Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-10 / 15. szám
111. évfolyam. Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 1902 Április 10-én, 15. szám. Felelős szerkesztő: TO.S_3L.A-SS2Z.1T SÁ-LTIDOIR, bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden köziemén}' az ö címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. T1ZLZLX EDITOR: Süeír- A-leraa IK3alassa37\ Pasto. of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Kiadó és társszí •' ysatff: 3P Á. 3L. pittsburgi ref. • • ,z. Előflzetéii és hirdetési pi s és mindennemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Associate Editor: X^err. PAUL KOInTTHíL, Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. ZL^Teg'jelor^. 32CLlrLd_en. csötörtölrön.Ellöfiisetésá. ár eg^r é-sz-re: Amerikába $2. ÜLCag^rarországrra, $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme ameriJcai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday hy the lüiönieii« sáli Publishing coiot,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE PoST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Koss«il)-szi9[ BMiRálaq. “Az alkalmat áron is megvegyétek!“ Az apostola k eme szavai jutnak eszembe, mikor a “Magyar Hírmondóból“ a Kossuth szobor eszméjének a kivihetőségét olvasom. Az alkalom most nagyon kedvező egy ilyen eszmének a felvetésére s úgy látszik, hogy csekély áldozattal testet ölthet az első amerikai Kossuth szobor. Csak sajnálnunk lehet, hogy az esz mének ír ár kipattanásakor is akadtak ellenzői; csak sajnálnunk lehet azt, hogy a szép terv nyilni kezdő bimbaját meg akarja fagyasztani az egyéni hiúság. Álljon félre minden gyűlölet és! szenvedély, hiúság és önzés akkor, a mikor egy ilyen szép eszmének a j megvalósitásáról van szó! Csituljon az ellenségeskedés pusztító vihara s derüljön minden szívre a békének termékenyítő napsugara! Nem egyes emberek hiúságának, egyéni érdekeinek kielégítéséről van és lehet itt szó, hanem a magyar név nek a dicsőségéről s addig, a mig az ellenkezőről meg nem győződtünk, mig a “magyarok vezérei“ ilyen magasztos eszmét Szolgálnak és olyan nemes eszközökkel dolgoznak, a mint március idusán: addig velők tart minden ellenkezés dacára is a jó zanul gondolkozó amerikai magi arság. Kossuth emlékének a méltó meg Örökítéséről azt hiszszük, hogy mind járt halála után és e gyászos esemény alkalmából: gondolkozni kezdett az amerikai magyarság. Ekkor New York volt az amerikai magyarság szellemi vezére. Itt voltak a hírlapok és ide futott be a vidék szellemi életének minden mozgalma. A terv is oda irányult, hogy New York ban állíttassák fel a Kossuth nevét megörökítő emlék akár egy szobor, akár pedig egy “Kossutli-menház“ felállítása által. E célból adakozás is lett megindítva s tudjuk, hogy némi pénzösszeg folyt is be, bár hogy mennyi, arról sejtelemmel se bírunk. Kik voltak a mozgajom vezetői, nem tudjuk,- de azt tapasztaljuk, hogy az a bizottság, a mely akkor a Kossuth szobor vagy “Kossuth-menház“ meg valósítására irányuló törekvéseket s mozgalmakat vezette: nem járt el minden tekintetben a Kossuth nevéhez méltóan. Itt is ott is felhangzik a szó: hol a Kossuth szoborra begyült pénz?. Az amerikai magyar Népszava editorielben szólalt fel ebben az irányban, de a válasz a néma hallgatás lön. A hallgatás átka pedig ime hamar elkövetkezett. Csak pár hete került újra forgalomba a Kossuth szobor eszméje g már ma kitetszik az az aka lály, a melyet a régi bizottság pon- , atlansága dobott az eszme ujakJn negvalósitása elé. / Ezt az akadályt el kell hárítania i mozgalom újabb v 2ze tőiének# A régi bizottságot, bárkikből állott s az, le kell számoltatniok, hogy ha sár az eszme szünetelt is égj ideig, nem halt meg, hanem él, hog|’ a magyar nép lángoló buzgóságán és hasafiságát hirdesse mind az ictoknek régéig! 1 Ha az amerikai magyar népi látni fogja, hogy a kik nagy eszmélet hir letnek, liivek is ahoz; úgy bizony az alkalmat áron is megveszi s a Kossuth szobor állani fog Cleveland városában. De ha csalódik, — úgy ki csodálkoznék rajta, — ha hideg marad s a lelke nem gyulád lángra e szép eszmék gyújtó tüzére sem?! Clevelandi. Felfordult viszonyok. A ki az amerikai magyarság helyzetével ismerős, az el fogja hinni nekünk, hogy az amerikai magyarság erős várai a szervezett gyülekezetek s ezeknek templomai. Egyedül azokon a helyeken van biztosítva az amerikai magyarság fenmaradása még hosszú időre, a hol az egyes felekezetek gyülekezetekké szervezkedtek és templomokat, iskolákat tartanak fenn. Ez okból az amerikai magyarság létfentartásának ösztöne parancsol ja, hogy minél több helyen alapítson gyülekezeteket, s építsen templomokat. Nekünk nem arra van szűk ségünk, hogy kevés, művészies kivi telíi, nagy templomunk legyen,- de arra, hogy a magyarságnak minden valamire való telepén felépüljön az isten háza, a honnan magyar szívből szálljon imádság az Eg urához, a mindenség istenéhez, az emberiség atyjához. Egy nagy templom, bár - milyen monumentális alkotás legyen Js az, nem fogadhat be kebelébe annyi hívőt, s nem terjeszthet olyan nagy körben világosságot, mint több kis templom. Bár ezeket az igazságokat jól ismerik róm. kath. lelkész társaink is, még is azt olvassuk, hogy épen az ellenkező irányban cselekednek. Igaz, hogy nekünk az ö dolgaikba kevés a beleszólásunk, de mikor azt látjuk hogy az összmagyarság érdekei ellen cselekednek és pedig önzésből, akkor rá kell mutatnunk a felfordult viszonyokra, s innen is bátorítanunk a templom építőket megkezdett nemes munkájuk becsületes és lelkes folytatására. Pittsburgot, mert első sorban is er röl van szó, mi olyan telepnek ismer juk, a hol épen a pánszláv .^áramlattal szemben szükség van arra, hogy minél erősebb falakat emeljen a maga számára a magyarság. Ne csüggedjenek el azért a pittsburgi mozgalom vezetői! Törekvésük nemes, igaz, és hazafiui törekvés. Az ilyet pedig isten áldása kiséri. New Yorkban, ebben a nagy Babylonban szintén templomépitéshez készülnek r. kath. honfitársaink is. Mi már tudjuk, milyen nehézséggel jár ez. Mennyi munkát, fáradságot igényel s épen azért nagy szomorúsággal olvassuk, hogy egyik katholikus lapban egyenes felszólítás van közé téve abban az irányban, hogy erre a templomra ne adakozzanak a hivök seregéhez tartozók. Micsoda minösithetlen eljárás ez? Katliolikus templom ellen izgatnak katholikus lelkipásztorok!? A szeretet evangyéliomának hirdetői gyiilölséget támasztanak s gyöngítik az úgy is gyenge vallásos érzést s alkalmat adnak az egyház iránt tartozó kötelességek alól való kibúvásra. Nem úgy urak, nem úgy! Ha igazán be akarják tölteni hivatásukat, épitsentk minél több templomot és ne gátoljanak senkit az alamizsnálkodásban! Bizony felfordult viszonyok ezek! Református. ü Kérészire fesziilBfés ereKfyói. Érdekes dolgokat közöl a New York Herald húsvéti száma a kereszt re feszittetés ereklyéiről. Innen vesz szűk át a következőket: Általános vélemény az, hogy ha azokat a darab fákat, a melyekről azt állítják, hogy a Krisztus keresztjéből valók, össze szednék, úgy nehány keresztet lehetne össze állítani. De ez az eset nem áll. A kérdésben levő ereklyék a Krisztus keresztjéből való darabkák, bár nagy számban ismeretesek, mégsem adnák ki a Jézus keresztjét, mert azok a darabok, a melyeket valódiaknak tartanak, igen kicsinyek, s akár egy esek, akár egyházak birtokában vannak, értékes ereklyetartókban vannak elhelyezve. Sokszor olyan piciny dara bök ezek, hogy puszta szemmel alig látni meg. M. Rohault de Fleury kiszámította, hogy a Krisztus keresztje 178 mii lió kubik milliméter nagyságú volt. Ugyan ö össze állította a valódiaknak tartott ereklyék névjegyzékét és nagyságát s ezeknek az összes mérete 3 millió, 941 ezer 975 kubik millimétert, vagyis csupán egy ötödrészét adja ki az eredeti kereszt nagyságának. Az egész Egyesült Államokban nincs több a Krisztus keresztjéből, mint egy fél irónnak a nagysága. Ezek közül is némelyik olyan kicsiny, hogy csak nagyitó üveggel lehet meg látni. Egy darab van a St. Francis Xavier templomban, a melyet Húsvétikor közszemlére tesznek ki; egy másik van a new yorki érseki templomban. Ezt nagy Pénteken mutogatják. A 76-ik utcai francia kath. templomban szintén van egy darab a Jézus keresztjéből. A legnagyobb darab a Jézus keresztjéből a római szent kereszt temp lomban látható. De ez sincs 10 hüvely hosszú s alig hót hüvely széles Erről azt állítják, hpgy annak a táblának egy része, a melyen fel volt Írva a Krisztus halálának oka. A hagyomány azt tartja, hogy a keresztet Hona, Nagy rvonstantin anyja találta meg 326-ban Kr. u. Ö ajándékozta a fentebbi darabot Brémának s ennek a befogadására építtette Konstantin a Szent Kereszt templomot. A darab fácskát elfalazták s igy maradt meg századokon ke resztül. A hagyomány azt állítja, hogy Hona császárné a Szén*1'' templomnak is adott a kérész Igen érdekes legenda szól ef niába került darabjáról a ke nek. Ez az ereklye a koppén múzeumban van. Azt tartja a le da, hogy ezt Sigurd keresztes \ hozta a norvég félszigetre. Neki dig I. Baldvin jeruzsálemi kirá adományozta, h\gy meghálálja azt szolgálatot, a mélypt Sidon vissza foglalásánál Sigurd tett. Baldvin és a jeruzsálemi patriarcha ‘állítólag megesküdtek arra nézve, hogy ez : darab a Krisztus keresztjéből való Sigurd, mikor ezt megkapta, esküt tett arra, hogy választ 12 apostolt, a kik az egész Norvégiában hirdessék a Krisztus fevangyéliomát és egy érsekséget alapit Norvégiában. 1212 ben ezt a darab fácskát Dagrnár királynő holttestére helyezték se miatt bár meghalt, mégis öntudatánál volt mindaddig, mig királyi férjénél kegyelmet nem kért a szegények, a száműzettek és a foglyok számára. Az ekkor eltemetett ereklye miatt később felásták a királynő sírját s áz ereklyét, mint említettük, Koppenhágába vitték, a hol ma is őriztetik. Mikor VII. Edward angol király nőül vette Alexandra királynét, az ereklyetartó mását kapta ajándékba, hogy az, mint Dagmar iránt, úgy iránta is szeretetet és tiszteletet táinaszszon alattvalói körében. A kereszt főrészét Ilona császárné Jeruzsálemben helyezte el abban a templomban, a melyet a Golgotha hegyén emeltetett 335-ben Kr. után. A szmt sir temploma foglalja el most ennek a helyét, de nem olyan fényes, mint az előbbi volt. A kereszt 300 éven át a jeruzsálemi püspök őrizete alá tartozott, és
