Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-06 / 32. szám
IV. évfolyam ___________ ______________________Bridgeport, Conn.. 1903 Augusztus 6-án.__________ _________ ; 32. szám. Felelős szerkesztő: SAa-TIDOBI bridgeporti ref. lelkész. FIGYELEM! r B’öm.mrLlca.társa.lE : A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő elmére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. nnm v i mrmif t ititi K UTH V ZOLTÁN new-yorki ) , és C lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások B EDITOR: -S-lesc. Kalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. n-iiii ■ in— AMUAMiUuUIfc Lili Jfli (Hungarian-American Reformed Sentinel.) mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. ^£egrjelen. rr^.lrLd.en. csőtörtödön. CBlöfi-zetésl ár egy éizxe : Amerikáloa $2. 3s^Ea,g3ra,rország-ra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday hy the ‘'íviioiiiencon sinei Piling comm.; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Küzdelem a magyar nyelvért. Bizonyára nincs Amerikában egyetlen egy magyar ember sem, a ki a legélénkebb figyelemmel ne kisérné Siazánk jelenlegi politikai helyzetét s azt a küzdelmet, a melyet a függetlenségi pártnak a legnagyobb része folytat. A magyar nyelvért folytatott küzdelem ez. Csudálatos egy ország a mi édes, «drága hazánk. Ezerév óta birja már a, Tisza, Duna, Dráva, Szajna termékeny, Istentől megáldott vidékét a magyar és ezer esztendő óta nem túrta, nem tudta megszerezni nyelvének azt a jogot, a mely öt, mint snemzetet méltán megilleti. Igaz, hogy voltak idők a magyar nemzet történetében, a mikor hatalmasan virágzott a magyar költészet és irodalom s Mátyás korában a magyar királyi udvar volt az európai tudományosságnak is a középpontja, oh de az idők megváltoztak, s a magyar nyelv elvesztette fenhatóságát, pedig kétségtelenül igaz az, hogy ,,nyelvében él a nemzet.“ A költészet s általában az irodalomnak minden ága kétségtelenül virágzik ma is, de fájdalom, a magyar nyelv még ma sem uralkodik ott, a Hol hirdethetné, hogy a magyar nemzetfentartó erő. Hadseregünkben, külföldi diplomacziánkban a német szó uralkodik, a a magyar iskolákban szinte elvakult -dühhel tacitják még ma is a német nyelvet. Elismerjük, bogy mindenki annyi «ember, a hány nyelvet tud, de mégis állítjuk, hogy valóban itt van már -az ideje annak, hogy a magyar nyelv «és magyar cimer minden téren megnyerje azt a jogot, a mely méltán megilleti. Ezért mi őszintén, a legtisztább örömmel üdvözöljük a függetlenségi pártnak a legtisztább, a legeszményibb célért folytatott hazafias küzdelmét. Az Egyesült Államok a világ leg szabadabb elvű nemzete, de azért nyelv és nemzeti cimer tekintetében hajszálnyi $ sem enged, pedig ez az ország az, a melynek polgárai kö izött a világ összes nyelvcsaládjáihoz tartozó nyelvű emberek feltalálhatok «és mégis mindazoknak, a kik itt 'boldogulni akarnak: első sorban is <el kell sajátitaniok az országnak a nyelvét. Ez a legelső dolog. Az, aki ezt meg nem teszi, vagy erre nem hajlandó, az csak tengődni fog, de eredményes munkát nem yégezhet. Valóban itt van már az ideje annak, hogy a magyar katona magyar nyelven vezéreltessék s magyar nyelven kapja meg azokat a parancsokat, a melyeket mint katonának be kell teljesítenie. Itt van az ideje annak is, hogy a külföldi képviseletben is érvényesüljön a magyarság legalább annyira, a mennyi mint az államnak egyik leghatalmasabb alkotórészét igazán megilleti. A függetlenségi párt már megtette az első lépéseket s most, hogy olcsó előnyökért a régóta várt és remélt jogokat nem adja fel, a legnagyobb elismerés illeti meg. Kár, hogy vannak férfiak, a kik kerékkötő gyanánt szerepelnek. De hiszük, hogy a bécsi udvar látva a nemzet szívós kitartását, hatalmas lelkesedését: végre is engedni fog s a magyar fiuk magyar ezredekben, magyar tisztek vezénylete alatt, magyar nyelven fognak kiképeztetni. így csak erösbödni fog az ország, s ekkor lesz igazán valódi sziklaalapja a magyar király trónjának. Adja Isten, hogy a függetlenségi párt diadalt arasson a magyar nyelv kérdésében. y—r. II iriuiiKásosztály eiőnaladása. A „Reformed Church Messenger“ után fordította: Kalassay Sándor. A múlt és folyó évi, szinte lázasan folytatott bérharcok, a melyek a munkásnépek millióit szinte szokatlan lángolásra bírták, úgy látszik, hogy azt igazolják, hogy a jelen társadalmi és munkabeosztási rendszer nem felel meg a követelményeknek s általános elégületlenséget támaszt. Most, mikor mindenki nagy buzgalommal vitatja, hogy mit kell kapnia a munkásnak, nem lesz érdektelen s alkalomszerükén, ha megvizsgáljuk azt is, a mit már megnyertek a munkások ezrei. Csak a roszul értesült emberek vagy a demagógok tagadhatják azt, hogy a munkásosztály a legutolsó ötven esztendő alatt meglepő elöhaladást tett. Ezt az elöhaladást kimutatni lesz a célunk. Teszük ezt azért, hogy olvasóinkat informáljuk a dolgok állásáról, teszük pedig a legteljesebb jóakarattal s igaz keresztyén szellemben. A munkásosztály sokat, nagyon sokat haladt minden téren, de haladni is fog és céljai közül nagyon sokat meg fog valósítani. Ez iránt senkiuek, a ki figyelemmel kiséri a dolgokat, semmi kétsége nem lehet. Ezzel a mozgalommal szemben a protestáns, közelebbről a református egyháznak ellentétes állást elfoglalnia nem szabad, sőt mint az emberi szabadság, egyenlőség és testvériség leghívebb szószólójának, a munkáskérdések megoldásában elöl kell járnia. De a keresztyén, önérzetes munkásnak, a ki tudja, hogy joga van arra, hogy a világ legnagyobb igazságai felöl is saját fejével gondolkozzék, nem szabad megengednie azt, hogy a vak vezérek elvakitsák s pusztán eszközül használják fel sokszor önző céljaiknak az elérése végett. A legnagyobb lépés volt a munkásosztály előrehaladására nézve a rabszolgaságnak és a jobbágyságnak a megszüntetése. 1834-töl fogva Európában és Amerikábau csaknem 34/millió ember nyerte vissza szabadságát. 1834-ben maga Anglia 781 ezer rabszolgának adott emberi jogokot, Lincoln 1863 ban 4 millió rabszolgát tett szabaddá. Ausztria és Magyarország 1840 ben és 1848-ban, Oroszország 1861-ben törölte el a jobbágyságot, mikor a két államban több mint 28 millió ember nyert jogokat s lett szabad munkássá. Nagy dolog volt ez__Nagy dolog volt, mert az emberiség felszabadult a reá rakott bilincsek alól; megszüntette a szabad é3 a rabszolgai munka között levő egyenlőtlen és romlást hozó versengést, s végül megnemesitette magát a munkát. A legalacsonyabb, de becsülettel folytatott foglalkozás lassan lassan a legnagyobb erkölcsi méltóságra emelkedett. Ez különösen igaz az Egyesült-Államokban. A második lépést az elöhaladásra a találmányok adtak meg. Igaz, hogy a találmányokat sokan elítélik s azt mondják, hogy ezek a munkást kenyerétől fosztják meg. De viszont az is igaz, hogy a találmányok sok embernek kenyeret is adnak. E mellett a találmányok a munkát könynyebbé teszik, leszállítják a munka időt s megnövelik a gyárak üzletét, nagygyá tevén a termőképességet, s lényegesen hozzájárulnak a munkabér felemeléséhez. A gyári rendszer, a mely a találmányoknak s a megnövekedett forgalomnak a szükségképeni következménye, szintén nagy elöhaladást jelez. Mr. Caroll D. Wright, ki e tekintetben a legnagyobb tekintély az Egyesült Államokban, azt mondja tizedik évi jelentésében, hogy agyári rendszer több lehetőséggel bir arra, hogy megjavítsa azok helyzetét, a kik napidijért munkálkodnak, mint a jótékonyság gyakorlása. Ez által a a munkásnak, mint társadalmi tényezőnek a jelentősége megnövekedett. Egy angol iró, Pedgeon Dániel mondja: ,,Daczára a rósz kezdetnek, a korábbi rósz vezetésnek, dacára a munka alacsony állapotának s a cél alacsony felfogásának: a gyári rendszer jótékonyabb hatással volt az angol munkásokra, mint az iparnak bármelyik ága. A gyári rendszer ál dásait a következőkben foglalhatjuk össze. Először: elválasztotta az ott hont a műhelytől.Másodszor az egészségügyi viszonyokat igy megjavította. Harmadszor: szabályosabbá tette a keresetet és a fizetést. Negyed szer: megrövidítette a munkaidőt. Ötödször: művelődésre ösztönzött és mindenek felett megadta az alkalmat az egyesült, összetartó, munkál kodásra. így a legtöbb országban, a hol a gyáripar ki van fejlődve, maga a törvényhozás is számottevő tényezőnek ismeri el a munkást s közös erővel arra igyekeznek, hogy jobb fizetést kapjanak a munkások s a munkaidő megrövidittessék. Nagy elöhaladást mutat továbbá a gyermek és női munkának szabályozása. A múlt század kezdetén, a sokat emlegetett régi jó idökbeD, még egy öt éves gyermeknek is megengedték, hogy dolgozzék Anglia és .\merika gya porgyáraiban reggel öt 1 órától estve nyolc óráig s a fehérítőkben tizenegy éves gyermekek dolgoztak 120 fok melegben. A gyermekek gyakran mért földeket gyalogoltak a munkába, az anyák, kik közel lak tak a gyárakhoz, gyermekeiket magukkal vitték az éjszakai munkára. A szénbányákban folytatott gyermekmunkák hivatalosan is olyannak vannak feltüntetve, a melyeket borzalom még le is írni. Az asszonyok által folytatott nehéz munkák miatt a gyermekhalandóság nagyon magasra emelkedett. Manchesterben átlag minden m is » lik gyermek elhalt a harmadik év előtt. .Bizony e tekintetben óriásit haladt a világ. 1843-ban hosszas ugitáczió után a bányákban megszüntették a női munkát s nem engedték meg, hogy tiz évesnél ifjabb gyermekek dolgozzanak 8 ugyanekkor meghatározták a munkaidőt is. A törvény ma még többet mond. Bizonyos életkorig 14 évig, minden gyermeknek iskolába kell járnia. De kétségtelen, hogy e téren még sok javításra van szükség. Ha egyszer általános elv lenne munkásra és munkaadóra egyaránt, hogy az asszonynak otthon a helye s minden gyermek járjon iskolába 14 évig, a helyzet bizonyára jobban megjavulna. A munkabér felemeltetnék s a férj maga is eltudná családját tartani. Most azonban sokszor szükség van arra, hogy az asszony is dolgozzék, a gyermekek is hozzájáruljanak a ház fentartásához. Ez igen sok fiatalembert visszatart a házasságtól. E téren a jószívű munkaadók s a munkás-egyletek még nagyon sokat tehetnek. (Folyt köv.) Vasárnapi iskola. Ének: XXIII ikzsoltár. Imák, mint említve voltak. Olvasandó: I Sámuel. 17: 38 39. Az ur már kiválasztotta Dávidot Izráel királyává fel is kenette Sámuel által, de azért miután az idő még nem érkezett el, Saul maradt az uralmon. Saul háborút folytatott afiliszteusok ellen. A két ellenséges sereg So, kó városnál egymással már szembe állott, mikor a Gáth városból való Goliath „kinek magassága hatsing és egy arasz vala” kiállott a két sereg közé s párviadalra hívta fel a zsidók seregének a legjobb intézőit, a legbátrabb fegyver forgatóit. De a zsidók között nem volt senki, a ki kimert volna állani párviadalra az iszonyú óriással. Dávidnak a testvérei szintén a seregben voltak, s egy napon, amikor a seregbe élelmi szert vitt a bátyjainak, meghallotta, hogy miként szidalmazza Góliát h az ö nemzetségét. Elhatározta azért, hogy ö a legkissebb a zsidók között, kiáll párviadalra az óriással.
