Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-20 / 12. szám

2 a princetoni presbyteriánus főiskola egyik buzgó növendékének lelkét, miikor az úgynevezett “Students Vo­lunteer“ mozgalmat megindította. 1886-ban Vorthtielden, Mass, a vi­lághírű Moody iskolájában nehány amerikai iskola tanulóinak küldött sége jelent meg. A fentnevezett ifjú előadta azt a nagy lelki sötétséget, a melyben még a földnek millió és millió lakosai élnek. Feltárta azo­kat az okokat, amelyek szükségessé teszik, hogy ezekkel a pogány népek kel a Krisztus evangyéliomának vi­lágossága megismer tessék s kifejté, hogy ilyen apostoli munkát csak azok végezhetnek, a kik hallják a hi vó szót és engedelmeskednek annak. E felszólalás eredménye az volt, hogy azonnal pár száz ifjú ajánlko­zott arra, hogy ha az Isten az ö éle­tüknek kedvezend, azt a pogányok megtérítésére fogják szentelni. Ez volt az a mustármag, a mely ma már terebélyes fává növekedett. Az önkéntes tanulók serege négy célt tűzött ki maga elé. 1.) Érdeklő­dést kelteni a külmissió iránt. 2.) Kielégíteni önkéntes vállalkozókkal a különféle missiói társulatok szük­ségeit. 8.) az önként vállalkozókat segíteni az előkészületben. 4.) A fe­lelősség érzetének kifejlesztése ezek­ben a tanulókban, a missió iránt. A gyűlés a Maesey Hallban folyt le. A mottója ez volt: “A világ evan gelizálása ebben a nemzedékben.” Ez, mint említők, már a negyedik ■gyűlése volt az ifjúság apostoli se­regének. Mitchener titkár jelentősé­ből a következő érdekes adatokat közöljük. A társaságnak 22 állam­ból .voltak képviselői. 456 különbö­ző iskolát képviseltek. A tanulók küldötteinek száma 2296 volt; a ta­nároké 212; külmissiói titkárok szá ma pedig 82 volt. A delegátusok összes száma 2955 volt. A bostoni közönség nagy szeretet tel fogadta a delegátusokat. A nagy terem mindig tömve volt buzgó hall­gatókkal. Közgyűlések reggel és estve tartat tak; délutánonként pedig az egyes országok szerint beosztott csoportok gyüléseztek külön-külön templo­mokban. Ma, mint ez a végrehajtó bizottság jelentéséből kitűnt, van a szervezet nek 325 osztálya, a melyekben 4797 tanuló készül az evangyeliom ter­jesztésére. Hatalmas serege ez a Krisztus anyaszentegyházának. y—r. Egyházi és egyleti élet. Március \5-ike Bridgcporton. Március tizenötödikét a bridgeporti ref. egyház fennállása óta mindig il­lően ünnepelte meg. így az idén se mulasztotia el, hogy meg ne emlé­kezett volna arról a napról, a me­lyen magyar földben és a magyar szi vekben is kiviritott a szabadság, egyenlőség és testvériség virága. Ün­nepélyünk háromszoros volt. Szom­baton az iskola helyiségben volt az összejövetel, hol a lapunk előző szá­mában közölt programm szerint folyt le az ünnepély. Az egyházi énekkar ezzel a Szereplésével is megfelelt a hozzá fűzött várakozásoknak. A Hymnust, a Talpra magyart s a Szó zu tot pontos szabatossággal adta elő. Gaál Antal és Tóth Ferenc urak sza­valatai kielégitetették volna a legké nyesebb igényeket is. Az ünnepi be­szédet lapunk szerkesztője mondotta. Programmon kívül Kovács Endre ol vasta: Március 15-én cimü költemé­ny ét, a mely tapsokra ragadta a kö­zönséget. Yég'ül az ünnepély egy szép jelenettel záródott be. A lel­kész felhasználta Fodor István öreg honvédnak a jelenlétét s öt, a ki mint egész gyermek vett részt a sza­badságharcban, bemutatta a közön ségnek, a mely élénk éljenzéssel vet­te tudomásul, hogy már nekünk is van egy honvédünk. Másnap, vasárnap délelőtt ünnepi isteni tisztelet volt, a melyen lapunk szerkesztője prédikált Zakariás XIII 9. felett tartva hatalmas ünnepi szó­noklatot. Az isteni tisztelet végezté­vel a közönség elénekelte a Szózatot. Délután a gyermekek ünnepe veit A vasárnapi iskolának több mint 100 tagja gyűlt össze ezen a napon s az imádkozás után a lelkész azonnal rá­tért márc. 15-ikének a megmagyará­zására s egy üu elszavalta a Nemzeti dalt s a gyermekek elénekelték a. Hymnust, a Szózatot s az angol hym­nust. Az ünnepélynek mind a három részlete teljesen sikerült s a rendező egyház elöljárósága nyugodt öntu­dattal mondhatja, hogy ebben az esz tendöben is megfelelt hazafiui köte­lességének. Szives tudomásul. Örömmel adjuk szives tudomásul bridgeporti testvé­reinknek, de általában az egész ame­rikai magyarságnak is, hogy a temp lom belső kifestése Virágvasárnap­jára készen leend s ekkor két hétre becsukott templomunkat újra meg­­nyitjnk a hivő közönség előtt. Ugyan ekkor lesz megtartva egyházunkban az úri szent vacsorával első Ízben él­ni kívánók konfirmációja is. Mivel azonban ez a templomfestés spép pénzbe, 165 dollárba került, felkér­jük mindazokat, a kik Bridgeport­­ban és vidékén laknak, hogy húsvé­ti ajándék gyanánt erre a célra némi adományt tenni szíveskedjenek. A So. Chicaog és Jc'órny. I. m. női bs. és társ. egylet márc. hó 9-én tar­totta harmadik havi rendes gyűlését nagy lelkesedés mellett. Elnök: tiszt. Harsányi S.:né assz. örömmel üdvözli a szép számmal egy begyült tagokét s őket kitartásra buzdítva, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Ezután a kilépett jegy­ző és pénztárnok helyébe uj tisztvi­selők választattak. A rendes tisztvi­selői kar most már a kővetkező: el­nök: tiszt. Harsányi Sándorné, alel­­nök: Tóth Jánosné, pénztárnok: 'Ta­más Andrásné, jegyző: Swittay Jó­­zsefné, ellenö: Komjáthy Jánosné. Uj tagok gyanát jelentkeztek és fel­vétettek: Füzy Jánosné, Füzy Samu né, Zádecky Sámuelné, Tóth István­ná és Weres Ignácné. Havidijakból és felvételből befolyt összesen 16.20. Az egylet elhatározta, hogy működé­sét jul. 1-én kezdi meg. A kik addig 1 elépnek, alapitó tagoknak fognak tekintemi. A kik később lépnek be, ha jogaikat gyakorolni s az előnyö­ket élvezni óhajtják, kötelesek lesz­nek befizetni illetékeiket az elmaradt hónapokról. Azért legjobb minél ha­marabb a kibontott zászló alá sora­kozni. Tamás Andrásné az egylet iránt való nemes jóindulatból azt az ajánlatot teszi, hogy az egyleti ösz­­szes könyvekkel megajándékozza az egyletet. Luzgósága, lelkesedése há lás köszönet lel fogadta tik. Elhatároztatott, hogy nöegylétünk a rendes havi gyűléseket a ref. isko­la helyiségben, minden hó 1-sö va­sárnapján d.u. 3 étától fogja megtar­tani. Tehát a következő gyűlés ápr. G-ikán lesz. Ezt az'alkalmat megragadjuk arra hogy még egyszer sz’ves figyelmébe és pártfogásába ajánljuk Chicago és körny. magyar nőinknek a mi egyle­­tüukhöz való csatlakozást, melynél se a felekezeti különbségeket, se sem miféle elválasztó vonalakat nem né­zünk. Legyünk egyek szeretetben és egymás megbecsülésében. Ilyen úton haladva sokra megyünk, tiszteletet, elismerést vívunk ki, amúgy pedig szétoszlunk s nevetség tárgyai le­szünk. So. Chicago és körny. I. M. B. S. E. május hó 25-én (pünköst utáni va sárnapon) fogja megtartani fönállása tiz éves jubileumi és zászló íelavalá­­si ünnepélyét. A programm követ­kező leend: l)Gyiilekezés reggel8—9-igaz is­kolában. 2. ) 9 órakor felvonulás a mngy. ref. templomba, zászlók alatt, sap­kákkal s jelvényekkel az ünnepi há­laadó isteni tiszteletre s zászló-fela­vatási ünnepélyre. 3. ) 10 órakor rendkí vüli diszgyü lés az iskolai gyűlés terem ben, a mely gyűlésnek sorrendje: a. ) elnök ünnepi megnyitója. b. ) az egylet 10 éves történeté­nek felolvasása. c. ) még élő alapitó tagok üd­vözlése. d. ) testvér egyletek képviselő­inek üdvözlése s ezekre adan dó válaszok. e. ) a gyűlés bezárása. 4. ) D.u. 2 érakor gyülésezés az iskolában és innen nehány főbb ut­cán keresztül marcholás az egyleti zászlók alatt, sapkákkal, jelvények­kel, fúvó zenekarral. 5.) D. u. 4 órakor megérkezés flutatvány lapunk szerkesztőjének az “Igaz Győze­lem" cimü színmüvéből. X- lE^elTTon-ás. IV. JELENET. Julia, István, ki balról a kertből jön. István: Nem vett észre se, talán valakit vár? (Fenn.) Jó estét Júlia! Kit vár oly nagyon Búcsúzni jöttem, mert az öregem Nagyon keményen tartja most magát, Irgalmat ismerni nem akar! Apjának menni kell, de remélem Ön nem megy velük?! Én velem Jön el a világba, hogy együtt Hajtsuk ki az élvnek poh irát.. ..Jöjj, oh jöjj velem. Julia tides, Te még nem tudod, mi a nyomor. Ne *udd meg soha ezt akarom. Minden, mit kívánsz, a tied lehet. Jöjj, oh jöjj velem, légy az enyém! Julia. