Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-10 / 15. szám

2 Tlusvét vasárnapján közszemlére volt kitéve a szent városba zarándokoló sokaság számára. Idöröl-idöre gaz­dag emberek vagy koronás fők egy egy darabkát vásároltak ebből a ke­resztből s az európai kolostorokban, zárdákban §s templomokban helyez­ték el. 614-ben a kereszt ellenség 'kezébe került. Chosroes elfoglalta Jeruzsá­lemet. A templomokat és igy a szent sir templomát is elpusztította s a ke­resztet is elrabolta. Egyedül a spon­­gyiát, a melylyel a katonák ecetet nyújtottak a szenvedő Jézusnak s azt a gyolcsot lehetett megmenteni, a mely a Jézus derekát övezte be. Eze­ket Konstantinápolyba vitték s ott még ugyanabban az évben közszem­lére tették ki. 10 év múlva Heraklius római csá­szár Ninivehnél megverte Chosroest s megtalálta a keresztet s azt Jeru­zsálembe vissza vitte. 637-ben Omar kalifa elfoglalta u­­gyan Jeruzsálemet, de a keresztet a keresztyének birtokában hagyta s a zarándoklást megengedte. Ez az álla­pot 400 éven át tartott. De 1009-ben El Hakim, Egyptom fanatikus kalb fája megtámadta Palesztinát s Jeru­zsálemet elpusztította. A Krisztus keresztjét azonban a hü keresztyé­nek megmegmentették s mikor a ke­resztes hadak Jeruzsálemet vissza­foglalták, (1099) a Kalvaria hegyén helyezték el azt. Itt maradt egészen 1187 jul. 1-ig, mikor Saladin legyőz­te Guy t Jeruzsálem utolsó keresz­tyén királyát. A kereszt ettől fogva soha se került vissza a keresztyének birtokába. Valószínű, hogy Saladin már elpusztította azt s már össze ve­­'"'R az elpusztult Jeruzsálem pora­ikor Ilona császárnö a keresztet gtalálta, nehány szögre is rá akad M a melyeket valószínűleg kasz­áltak a keresztre feszítésnél. A szö­­ek számáról biztosat senki sem tud Némelyek kettőről, mások háromról és négyről beszélnek. Az általános vélemény szerint a Jézus megfeszit­­tetésénél négy szöget használtak. So­kan hiszik, hogy ezeket megtalál­ták. Egyet azonban Ilona császárnö a tengerbe dobott, a melynek hábor­gását ez teljesen lecsendesitette. A másik hármat Konstantinápolyba vitte. Hogy mi lett ezekkel a szö­gekkel, arról több legenda szól, de ezek nagyrészt egymásnak ellenmon­danak s az igazság nem állapítható meg. Úgy mondják, hogy a római szent kereszt templomban van egy, egy Milanóban s a harmadik Trevesben. De több szögről is van tudomásunk, így pl. a monzai koronáról azt mond ják, hogy egy ilyen szöggel van össze foglalva. 774-ben Charlemagne ezzel koronáztatott meg. Napoleon 1805- ben, mikor Italia királyává lett, ezt a koronát tétette a fejére. A középkorban nagy tiszteletben tartották a töviskoronát is. Ebből tövisek vannak Párisban, Spanyolor­szágban és más helyeken. Állítólag ezt a koronát a Sinai hegyen épült templomban őrizték, de mikor Bald­­vin megszorult pénz dolgában, Szent Lajosnak, Franciaorszag királyának adta el ezer márkáért, ki ennek be­fogadására egy templomot építte­tett. Az ereklyét ekkor Franciaor szágba hozták s a király fedetlen fő­vel s mezítláb kisérte Párisba, a hol ma is őriztetik. Minket pedig ne az ereklyék em­lékeztessenek a Jézusra, hanem az evangy éliom, “m ért a mik megirattak a mi tanulságunkra Írattak meg és csak ha a Jézus él bennünk és álta­lunk: akkor élünk. Kalasssay Sándor. IÁT Abban az ügyben, a mely a cleve­landi “Waechter und Anzeiger” cí­mű német lapban Konyha Pál pitts­­burgi lelkészszel szemben megjelent, többen intézvén kérdést hozzám, a következőkben kívánom véleménye­met kinyilvánítani: 1. ) A cikk úgy látszik, teljes rósz akarat eredménye s a viszonyok nem ismeréséből származik. 2. ) Konyha Pál pittsburgi lelkész­nek, az Alleghany classis tagjának s mint olyan egyénnek, a ki a Board of Home Missions of Reformed Church in the U. S. fenhatósága a­­latt áll, az állami törvények betar­tásával, joga van minden lelkészi functiót végezni, igy az esketést is bármely állam területén. 3. ) Ezt annyival inkább joga volt tenni Youngstownban, mert a youngs towni magyarság még megboldogult Ferency Ferenc életében a pittsbur­gi lelkész szolgálatait vette igénybe s 1898-ban a magyar ref. lelkészek gyűlése alkalmával Youngstown Pittsburghoz csatoltatott. 4. ) A házasságkötésre úgy tudjuk, Ohio államban is kell ‘,licence‘‘ ha a hirdetés a helyszínén nem történik meg, ha dedig ez a “license“ meg­volt s a házasság ennek alapján köt­tetett meg, s ez a licence az illeté­kes hatósághoz esetről esetre a szo­káshoz képest beküldetett; úgy a youngstowni testvéreknek nincsen okuk megijedni, mert házasságuk nz isteni és emberi törvények szerint is törvényes házasság. 5. ) Ha azonban Ohio állam törvé­nyeinek a megsértésével köttetett va­lamely házasság, úgy az semmis és érvénytelen. 6. ) Végül kijelentem, hogy mig az esetet bővebben nem ismerem, nem tudom elhinni, hogy csak egy ilyen eset is előfordulhatna, mert hiszem, hogy Konyha Pál maga iránt való kötelességből is utána járt annak, hogy miként kell törvény szerint el­járnia az egyes államokban, a hol lelkészi szolgálatot végez.... Egyéb iránt hiszszük, hogy ö maga fogja megtenni a kellő lépéseket arra, hogy az ügy minél előbb tisztázva legyen. Kalassay Sándor. Egyházi és egyleti élet. HíZIlXL-CLtS/tálS az “Amerikai Magyar lief. Egye­sület“ vezértestületi pénztára álla­potáról az 1902-z7í'évi Március hóról. BEVÉTELEK MÁRC. IIÓBaN. 3 Pittsburg........................... 14.20 ,, Zambó Bertalan ............... 2.35 „ Jáger Pálné .................... 3.30 ,, Homestead ........................ 1.75 4 Trenton................................ 3.45 ,, New Castle................. . , 1.50 ,, Cleveland .......................... 82.20 ,, Bridgeport........................ 14.65 6 Kearsarge.......................... 1.50 ,, Hazleton ..,.................. 12.20 ,, Monongahela..................... 7.60 10 Peckville ............................ 19.80 ,, Perth Amboy................... 2.20 ,, Pittsburg .......................... 5.35 11 New York.......................... 1.60 12 Whitsett ............................ 1.50 13 Dunmore.............*............. 18.50 ,, Kear sarge ........................ 6.00 ,, Pittsburg női osztály___ 4.70 14 Willock .................... 3.00 15 Homestead ........................ 12.35 18 Hubbard ............. 25.30 ,, Phoenixville..................... 4.00 ,, Sydney.............................. 24.10 ,, Morrisdale Mines............. 13.85 20 Youngstown ..................... 1.50 ,, Trenton.............................. 3.90 22 Youngstown ..................... 1.50 25 Franklin Furnace ..... 4.75 ,, Mount Carmel................... 1.50 ,, Wilkesbarre ..................... 9.75 26 New Brunswick............... 4.50 28 Passaic............. 8.00 ,, Delray ................................ 3.50 29 Westville............................ 2.10' Összesen 327.95 KIADÁSOK MÁRCIUS HÓBAN. 3 Pittsburg levonás............. —.10 ,, Trenton levonás ............... —.10 5 New Castle levonás......... —.10 ,, Cleveland ....................... 2.45 ,, Vezértestületi jegyző febr. havi tiszteletdija s posta k. 24.52 ,, Nyomtatványokért 6.50 ,, Magyar Hírmondónak 3-ik negyedévi hirdetési dij 13.50 7 Monongahela levonás 2.00 12 Horváth Sándor tem. költs. 50.00 18 Morrisdale Mines levonás 1.12 ,, Franklin Furnace levonás —.19 28 Passaic levonás —.12 31 Vez. pénzt, postaköltsége 1.14 ,, Karakó I. haláles. segélye 600.00 Összesen $701.84 Volt tehát az 1902 Március havi bevétel 327.95 a/tTt átn.371 II. lapunk szerkesztődének “STRIKE’ cí­mű színmüvéből. I. FELVONÁS. II. Jelenet. Erzsiké. Erzsiké-. Hála Istennek. Szegény a­­nyám, mióta kijöttünk Amerikába, egé­szen megváltozott. Jó, csendes kedélyű asszony volt oda haza. A légynek se ár­tott, itt pedig örökké házsártoskodik akár van rá oka akár nincsen. Beléköt egyik emberbe is, a másikba is. Alig bírom ki­egyenlíteni a sok kellemetlenséget, a mit átkozott rósz természete okoz. Ma itt, holnap amott kell bírónak lennem. Ha so­káig igy tart, meg kell szöknöm a szülői háztól. Csak szegény jó apámat sajnálom. Szegény, hogy küzd, hogy fárad érettünk Leszáll mélyen a föld alá; alázattal tűri a sorsot, a mit a rósz emberek készítettek számára. Már egészen megtört, öreg em­berré lett. Délceg termete meghajlott. Ta Ián nem is a munka, de a sok gond, a sok emésztő nyomorúság keresztje alatt haj­lottak meg erős vállai. Oh mert nehéz ke­reszt az, a mit mi hordozunk. Olyan bol­dog otthonunk volt. Tisztelet, becsület környezte az apámat. Vadszölövel befut­tatott nagy köházunkban boldogság la­kozott. Á gazdaság virágzott s a munka megtermetté gyümölcseit. A nagy csűrös kertben igy őszre kelve már búgott a gép s a kerti fákon Ízletes gyümölcsök piros­­lottak. Néha,- néha vasárnapon, mikor az urnák házából kijöttünk, udvarunkra gyűlt a fiatalság s az eperfák lombja alatt vígan töltöttük az időt.... Oh a szivem szoruld, ha erre az időre gondolok. Sze­retnék sírni s könyhullatásommal könyi­­teni azon a bánatfelhön, a mely szivemre borult, kőnyezik De nem. Erősnek kell len nem! Szegény apám összeroskadna a teher alatt, ha mellette nem állanék tá­masz gyanánt. Erős szívvel, szilárd aka­raterővel kell viselnünk a megpróbáltatá­sokat, amiket az ur ránk bocsátani jónak látott. De most munkára. Elég volt a ke­serűségből. Ha valami oda kozmásodik, majd lesz nekem ne mulass. A konyha körül sürgölődik. “Jaj de nagyon magasan száll Fent az égen a felhő, Talán az én szép hazámból, Magyarország felől jő. Oly epedve, keseregve nézegetek utána. Jaj istenem, ha egy szóra, fejem felett megállna.” III. Jelenet. Erztike és György. György bányász ruhában.__Úgy, Úgy Erzsiké, csak daloljon. Ha ajkán dal fa­kad, úgy érzem, hogy a lelkem vissza száll a mi édes szép hazánkba. Nincs oly ország a föld kerekségen. Itt igaz, hogy több a pénz, de oda haza több az öröm. Fü itt is zöldül, lombot hajt a fa, virág nyílik itt is a mezőn, az erdőn; a lombok alatt itt is fészket rak a madár. Hejh de a fü nem olyan bársonyos, a lomb nem o­lyan árnyékot adó. Nincsen illata a vi­rágnak s dal nem fakad a madarak aja­­kán. Daloljon hát Erzsiké. Fülemile da­lát, pacsirta énekét hallom a hangjában s az éneke Magyarország egy parányi he­lyéve változtatja ezt a darabka földet, a hol ez a nyomorult viskó áll. Erzsiké-. Miért keseredett úgy el, György? Magunk kerestük magunknak ezt a szomorúságot. Egyikünket a bal sors üldözése, másikunkat a pénz mértéktelen szeretete, a meggazdagodás utáni vágy hozott ide. De ha már itt vagyunk, nyu­godjunk meg. Igyekezzünk elfelejteni a sors csapásait s törekedjünk arra, hogy szorgalmas munka s józan, becsületes élet által itt is tiszteltté és becsültté tegyük a magyar nevet. György, sapkáját s blúzát leveti, munkásingbe Igaza van Erzsiké. Csakhogy az igaz­ságot némely ember, ha lámpával keresi is, akkor se találja meg. Ha örökké ezt prédikáljuk is, mégis alig hogy megkap­ja egyik-másik a pedáját, már a salonba megy s ott annyi whiskyt szív magába, mint a szivacs s utoljára is a police fogja el. Hejh, pedig de sok gyalázat száll e miatt a mi nevünkre. Az embernek, ha már angolul ért s ha újságot olvas, az ar­cába szökik a vér, mikor hallja, hogy bár mi garázdálkodás történik itt a vidéken s lehet mondani az egész országban, azt mind a mi rovásunkra Írják s nincs is más nevünk, csak “huas“. Arzsike: Ennek is magunk vagyunk az okai. Olyan embereket, mint Gajdos s

Next

/
Thumbnails
Contents