Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-07 / 19. szám

n^egrjelen mirxcien csö­­törtöl^örL. Elöíizotésl ár egry érrre: -S-merilrá/ba. $2. Ivdla-g'ya-rorssjág’ra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday hy the ll I?.. Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OfEICE AT BRIDGEPORT;*CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Ferency Ferenc emlékkövének leleplezési ünnepélye. Ferency Ferenc volt pittsburgi lel­kész emlékére szentelt ünnepélyt a pittsburgi és környéki magyarság. A boldog emlékezetű lelkipásztor szivén hordozta nemcsak saját egy­házának, s az amerikai magyarság­nak, hanem az egész amerikai ma­­gyarságna : is a sorsát. 1S98 junius! nyolcadikán igen szomorú körülmé­nyek között vált meg az élettől/. Te­metése alkalmával nem róhattuk le illöképen hálánkat a nagy lóriin föl­di porrészeinél s most végre a pitts­­burgi rel. egyház és egylet sok aka­dály után. a melyek már lapunkban ismét tetve voltak, felállította az em­lékkövet s ezt megfelelő ünnepélyes• seggel május hó 3 án avattuk fel. Az ünnepélyre közelből és távol­ból összesereglettek az egyház hívei és a boldog emlékezetű férfiú tiszte - lói. Képviselve volt a pittsburgi cs. és kir. osztrák-magyar konsulátus Br. Ambros*-*. és Br. Kemény által, az A. M. R. E. Mokosay Béla, Tomcsá­­nyi József és Papp István által. Az egyletek saját zászlóik alatt jelentek ■meg. Nagyon szép volt, hogy a Szt. József egylet is megjelent úgy a templomban, mint a temetőben. Ott voltak még a biaddocki első magy. bs. egylet képviselői s a pittsburgi ref. egyházi egylet több osztályával s a Lorántlfy Zsuzsánna egylet, ame­lyeknek Ferency alapítója volt. Az ünyepély d. e; 10 óra után ne­­hány perccel kezdődött, mikor már a templom szinültig megtelt áhitatos közönséggel. A templomban a 84 ik és 90.ik dicséretek eléneklése után lapunk szerkesztője mondotta el a következő imát: Ima prédikáció előtt. Örök Isten! Életnek és halálnak Ura! Te uralkodói élők és holtak fe­lett s kezednek egyetlen »intésével kormányozod az egész teremtett vilá­got s atyai bölcs akaratoddal igazga­tod az emberiség sorsát! Hozzád jövünk, ebben az órában is mikor szivünkben emlékezés oltási­nál a hálalángjait akarjuk felgyúj­tani. Oh vedd kedvesen, fogadd ei áldozattétel gyanánt, ha mi gyarló portiak keresünk légedet és hálát mondunk a íe nagy nevednek! Téged keres, téged dicsőit ajkunk szózata, mert te nemcsak életre hív­tál, hanem fölséges, magasztos célo­kat is tűztél ki elénk, a melynek megvalósítása által, mindinkább kö­zeledhetünk te hozzád, megtartó ha­talmas Istenünkhöz! E colok megvalótitására példákat I is állítasz elénk, hogy mi az igaz em- \ berek nyomdokain járván, az ö éle—I tűk folyását követvén, éljünk lelki- j élelet s nemcsak önmagunk, hanem j mindazok, kiket gondjainkfa bíztál legyenek valóban a te fiaid és leá ny aid. Bgy ilyen példánykép volt az is, a kinek emlékénél most a hála láng­jait gyújtjuk fel! Szolgád gyanánt hívtad el te öt, hogy prédikálja az e­­vangyeliumot, liiydesse a te jő ked­vednek esztendejét. És ö betöltő hi­vatását. Szerte járt itt jó* Cseleked­vén, igazmondás lakozott ajakán, s szeretet szivében. özvegyek, árvák, i vigasztalója, szegények gyámolitója, országodnak igaz munkása volt ö, ki j nek ajakáréi édes mézként folyt a j beszéd s paizsa volt a te nevednek a félelme. Oh hogy most rób< emlékezünk, feltámad ő mi lelkűnkben is a vágy, hogy hozzá hasonlók legyünk s úgy szeressünk téged sate szent fiadat, a Jézust, mint Ö szerette, kinek hit. 1 szilárd volt s vetekedett az ősökével] kiknek életük sem volt drága, a mi hitünkért, és vallásunkért. Oh segéld, sególd jóra kész akara­tunkat, nemes elhatározásainkat, hogy utaidban rendületlenül megál­­junk s te tőled se jelenvalók, se kö vetkezendök el ne szakaszszanak, ha nem te légy nekünk nyereségünk, mind életünkben, mind halálunk­ban! Add e végből nekünk most is a te szent lelked segedelmét. Legyünk mi az igének, az ö | éldaadásának nem­csak néma hallgatói, hanem cselek­vői is. Nagy, végtelen nagy szüksé günk van nekünk ezen példaadás vonzó és felemelő erejére. Itt e szabad világban olyan köny­­nven elfeledkezünk Te rólad, mi A- tyánkról, s magasabb mennyei • en de] te tétünkről. Leköt a világ sei fog balnak vágyaink, sok ezer gondja ink. De ha lát jak, hogy az igaz fér­fiú miként jutái ma*/, tátik, de ha ta­pasztaljuk, hogy az igaznak emléke­zete áldott, úgy a mi szivünkben is vágy támad arra, hogy igazán szen­tül élhessünk, hogy így elvegyük mi is az örök élet koronáját! Erre segíts. Atyánk! Erre segítsed közelebbről a gyülekezetnek tagjait, hol az a férfiú élt és munkálkodott, a kiről most hálás szívvel emléke • züuk meg. így lesz hasznosa mi ün­neplésünk. Amen. S Pőbb k. X-ik r. 7-ik versét ve vén alapul, mondotta el a következő egyházi beszédet: Néhai b. e. Ferency Ferenc, pittsbur­gi magyar ref. lelkész emlékkö­vének felavatásakor. Álapige: Péld.x: 7. ,,Az igaznak emlékezete áldott” Testvéreim! azok között az erköl­csi jó tulajdonságok vagy erények! között, a melyekkel az Isten az Ö leg j nemesebb teremtményét felruházta: a legszebb a hála, az igaz szívből fa kaüt liáladaiosság olyan erkölcsi magaslatra emeli az embert, a me­lyen már az tümk ki, hogy egy jó nagy lépést tett ama cél fele. a me­lyet Isten mar a teremtés alkalmá­val kitűzött az ember világ elé, a Aeíy nem egyébben áll, mint a töké­letességre való törekvésben. 1 ■i j.vjí igaz, őszinte, minden mellék­­.ernek nőikül való liáladatosság azon nun nagyon ritkán található lel az t-rn berek Között, Nem mondjuk, hogy nincsenek hálás szivü emberek de állítjuk, hogy a legtöbb hálada­­mtgban -mindig van valami inéi­­lék érdek, valami önzés. Ez az ünnepély, amely bennünket e szentház falai között ez alkalom­mal össze gyűjtött, azért magasztos azért nagyszerű és felemelő, mert ma mindazok szivében, a kik itt meg jelentek, a hálának lángja lobog fei az emlékezések oltárainál. Igen testvérem, azért jelentünk meg ma itt az Istennek házában, hogy megemlékezzünk arról, a ki teljes szívvel, ős lélekkel szerette az urat s minden erejével arra töreke­dett, hogy ez az egyház fejlődjék és vi rágozzék.- B. e. Ferency Ferenc volt pittsbur­gi lelkész emlékénél gyújtjuk ma fel szivünkben a hálának a lángjait! Oh hát vgn e itt valaki, a ki öt is­merte, a ki vele valaha csak egy szót váltott is, róla hálás szívvel ne emlé keznék meg?! Oh bizony ö róla méltán elmond hatjuk a bölcs királylyal: az igaz nak emlékezete áldott.! Áldott, oh áldott az ö emlékezete, mert igaz volt... Igaz volt első sorbán is mint fér­fiú! Korán, már kis gyermek korától fogva megismerte a munkát, s tud­ta élvezni annak gyönyörűségeit, éjét napot egygyé tett szorgalom­mal tanult, hogy a pályán, a me­lyet ön magának kiválasztott, becsű letesen megállhasson s lelki gyö­nyört- találjon még a bántalraak, a nyomorúságok tövis szurááai között is. Oh ebből sok jut azoknak, a kik ama pályán működnek, a melynek célja az, hogy. viliágosságot hintsen a lelki sötétség helyére. Nehéz, vég­telen nehéz pálya ez a mienk. Min­den foglalkozási téren látja az em bér a munkálkodásnak gyümölcsét, csak itt válik igazsággá a Jézus példázata, hogy csak némely mag e sík a jó földbe, a legtöbb az ut félre a tövisek közzé s a sziklás helyre hull, hol a madarak elkapdossák a tövisek elfojtják s a nap ki égeti a már csírázásnak indult magvakat. És ezt a mi megboldogult tiszttár sunk még jobban érezte mint nú.? Hiába végezte fényes kitüntetés­sel iskoláit, lilába volt őszinte,, igaz férfin; megérteni nem tudták vágya­it- és reményeit, az édesliazai földön el érni nem bírta.! De az urnák ki nem számítható utal ellen ö soh‘se zúgolódott. Meg­elégedett abban a szerény helyzet­ben, hova az ur elhelyezte, s hiv és igazi szolga volt, bár milyen kis té­ren munkálkodott is, ezért bízta meg öt az ur sokkal. Abban ugyanis Testvéreim, hogy az amerikai magyar reíormátnsság a virágzásnak arra a magaslatára e­­melkedett, a melyen ma áll, nagy része volt Ferency Ferencnek. 'Minő volt az amerikai magyar ref. formátuáság helyzete az ö működése előtt? Nagyon - sajnálatos!. Igaz, hogy akkor még nem is sza­kadtunk le az édes haza kebeléiül alanyi sokan, de az ő nagy lelke ko­rán belátta azt a megdönthetien igaz ságot, hogy minél több magyar ref gyülekezet alakul Amerikában, an­nál biztosabban számíthat a magyar faj arra, hogy itt a népek tengeré­ben sem fog eltűnni úgy mint a ten­gerbe ömlő folyóvizek__Ez volt működésének a főcélja s e cél meg valósításában, tűnik ki, hogy ö igaz férfiú volt.! Az irigység, az önzés, azok a ma­gunk hasznának a kajhászása, a melyre itt a szabad világban olyan sok alkalom nyílik, teljesen távol­állottak tőle. Nem aira törekedett, hogy az egész Amerikát magának foglalja el, hanem arra, hogy az ö ve zetése, és bölcs tanácsai meiiett mi ifjak ugyan azért a célért munkál­kodjunk, a miért ö élt és működött itt távol az édes hazának földjétől is. Ecélból gyülekezeteket szervezett, a fentartó egyháznál hathatósan sür­gette a magyar missiói egyházak se gélyezését. New York, Trenton, Sout Norwalk. Bridgeport," South Chicago legnagyobb Krészben neki köszönhetik, hogy kérelmük az ön­álló szervezkedés feleolyan hamar meghallgattásra talált s a belmissiói bizotság nem csak lelkészeket kül­­dött ezekbe a gyülekezetekbe, ha­­. nem hathatós támogatásával egy- I -zersmind azt is lehetővé tette, hogy ! templomok, iskolák épüljenek s ezek legyének a magyarságnak so­­' ha össze nem omló várai. Csoda-e hát, ha az ö róla való meg- i emlékezés alkalmival mindnyájan jazt mondjuk a bölcs uralkodóval: az igaznak emlékezete áldott.! Nem, oh nem csoda az Testvéreim! Ha főként ti, a kik közelebbről is­mertétek öt, gyülekezetének még ma is élő és itten lakó tagjai reá mint igaz férfiúra emlékeztek. Ö bár az egész amerikai magyar

Next

/
Thumbnails
Contents