Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-09 / 15. szám
"•....................-'........ * ■ ...■ ~..........■ ■ :...." . ~ ■” " '.................................- - • J * i &T -. ___:•£_• ...: • Kalászok a iiftw-yorki magj. ref. egyház történetéből. Amerika történetében magyarok nevével az időtől kezdve találkozunk, a mikor a magyar nemzet ügyét, dicsőségét sárba temették Világos mezején. A nagy nemzeti katasztrófa után, Magyarország első szülöttei, a hősök hősei elvesztek; azoknak a kezébe pedig, kik életben maradtak, vándorbotot adott az isteni gondviselés. Bujdosókká, hontalanokká váltak a hazáért; sokan közülök itt kötöttek ki, hol a szabadságnak nincsenek ellenségei; itt az amerikai földön, hogy Amerika szabad légkörében is hazájuknak éljenek. Az ötvenes évek magyar hőseinek ez a kivándorlása nemzeti hősök zarándoklása volt az ifjú Amerika szabadságszeretö népéhez. 1S51 töl 1903-ig azonban nagyot fordult az idő kereke. A vén Europa különböző nyelvű, különböző fajú kivándorlóit nyomon követték az uj hazát keresők Magyarországból is. A nemzeti küzdelmek ideje lejárt: ideális nemzeti célokért, a haza boldogságának munkálásáért idegenbe senki sem vándorolt A rugó, a mi a népet a haza határairól messze idegenbe űzte a meggazdagodás vágyával, a dollárhajhászattal kezdett egy jelentőségűvé válni. Amerikai földön azoban ihletetlenül írem maradtak a sivár lelkek sem: az uj haza szabadságszeretö népének lázas munkássága, vallásos levegőjének éltető fnvalma meg edzette, átidomitotta az anyagiasság hétköznapiam gondolatába zárkozott embereket i§. Uj föld után uj ég. Egészséges, férfias gondolkozásmód, üdén lüktető életerő; szívből fakadt legmélyebb vallásos áhitat: az amerikai népszellem ez alapvonásai mint a kovász a tésztát, úgy alakították át e földtekének Amerikában összejött népeit. S a mia népeknek ez átkasonulási folyamatában a legszembeszökböb mozzanat, az a magyar faj cső dálatos természete. Angol, német, olasz, francia, orosz idővel mind amerikaivá lesz: ügyéinek itt, mintha otthon volnának; hazájuknak nevezik azt a földet, a melyen megtelepültek s gyű lölik azt a hazát, a melyet elhagytak. Csak a magyar marad meg mindig magyarnak: leike, mint a kisértet, vissza-visszajár a hazának elhagyott, boldog földjére, mert talán szebb lakóházat, könnyebb megélhetést igen, de hazát, melyhez annyi szent, emlékezet csatol, rajta kiviil e nagy világon sehol nem .t&lál: ‘‘Szivet-cseréljen az, a ki hazát cserél!'', a költő eme szavainak csak magyarul van értelme. S a ki az A rubrikába szakadt magyar nép mozgalmait élénk figyelemmel kiséri, lehetetlen, hogy tisztelettel meg ne hajol jék előtte. Társadalmi és egyházi életének minden egyes mozzanata fényt, dicsőséget áraszt a magyarok nevére. A világpolgárság az ismeretlen előtte: hü gyermeke mindvégig a magyar hazának. S ha messze távolban, a tapasztalás és megpróbáltatás iskolájában életének egy részét leélte, Jákob pátriárkával viszszasir a hazai szent örökségbe, hogy szellemi vagyonát s földi kincseit őseinek földjén kamatoztassa. * * * ^ Épen ez a körülmény, a magyar nép n - > illandó volta okozta, hogy az amerikai magyaroknak ugv társadalmi, mint egyházi utón való tömörítése, öszetartása kimondhatatlanul nagy munkába került. De a letűnt század két utolsó évtizede dicsőségesen bevégezte ezt a nagy munkát is. A csoportosulás, a dolog természetétől kifolyólag, kezdetben csakis egyházi téren történhetett. S mivel akkor New York városában volt s itt van ez idő szerint is a legnépesebb magyar kolónia, 1881 szept. 15-én itt kezdte meg missiói működését Kecskeméthy Ferenc magyar ref. lelkész. A legelső magyar nyelvű isteni tisztelet az Union College egyik imatermében tartatott, melyen 12 magyar fférfi és nö), 3 angol és 1 magyar hírlapíró volt jelen. Pár hónappal ezután a nagyhirú Cooper Institue nevű nevelőintézet egyik termében voltak az isteni tiszteletek, mindig csak vasárnap délelőtt. A második istenitiszteleten, —mint a följegyzés mondja — voltak kuszán, azután ötvenen ....... 1882-ben a New York Presbytery (a new yorki presb. ref. egyházak tanácsa) ette fel az elárviüt magyarok ügyét s lelkészüknek Kecskeméti Ferencnek 300, majd később 600 dollár évi fizetést adott. A lelkesedés lángja azonban nem sokáig lobogott. Ebben az évben özönlöttek ki a szegény magyarok “gróf Eszterházy“ (valóságos nevét senki sem tudja) és társai csábítására, Amerikába. Ezek néhányszor olyan csapatban mentek a magyar imaházba, hogy alig fértek bele. Mivel azonban Kecskemétül a telepítési műveletben teljességgel nem akart részt venni, elhidegültek iránta s másokat is elhidegitettek. így aztán a hallgatók száma annyira megfogyott, hogy Kecskeméti harmadfél évi működés után visszatért Magyarországba. * ¥: Az utolsó évtized alatt a magyar missió ügy hatalmas lendületet nyert az Egyesült Államokban. A “Board of Home Missions of the R-‘formed Church in the United States”, az egyesült államokbeli ref. egyház belmissioi tanácsának hittestvéri szeretete és áldozatkészsége oly nemesen nyilatkozott meg a kivándorolt magyar néppel szemben, hogy egyházak szervezésére nemcsak erkölcsi támogatást, hanem tetemes anyagi segítséget is nyújtott nekik. New Yorkban, a világnak London után eme legnagyobb városában, mely az észak-amerikai Egyesült Államoknak anyagi és szellemi centruma, 1895 szept. 22-én alakult meg hivatalosan a magyar ref. egyház, melynek lelkészévé Demeter Bertalan ref. segédlelkész hivatott meg Sárospatakról. A legelső is-7 teni tisztelet sz->pt. 22 én volt- a 4-ik utcai “Home Chapel” nevű presb. ref. templomban. Okóber 6-tól kezdve már állatidé egyháztanács vezette az egyház ügyeit. A new yorki anyaegyházhoz nyomban bejelentették csatlakozásukat, mint iiókegyházak: Passaic, N. J. s a “magyar Dunának“ nevezett Hudsoíi folyó mentén fekvő városok: Haverstraw, Garnerville, Verplanck, Peekskill, Roseton, Rondout, East Kingston, Yonkers, Tomkins Cove. Megalakult az egyház női osztálya is, a mely az egyházi élet fellendítése érdekében az egyház fér fi tagjaival együtt páratlan buzgalommal működött. Az egyház megkapta az állami s<a bad levelet (charter) és bekebeleztetek a new yorki német ref. egyházmegyébe. Mint hivatalos testület, megkezdte az egyházi ügyek hivatalos vezetését: szabályszerű jegyzőkönyvet és anyakönyvet csakis ez időtől kezdve találunk. Az angol ref. missioi tárnics a lelkészt évi 600dollár dijjazásban részesítette, maga a gyülekezet évente 300 dollárt adott. Jegyzőkönyvileg megállapittatott a stóla is: keresztelésért két dollár, esketésért 5 dollár, temetésért 5 dollár. Az elkezdett munka gyönyörűen haludt előre s már gyüjtöiveket is bocsátottak ki egy New Yorkban építendő magyar ref. imaház céljaira, midőn oly hirtelenséggel, mint mikor a szélvész a serdülő fát derékban ketté töri, szárnyát szegte a lelkesedés. Ne keressük a baj okát. jobb, ha elfedi azt a feledékenység leple. Demeter Bertalant áthelyezte az angol missioi tanács Clevelandba 1898 íebr. 1 én. Ettől számított három hónapon keresztül nem volt lelkésze a gyülekezetnek, a mi rendkívül bénitélag hatott az amúgy is haldokló egyházi életre; végre május 1-töl kezdődöleg a new yorkiak kérelmére e sorok Íróját, akkor mount carmeli lelkészt , helyezte át az angol ref. misszió New Yorkba, a ki is az időtől kezdve mind a mai napig a neki Isten töl adatott tehetség szerint'a gyülekezet tagjainak buzgó támogatásával működik s ezen a hatalmas magyar kolónián ma már ismét egy lelkes gyülekezetben zeng az Isten dicsérete; szárnyra kelt az ige, áthatva a sziveket, hogy lenne uj ég és uj föld a lelkek világában, mint egy uj teremtés. A testvéries összetartás érzetének emelésére megalakult a ref. egyházi betegsegélyzö egylet, mely betegség esetén minden tagnak heti hét dollárt, halálozás esetén pedig 50 dollüirt biztosított. Ennek az egyletnek azonban a működését bizonytalan időre fel kellett függesztenie, mert sokszor megtörtént, hogy annyi volt a beteg, mint a mennyit kitett az összes tagok szú ma. • , \ Egyházi adó Amerikában nincs. De mivel minden testület, csak úgy képes feladatának megfelelni, ha tagjai eleget tesznek kötelezettségüknek, úgy az egyházi közgyűlésen is elhatároztatott, hogy minden egyháztag havonta legalább 25 centnyi összeggel járuljon az egyház fentartásához. Nincs is egyetlen egyháztag, a ki örömmel le ne tenné áldozatkészségének e filléreit egyházunk oltárára. Eljutottam most már ahhoz a dologhoz, a mely az én szivemet annyira dobogásba hozza. Mert bizony törhetetlen akaraterő, szívós kitartás, és tenger fáradság kellett ahhoz, hogy e] - juthattam céljaim végpontjáig, templomunk és iskolánk épité séig. Öt évig dolgoztam, küzködtem Istenbe vetett hittel, estig gedetlen erővel ezen a nagy munkán. Beutaztam Amerikának összes magyar lakta részeit; a szent cél érdekében zörgettem minden magyar szív ajtaján és üres kézzel nem bocsátott ki házából senkisem. Áldja meg ezért az én Istenem mindegyikőjüket! New Yorki egyházam tagjai is erejüket meghaladó áldozatkészséget fejtettek ki. Csakis ily csüggedetlen és hűséges közkatonákkal nyerhettem meg, mint vezér, a nagy csatát, a melynek.az eredménye a most felépült templom és iskola. Nyugodjék meg a Mindenható áldása a derék egyháztagok vállai n! A templom és iskolaépület New York alsó városának egyik legszebb helyén épült, közvetlen szomszédságában egy gyönyö rü nagy parknak. A telek hosszúsága 97 láb és 6 inch, szélessége 22 láb. A telek vételára 17 ezer, mondd tizenhét ezer dollár. A telken levő háznak imaházzá és iskolává való átépittetése a teljes berendezéssel együtt harmadfélezer dollárba került. Az épitést B. Stern és Tsa. new yorki építészeti cég vgéezte Fred. Ebeling Architect felügyelete mellett. * * * Áll hát New Yorkban az egyetlen magyar templom, melyében magyar az ének, magyar az ima, magyar a szent beszéd; áll az egyetlen magyar iskola, melyben magyar nyelven, magyar szellemben neveljük az édes magyar hazától elszakadt gyermekeinket. Világtörténelmi csodával határos a templom és iskola építése. Idegenbe vándorolt szegény magyar munkásnép állt össze a nagy Isten nevében s mint a világok Ura monda a világterem téskor: legyen világosság és lett; úgy szóltunk mi is: legyen — és lett. Óh ha ti láttátok volna azt az óriási küzdelmet, melyet a sors és az emberi közönyösség ellen kellett megvívnunk! Nincs egy kö ez épületben, melyen ott ne ragyogna a nehéz munka verejtéke; nincs egy szög, mely a szegény /nagyaj- nép hitbuzgóságáról s magyarságának törhetetlen szeretettről ne. regélne........ Amerika magyarjai összerakták verejtékkel szerzett ti r •■ iket, hogy Isten magasztalására s a magyar név dicsőségére fel építsék ezt a hajlékot. ' A templom és iskola elkészült s most ugyanazok a magyarok letörlik homlokukról a verítéket, magukra veszik ünnepi ruhájukat és elzarándokolnak New Yorkba, isteni tiszteletre. Mágyarország történetét Amerika magyarsága im»? meg toldta egy lappal. Tegyük hozzá: féujws lappal. Annál fénye [Folytatás az 5-ik oldalon.] • • ' k
