Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-23 / 17. szám
* CAFE BOULEVARD 8 155 SECOND AVE, NEW YORK. New York,látványossága. Európai Ízléssel és a legnagyobb kényelemmel berendezett játék és éttermek. Magyarhoni, belföldi s egyéb hírlapok a legdusabb választékban. lE^OiSenfeld- ZLTátCl, tnlajdonos. tói érmet is kapott s jelenleg Chicagóban tanítja az úszást egy női tornászó társaságban. Anglia a sí. louisi kiállításon. Megirtu1-, hogy Angol ország meny nyire érdeklődött a st. louisi kiállítás után már akkor, a mikor annak elnöke Londonban járt. Ennek az ér deklödésnek most nyíltan is kifejő ést ad, a mennyiben a trónörökös walesi herceg fogja itt képviselni Angliát. A trónörökös nagyon nép szerű. az alkalom hasonló ünnepélyek szemléletére. tíöma 2656 éves A hagyomány szerint Rómát ezelőtt 2656 évvel alapítottak. Ezt az eseményt ápril 21-én nagy ünnepélyek közök ünnepelték meg. Az ame rikaiakat Wood a Filepszigetek kor Hiányzója képviselte, kit Victor Emanuel király hosszabb kihallgatáson fogadott. 1T eg^resel^. A gólyához. Tompa Mihály, a virágregék korongos lelkű költője, mint ismeretes, szabadságharcunk leveretése után irta a ‘•Gólyához” cimii költeményét. Szavait a gólyához iutézi: Csak vissza, vissza, dél szigetje vár. Boldogabb vagy te, mint mi, jó madár. Két hazát adott néked végzeted. Nekünk csak egy volt, az is elveszett. A költeményt, a mely kéziratban járt kézről kézre, csakhamar megke- j ritették a rémuralom besúgói s Tom i pa Mihályt csakhamar vasra verve] kisérték a kassai megyeiének elé. Az országban ostromállapot és katonai bíráskodás uralkodott s Albrecht főherceg volt a mindenható parancsnok. A költő biztos volt benne, nem. uszsza meg tiz-tizenöt éven alul, ha ugyan fel nem kötik. A szerencsétlenségben mégis az a szerencséje volt neki, hogy költeményét oly ember nek adták lefordítás végett, a ki szótár segítségével németbe át is ültet te s oly sületlenség keveredett belőle hogy a hadbírónak, mikor elolvasta, a Itajaszála égnek állt. Albrecht főherceg épen akkor utazta be az or szágot s Kassát is érintette. Mikor a politikai foglyokkal a megyefönök beszámolt, felemlítette, hogy egy ágról szakadt fűzfa poétát is hoztak be, a ki nagyon rászolgált.!a büntetésre, a miért oly gyalázatos rósz verseket ir. Albrecht főherceg maga elé hozatta börtönéből Tompa Mihályt s ily szavakkal eresztette szélnek: —Most menni haza és máskua nem sinálsz Gólját. E kegyelmes tényről igy számolt be ötven esztendővel ezelőtt az akko ri hivatalos lap: Pest, 1853 április 7. Tompa Mihály jeles költö és református prédi kátor, Hamván, Gömör m. a kivéte les törvény áthágása következtében haditörvényi vizsgálat alá vonatott s azért Kassára vitetett, de főherceg Albrecht kormányzó Urunk ö cs. fen sége kegyelme által szabadlábra tétetett, mely újabb bizonyságát. fenséges főherceg kormányzó vrunk vele született szivjóságának és kegyelmességének illő háladatossággal köztudomásra juttatjuk. A miskolci diákok József főhercegnél. A miskolci református gimnázium negyven növendéke nyolc tanárral, dr. Kovács Gábor igazgató vezetése mellett, a napokban ellátogatott a magyar tengerpartra, Fiúméba. Még Miskolcról levélben kérte meg az igazgató József főherceget, ho^y engedné meg a íöhercegi lak megtekin tését a kirándulóknak. A főherceg titkárjával azt íratta vissza, bogy nemcsak az engedélyt adja meg erre kész örömest, hanem személyesen is fogja a társaságot vezetni diszkertjébeu; épen azért tudassák vele az ér kezés óiáját. A mikor a kirándulók a kastélyban megjelentek, a főherceg csakugyan már várta őket és miután az igazgató lendületes üdvözlő szavait szívélyesen viszonozta, rögön átvette vendégeinek vezetését, a kiknek a pompás diszkért minden részletét megmutatta. A miskolci di ákok félóránál tovább időztek a fenségnél. Mik or a vendégek egy nagy kókuszpálma gyümölcseit megeső dáliák, a főherceg megkérte őket, hogy vigyenek a délszaki gyümölcsből Miskolcra s ott ültessék el. Egy viruló kamélia bokorról maga a főherceg vágott le két szép virágot és a két jelenlevő tanárnénak nyújtotta át. A bucsuzásuál a főherceg az igazgató köszönő szavaira rokonszenvét fejezi ki Miskolc s lakosai iránt és hozzátette,, hogy ha legközelebb Miskolcra utazik, tudakozódik majd az elültetett pálmák sorsáról. Lelkes éljenzés közepette távoztak a kirándulók a vendégszerető fenséges ur gyönyörű kertjéből. Egg 48-as lionvédföhadnagy halála Székesfejérvárról jelentik, hogy Kovács Ignác nyugalmazott ítélőtáblái bitó és 48-as honvédföhadnagy hetvennyolc éves korában meghalt. Az öreg ur a szabadsághai’cegyik di cső katonájának halála őszinte részvétet keltett nemcsak Székesfejérvárott, de mindenfelé nagyszáma tisztelői kpzött. Kovács számos ütközetben részt vett. A temesvári ütközet után Radnánál fogságba jutott, a melyből kiszabadulva elbujdosott. Majd visszatért és jelentkezett. Kétévi szolgálatra mint közlegényt besorozták a lU-ik ezredbe. Aztán megyei hivatalnok lett, később letette az ügy védi, majd a bírói vizsgálatot s 1874 btn Székes fejér várra nevezték ki törvényszéki bírónak. Azóta a város társas életének egyik általánosan szeretett tagja volt. Két év előtt, mint ítélőtáblái bir' nyugalomba vonult s hosszas betegség után családja körében meghalt. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Egy francia történetiró, Aulard, történelmi nyomozásai során megállapította, hogy a francia köztársaság jelmondata, a mely minden nyilvános épületen, zászlón és pénzdarabon látható, tulajdonképen nem származik, a mint ezt általánosan hiszik, az első francia köztársaság, a nagy forradalom idejéből, hanem jóval későbbi keletű. A királyság bukásáig ‘Nemzet, Törvény és Király” volt a jelszó, mely a királyság bukásakor helyet adott a “Szabadság és Egyenlőség” jelszónak. A “Testvériség” ehhez csak 1781-ben járult, de rendszeresen csak 1848 óta használják a hármas jelszót. Az 1848-iki francia alkotmány negyedik pontja ugyanis kimondja: “A köztársaságnak alapelve a szabadság, egyenlőség és testvériség.” Egy asszony, a ki hírnévre törekszik. Hogy az asszonyokban sok hiúság van, közismert tény. De nagyon ke vés az olyan asszonyok száma, a ki hiúságát nyaktörö vállalkozások által elégítse ki. A kevés közül egy svéd származású Liliens kisasszony, a világ legjobb úszójának tartja magát. Ez a kisasszony most azt adja (tudtára a világnak, hogy ha rendőrség közbe nem lép, a brooklyni hídnak a legmagasabb pontjáról fog a folyóba ugrani és ki fog úszni a part | ra. A rendőrség azonban aligha fog .megengedni ilyen őrültségeket. A 1 kisasszony úszásáért a svéd király-A viharban. Az Atlanti tengeren történt meg a következő eset- Egy személyszállító hajót a nyílt tengeren talált a vihar. Az utasok reszketvé nézték a feltornyosuló hullámokat, a melyek úgy játsztak a hajóval, mint egy dióhéjjal. Mindenki csak azzal a gondolattal volt elfoglalva, hogyan mentse meg életét. Az utasok közt leginkább ■"olt megijedve a hajóskapitány neje, a ki ezúttal történetesen követte tőrjét kirándulási útjában. B hajóskapirány nyugodtan nézte a nők jajveszékelését. Eleinte csititgatta nejét s e szóvaj vigasztalta: Nem olyan nagy a veszély, mint a hogy ti hiszitek. A vigasztalás nem használt, a kapitány neje tovább jajveszékelt-Ekkor a kapitány egy eles kardot hozott ki a szobájából s annak hegyét neje szívének irányzá. A nő csak mosolygott. —Miért ntpn jedtél meg a hegyes kard láttára, mikor azt szived felé irányítottam? —Azért, mert tudtam, hogy oly kézben van az, a ki nem akarja az én halálomat, az én szerető férjem kezében. —Na lásd asszony, mi mindnyá jan a kik a hajón vagyunk, Isten kezben vagyunk, a kinek a jósága nem talál örömet gyermekeinek elpusztításában. A nő szégyenkezve hagyta abba a jajveszékelést. Nemsokára lecsil lapodott a vihar is s a hajó sértetlenül evezhetett tovább a sima tengeren. Perényi Béla az egyedüli magyar zászló, jelvény és egyleti sapka készim 166 East Third street. — New York. A világ folyása. Az elnök nyugalma. Azok előtt, akik megtudják érteni és mérlegelni a szellemi munkát, bizonyos az, hogy az Egyesült államokban a legjobban elfoglalt hivatalnok az elnök. Bárminő erős legyen is testi szervezete a jelenlegi elnöknek, mégis nyugalomra van gzüksége. Ezért a magányt keresi, a legfelségesebb természeti szépségben a Yellow Stone parkban keres megnyugvást. Most mikor már kimért ideje fogyatkozóban van, utasításokat ad a park kezelés egyes részleteire nézve. Április 30-ára Saint Louisba fog menni a világ kiállítás megnyitására. Loubet a. pusztán. Említettük lapunk, multheti számában, hogy Loubet Franciaország elnöke Algírba utazott, hogy megtetekintse az ottani francia gyarmatot az elnök teljes egészségben érkezett meg Algírba, a látványosságok között első volt az az ezernyi ezer arab, akik a algiripusztáról gyűltek a nagy törzs főnek az üdvözletére. Az elnököt egy teveszörböl készült sátor ponyvával ajándékozták meg, a fogadtatás után bankett volt, a melyen gazella húst ettek és teve tejet ittak. Kevés európainak adatik meg Az angol király betegsége. Hire járt, hogy az angol király, a ki most szintén utón van, megbetegedett s Nápolyban négy napig kellett pihennie, mielőtt Rómába ment volna. A hirt azonban illetékes forrásból megcáfolják s a király római tartózkodására megállapított program semmitse fok változni. Éhínség Chinában. Hong Kongból jelentik, hogy Kuangti tartományban nagy azéhinség, annyira, hogy sok férj a feleségét és a gyermekeit áruba bocsájtja, csak hogy ne lássa őket éhezni és nyomorogni. Hang Kpng kormányzója társaságot szervez az éhezők fel segélyezésére. A béke biztosítéka. Rómából jelentik, hogy az osztrák magyar-orosz szövetségalegnagyobb biztosítéka annak, hogy a Balkánon a béke megmaradjon. Azt mondják. Hogy most már Albániában és Macedóniában nagyobb a hadsereg száma, mint az a béke fentartásáivi szükséges. < Nagy hóvihar közép Európában Közép Európában, főként Szilézi ában olyan nagy havazás volt e hét elején, hogy az összes közlekedési megakadt. A telefon és telegraf drótok felmondották a szolgálatot. Az északi és balti tengeren több hajó veszett el a nagy hó viharban. Zavarok Marokkóban. Madridból jelentik hogyan arokkói szultán elrendelte, hogy Fezből minden európai költözzék ki. Az európaiak azonban nem igen engedelmeskednek ennek a rendeletnek. Edward nem megy a pápához. Mint a ,,Snn“ Írja, még eddig semmiféle lépések nem történlek arra nézve, hogy Edward király látogatást tegyen a Quirnálban. Ed war 1 király nem kért a pápától ki hallgatást. Ez nagy csalódást idézett elő a római pápa udvarába. Gs. és sir. oszir-mapr Kopiiiasi 7722J903. szám. Pittsburg, Pa. 1903 ápr. 11. Radics helyesen Guba Pál^ felszólítjuk, hogy a konzulátust mielőbb értesítse; néh. Dorogi Jánost Hacket. Pa.-nak mely bányájában, mely társulat szolgálatában is mily check szám alatt ölte cite meg 1902 okt. 23-án, a leomlö kőszén, valamint azt is írja meg, hogy a megboldogult után itt hagyatták, mint: kidolgozott munkabér, haláleseti ] énz, bankbetéti értéktárgyak, készpénz, stb. marakt-e, és a halálesetért a műn ka adó társulat felelös-e? Hogy igy a konzulátus a Mező Kövesden élő özvegy és három árva számára a ha gyatékot. és eset leg a társaságtól kárpótlást kieszközölhessem. Vein cs. és kir. konzul. I ÉÜÜi
