Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-06-11 / 24. szám

IV vfolyam.

Felelős szerkesztő:

E-S-Ij-üss-S-tz" sAnsnoo^

bridgeporti rcf. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

I (Jor. Howard Ave. & Píne StTeet, Bridgeport, Conn, küldendő

EDITOR:

S,e-ir. Jelese. I-^a.la.ssaőr, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Bridgeport, Conn.. 1903 .hinins 11-éH

,V

A?

&

„•o*

24. szám.

& , v

(Hungarian “American Reformed Sentinel.)

FIGYELEM!

Eöm-u.n.lca.társaas :

KUTHY ZOLTÁN new-yorki 1

. és f lelkészek

YIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cím változások g mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

IBrid.g'eport, Conn.

ILzEegrjelen m

inden csötőxtölnöm.

Előfizetési ár eg-jr étrre: -S.merilrá'foa, $2.

rfivlIa.g'ira.Tország'ra, $2.50.

Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra forclittatik.

Published every Thursday by the

“Hiioiitieion sentinel Piling coins'.."

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Az amerikai magyar

protest, papság gyűlése.

Az Amerikában működő magyar protestáns lelkészek folyó hó 29 én hétfőn gyűlést tartanak Pittsburg ban. Helyesen. Itt van már az ideje, hogy a nagy, szinte életbevá gó kérdések felett tanácskozzanak azok, a kik arra vannak hivatva, hogy a lelkiekben vezéreljék idegen be szakadt testvéreinket. Itt van az Ideje, hogy mint a tanítványok az első pünköst ünnepén, lennénk mi is mindnyájan együtt-egy akarattal. Hiszen ha a pásztorok nem értik át a mindeneket éltető szeretetnek lelkét; úgy megverettetik a nyáj és eiszélednek a juhok s itt is-ott is fel tűnnek a hamis próféták, hogy a sza bad vallás gyakorlat hazájában őseink szent vallásától el távolítsák a könnyen hivöket vagy még inkább a teljesen közönyösöket.

1896-ban már megtettük a lépéseket a szervezkedésre, az oldott kévének szerteszét elhullott gabonaszálait újra össze akartuk csomózni. E- gyik tervünk az Egyesület eszméje testet is öltöt, de a másik, a mely arra lett volna hivatva, hogy szervezett és szervezendő egyházainkat ősz sze tartsa s a nagyobb kolóniákat olyan csoportokba oszsza, a melyekben a lelkészi szolgálatot egy ember is elvégezheti s gondolhat arra, hogy híveink el ne züljenek: nem sikerült saz amerikai magyar ref. egyházmegye, nincs meg, bár egy ideig 1‘enál lőtt és működött is.

Erre pedig mint a következmények megmutatták végtelen nagy szűk ségünk lett volna és van ma is. Szükségünk lett volna pedig azért, meTt az amerikai magyar reformátusságot nem hagyta volna szét forgácsolódni s ha ez fenn áll vala. nem történhetett eolna meg az a hallatlan dolog, hogy szervezett egyház közsó geinkben önmagunk támaszszunk sza kadást s veszélyeztetve úgy az egyik, mint a másiknak a fenállását s szeretet helyett gyülölséget támasztva a testvérekben egymás iránt.

Sok. nagyon sok bajunk van. Az ellenfél eltanulva tölünk a harc modort, lépésröl-lépésre előbbre halad. A nagyobb kolóniában rendszeresen foly aróm. katli. gyülekezetek szer vezése, s e szervezett gyülekezetek, mint azt a legutóbbi események is matatják, nem a magyarság egyesi tésére, de szétszakítására töreked nek. Mi küzdünk, harcolunk az ilyen felfogás ellen, minden egyes esetben, a mely tudomásunkra jut, felemeljük tiltakozó szavunkat, de mig azt vetik szemünkre, hogy keressük a gerendát saját szemünkben; addig a szó, csak szó marad

Ha egységesen lépnénk fel s közös, erővel törekednénk ama nagj célok megvalósítására, melyek itt reánk mint protestánsokra s mint magyarokra várakoznak, úgy bizony el is érnök, a miért küzdenünk kell. De igy csak tengődünk s máról holnapra élünk.

Ezért van szükség erre az össze gyülekezésre. Megbeszéljük dolga inkát, meglátjuk, hogy kik akarnak a közös célért munkálkodni.

