Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-03 / 14. szám

má III. évfolyam. Felelős szerkesztő: S-S-TZ" S-zLssTIDO^ bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő cimére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: 133.evr-_ -S-lesc. ISIa,la,ssa,37\ Pastor of the Hungarian Ref. Church, ■ Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. ■A"" Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 1902 Április B án ^4% % Wk .f ÄMEBIIL2LI !L*£ZLG-"Z\2LXS m (Hungarian“American Reformed Sentinel.) 14. sziim. Kiadó és társszt 'ÜB&Stff: KOITTHÜ SPÍí.Ij, pittsburgi ref. • ~:z. Előfizetési és hirdetési p<. & minden­pepi ű jelentések az ő cimére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: IR-exr. PÄT7L KOITTIIÜ, Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Sthf.kt, Pittsburg, Pa. D^Eeg'jelerL rr3.1n.d.en. csö-törtöüsön.­Elöfí.ize'tési á,r egy é^rre: JS-xnerilsáToa. $2. ^vtEag^yarországTTa, $2.50. Az Amerikai Tlagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra for dittatik. Published every Thursday by the ' «lid sentinel Misiig Cnpiy.,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Nagy megelégedéssel vettük tudo­másul, bogy a görög katholikusok egyházi ügyeinek felülvizsgálása és a lelkészek működésének ellenőrzé­se, főként pedig azért, hogy az Ame­rikába szakadt nagyszámú görög-kat holikus honfitársak összetartassa­­nak: legközelebb Amerikába jön Ho­­dobay Andor eperjesi gör. kath. ka nonok. Habár nem is füzünk valami nagy reményeket a fötisztelendö kanonok ur vizitátori munkálkodásához: ö­­römmel kell üdvözölnünk öt, a ki el­ső tanúbizonysága lesz annak, hogy immár a magyar közélet és a magyar kormány komolyabban kezd foglal­kozni az amerikai magyarság ügyei­vel. Nagy haladás ez a múlthoz képest. Volt idő, épen hazánk ezer éves fen­­állásának esztendejében, a mikor mi magyar reformátusok megtettük a lé péseket azoknak a kapcsoknak a meg teremtésére, a melyek a két egyház­­testet össze köthették volna; megtet­tük a lépéseket arra nézve, hogy az amerikai református magyarság ne legyen kénytelen magát elhagyott gyermeknek tekinteni: de hátakkor ebbe az ügybe is bele játszott a poli­tika s annak a véleménynek az alap­ján, hogy más állam vallásos ügyei­be senkinek sincs bele szólása* bár a legnagyobb mtjrvü erkölcsi támoga­tás igértetett is, jogos és méltányos kéréseinkre tagadó feleletet kap­tunk. Bár a konvent kegyesen'elis merte az Amerikában működő lelké­szek lelkészi jellegét, s itt töltött éve iket beszámítják a hazai egyházba való pályázásnál. A mi a mi kérvényünk visszauta­­sitásánál a föérvet képezte, most úgy látszik, a görög katholikusok egy házi ügyei rendezésének kedvező megoldására nézve föerösségül hasz­náltatott. Ezt onnan gondoljuk, hogy a vizitátor ur első sorban is a magyar kormány megbízottjaként fog szerepfelni, a mennyiben mint halljuk a washingtoni követséghez lesz beosztva s mint ilyen egyházi hatóságán kívül a magyar kormány­nak is felelősséggel fog tartozni. Ha tehát egyik vallásfelekezet ü­­gyeinek az elintézésénél politikai okok nem képeznek akadályt, annyi val kesvésbá lehet egy újabb alka­lommal ezen az alapon az amerikai magyar reformátusok kérését eluta: sitani, mert itt az állam és az egyház egymástól teljesen függetlenek. Végtelen nagy hátrány származott az amerikai magyar reformátusokra már eddig is abból, hogy kérésein­ket visszautassá a konvent. Mi tud juk, érezzük, hogy egységben van az erő. Erre törekedtünk első sorban is hogy a hazai egyház szervezet meg­őrzése által egységet