Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-27 / 35. szám
3 arra következtetnünk, hogy tényleg a mieink volnának. Ezt mi tapasztalhatjuk itt Amerikában a legjobban, a hol nem egy — de nagyon sok iskolából kikerült néppel van dolgunk. Látva azt az eredményt, a melyet a mai felekezeti nevelés felmutatni képes, mi az Egyesült Államok példáját is szem előtt tartva, nagyon kívánatosnak tartanánk, ha a világ szerint való nevelést s az ezzel járó terheket az egyházak átruháznák az államra, melynek első rangú kötelessége arról gondoskodni, hogy polgárai minél műveltebbek legyenek. így több idő jutna a gyermekek vallásos nevelésére. Természetes ez magának a lelkészi karnak a vállára rakna nehéz terheket, de okosan és rendszeresen eljárva, elvégre is csak nyeresége lenne az egyháznak az, ha a lelki s valláserkölcsi nevelés terén minél szélesebb körű munkálkodást fejtenének ki nemcsak a papok, hanem általában a világiak is. Ha már odahaza, a mi szép hazánkban az ilyen beszédeket megmosolyogják, sőt, a mint értesülünk, a vasárnapi iskolák alakitását még meg is akadályozzák, nekünk, a kik itt az egyházi élet terén is szabadon munkálkodhatunk, be kell látnunk azt, hogy jövendő boldogulásunknak egyik leghatalmasabb forrása a vasárnapi iskola. ügy tudjuk, hogy négy vagy öt gyülekezetünk van olyan, a hol már évek óta rendszeresen foly a vasárnapi iskolázás s az iskolai szünidőben a magyar nyelvű tanítás is.. J ól esik látnunk, tapasztalnunk, hogy a gyermekek által még a szülék is jobban ragaszkodnak az egyházhoz és sokszor a kicsinyek által mutatja meg az Isten nekünk nagyoknak az Ö, utait. Vasárnapi iskolai oktatásunk azonban még sok, nagyon sok kívánni valót hagy fenn. Első sorban is arra van szükség, hogy minden gyülekezetünk kebelében legyen vasárnapi iskola. Másodszor arra, hogy a vasárnapi iskola szervezete megállapittassék, tekintettel a specialis magyar viszonyokra. Harmadszor, hogy a buzgó világi férfiak és nők a legnagyobb érdeklő a tábornok urnák. Legközelebbi állomásomról majd tudatom vele az eseményt, addig is fogadja forró köszönetemet. Valóban úgy történt. A két gazembert visszakisértük és jelentettük a tábornok urnák, hogy mi történt. A tábornok kiküldött nehány embert, hogy a két agyonlöt németet temessék el, a másik kettő i felett pedig azonnal haditörvényszéket tartott. A hadnagyról kiderült, hogy osztrák kém volt és még akkor délután felakasztották. A másik, mint elámitott és félrevezetett szegény katona, kegyelmet kapott és legközelebbi ütközetünkben hősi halált halt. Még azon a délután megérkezett a kormányzó ur futárja és magával hozta én és társam hadnagyi kinevezését és higyjétek el, nem volt nálunk büszkébb két katonája Kossuth apánknak azon a napon. Társam meghalt egy ütközetben, mig én életben maradtam, hogy vénségemre mások kegyelméből éljek. Öregünk eímélázva nézett maga elé és kitudja min gondolkozott, mikor kis öcsém a nyakába ugorva homlokon csókolta. — Ne szomorkodjék bácsikám, hiszen mi magát nagyon szeretjük. Látja olyan sokszor emlegetjük magát; mondja hol kapta ezt a hosszú vágást a homlokára? — próbáltam megvigasztalni az öreget. — Majd máskor fiacskám, mára elég volt Nagyon jól esik öreg szivemnek, mert látom, hogy nem veszett még ki a magyarból a hazaszeretet. Ugy-e mindnyájan elmegyünk, ha még egyszer üzen Kossuth apánk? — El bácsi, el — mondám, meghatva nézve a távozó öreg után. NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARKE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátusi űgyvivőség vezetésével bizatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlügy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. Pénzeket küld. a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett a az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. ' IKajójegryelsst elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. ■^dáliát mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személvessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cím : John Németh, 457 Washington St., New Xork. déssel viseltessenek az egyháznak ezen legfontosabb intézménye iránt. Mit ér, ha csak egy pár gyülekezetben van vasárnapi iskolánk?.. A közre nézve csak keveset.. Hiszen Amerikában vándoréletet élünk. Ma itt, holnap másutt hallatjuk a véres verítéket s ha nincs a hol gyermekeinket tovább neveltessük anyanyelvűnkön a vallásos ismeretben, agy az egyik helyen szerzett ismeret semmi lesz. E célból minden olyan helyen, a hol 5—6 református vagy egy pár család él, már szükség volna arra, hogy ilyen magyar vasárnapi iskolák szerveztessenek. E? talán menne is, ha arra alkalmas vezetők akadnának.. Ne féljünk, a mi értelmes, vallásos magyar népünk között akadnak vállalkozik, csak a lelkészek ragadják meg az alkalmat s igyekezzenek arra, hogy a vállalkozókat kiképezzék s a saját missiói körükben a vasárnapi iskolai oktatást személyesen igazgassák. Mindenütt nem lehetnek ott, de bi zonyos, hogy egy kis jóakarattal egész vidékek valláserkölcsi élete intenzivebb leend s nagyobb eredményeket fog igy felmutatni. Egyházunk e téren is kész bennünket segélyezni. Kész arra, hogy a vasárnapi iskolák számára magyar nyelvű vasárnapi iskolai újság adassák ki. Nagy segítség volna ez, de legyen szabad kimondanunk, hogy ennél jobbnak és célszerűbbnek tartanok olyan vallástani kézikönyvek kiadását, a melyek az itteni viszonyoknak megfelelöleg alkalmas eszközök volnának arra, hogy gyermekeink erősödjenek a hitben. Egy vasárnapi iskolai lapnak a kiadására már akkor volna szükség, ha az összes kolóniákon volnának szervezett iskoláink. Különben is arra, hogy a magyar gyermekek hite erösitessék, j nem elég a nemzetközi vasárnapi is j kólái leckéknek magyarra való átültetése s ezeknek a betanítása. Alap szükséges először, aztán jöhet az; építős, 1 Ha azt akarjuk, hogy ez a munkánk eredményes legyen, ugv arra kell első sorban törekednünk, högy buzgó hit feleink közül minél többet megnyerjünk az ügynek s őket a tanítás nehéz, de nemes mesterségébe bevezessük. Saját gyülekezeteinkben hétrölhétre tarthatnánk ilyen előkészítői órát a tanítók számára s ez végtelen nagy befolyással lenne a gyülekezet valláserkölcsi életére, miután az ilyen buzgó egyének a lelkésznek valóságos jobb kezei lennének. A vasárnapi iskolában nevelődött ifjak pedig olyan szilárd alapját képeznék gyülekezeteink jövendő boldogulásának, hogy rajtok a pokolnak kapui se vehetnének diadal mat. Kalassay Sándor. [Folytatjuk.] Vasárnapi iskola. Ének. XXIII. zsoltár. Imák, mint említve voltak. Olvasaudó: I. Sámuel XXVI. 5—12, 21—25. Dávid, a Jonathan barátsága következtében megmenekült a királyi udvarból, hol reá élstét veszélyeztető veszedelmek várakoztak. A Saul ellenei azonban a Dávid pártjára állanak s kiüt a polgárháború Izrael országában. Saul hírét veszi, hogy Dávid a Zif pusztájában tartózkodik, ezért mintegy háromezer vitézzel elindul, hogy Dávidot elfogja. Dávid azonban a kémek által előre megtudja a Saul érkezését s éjnek idején egy Abisai nevű katonával a Saul táborába me gyen, hol Saul veszteg feküdvén, átúszik vala a szekerek között és dárdája fel vala ütve fejénél a földbe. Abisai kész volt a tervvel. Sault a saját dárdájával akarta a földhöz szegezni, de Dávid, bármennyire üldözte is Saul öt, nem engedte ezt, „mert vájjon kiemelhetné fel kezét az Urnák felkent királya ellen, hogy ne vétkezzék!“ Dávid tehát nem fizetett gonoszszal a gonoszért s rajta beteljesült, hogy a gonoszt jóval győzte meg. Mikor ugyanis Saul megtudta, hogy az élete a Dávid kezében volt, nagyon megbánta, hogy üldözte Dávidot s megáldotta öt. Dávidnak Saullal szemben tanúsított magaviseleté, intő példa lehet mindnyájunk előtt arra nézve, hogy miként kell magunkat viselnünk szemben ellenségeinkkel. íme Dávid, ez az egyszerű pásztor fin, már az ököl jog korában, mikor az erősebb volt a hatalmasabb, ellenségével, ki öt ha jIáira üldözi, kegyelmet gyakorol. Igaz, hogy ezt azért teszi, mert az Izraelnek királya, de mégis tanít arra, hogy nem erőszakkal, hanem j szeretetteljes bánásmóddal kell meg- 1 győzni ellenségeinket is. A Dávid családjából származott megváltó, a Jézus Krisztus állította fel követendő elv gyanánt: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjatok azo kát; a kik titeket átkoznak, jót jegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak és kergetnek, mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek annak?“ A keresztyén embernek tehát nem csak az a kötelessége, hogy Ura, királya ellen fel ne emelje a kezét, hanem az, hogy szeresse még ellenségeit is! Ezt nem tudja megérteni a gyarló ember s valóban el lehet mondanunk, hogy e tekintetben az emberiség még ma is a mózesi törvények alapján áll. Pedig e törvény betöltése képezné minden keresztyén embernek- a legfőbb célját s ez vetné meg alapját a világ valódi és igaz boldogságának. K. Üldözte-e Saul még tovább i& Dávidot ? F. Igen, nem egyszer sereget is vezetett ellene. K. Miért kellett a sereg ? F. Mert Dávidnak egész pártja támadt, akik készek voltak érette küzdeni s ha kell feláldozni életüket is. K. Sikerült e Saulnak Dávid ellen, való hadakozása? F. Nem, sőt Isten Sault adta a Dávid kezébe. K. Hol történt ez? F. A Zif pusztáján, hol Dávid Abisaival a Saul táborába ment éjnek, idején. K. Mit akart Abisai Saullal cselekedni? F. Megakarta ölni. K. Engedte ezt Dávid? F. Nem, mert Saul mégis Izraelnek, felkent királya volt. K. Mit csinált Saul, mikor megtudta Dávid nagylelkűségét? F. Bocsánatot kért Dávidtól éa megáldotta öt. K. Mi ebből a történetből a tanulság? F. Jót kell cselekednünk még ellenségeinkkel is. Dávid kíméli Sault. I. Sám. 26. r. 5—12, 21—25 v. Szeressétek ellenségeiteket, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek. Eme krisztusi parancs követésében ezerévvel megelőzte Dávid a keresztyénséget. Több eseményt Dávid javára hozott elő az isteni gondviselés. Dávid Mikhált — a Saul leányát vette feleségül s ez megmenté a király szolgái kezéből s a börtöntől. Elmenekült a királyi udvarból a egy ideig Sámuelnél, majd Achimélek főpapnál talált menedéket, de a király emberei egyik helyről a másikra üldözték, mig a filisztens jár rosba Gádba nem menekült. Juda rengetegeiben bujdosott, eladósodott elégületlen elemek vezérévé kellett? lennie s még sem volt maradása még a vadonban sem. Saulnak elárulták az ö rejtekhelyét s a király személyesen vezette ellene seregét, akár egy a trón veszedelmes ellensége ellen. Ekkor történt az, a miről a felvett szakasz szól. Saul váratlanul jutott a Dávid kezébe. Saul emberei tábort ütöttek éjszakáia; keleti szokás szerint kerített táborban feküdt Saul, a külső kör szekerekből állott, a kör tábor közepén volt a király sátora. Dávid elhatározta, hogy felkeresi ezt a helyet s kísérőit felszólította, hogy ki lesz elég vakmerő vele együtt erre az éjszakai útra. Abisai vállalkozott, el is jutottak arra a helyre, a hol Saul feküdött; dárdája a földbe volt szúrva a fejénél. A társ arra kérte Dávidot, hadd szúrhassa le a királyt, Dávid azonban igy felelt: „Ne veszesd el öt! mert vájjon ki emelhetné fel kezét az Urnák felkentje ellen büntetlenül?! Él az Ur, hogy az Ur megveri öt. .hanem csak vedd a dárdát, mely feje mellett van és a vizes korsót és menjünk el.“ Meg lett volna tehát a kedvező alkalom a bosszuállásra, s az ellenségtől való szabadulásra, azonban Dávidban elég nagy szeretet volt az ellenség iránt-is, s hogy jót tegyen azzal. a ki öt gyűlölte. Milyen más volt Dávid, amikor az ur népének s a jehovának ellensége Góliát ellett fegyverkezett, uagy hős volt ekkor, de még dicsőbb volt akkor, mikor királyt bár esküdt ellensége, megkímélte. Nagyobb bátorság kell ahoz, hogy megbocsássunk az ellenségnek,* mint hogy elpusztítsuk öt. ___i_____it:
