Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-16 / 16. szám
wmsKmmmm IV évfolyam. Felelős szerkesztő: KÄIjÄSSiLT SÁ1-bridgeporti ref. leik' 4? A lap szellemi részét illető ,a;V közlemény az ő c! Cor. Howard Ave ., jjíne Street, Bridgeport, ' .j! A' & A^uldendA. V Vr <- ^R: AT ZR.eir. JS.' ^ 4>'-alassay, Pastor of tk ^T^arian Ref. Church, Cor. Ur'^ ^Ve. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn.. 1903 Április 16á-n Zbv'C^Cr'Sr-ZS-IEe (Hungarian=American Reformed Sentinel.) 16. szám. FIGYELEM! í’öna.'u.alE&társadE: KUTHY ZOLTÁN new-yorki 1 , ös f lelkészek VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások g mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, iBrid.g'eport, Conn.. If ILv/Eeg'jelen, minden csötöitö^zön. tElöíizotésI ár egry érrre : «S-merilsá/ba, 332. üvEarnyarcrszág-ra $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the ill I".. Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn, ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. i mim® Mains il isii ÉS ti iéliiJBI MfÉSÉ. Hogy a hazai és az amerikai re formálások között a viszony rendezetlen s hogy ebből tömérdek baj származhatik, az kétségtelen. Lapunk egyik számában kifejtettük, hogy még az amerikai lelkészek jogvisszonya sincs kellő képen szabályozva a hazai református egyházzal szemben és azzal kapcsolatban. Sokan még azt hiszik, hogy azok a kiket a körülmények kivándorlásra bírnak, haza árulók, a kikkel nem érdemes tovább törődni. Hogy ez minő téves felfogás, azt belátta már a magyar állam kormány is, a mely most már nem arra törekszik, hogy a kivándorlást minden áron elnyomja, sőt inkább a kivándorlók --''jogának a megőrzésére törekszik. Ma oda haza az lett a jelszó, hogy meg kell tartani a magyart amerikában is m. gyaikiak. Hogyan érthetjük ezt el? Bizony nem zászlók és iskola köny vek küldésével, hanem első sorban is azzal, hogy a legmagyarabb val lásfelekezetet kellő számú papsággal látjuk el. Ezután következik az iskolai könyvek s más egyebek kiküldése. Ismerve az amerikai viszonyokat, bizony furcsának találjuk, hogy anya egyházunk, a melynek mégis gyermekei volnánk, olyan nagyon keveset törődik velünk A mostotoha anya, is jobban szereti gyernm két, mint minket, a mi anya szentegyházunk. Mi mihelyt ameri kába jöttünk azonnal kerestük ez összekötő kap csőt., a mely hazai református egyhá zunkat idegenbe szaktplt gyermekeivel összekapcsolná, de szavunk pusztába kiáltó szó volt, s ma ott. állunk, hogy a magyar lelkészek kő ziil nagyon kevesen válalják el ezt az apostoli munkát s a kik elválalják is. azok se sietnek helyeiket el foglalni. Hát bizony nehéz pálya a miénk, odahaza, rendezett viszonyok között minden megerőltetés nélkül, egy pa rányi akarat erővel sok szép dolgot lehet elérni, de itt egész életünket rá kell áldoznunk arra, hogy a célt elérjük. Uj gyülekezeteket alkotni, templomot építeni itt, a hol a, hány ■ember annyi vidékről való, itt, a hol csak adományról s nem egyházi adó ról lehet szó, s a hol a vallás szabad ság rosszul való értelmezése miatt: sok ember hitetlenné, közönyössé válik, bizony az emberi eret felülmúló feladat. De az ilyen munka ad igaz örömet annak, a ki tudja, hogy Krisztus hívja el erre a munkára. I Én nem is hiszem, hogy bármelyik lelkész társamat ezek az okok tartanák vissza attól, hogy itt velünk működjék az urnák szép és kies mezején. Hanem igen is az, hogy az ameikai m,agyar ref. egyházaknak és lelkészeknek jog viszonya még ma sincs kellő képen rendezve. Ha ez megtörtént volna már. úgy bizonyára nem állottak volna elő azok a szomorú körülmények, a melyekben most. vannak amerikai református egyházaink. 1901-ben két egyházunk alakult a toledoi és phoeriixvillei, a felettes hatóság megadta az enge 3élvt arra, hogy lelkészek hivatasanak ki az óhazából. 1901 szept. havában megüresedett a Johnstpni lelkészi állás is. Erre is lelkészt, kellett keríteni. Pályáztak is többen s az egyház köz ségek meg is választották, a kiket jóknak láttak. A felettes hatóság ki is utalványozta számunkra a szükséges úti költségett, s i:i>e még a ma nap sincsenek itt, pedig Isten jó voltából már egy esztendeje foly az a dolog. Mindnyájunknak, első sorban azonban a lelkész nélküli egyházaknak okozhat végtelen fájdalmat ez a nem bánomság. Igazán, ha őket nem lelkesítené az ősök vallásos buzgósága, már teljesen ki is fogytak volna a türelemből. Másod sorban engem hoznak végtelen kellemetlen helyzetbe ugy az egyházuk, mint a felettes hatóságokkal szemben. De én itt nyíltan most a 12-ik órában,-' mikor már a türelem csak nem fogyatékán van, bátran kijelentem, hogy mindent meg tettem, a mi hatalmamban állott arra nézve, hogy minden üres egyházunk lelkészt kapjon az óhazából. Ezt a sajnálatos körülményt, a mely bénitólag hat egyházi életünk fejlődésére, nagyon er<>s oknak tar tóm arra nézve, hogy a magarországi rét. egyház zsinata intézkedjék az amerikai lelkészi állások betöltésének a módjára nézve, helyezze ezt az ügyet a konvent elnökségének vagy missiói bizotsngának a kezébe Az volna a leghelyesebb, ha a mint azt már sürgettük, az Egyesült ál lamokbeli ref. egyház belmissiói bizotságával a konvent állana egyenes összekötetésben s ez kezelné az e gész amerikai missió ügyet, nyilván tartván a lelkészeket és azok működését. Nagyon sok kelemetlenségektöl szabadulnánk meg, ha sikerülne ezt, a mind két félre kívánatos össze kötetést megszerezni. Nem tudom minő állás pontot fog el foglalni velünk s az általunk beterjesztett memorandummal szemben a zsinat, de hiszem, hogy nem mi ér tünk, hanem a nyaszentegy házunkért olyan intézkedések fognak tétetni, a melyek elő fogják mozdita ni azt, hogy általunk is épüljön az Istennek országa. Kalassay Sándor. Azokat a t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejárt, kérjük, hogy a hátralékokat szíveskedjenek beküldeni s a megrendelést mielőbb újítsák meg, nehogy a lap küldése íönnakadást szenvedjen. Lakóhely /áltóztatása alkalmával kérjük ugy helybeli, mint vidéki előfizetőinket, hogy régi lakóhelyüket is tudatni szíveskedjenek. Vasárnapi iskola. Énnk: a 15 ik dicséret. Imák: mint említve volt. Olvasandó: János ev. XIX. rész L6-31. A mérték betelt. Elérkezett az idő, mikor a jó pásztornak le kellett tennie életét az ö juliaiért. A bűnnek zsoldja volt a halál. Ezt kellett legyőznie a megváltónak. És ö legyőz te, halálra adván magát, habár benne semmi bűn nem találtaték. A Jézus szenvedésének és halálának a történetét mind a négy evangyelista leírta s a kik figyelemmel s gonddal olvas.ák el ezeket a leiráso- Kat: azok egy teljes egészet nyernek. Természetes, hogy mindenik leírásnak alaphangja az a bot ongós hangulatba mely áthatotta az írók lelkét, mikor érezték, hogy az a földrengés, a mely a jeruzsálemi templomnak a kárpitját meghasitot.ta: az ö keblükben is össze rombolta azt az oltárt, a melyen a hazafiul szeretet lángja io bogott. Olvassuk, olvassuk a nagypéntek szomorú történetét. Szemünkbe köny nyék árja gyűl, szivünkben gyász .'akad: mert a nagypénteki esetné nyék a legjobban bebizonyítják az ember gyarlóságát. íme a tanítványok, a kiket Jézus magához vesz, elalusznak. Azok, a kiket ömaga. vá lasztott, elhagyják épen akkor, mikor a részvétel enyhítette volna öt, kit sok szenvedés szentelt meg. Még Péter is megtagadja, mikor az Ana niás főpap házában egy szolgáló le ány azt kérdezi tőle, hogy a nazáre thi Jézushoz tartozik-e ö? E kérdésre tagadókig felel. Óli hát nincs e okunk szomorkodni, bánkódni nagy pénteken^ Hát nem megdöbbentő-e a népnek a magatartása, a Jézus ellenségeinek vérengző természetre valló követelódzése? Vagy mit szóljunk Pilátusról, erről a gyáva, ingadozó emberről, a ki maga is elismeri azt, hogy igazságtalan dolgot cselekszik, a mikor elengedi Barabást, Jézust pedig halálra adja? A fájdalom felhőin azonban keresztül ragyog a megváltásnak esi! laga. Megszenteli fájdalmunkat az a tudat, hogy a Jézus önként adta magát a halálra. Nem került volna csak egy szavába, hogy előtte minden el lensége meghajoljon, szenvedései megszűnjenek: de ö inkább haladt a Golgothára vezető tövises utón, mint azon, a mely népének egyik kiina gasló alakjává tette volna. Ennyi szenvedésre csak Jézus le hetett képes. Az ember könnyén más irányt választ, mikor arról van szó, hogy eszméit, gondolatait életének a letevésével bizonyítsa igaznak! És tninö volt Jézus a szenvedések között? A legcsudálatosabb jellem. Valódi isteni felség szól hozzánk a kereszten is. Nem zúgolódik, de ellenségeiért imádkozik s mikor az iszonyatos szenvedések után bekö vetkezik a halál, e pár szóban búcsúzik el: Immár elvégeztetett! Igen elvégeztetett! A földi szenve dés s a cél, a miért jött\ eléretett. A bűnös ember, ki hinni tud, érzi azt, hogy Jézus életet ad! k.) A virágvasárnap után milyen ünnepe következik a keresztyénségnek? f.) a nagypéntek, k.) Mire ünnepeljük a nagypénteket? f.) A Jézus halálának emlékezetére. k.) Miért kellett a Jézusnak meghalnia? f.) Hogy legyőzze a halált, k.) Hol halt meg a Jézus? f.) A Golgotha keresztjén, k.) Minő volt szenvedésében is? f.) Nagy és magasztos jellem, k.) Zúgolódott-e szenvedései miatt? f.) Nem, hanem imádkozott. A szeretet töi'vénye. Róm. 13 r. 1—14. “A szeretet a mi felebarátunkat nem illeti gonoszszal.“ Annak okáért a törvények betöltése szeretet. (13 r. 10. v.) A rómaiakhoz Írott levélben a mily mélységes igazságai, ép oly fontos in tései olvashatók a mi keresztyén vallásunknak. Pál nem csupán az elmét foglalkoz; tató igazságokat, hanem egyszers mind a keresztyén életre szükséges tanácsokat is följegyez. Leírja, hogyan járjon el a keresztyén ellenségével szemben, mit tegyen a gyöngékkel, mint a sérelmes szivüekkel. A felvett szakaszban elmondja teendőinket a polgári hatóságok iránt és általábah felebarátaink iránt. A keresztyén az egész világért él s igy ezt teljesen át kell hatnia. A ki hiv polgára a hazának, az egyszersmind jo keresztyén is. Hazaszeretet és keresztyénség elválaszthatatlanok noha ez utóbbi sokkal nagyobb körre terjed is ki. Fontos és nehéz kérdés volt ez aa első keresztyénekre nézve, hogy viselkedjenek a római felettes hatóságokkal ^szemben. Fogjanak-e fegyvert, viseljenek e közhivatalt, részt vegyenek-e a polgári ünnepélyeken s megfizessék e az adót, habár nincs is bizalmuk a kormányban? • Azt hitték és vallották, hogy ama lelki királyság polgárai ők. S várták az ur eljövetelét. Ezért, hogy nem akartak részt venni a földi ország ügyeiben. Pál már szelid tájékoztatást ad nekik: “Minden lélek a felső hatalmasságoknak engedelmes legyen, mert nincsen hatalmasság, hanem Istentől.” A keresztyénnek rajta kell lenni, hogy a kormányzás jobb legyen. Ila a kormány tagjai egyszersmind egyháztagok is, szívesen fognak engedelmeskedni az isteni és emberi törvényeknek sa politikai sok visszaélés azonnal elenyésznék. Napjainkban választás előtt és u-7
