült, eza gyülekezeti tagok vagyoni helyzetétől s ehhez mért áldozatkészségétől függ. Csak hogy soha ne a hiúság vagy a dicsekedés, hanem az istenfélelem legyen az irányadó.

Csak úgy épülhet templom Isten dicsőségére, ha meghallják mintegy az építtetők, hogy Isten kedvesen veszi s házává fogadja az építendő hajlékot.

Dávidban volt jószándék, volt hozzá anyagi ereje is, s mégis, a midőn a Jehova kijelenté választott embere által, hogy nem Dávid, hanem az ö íia fogja megépíteni az Urnák tetsző templomot, megnyugszik az Ur aka rátán.

,,Az fog templomot építeni az én nevemnek“, (13. v.) ezt mondja az Ur. Dávid a had embere volt. S a népet is nevelni kellett még arra, hogy méltó legyen majd ama pompás templomhoz. Isten mindig a különös alkotáshoz; alkalmatos férfiakat választ. Nem mindenki képes megái - lani bármely hivatási körben.

„Állandó lészen a te házad és a trónod erős leszen mindörökké (16. v.) Eme szavak nem találtak teljes valósulásra az ó szövetség Tanúsága szerint. De mi keresztyének tudjuk azt, hogy a Dávid házából származott az Idvezitö, akinek Messiás (szabaditó), Immanuel (velünk az Isten), Krisztus (felkenetett) az elnevezése, aki megvalósitá amaz ígéretet: ,, a te országod mindörökké tied leszen és a te trónod erős lészen mindörökké.“

Dávid munkáját nem végezhette volna el Salamon és viszont. Salamon arra lett nevelve.

Az emberek gyakran nem akarják elismerni, hogy Isten rendeli az időt s az alkalmatosságot. S a mit ö akar, az meglészen, ha a mi számításaink szerint késik is. Milyen jó ez reánk, hogy az emberi nagyravágyás útja igy be van vágva.

Mi igyekszünk a gyülekezeti életet vagy az iskola színvonalát élénkebbé tenni, énekelni, emelni, hogy künn a társadalom körében is számottevő elemet alkossanak. Mi azonban mindent el nem végezhetünk.

Jönnek újabb erők, akik az általunk gyűjtögetett épület-anyagból építhetnek az Ur nevében.

Ne gondolja azért senki s el ne kedvetlenedjék, mintha jó szándékunk nem volna kedves az Ur előtt nagy terveknél, más a dolognak a kezdője s más az elvégezöje.

Az Ur előtt kedves volt a Dávid jószive, szándéka s ép ezért építhette fel Salamon gyorsabban a templomot.

„Békességet szereztem néked min den ellenségeidtől. És megmondotta néked az Ur, hogy házat csinál néked.“ (11. v.) Ez volta kegyelmes válasz. Az Ur hatalma megszabaditá Izraelt az öszorongatói kezéből, hogy a békesség idején hatalmas lelki házzá épüljön fel, vagyis meggyökeredzék szivében a Jehova igaz tisztelete.

Hogy nyilvánvaló legyen, miszerint az Ur nem a kézzel csinált házban lakozik, hivatkozik az Ur az ö nagyságos dolgaira, amelyeket íz raellel cselekedett, noha csak a sátorban helyeztetett a frigyláda.

A népet kihozta Egyptomuak földjéről, Dávidot pásztorfiuból királylyá tette, adott neki erőt, hogy diadalmaskodjék minden ellenségein, névéi nagvgyá tette és soha nem hal lotta Dávid azt a parancsot: miért nem épitesz az én nevemnek czédrusból palotát?

Fontosabb hát az Isten tiszteletére a nép erkölcsi vallási tisztult élete, hogy sem a szemmel látható, de ön magában élettelen templom.

Isten nem gyönyörködik a véres és vérnélküli áldozatokban, a templom aranyában ezüstjében. Ö azt akarja, hogy az ember neki szolgáljon s úgy részesüljön az ö áldásaiban, mely megmarad most és örökké.

A felvett szakasz, szerint az Istennek atyai áldásai arra a meggyőződésre juttatnak, a mit az Idvezitö mond ki igen világosan: „nem jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem hogy én szolgáljak másoknak. “

A gondviselő Isten atyai jósága több jóval van gyermekeihez naprólnapra, sem hogy azt igényelhetné, vagy várhatná a gyarló emberiség.

Teirplom alapkő letétel Pittsburgban.

Egymásután emelkednek a magyarságnak erős várai, a református templomok. Csak a múlt héten ad tunk hirt arról, hogy East-toledóban, Lorainban minő szép ünnepe volt a magyarságnak. Az elmúlt, vasárnap pedig a clevelandi hatalmas egyház községünk tette le uj, nagyszabású, művészileg tervezett templomának alapkövét.

A pittsbnrgi magyar reU egyház is, a mely legelőször épített temp- j lomot az Egyesült Államok területén, a hol magyar nyelven zeng az ének s magyar szivböl szál az ima az Istennek trónjához, lépést akarván tartani többi egyházközségeinkkel: a lefolyt év tized alatt kicsinynyé lett s részben már el is avult temploma helyett uj templomot épit s arra törekszik, hogy ennek az uj templomnak ékessége nagyobb legyen, mint a régié.

Istennek segítő kegyelme folytán a nagy méretű épitkezés^már anynyiráelöhaladt, hogy folyó hó 25-én az alapkő leiételi ünnepélyt is megfogjuk tartani. Midőn ezt az örvendetes hirt e nagy vidék ossz magyarságának tudtul adui van szerencsénk egyben felkérjük honfitársainkat, főként pedig a hitben testvéreinket: jöjjenek el, hogy midőn együtt dicsérjük az Urat, újabb fényt hintsünk a magyar névre is.

Igazán szép a templomunk, melyet már képben bemutattunk olvasóinknak, valóban dicséretére lehet majd minden magyar embernek.

Természetes, hogy egy ilyen épületnek az előállítása sok pénzbe kerül, azéijt ma szükség van arra, hogy elsősorban azok, kik a pittsburgi egyházhoz tartozóknak vallják magukat: most tettekkel bizonyítsák meg egyház iránt való szeretetüket.

Minden egyes adakozás — legyen az bár milyen csekély összegű — meg fog örökítetni az e-célra készitett aranykönyvben s azoknak a nevei, kik 10 dollárt vagy ezen felül való összeget adományoznak uj templomunk épitési céljára, azé templomnak a falában elhelyezendő emlék táblán fogjuk megörökíteni a később utódok számára. Reméljük, hogy az a inuy közönség, mely eddig eléggé pártfogolta ezt az első magyar ref. egyházat, most szintén bizonyságot tesz arról, hogy hü fia a pittsburgi magyar ref. egyháznak.

Lapunkban November első hetében kezdjük meg az adakozások, nyugtázását. A szives adományok vagy közvetlenül a lelkészihivatalhoz küldendők, vagy pedig az egyház által megbízott gyűjtőknek adhatók át. A gyűjtés nagy és nehéz munkájával Bene András egyháztanácsoa testvérünk bízatott meg, kit melegen ajánlunk minden magyar ember pártfogó szeretőiébe.

Végül értesítem a pittsburgi éa vidéki magyar ref. egyháznak hivő tagjait, hogy az őszi hálaadás alkalmából pittsburgi ref. templomunkban (Bates Str. near 2nd Ave.) e hó

25-én d. e. 10 órakor tartandó istenin iáay^i ’"tó iWm~-.*.i m