Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

< 2 egy ájtatossági gyakorlatot, és hogy a koplalás azzá tegye, ami ö volt. Nem, és eze'szer nem! Egy oly álla­potban tstte ö azt, mely ki zárta a világot minden csábjaival, ez a lé­lek egyesült az Atyával, ki öt elbo­csátotta, hogy része legyen azon Keserű halálban, mely által meg vál tóttá azokat, kik e váltságot elfő gadták és abban életükkel hisznek. De miért nem utasítjuk hát .vissza undorral azon gondolatot, mely sok keresztyény elméjét homályba bo ritja, még ma is, s mely szerint any­­nyi sok nép testét éhséggel sanyar­gatja, avagy gyomrát bizonyos ele­delektől meg tiltja azt vélvén, hogy azáltal lelkének idvességet szerez, jóllehet lelke telve van a legrutabb bűnökkel, tisztátalan vágyakkal és hajlamokkal? Csak azért nem utasít­ja vissza sok keresztyén mert nem képes azon jeleket értelmezni, me lyeket Isten adott a léleknek, mely mögött ott van az Ö értelme, s a nép (a felszínen elöjünö látvány mögött nem keresi az értelmet, hanem el fogadta a puszta jelt, az értelem he­lyett, s nem teresre annak értelme zését. Tudja az a nép miért böjtöl, vagy bogy mit müvei ö midőn azt teszi? Kérdezd meg, s azt fogja felel ni, hogy el rendelte a pápa vagy az egyház, avagy hogy szokás husvét előtt böjtölni, mások is böjtölnek, ki adta a pap, hogy böjtölni kell, de a levest meg szabad enni, csak a hús sát nem. ,,Elvész az én népem, mi­velhogy tudomány nélkül való.“ Mondja az Ur! Azok közzül vagy-e te felebarátom? Tudod e, hogy lelki életed attól fi ggi hogy képes vagv­­-e a jeleket értelmezni? Igen csakis attól, mert a jelek kiadásában itt nincs hiába, nincs tévedés, azt egy olyan kéz adta ki, mely soha nem tévedhet,és ha élted gyorsan robogó ■vonata a romlásba rohan, te vagy a kibás, mert nem értelmezted, vagy .íélre értelmezted a jelt. E néhány szó, e sorok szerény iró jától legyen intő és figyelmez­tető kiáltás és indítson teged arra, TARCA. Zrínyi iíona. Kétszáz éve múlt február IS án. hogy Zrínyi Ilona, nemzeti történe­tünk eme dicső alakja, száműzetése helyén, a távoli Kis-Ázsiábán örökre lehunyta szemét s halálának ezen 200 ik évfordulója felélénkíti lel­künk elölt az.ö nagy emlékezetét és arra indít bennünket, hogy gondol juk végig ezen liöslelkii nő dicsőség , gél, szenvedéssel teljes pályáját, a melyhez hasonlót keveset jegyzett fel a történelem. Koszorús költünk, Jókai Mór eze két Írja róla s igv jellemzi öt “A ma­gyar nemzet története regényes raj zokban“ cimü könyvében: Zrínyi Ilona a legrokonszenvesebb nö alak a magyar nemzet történeté t>en. Herme egyesité a teremtő a szép -séget a szivjósággal. erővel és ész szel, hogy eszményképét találjuk benne a hölgynek, a honleánynak, a hősnőnek, a családanyának, körül­ragyogva a fejédelemnö diszfényé vei. Másod unokahuga a szig-tvári hős Zrínyi Miklósnak s karddal és lant tál egyként diadalmas költő Zrínyi nek, leánya Frangepán Annának, a rajongó honleánynak, neje Rákócy Ferencnek, Erdély választott feje­delmének, később hitvese Thököli Imrének és anyja II. Rákócy Ferenc­nek. Felemelve a legmagasabb polc­hogy könyörögj a Zsóltárossal e­­gyütt, igy szólván: Vizsgálj meg és próbálj jól meg, Szivemet valóban nézd meg. n És lásd meg minémű vagyok, Ha gonosz ösvényen járok, És ha olyannak találsz engem, Vezess a jó útra Istenem. Hagyar Zászlók. Irta: s a trentoni zászló avatásnál elmondotta: “IT'irá.g- Ist-srázi.­Zászló avatásra gyűltünk össze. Testvér mutatja be a testvért. Igaz, hogy az idősebbiknek Magyarorszá­gon ringott bölcseje, a másik pédig csak testet nyert hazulról, az éltető lélek itt szállt reá, hogy ha ki bont­ja Szárnyait, lobogtassa ami magyar hazánk szent jelképét, a koronát. Ettől függ a nemzet sorsa, ha az a korona felkeres és velünk marad-e messze idegenben is, jusson eszébe nemzetünk minden hü tagjának: ,,a magyar maradján magyarnak min­denütt.“ Megérté ez intést a mi egyletünk is. Ezért állított fel s emelt jelvényt, amely intse a könnyen megkisért­­hetöt. Nem csupán ez tartja meg a magyart magyarnak. Jai volna ne­künk, ha már ennyire sülyedt volna nemzetünk. S felette könnyen lob bánó s gyorsan ellobbanó lenne hon szerelme, ha csupán a zászló kelthet né fel s tarthatná meg azt. Az a három szinü győzelmi jel ott hon élő testvéreink szives ajándéka, melytől visszont olyan fontos hi ! vatás végzését is várják-elsö szárnya j lebbentésében is elinondhará ama babér koszorúzta római császár-Cae­sarral: jött látott és győzött. Jött otthon élő tesvéreink szives köszön tésével és üzeneteivel s várják a vá laszt otthon, hogy mit látott s mily eredményeket viv ki itt. j\ma new yorki fogadta táskor meg adta a teljes tiszteletet az amerikai magyarság képviselete a szülő ha zánkat- jelképező lobogónak; más részt ország, világ előtt képet nyuj tott róla, hogy ha a magyarság e­­gyütt tartana, mily hatalmas szer­vezetet képezne s mily hatalmas té­nyező lehetne még az nj haza szám­ban nagyobb s bizonyos tekintetben elöhaladottabb nemzetiségei közt is. Gyakorta kell meg adni a mi ma­gyarjainknak az alkalmat, hogy esz­­mélkedjenek. Kettős feladat előtt áll: első az, a mit a költő ama sza­vakkal fejez ki: ,,Légy hiv, bizzaál jövödbe, nemzetem!” A második az, hogy hiven teljesítse az nj haza iránt, mely neki munkát, kenyeret ad Isten után, kötelességeit, tndjon alkalmazkodni ennek sok tekintet ben szokatlanul uj és szabad intéz ményTeihez, de a tulszababfeág meg ne rontsa szive tiszta érzelmeit shon szerelme puszta szokássá ne váljék. Az amerikai magyarra sok féle kötelesség néz tehát első sorban ön magát, valamint múltját s jövőjét tekintve is. Már eddig — noha hazulról nem nyert egy elismerő, egy biztató szót, elismerés nélkül is becsülettel tett meg minden tőle telhetőt a magyar­nemzet jó hírnevének emelésér >. Ezután másképen lesz ez! Oda ha. za kezdenek érdeklődni a mi hazafi­as és társadalmi mozgalmaink iránt. Buzdítani is kiváltnak a kitartó munkára saját erkölcsi értékünk s nemzeti becsületünk érdekében, hí­mez élösmerés s buzdítás küldte ki, párosulva testvéri szeretettel, azt a temek szép symbolumát a magyar nemzetnek, a melynek mi édes gyér mekei vagyunk s hü tagjai tartó zumk lenni. Ama munkában részt vehetnek s ; kell is, hogy részt vegyenek azok is i kik már amerikai polgárok s azzal tárténak, hogy ok már az uj haza iránti kötelességeik teljesítésével la- [ róvják mind azt, a mivel a hazafi ha zajának tartozik. Erisük meg, honfi társaim, mi az a hon szeretet. Egy apa egyforma í szeretettél őleli Sjeblére gyermekeit, s nem is fog köatök külömbséget tenni. Miért? Mert igazán szeret. A jó hazafi szivében is ott van ez érzés s ha két haza is az ő ha«i szeretet ének | a tárgya egyformán szivébe forrott. J mennyi villámaival találkozzék; da­colva azokkal, mint egy férfi, s ved ve ellenük, a kiket szeret, mint egy asszony; végre a legmélyebbre le bukva, de ott sem törve össze. Első férjét az anyja választotta. A legelső magyar ember volt ez: a vá lasztott erdélyi fejedelem: 1. Rákócy Ferenc. Eljegyzésén a trencsénhevizi für­dőn együtt voltak az ország legfőbb zászlós urai. A fiatalok esküdtek, az öregek összeesküdtek. Az ö lakodul inának vigasságai között lett meg­kötve az a szövetség, a Zrínyiek, Frangepánok, Wess.lényiek és N a dasdyak között, melynek célja volt Magyarország függetlenné tétele. Az összeesküvés kitudódott. Zrí­nyi Ilona atyját és anyja testvérét Bécsújhelyen lefejezték, anyját fog lyul vitték Becsbe. Azonban maga Ilonának a férje is be volt keveredve ez összeesküvésbe. Ez, ugyan nagy buzgó katholikus anyja, Báthory Zsófia, a jezsuiták segélyével megmenté a vesztőhely töl, de birságul 400 ezm- forintot kellett fizetnie: roppant összeg ab ban az időben: Hogy kiteljen, Ilona a saját jegyajáudékát is feláldozta s azontúl lemondott minden pompá­ról: egyszerűen, visszavonulva élt, saját lelkében keresve menedéket. A sors maga is úgy bánt vele, mintha a kegyosztáshoz csapásokat szeretne mellékelni. Ha egy kezével adott neki örömet, a másikkal meg gyászt borított rá. A mely esztendő­ben fia született (á nagy jövőre hiva­j hány hónapra, in ghalt ;t férje. Ilonára ott maradt egy nagy kö leiesség: gyermekeinek nevelése és 'a nagy vagyonúnak a remibe hozása Magában is elég nagy feladat mind :i kettő s még'ráadásul jutott neki két terhes in üg. egy liázsá-rtos napa, megállnák a mindenre rávevő gyón taió atyja Ekkor találkozott össze a magya-i szabadságharc csillagával, Thököli Imrével. Mind a ketten lelkűknek kiegészítő felét leltek meg egymás hau s azontúl soha el nein szakad lak. Egyesülésüknek nagy akadálya volt Zsófia nagyasszony, a ki a vég leheletéig tilalmazá menyének, hogy protestánshoz men jen nőül, a ki a zoníelül még a kurucok fővezére. Az egymást régóta szeretők vá­gyai végre teljesültek három év i ne 'liéz küzdelmek mán. A boldog mézes hetek után követ keztek a nehéz viszontagságok Thököli Imre ismét kezébe vette a felkelés zászlaját: de a magyar sza hadság ügyét a kezdet sikerei után egymást érték a csapások a osataté ren. A török, Thököli addigi pártolója is súlyos vereségeket szenvedvén, majd Thököliben is gyanakodni kezdvén, ezt elfogatta. Később ismét szabadon bocsájtóttá ugyan, de Thö köli csekély megmaradt hadával Szerbiából be nem jöhetett az ország ba. Pedig itthon a császári tábornok ostrom alá fogta Munkács várát, a hova Zrínyi Ilona is gyermekeivel bevonult. A szülőhaza iránti kegyelet s köteles ség soha nem jött össze ütközésbe a fogadott haza iránti hűséggel és kö­telességekkel. Mi magyarok, kik t. i. ön tudatos honszerelmet égettünk oda hazakeb lünkbe, nem fogjuk lehetetlennek találni, e szabad amerikai nemzeté­nek szeretet nyilvánítását. Hiszen mi magyarok ezeréves­nél idősebb állami, nemzeti élet­tel dicsekedhetünk s ez uj hazacsak egy száz és néhány éves nemzeti élet­re tekinthet vissza. Ez jogosan meg kívánja, hogy a ki állandóan itt akar otthont találni, hazája gyanánt tisztelje, szeresse e földet. S másfe­lől a szülő haza iránti kegyelet s ta­lán annak érdekeit is szivünkön vi­selhetjük. Sokszor elmondták már, talán fe­lesleges és ismételni ama liáromszi­­nü zászló jelentésit. Árpád véres­karddal, fehér paripán foglalta el a zöld pázsittal borított szép hazát, a melynek a neve azóta Magyaror­szág. így ösmerte ezt a nagy kirá­lyok idején a külföld is. I László korában, a Nagy Lajos alatt, mikor nagy volt a magyar, hárem tenger tükrében hunyt lt észak, kelet, dél hulló csillaga. E néven ismerték, a török pusztító háborúk alatt is, mi­kor a kereszt yénség véd vára volt, Vérzett, de el nem vérzett. A Török verő hollós király Mátyás korában Bécsuek büszke \ ára is a magyart uralta. Akkor még nagy dolgokra, mesé­be illő diadalokra volt képes a ma­gyar. Az a felső vérvörös szin a hő­siességről, a hó fehér középső szin a feddhetetlen eikölesi életfoiytatásra s az alsó alapszin a reménység örök zöldje az 1st--.írben vetett bizalomra, vallásosságra inté a magyart, mini valami drága tali?mán. De a mikor átok verte meg a ma ryart, mert az soha együtt nem tart. Mikor a mohácsi szomorú csata után s ezt követett- gyászos hosszú babi­loni fogság alatt méltán kesergett a költő: ,, Regi dicsőségünk hol késel az éjji honályban?” Akkor a véráz­tatta lobogó is szárnya szegetten, megtépve, megalázva, sárba tiporva voltak fagyva, támadta meg a csá­szári vezér Munkács várát; — de az ágyuk nem vidrák befagyva, s az el­ső rohamnál véivs fejjel .érték vísz­­sza. Száztizem')' katonája maradt halva, még foglyul is Hagyott ottan Hgvnehányar. Akkor kezdte el csak a várat fel­kérni. A büszke kérésre még büsz­kébb választ kapott Zrínyi Ilonától s mikor elkezdte a várfalakat lövet ni, Ilona is kit üzeté a bástyákra a vörös zászlókat, az élethalálharc hir­detőit- s a tűzre tűzzel felelt. Két hétig lövette Caprara Mun­kács várát t üzes . golyókkal és 12*0 fontos bombákkal éjjel nappal sza kadatlai.nl. Zrínyi Ilona maga ott járt a bástyákon, lelkesítve jelenlé­tével a harcosokat. A mint egy tüzes bomba lecsapott a várba, azt rögtön lcfüleltetie készen tartott vizes <.> körbörökkel. igy az elfojtott tüa nem robbanthatta ezt széjjel. Két tü­zes teke saját'lakszobájának a falán is át fúródott (a rés most is láthatás még Munkács vár falában ) Hogy a bombázás nem használt semmit, Caprara viárkokat ásatott a vár sánczai ellen, s azokon keresztül akarta leesanoltatni a sáncok vizét. L)e Ilona észrevette a praktikát s kis­váraival betemette a rést. Erre Caprara még nagyobb ágya­kat hozatott s most már 190 fontos bombákkal döngette a vár falait. Hétszáznál több bombát —ajigálta­­tott be Zrínyi Ilona tiszteletére. Egy ilyen bomba a gyeim uszoba bolto­zatát törte ke*- rztfiil s 'a esett J a­­lia. FtuVi dir első va asztala

Next

/
Thumbnails
Contents