Úgy de az összejövetelnek ezen kívül is vannak megbeszélni valói, bár maga ez is eléggé fontos tárgy. Jön j a zsinat. Magyarországi ref. egyházunk legfőbb törvényhozó testületé vagy az öszszel, vagy a jövő éven ősz szu fogülni. E zsinattal le kell tárgyaltatnunk az amerikai magyar reformátuséig sorsát illető kérdéseket is.

Fel kell világosítanunk az illeté-1

kés tényezőket arról, hogy minő té-' vés alapon állottak 1896-ban, a mi-! kor az amerikai ref. papság kérését csak elvileg adták meg, de a valóságban nem . Ki kell fejtenünk, hogy nem ütközik nemzetközi jogba az, ha az amerikai magyar ref. egyház gondol saját gyermekeivel. Ha aróm. az orosz egyházak megtehetik ezt, a mit kötelességük meg tenni, úgy a mi egyházunk is kiterjesztheti re ánk is gondját.

Itt van további tárgy gyanánt a felekezetközi viszonyok rendezése. Ma már a magyar protestáns lelkészek nem csak a református egyház segélyezését fogadják el, hanem más egyházakét is. Szükség van rá, hogy mint az apostolok között a jernzsálemi első zsinaton, úgy most is meg állapíttassanak azok a határvonalak, a melyek között munkálkodnunk kell és lehetséges, hogy valahogy gyülölség, szere tétlenség ne támadjon se közöttünk se híveink közötl, hanem mindnyájunk által épüljön az Istennek országa.

Yan nát elég tárgya, elég megbeszélni valója a gyűlésnek. Oh bár a Szentlélek ajándékát veunékmind, azok, a kik üszejönnek hogy e m-liéz időkben megtalálják az utat, amely általuk is előmozdítja Isten országának e földön való növekedését.

y—r.

11 SáKócjj Ferensz eieie.

Irta: Kalassay Sándor.

Magyar hazánkban, édes szülőit földünkön kemény harc folyik. Az osztrák törekvések ma is olyan erősek, mint a legválságosabb időkben, a kormánj ma is mint Bécsnek hü szolgája működik a helyett, hogy védené a nemzet igazait.

Hej pedig, de szomorú tapasztalatok intik a magyarságot arra, hogy Bécscsel nem jó egy tálból cseresznyét enni, a Habsburg dynasztia politikája mióta csak el nyerte Szent István koronáját, mindig az volt, hogy Magyarországot az osztrák örö kös tartományok közzé vonja be. Nem származott még ebből a családból egyetlen olyan uralkodó sem, aki ne ezt akarta volna s egyetlen uralkodónak se voltak még olyan őszinte tanácsosai, a kik nyíltan megmondották volna, hogy az isteni gondviselés nem ezt a szerepet szánta a több mint ezer éves nem zetnek. Sőt inkább, a változó kormány férfink és politikusok mindig

a leghüsegesebb kultivaloi voltak annak a szerencsétlen eszmének, hogy Magyarország nem egyébbmint egy láncszem abban az állami kapcsolatban, a melyet Osztrák Magyar Monarchia név alatt ismer a világ.

Ez a fö Moloch még is. Ennek kell feláldoznia Magyarországnak minden, Istentől adott, gazdagságát s ennek kell oda dobni áldozatul a nem zet színe javát, az ifjúságot is.

De úgy látszik ismét mozog a föld. A nemzet küzd az erőszak ellen, a tér hek alatt immár összeroskadt nép felemeli szavát s tiltakozik az újabb véradó megajánlása ellen.

Yan valami gondviselésszerii abban, hogy e harcok épen a II Rakó cy Ferenc által vezetett szabadság harc 100 éves évfordulójára esnek. Rákóci szelleme hatja át ma Magyar ország függetlenségének bajnokait.

Küzdjenek is! A Rákóci szelleme által lelkesítve még boldog lehet a magyar, de ha le mond azokról a [jogokról, a melyeket Isten maga ol jtottaz emberi szivbe: el pusztul és 1 meg nem állhat.

Mint a magyar hazának idegen[ ben is hűséges gyermekei ismertetni kívánjuk olvasóinkkal, s mindazokkal, a kikhez szavunk eljut, II Rákóci Ferencnek az életét. Teszük ezt a kötelesség érzet parancs szavára, mert II Rákóci Ferenc nem csak a magyar szabadságnak, hanem a protestantismusnak is lelkes bajno- Ka volt. Ö rom. kathólikus származása dacára is belátta azt, hogy Ma gyarország magyarsága a legmagyarabb vallásnak, a kálvinista egyháznak a sorsával a legteljesebben öszsze függ- Ezért lobogott zászlaján a ..Pro libériáét” mellet a ,,Pro Deo”

1 is.

I.

ilyennek és ifjú kor.

■ II. Rákóci Ferenc 1676 március hó

27-én szül itett a Zemplén megyei ) Borsiban. I. Rákóci Ferenc erdélyi fejedelemnek és a hős lelkű Zrínyi j Ilonának volt a fia, s unokája: II. Rákóci György fejedelemnek s :yvak ! buzgó róm. kath. Báthori Zsófiának.

Az egészséges szép fin gyermek születése naary örömmel töltötte el úgy a szülék, mint a nagy anya szivét, mert az elsöszülöt III-ik György néhány hónapos korában elhalálozván, már aggódtak is, hogy Magyarország legnevezetesebb és legvagyonosabb családjának magva szakad.

I. Rákóci Ferenc fényes háztartást vitt. Ellehet mondani, hogy az újszülött herceget fény, pompa s az udvari nép serege környezte a szónak a legteljesebb értelmében, annál nagyobb és fájóbb volt a csapás, a mely a családot érte, csak hamar a gyermek születése után. A választott fejedelem egy erős hülés következtében 1676 július 8 án elhalt s az alig négy és félhónapos gyermek a[pátlan árva lön. A haldokló atya azonban még halál tusája között sem feledkezett meg gyermekéről s hogy

I. Lipót boszujától s az osztrák diplomaták kapzsiságától meg mentse

gyermekeit s birtokait. Julia leányát és Ferencet a császárnak különös oltalmába és figyelmébe ajánlja.

De épen ez volt a b:tj. A bécsi udvar támaszkodva az apa végrendeletére követelni kezdettea gyermekeket s minden áron arra törekedett, hogy kiszakítsa őket az édes anya gondozása alól. De Báthory Zsófiit és Kazincy Péter befolyásának sí-" került kivinnie azt, hogy a bécsi ud var elismerje, hogy a természeti jog és a hazai törvények szerint a g3Támság csak is az özvegy édes anyát illeti meg, s már aug. 20 án azt Írja a kancellár Zrinyi Ilonának: Nagyságod az törvény és természet szerint való tutorsághoz tartván magát, Isten hirével nevelheti árváit s azon ne is búsuljon. (Thaly Kálmán II Rákóci Ferenc fejedelem ifjúsága. 9 lap.)

Zrinyi Ilona élt is a természet és törvény adta jogaival, Mint anya és mint oly nö, kinek hős és erélyes lelke később oly nagy tettekben mutatkozott, legféltékenyebben őrzött kincseinek, árváinak jogát szigorúan meg örzé s mindent elkövetett, hogy a Rákóci ház végsarjadékai észszerű és rangjokhoz illő nevelésben részesüljenek.

Ha igaz, hogy a gyermekek az anyáktól öröklik a jellemet, úgy Rákóci Ferencet e tekintetben is kiválasztottnak kell mondanunk. Édes anyja, a munkácsi hősnő, kiválóan erélyes, higgadt nő volt, a ki mindeneket okosan meg fontolt s minden veszélylyel szemben férfias hidegvérrel és bátorsággal állott meg. E jó tulajdonokat örökölte fia is. S nem csuda ha Rákóci még a számkivetés napjaiban is a legkegyeletesebb szavakkal emlékezik meg anyjáról, s emlékirataiban nem egyszer hálát ad az Istennek, hogy olyan anyát adott neki, a kinek oldala mellett soha sem érezte az édes apának a hiányát.

Munkács várában, hová a gyászoló özvegy férje halála után árváival vissza vonult, nem soká maradhatott Zrinyi Ilona, mert Báthory Zsófia szeszélyes s méltatlan bánásmódját eltűrni nem tudta. Ezért 1677 de cember havában elhagyta Munkácsot. E tettére az is nagy befolyással volt, hogy kiakarta szakítani a gyermekeket a nagy anya vakbuzgóságának a hatása alól.

A telet aztán részint Sárospatakon, részint Regéc várában töltötték. A regéd tartózkodás nagy szomorúságot hozott a fejedelemnö egész udvarára, a kis Rákóci meg be tegedett. Betegségének hire a bécsi udvarig el jutott s némelyek már halál hirét is költötték. A cancellár és a nyitrai püspök egyenesen figyel meztették az édes anyát, hogy éberül őrködjék gyermeke felett s ne liigyjen senkinek.

Ennek pedig az volt az oka, hogy a bécsi udvar nagyon örült volna annak, ha a Rákóci név egyetlen birtokosa el hal, mert a temérdek birtok igy három negyed részében a

MI