Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

<

2

egy ájtatossági gyakorlatot, és hogy a koplalás azzá tegye, ami ö volt. Nem, és eze'szer nem! Egy oly állapotban tstte ö azt, mely ki zárta a világot minden csábjaival, ez a lélek egyesült az Atyával, ki öt elbocsátotta, hogy része legyen azon Keserű halálban, mely által meg vál tóttá azokat, kik e váltságot elfő gadták és abban életükkel hisznek. De miért nem utasítjuk hát .vissza undorral azon gondolatot, mely sok keresztyény elméjét homályba bo ritja, még ma is, s mely szerint anynyi sok nép testét éhséggel sanyargatja, avagy gyomrát bizonyos eledelektől meg tiltja azt vélvén, hogy azáltal lelkének idvességet szerez, jóllehet lelke telve van a legrutabb bűnökkel, tisztátalan vágyakkal és hajlamokkal? Csak azért nem utasítja vissza sok keresztyén mert nem képes azon jeleket értelmezni, me lyeket Isten adott a léleknek, mely mögött ott van az Ö értelme, s a nép

(a felszínen elöjünö látvány mögött nem keresi az értelmet, hanem el fogadta a puszta jelt, az értelem helyett, s nem teresre annak értelme zését. Tudja az a nép miért böjtöl, vagy bogy mit müvei ö midőn azt teszi? Kérdezd meg, s azt fogja felel ni, hogy el rendelte a pápa vagy az egyház, avagy hogy szokás husvét előtt böjtölni, mások is böjtölnek, ki adta a pap, hogy böjtölni kell, de a levest meg szabad enni, csak a hús sát nem. ,,Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való.“ Mondja az Ur! Azok közzül vagy-e te felebarátom? Tudod e, hogy lelki életed attól fi ggi hogy képes vagv-e a jeleket értelmezni? Igen csakis attól, mert a jelek kiadásában itt nincs hiába, nincs tévedés, azt egy olyan kéz adta ki, mely soha nem tévedhet,és ha élted gyorsan robogó ■vonata a romlásba rohan, te vagy a kibás, mert nem értelmezted, vagy .íélre értelmezted a jelt.

E néhány szó, e sorok szerény iró jától legyen intő és figyelmeztető kiáltás és indítson teged arra,

TARCA.

Zrínyi iíona.

Kétszáz éve múlt február IS án. hogy Zrínyi Ilona, nemzeti történetünk eme dicső alakja, száműzetése helyén, a távoli Kis-Ázsiábán örökre lehunyta szemét s halálának ezen 200 ik évfordulója felélénkíti lelkünk elölt az.ö nagy emlékezetét és arra indít bennünket, hogy gondol juk végig ezen liöslelkii nő dicsőség , gél, szenvedéssel teljes pályáját, a melyhez hasonlót keveset jegyzett fel a történelem.

Koszorús költünk, Jókai Mór eze két Írja róla s igv jellemzi öt “A magyar nemzet története regényes raj zokban“ cimü könyvében:

Zrínyi Ilona a legrokonszenvesebb nö alak a magyar nemzet történeté t>en. Herme egyesité a teremtő a szép -séget a szivjósággal. erővel és ész szel, hogy eszményképét találjuk benne a hölgynek, a honleánynak, a hősnőnek, a családanyának, körülragyogva a fejédelemnö diszfényé vei.

Másod unokahuga a szig-tvári hős Zrínyi Miklósnak s karddal és lant tál egyként diadalmas költő Zrínyi nek, leánya Frangepán Annának, a rajongó honleánynak, neje Rákócy Ferencnek, Erdély választott fejedelmének, később hitvese Thököli Imrének és anyja II. Rákócy Ferencnek. Felemelve a legmagasabb polchogy könyörögj a Zsóltárossal együtt, igy szólván:

Vizsgálj meg és próbálj jól meg, Szivemet valóban nézd meg.

n

És lásd meg minémű vagyok,

Ha gonosz ösvényen járok,

És ha olyannak találsz engem, Vezess a jó útra Istenem.

Hagyar Zászlók.

Irta: s a trentoni zászló avatásnál elmondotta: “IT'irá.g- Ist-srázi.Zászló avatásra gyűltünk össze. Testvér mutatja be a testvért. Igaz, hogy az idősebbiknek Magyarországon ringott bölcseje, a másik pédig csak testet nyert hazulról, az éltető lélek itt szállt reá, hogy ha ki bontja Szárnyait, lobogtassa ami magyar hazánk szent jelképét, a koronát. Ettől függ a nemzet sorsa, ha az a korona felkeres és velünk marad-e messze idegenben is, jusson eszébe nemzetünk minden hü tagjának: ,,a magyar maradján magyarnak mindenütt.“

Megérté ez intést a mi egyletünk is. Ezért állított fel s emelt jelvényt, amely intse a könnyen megkisérthetöt.

Nem csupán ez tartja meg a magyart magyarnak. Jai volna nekünk, ha már ennyire sülyedt volna nemzetünk. S felette könnyen lob bánó s gyorsan ellobbanó lenne hon szerelme, ha csupán a zászló kelthet né fel s tarthatná meg azt.

Az a három szinü győzelmi jel ott hon élő testvéreink szives ajándéka, melytől visszont olyan fontos hi ! vatás végzését is várják-elsö szárnya j lebbentésében is elinondhará ama babér koszorúzta római császár-Caesarral: jött látott és győzött. Jött otthon élő tesvéreink szives köszön tésével és üzeneteivel s várják a vá laszt otthon, hogy mit látott s mily eredményeket viv ki itt.

j\ma new yorki fogadta táskor meg adta a teljes tiszteletet az amerikai magyarság képviselete a szülő ha zánkat- jelképező lobogónak; más részt ország, világ előtt képet nyuj

tott róla, hogy ha a magyarság együtt tartana, mily hatalmas szervezetet képezne s mily hatalmas tényező lehetne még az nj haza számban nagyobb s bizonyos tekintetben elöhaladottabb nemzetiségei közt is.

Gyakorta kell meg adni a mi magyarjainknak az alkalmat, hogy eszmélkedjenek. Kettős feladat előtt áll: első az, a mit a költő ama szavakkal fejez ki: ,,Légy hiv, bizzaál jövödbe, nemzetem!” A második az, hogy hiven teljesítse az nj haza iránt, mely neki munkát, kenyeret ad Isten után, kötelességeit, tndjon alkalmazkodni ennek sok tekintet ben szokatlanul uj és szabad intéz ményTeihez, de a tulszababfeág meg ne rontsa szive tiszta érzelmeit shon szerelme puszta szokássá ne váljék.

Az amerikai magyarra sok féle kötelesség néz tehát első sorban ön magát, valamint múltját s jövőjét tekintve is.

Már eddig — noha hazulról nem nyert egy elismerő, egy biztató szót, elismerés nélkül is becsülettel tett meg minden tőle telhetőt a magyarnemzet jó hírnevének emelésér >.

Ezután másképen lesz ez! Oda ha. za kezdenek érdeklődni a mi hazafias és társadalmi mozgalmaink iránt. Buzdítani is kiváltnak a kitartó munkára saját erkölcsi értékünk s nemzeti becsületünk érdekében, hímez élösmerés s buzdítás küldte ki, párosulva testvéri szeretettel, azt a temek szép symbolumát a magyar nemzetnek, a melynek mi édes gyér mekei vagyunk s hü tagjai tartó zumk lenni.

Ama munkában részt vehetnek s ; kell is, hogy részt vegyenek azok is i kik már amerikai polgárok s azzal tárténak, hogy ok már az uj haza iránti kötelességeik teljesítésével la- [ róvják mind azt, a mivel a hazafi ha zajának tartozik.

Erisük meg, honfi társaim, mi az a hon szeretet. Egy apa egyforma í szeretettél őleli Sjeblére gyermekeit, s nem is fog köatök külömbséget tenni. Miért? Mert igazán szeret. A jó hazafi szivében is ott van ez érzés s ha két haza is az ő ha«i szeretet ének | a tárgya egyformán szivébe forrott. J

mennyi villámaival találkozzék; dacolva azokkal, mint egy férfi, s ved ve ellenük, a kiket szeret, mint egy asszony; végre a legmélyebbre le bukva, de ott sem törve össze.

Első férjét az anyja választotta. A legelső magyar ember volt ez: a vá lasztott erdélyi fejedelem: 1. Rákócy Ferenc.

Eljegyzésén a trencsénhevizi fürdőn együtt voltak az ország legfőbb zászlós urai. A fiatalok esküdtek, az öregek összeesküdtek. Az ö lakodul inának vigasságai között lett megkötve az a szövetség, a Zrínyiek, Frangepánok, Wess.lényiek és N a dasdyak között, melynek célja volt Magyarország függetlenné tétele.

Az összeesküvés kitudódott. Zrínyi Ilona atyját és anyja testvérét Bécsújhelyen lefejezték, anyját fog lyul vitték Becsbe.

Azonban maga Ilonának a férje is be volt keveredve ez összeesküvésbe. Ez, ugyan nagy buzgó katholikus anyja, Báthory Zsófia, a jezsuiták segélyével megmenté a vesztőhely töl, de birságul 400 ezm- forintot kellett fizetnie: roppant összeg ab ban az időben: Hogy kiteljen, Ilona a saját jegyajáudékát is feláldozta s azontúl lemondott minden pompáról: egyszerűen, visszavonulva élt, saját lelkében keresve menedéket.

A sors maga is úgy bánt vele, mintha a kegyosztáshoz csapásokat szeretne mellékelni. Ha egy kezével adott neki örömet, a másikkal meg gyászt borított rá. A mely esztendőben fia született (á nagy jövőre hivaj hány hónapra, in ghalt ;t férje.

Ilonára ott maradt egy nagy kö leiesség: gyermekeinek nevelése és 'a nagy vagyonúnak a remibe hozása Magában is elég nagy feladat mind :i kettő s még'ráadásul jutott neki két terhes in üg. egy liázsá-rtos napa, megállnák a mindenre rávevő gyón taió atyja

Ekkor találkozott össze a magya-i szabadságharc csillagával, Thököli Imrével. Mind a ketten lelkűknek kiegészítő felét leltek meg egymás hau s azontúl soha el nein szakad lak.

Egyesülésüknek nagy akadálya volt Zsófia nagyasszony, a ki a vég leheletéig tilalmazá menyének, hogy protestánshoz men jen nőül, a ki a zoníelül még a kurucok fővezére.

Az egymást régóta szeretők vágyai végre teljesültek három év i ne 'liéz küzdelmek mán.

A boldog mézes hetek után követ keztek a nehéz viszontagságok

Thököli Imre ismét kezébe vette a felkelés zászlaját: de a magyar sza hadság ügyét a kezdet sikerei után egymást érték a csapások a osataté ren.

A török, Thököli addigi pártolója is súlyos vereségeket szenvedvén, majd Thököliben is gyanakodni kezdvén, ezt elfogatta. Később ismét szabadon bocsájtóttá ugyan, de Thö köli csekély megmaradt hadával Szerbiából be nem jöhetett az ország ba. Pedig itthon a császári tábornok ostrom alá fogta Munkács várát, a hova Zrínyi Ilona is gyermekeivel bevonult.

A szülőhaza iránti kegyelet s köteles ség soha nem jött össze ütközésbe a fogadott haza iránti hűséggel és kötelességekkel.

Mi magyarok, kik t. i. ön tudatos honszerelmet égettünk oda hazakeb lünkbe, nem fogjuk lehetetlennek találni, e szabad amerikai nemzetének szeretet nyilvánítását.

Hiszen mi magyarok ezerévesnél idősebb állami, nemzeti élettel dicsekedhetünk s ez uj hazacsak egy száz és néhány éves nemzeti életre tekinthet vissza. Ez jogosan meg kívánja, hogy a ki állandóan itt akar otthont találni, hazája gyanánt tisztelje, szeresse e földet. S másfelől a szülő haza iránti kegyelet s talán annak érdekeit is szivünkön viselhetjük.

Sokszor elmondták már, talán felesleges és ismételni ama liáromszinü zászló jelentésit. Árpád véreskarddal, fehér paripán foglalta el a zöld pázsittal borított szép hazát, a melynek a neve azóta Magyarország. így ösmerte ezt a nagy királyok idején a külföld is. I László korában, a Nagy Lajos alatt, mikor nagy volt a magyar, hárem tenger tükrében hunyt lt észak, kelet, dél hulló csillaga. E néven ismerték, a török pusztító háborúk alatt is, mikor a kereszt yénség véd vára volt, Vérzett, de el nem vérzett. A Török verő hollós király Mátyás korában Bécsuek büszke \ ára is a magyart uralta.

Akkor még nagy dolgokra, mesébe illő diadalokra volt képes a magyar. Az a felső vérvörös szin a hősiességről, a hó fehér középső szin a feddhetetlen eikölesi életfoiytatásra s az alsó alapszin a reménység örök zöldje az 1st--.írben vetett bizalomra, vallásosságra inté a magyart, mini valami drága tali?mán.

De a mikor átok verte meg a ma ryart, mert az soha együtt nem tart. Mikor a mohácsi szomorú csata után s ezt követett- gyászos hosszú babiloni fogság alatt méltán kesergett a költő: ,, Regi dicsőségünk hol késel az éjji honályban?” Akkor a véráztatta lobogó is szárnya szegetten, megtépve, megalázva, sárba tiporva

voltak fagyva, támadta meg a császári vezér Munkács várát; — de az ágyuk nem vidrák befagyva, s az első rohamnál véivs fejjel .érték víszsza. Száztizem')' katonája maradt halva, még foglyul is Hagyott ottan Hgvnehányar.

Akkor kezdte el csak a várat felkérni. A büszke kérésre még büszkébb választ kapott Zrínyi Ilonától s mikor elkezdte a várfalakat lövet ni, Ilona is kit üzeté a bástyákra a vörös zászlókat, az élethalálharc hirdetőit- s a tűzre tűzzel felelt.

Két hétig lövette Caprara Munkács várát t üzes . golyókkal és 12*0 fontos bombákkal éjjel nappal sza kadatlai.nl. Zrínyi Ilona maga ott járt a bástyákon, lelkesítve jelenlétével a harcosokat. A mint egy tüzes bomba lecsapott a várba, azt rögtön lcfüleltetie készen tartott vizes <.> körbörökkel. igy az elfojtott tüa nem robbanthatta ezt széjjel. Két tüzes teke saját'lakszobájának a falán is át fúródott (a rés most is láthatás még Munkács vár falában )

Hogy a bombázás nem használt semmit, Caprara viárkokat ásatott a vár sánczai ellen, s azokon keresztül akarta leesanoltatni a sáncok vizét. L)e Ilona észrevette a praktikát s kisváraival betemette a rést.

Erre Caprara még nagyobb ágyakat hozatott s most már 190 fontos bombákkal döngette a vár falait. Hétszáznál több bombát —ajigáltatott be Zrínyi Ilona tiszteletére. Egy ilyen bomba a gyeim uszoba boltozatát törte ke*- rztfiil s 'a esett J alia. FtuVi dir első va asztala