Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-18 / 25. szám

IV vfoljam.

Bridgeport, Conn.. 1903 Junius 18-án

Felelős szerkesztő:

; K SA.3NTX30K,

bridgeporti ref. lelkész, i A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

i Uor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. kűldendA

EDITOR:

SR.e'u-. Alex:. Klala-ssa^r, Pastor

of the Hungarian Ref. Church,

I Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Mrs. Esther Liszkay, Care Mrs. Rirmingh fjr

25. szám.

{í1ungarian=American Reformed Sentinel.)

FIGYELEM!

IF’öMa.-u.mJsatá.rsaJE:

KUTHY ZOLTÁN new-yorki )

, és (lelkészek

VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cim változások 8 mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridg-eport, Conn..

ILv^eg'jelen minden csötörtölsön.Elöfizetési ár eg■y é-srxe: AmerHsá/toa, $2.

Magyarországra $2.50.

Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref.

egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday hy the

üt Hu sue! pains Mini"

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Hiaggar Kereszígéa Társaság

Az angol református egyház mis sziói hatósága április hóban tartott évi nagygyűlésén elhatározta, hogy ■egy kizárólagosan vallásos célú egy letet alakit. Magyar Keresztyén Tár saság cim alatt és e társaságba való | belépésre felhívja az összes am. magy. reformátusokat.

A Magyar keresztyén Társaság, mint az angol református egyház hivatalos egylete, közvetlen a misszió board fenhatósága alatt áll s az e cél ra befolyó öszegeket a missziói board kezeli, mindaz ideig mig az am. magy. református egyház megye meg nem alakul. A ,,Magyar keresztyén Társaság” jövedelme kizárólag magyar missziói és nevelési célokra lesz fordítva.

A missziói hatóság engem utazó misszionáriusnak nevezett ki és avval a fontos feladattal bízott meg, hogy június, julius, augusztus és szeptember hónapokban járjam sor ba mindazon helyeket, hol tömegesebb számban laknak magyar reformátusok, isteni tiszteleteket tartva mindenütt, buzdítva őket őseik hité hez való törhetetlen ragaszkodásra.

A Magyar keresztyén Társaság visszont megfogja tenni, hogy az Ur Igéjét szomjnhozók időnként hallhassák az evangyelium predikáltatá sár. E végből a missziói hatóság már szeptemberben 2 érettségit végzett fiatal embert hozat ki Magyarország ból, kiket az itteni református papnevelő intézetekben fog lelkészekké ki képezni.

Ez ifjak már theologus korukban fogják hirdetni az ur igéjét, mint legátusok s tanulmányaik elvégzése -’‘■yn, az angol nyelvet tökéletesen litván, bölcs tanácsadói és hűséges pásztorai lesznek az őket meg hivó gyülekezeteknek. Az ige hirdetésén kívül a Magyar keresztyén Társaság arról is fog gondoskodni, hogy az itten élő szülék törekvő, jó igyekezelü gyermekeit, magasabb neveltetésben részesítse. E célból alapítványok fognak tétetni a collegiumokban és egyetemeken, hogy módot nyújtsunk magasabb ki képeztetésre a magyar fiatal embereknek és leányoknak. Van e olyan szii le ki ne óhajtaná, hogy egy biztos ■és szép jövő nyíljon kedves gyermeke számára, ki egyedüli támasza és vigasza lesz az öregség napjaiban? Van-e olyan szüle, ki uh óhajtaná, hogy gyermeke derekabb ember legyen az édes apjánál? Édes a) ák! E des anyák! A Magyar keresztyén Társaság talán éppen a ti gyermeketek számára fogja meg nyitnia boldogulás útját!

Szükséges és fontos dolog tehát, hogy inindedn magyar ember be lássa a Magyar keresztyén Társaság nemes céljainak nagy hord erejét, és a Társaságba való belépése által segítse elő a szent ügyet. Az évi tagsági dijat a missziói board 50 c-be határozta el, oly kicsiny összeg, hogy

ennyi áldozatot csak ugyan meghoz hat mindenki szegény, gazdag, ifjú, öreg. Azért a református vallásért, melyért őseink annyit szenvedtek s melyhez kell hogy szivünknek min den szent érzésével ragaszkodjunk mi is és attól sem élet sem halál el ne tántorítson bennünket.

Magyar református hittestvéreim!

E nemes ügy érdekében pár nap múlva útnak indulok, hogy mint hajdan Pál apostol városból városba menve hirdessem az Ur Igéjét és é des megváltónk ama gyönyörű sza vait: Jöjjetek én hozzám mindnyá jan, kik megfáradtatok és meg terheltettetek és én megnyugosztalak titeket: (Máté Xi r. 28 v.j Utazásomat úgy tervezem, hogy mind azon helyeket, a hol a hívek az úri szent vacsorában is óhajtanak részesülni * azokat a helyekét vasárnap látoga tom meg, a többi plézeket pedig hét köznapon. Ez utón kérem azért fel vallásunk szent ügye iránt érdeklő híveinket, hogy az itt elmondottakat tegyék megbeszélés tárgyává, és mindazon helyeken, hol az úri szent vacsorával óhajtanak élni, bízatlak meg egy hittestvérüket, hogy a hívek e szándékáról engem levél utján mielőbb értesítsen, hogy az utazási programba az illető helyet beoszthassam. Szintúgy keressenek fel azokis soraikkal kik a Magyar ke resztjén Társaság szent ügyének harcosaivá óhajtanak lenni és plézükön fiókosztályt alakítani óhajtanak.

S végül mivel a missziói boardnak hivatalos utazó misszionáriusa vagyok, költségeimet a missziói board fedezi ,,s igy az isteni tiszteletek al kalmával befolyt kegyes adományok” a Magyar keresztyén Társaság alaptőkéjéhez fognak csatoltatni és az ilyen módon befolyt kegyes adó mányok összegét a missziói hatóság hivatalosan nyugtázni fogja a ma gyár és anaol egyházi lapokban.

Ez ügyben minden levelet igy tessék cimezni. Rev. Stef. P. Harsánvi Tiffin: O.

Harsányi István.

11. RáKócy Ferensz élete.

Irta: fial assay Sándor,

A gyönyörű gyermeket azonban nem is sejtett halálos veszély fenyegette már 8 éves korában. A kuruc vezérek közül egy nehányan, hogy a háborúhoz szükséges anyagi eszközöket megszerezzék, készek lettek volj na még arra is, hogy a bécsi udvar titkos célját öik mozdítsák elő. Meg akarták mérgezni a gazdag örököst. Tervük azonban meghiúsult. Ki feledték a számításból Körössy Ggörgj nek a nüséges szerétét a gyermek Rákóci iránt. A cinkosok pedig é pen öt szólították fel, hogy a gyermeken a mérgezést végre hajtsa. Az öreg gondnok azonban nem csak hogy vissza utasitá, ezt a gálád ajánlatot, hanem maga lett növedéké nek szakácsává, inasává és soha

sem távozott el oldala mellől. A cinkosok nevét nem tudjuk, mert sem Körössy sem Rákóci nem emliti.

Thököli szerencse csillagának hanyatlásával Rákóci Perencre is nagy veszélyek következtek el. Thököli látván, hogy a portánál ügyei nagyon roszul állanak, hogy a török segítségét .magának továbbra is biztosítsa, mostoha fiát akarta Kons tántiiiápoiyba kezes gyanánt elküldeni. Ez volt Zrínyi Ilonára a legsu lyosabb megpróbáltatás egész életében. Férje iránt való rajongó szerelmével küzdött az édes anyai szeretet.

Fiát nem akara elbocsátani idegen országba. Egy időre azonban el hagyta erélye, bele egyezett férje kívánságába. Midőn azonban már minden el volt- készítve a hosszú útra, felébredt a lelkiismeret Zrínyi Ilona kebelében s a máskor olyan erős lelkű nő, most sirt, buzgón fo hászkodott, töprenkedett, mig végre elhatározta, hogy gyermekét nem ad ja, nem bocsátja ki ősei várából.

Már a paripák is fel voltak nyergeivé. A kü udvar mester és a nevelő buzgón imádkoztak kis urukért” Thököli már el is búcsúzott nejétől, mikor el hangzott a fejedelemnö ajkáról a panasz, hogy az egyik paripát le kell nyergelni, mert fia Munkácson marad.

Ekkor 1685 szept. utolján látta II Rákóci Ferenc mostoha apját utoljára, gyakran leveleztek ugyan, de a sors többé nem engedé meg, hogy egymást visszont lássák.

' Thökölit a nagyváradi pasa el fogatván. a labbancok lettek úrrá. A felkelők várai, erősségei és birtokai egymás után a császáriak kezére jutottak.

Csak Munkács állott. A gyermek bizony elszavaikatta anyja előtt ,,egy Munkács várába szorult a szabad ság”.

C a raff a mindjárt Thököli elfogatá sa után egész haderejével megtámad ta Munkács várát. Caraffa tüzérei bomba és kartács esőt bocsátottak a várra, de ez nem nagy károkat oko zott, A hős lelkű kicsiny sereg, a mely alig haladta meg a 3000 főt, rajongó szeretettel csüggött a táborban amazonként járó Zrínyi Honán, kit szemle útjában mindig kisért fia, az alig 10 éves Rákóci Ferenc, kit na gyón mulattatott a bombák és kartácsok sziporkázása. Alig lehetett a várfalakról eltávolítani. Éjjel a bőm bák által rajzolt tüzkigyókat szemlélte, nappal a ki-ki rohanó csapatok csatározásában gyönyörködött.

Caraffa azonban nem tudott győzelmet aratni. Félbe szakította az őst romot, a várbeliek nagyon örültek e miatt. 1680 ápril 28-án hálaadó isteni tiszteletet tartottak s a teljes disz ben felvonult csapatok felett. Rákó ci tartott szemlét s lóhátról köszönte meg „igaz hűségüket és fáradságukat”. (Dobai Zs. naplója 43 ol.)

E tény volt Rákodnak első nyilvá nos szereplése.

Az ostrorazár alól felszabadult várban már arra is gondolhattak

hogy a nagy asszony neve napját fényesebben ünnepeljék meg mint a múlt esztendőben. Ez alkalommal gyermekei szép felköszöntöket mondottak, Zrínyi Ilona pedig ekkor irta az ö anyai sze,etetőt a legszebben jellemző sorokat:

„Isten soha ne adjon anyának jobb gyermekeket, mint ezek még eddig voltak, mert soha nem tapasz faltam egyebet bennük az igaz szeretetnél és engedelmességnél hozzám semmi nemű változatukban. Egymáshoz igaz atyafi szeretettel voltának, ha tovább is hozzám és az én édes uramhoz abban megmaradnak: vesznek jutalmat mi t őlünk, az Istentől áldást, s adnak jó példát a világ fiainak. (Thaly K. R. F. fejedelem if jusága 61 lap.)

Mig az 1686 ik évben a kisebb csa tarozások folytak addig Rákóci tanulmányaiba mélyedt s nevelője Badinyi vezetése alatt szép elöhaladást tanúsított. Szellemi ki képeztetésével együtt haladt a test erősítése is. Lovagolt, vívni tanult. így készült arra a nagy élethivatásra a mely reár várakozék.

Munkács vára felett újból sötét felhők tornyosultak. Caraffa újra ostromalá fogta a várat, a mely kész volt ugyan az ostromot kiállani, s mivel a várörség most is kész volt életét áldozni úrnőjéért s eleségben sem volt hiány, de Zrinvi Ilona maga is belátta hogy a védekezés legföllebb egy fél évre terjedhet. Ezért megkezdette Caraffaval az alkudozásokat s 1688 január 17-én, Munkács vára is a németek kezén volt.

A fejedelemnö a capitulationál is tekintettel volt árváira s abba a következő szakaszt is be vétette;,, a Rákóci árváknak úgy a jelenben a kamara kezén levő, mint az itt Munkácson vagy bárhol található összes in gó és ingatlan jószágok vísszaadatnak”. A kapitulatio egy másik pont ja azonban csak nem lerontja ennek a pontnak az érvényességét, mert azt mondja: „az árvák tutorsága ö felségét illeti, miként ezt néhai atyjok végrendelete kívánja. Azok ö felsége tutorsága alatt lesznek s annak gondviselése alatt, kit ö felsége mel léjök fog rendelni”.

Munkács várának a bukása nevezetes forduló pontot képez. II Rákó ci Ferenc életében. Elhagyják Ma-* gyarországot. Becsbe mennek, hol I Lipót, ki február 4 én erősítette meg a munkácsi szerződést, agyerme két pappá akarja neveltetni; a leánt pedig apácává s az anyát kolostorba kívánja záratni. Hogy ez meg nem történt az Caraffának köszönhető, a ki a leghatározottabban ellene szegült a szerződés ilyen megszegísének azt már azonban nem bírta de nem is aaarta meg akadályozni, hogy a fiút elnevegyék az anyjától.

Zrínyi Ilona lennyával csakugyan kolostorba vonult, II Rákóci Ferenc pedig Kolonicsnak a mindenható főpapnak a gyámsága alá került. El lehet képzelnünk, hogy minő sorsa