teremtsünk egy részről az anya egyház, s az idegenbe szakadt egyházközségek között, más részről összes amerikai egyháza­ink között is. I)e hiába való volt minden törekvésünk. Saz eredmény Nos, hát méltoztassanak tudorrH sül venni az összes intéző körök hogy ma nagy a szakadozottság. M a Reformed Church in the United State-hez tartozunk. Ez az egyház megosztá velünk szegénységét. Sze­rető gonddal vette kezébe az idegen­be szakadt magyar reformátusság ügyét, bár számra nézve álig felértyi mint hazai református egyházunk lé­lekszámú. Most azonban, mikor már kezdik belátni, hogy a magyar jó anyag s általok a lélekszám növel­hető, és pe(Ug kevés fáradsággal, más felekezetek is kezdenek ügyet vetni a magyarokra s mavancongre­­gationalista, presbyteriánus gyüle­kezetünk is.' Midőn valaki a felekezet közti vi­szonyokat akarja megítélni, ne fc ledje el, hogy Amerikáról van szó,-a hol a név külön félesége tani és szer­vezeti különbséget jelent s nem csu­pán a nemzeti protestáns egyház jel­legére'vonatkozik. Ezért nem esetle­gesség az, hogy mi a Református egyházhoz csatlakoztunk, hanem an nak a következménye, hogy a mint azt már kimutattuk, velők tanra és szervezetre nézve a legszorosabb kap­csolatban állunk. Ha tehát az amerikai magyar re­formátusok szétszóródását meg akar juk akadályozni, teremteni kell egy olyan szervezetet, a mely egyrészről az összes gyülekezeteket összetartsa másrészről a hazai egyházzal az ősz szekötö kapcsot képezze. És ez a ma gyár ref. egyház szervezetében nem lehet más, mint az egyházmegye, i ügy tudjuk, hogy jövő hó 9 ikére, Pittsburgh» össze jönnek a Reformá­tus egyház fennhatósága alatt álló lelkészek; megbeszélés tárgyává te­szik az ügyet s egy vagy más irány­ba n dönteni fognak Vagy élnek to­vábbra is így: ki-ki magának, vagy elismerve az egységben rejlő erőt, minden követ megmozgatnak arra nézve, hogy törekvésük sikerüljön s ha egy vagy más ok miatt óhajtásuk be nem teljesülne: úgy ennek csak az egyetemes egyház vallaná kárát. Nem szabad elfelednünk, hogy bár ma még tisztán kálvini irányú fele­kezetek vetették reánk szemeiket, holnap már más, egyházi tanaink­kal egészen ellentétes felfogású fele­kezetek is reánk és ellenünk támad­hatnak ......... Vigyázzunk azért és szervezked­jünk. y—r. H Ma szavai az aipQoz. Az ötödik parancsolat a szülék i­­ránti szeretetve inti a gyermeket; az nj szövetség a cselédeket' engedel­mességre inti a munkaadók iránt. De ennél szélesebb körű és mélyeb ben gyökerező a nőnek, mint anyá­nak a joga és a reá váró kötelezett­ség, a minthogy az eszméltetö taní­tás széles folyama áll előttünk a Szentirásban, hogy az áthassa, tér művé tegye a nőnek úgy is; mint anyának lelkét, s mint folyóvíz mel­lé ültetett plánta meghozza a kedves gyümölcsöt. A mint olvasgatj uk ama szavakat, nemcsak azt ösmerjiik el, hogy mily fenségesek istennek parancsai, ha­nem azt is, hogy milyen hatalom van a látszólag gyönge női jellemben, hogy az isteni kegyelem mennyire felmagasztalja, hogy uj nevet s mél­tóságot nyerjen isten emez országá­ban. Ha egy nő, mint anya, szeretettel fordul a bibliához, e mérhetetlen Kin esek tárházához,, noha közvetetle­­nül kevés ö hozzá intézett szóit talál, be fogja látni, hogy ama. könyv gaz­daságában az ö nőiességének is van része s ennek tanítása az ö anyaisá­­gának is szellemi tápláléka lesz. Az ó-testamentom teljes elösmerés­­sel szól az anyáról, mint szüléről és hitvest ársról, mint a ki az apával együtt gondviselője és őrzője gyer­mekeinek s mindenütt szeretetet, s tiszteletet sürget iránta az ö páratlan önfeláldozó szeretetéért. A jó.isten nem is adhatott volna a nagy erények elösmerésére szebb ne­vet, mint ezt, hogy “anya“. Ez tar­totta meg Izrael népének nagy tör­vényadóiját, és vezérét: Mózest, mi­dőn éjjel-nappal őrködött a Nílus ban, egy gyékényládácskában kitett gyermeke felett. Deborának, a ki népét áz ellenség­től megszabaditá, ez lett legszebb ne­ve: “Izrael anyja“; Adám által isten ezt a nevet adta az első nőnek: “minden élők anyja.“ El ne felejtsük azt sem, hogyan adott isten dicsőséget és erőt az ö prófétájának, Illyésnek, hogy vissza adja gyermekét annak az anyának, a ki öt sokáig táplálta a marok lisz­­tecskéböl s az olajos korsóiból: itt lát szik isten gyöngéd szeretete az anyai szívhez. Sok nö önmagát látja amaz anyában, ki ott lesi álmatlanul ama halotthalvány orcákat, mint tér visz sza az élet, a lehellet s váltja fel élet­­pir a halottsápadtságot. Látj uk a próféta öröm-sugárzó arcát, a mint az anya karjaira teszi a gyermeket, eme szavakkal: 1 ‘a teíiad él“ s hall­juk az anya válaszát: “Most veszem eszembe, hogy te isten embere vagy és hogy az urnák beszéde, mely a te szádban vagyon: igazság. Az isteni szeretet, az anyai aggoda lom, az anyai szeretet eme válasza volt a legbiztosabb ut és mód, meg­nyerni az anyai szivet Istennek. Az isten iránti szeretetet jelképe­sen mutatja be a Zsoltáriró (a 131. zs.-ban): “Uram, nem fuvalkodikfel az én szívom: hasonló volt bennem az én lelkem a tejtől elszakasztatott gyermekhez. “ A 45 zs. (13. 14. v-ben): “Én pedig mikor ök betegek voltak, gyászba öltöztem, mintha anyámat siratnám, ugv jártam gyászban.“ E szavakkal a szeretet nagyságát kívánja kifejezni a zsoltáriró. Ézs. 66. 13 c-ben pedig igy szol az ur: “mint a kit az ö anyja vigasztal, akként vigasztallak én téged. A szülék iránti szeretetre int a bölcs (Példabesz. 23 r. 22. v.) “Meg ne utáljad a te anyádat mikor meg­­vénhedik“; mint legnagyobb bünte­tés van emlitve, hogy meg nem áld téged a te anyád. A jó nőre, mint goridösanyára nézve az a legnagyobb jutalom, ha gyermekei ^elkelvén e­­lötte, az ö áldását kérik. > Az ujtestamentomban Pál ap nak több levele tanít az anyais, elösmeréssel és magasztalólag. A bibliából vehető példák itt intelmek, kell, hogy fokozzák ej. felöl a nők, mint anyák iránt a tit teletet, s egyszersmind a nőkben hivséget, hogy érvényesítsék szere tetteljes befolyásukat ama magas hi­vatásokban, ama isten előtt nagy fe­lelősséggel járó állásokban. S vájjon mi módon jelöli meg ma­ga az Iclvezitö az anyaiság jogát és helyzetét isten országában? Midőn még gyermek korában visz­­sza maradt a jeruzsálemi templom­ban s anyja ezen tölök elmaradásért megpirongatá, igy szólt: “Nőm tu­dod, hogy nekem azokban kell for­golódnom, melyek az ó>n atyámnak dolgai? S továbbá: “A ki teljesíti az én atyám akaratát, az nekem testvérem és anyám.“ Minden időben hangza­nak e szavak az emberekhez. Az a­­nya éljen úgy, hogy teljesítse a mennyei atya akaratát, nevelje gyér mekeit a Krisztus példája szerint; valamint cselekesztek egygvel az éá kicsinyeim közül, én velem cselek­­szitek azt. Bizonynyal a biblia nagyfontossa­­gu, de mégis édesen vigasztaló üze­net az anyákhoz. A föld leggazdagabb kincsesháza a női szív. Ennek az evangyéliom ereje által kell áthatva lennie, hogy azt a felséges hivatást betölthisse! Virág István, ref. lelkész. Hátralékban van ön a “Reformá­tusok Lapjának” előfizetési dijával! Ha igen, ne feledje el a csekéíy évi dijat Tdö. Konyha Pál ur cimére, Bates street Hung. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents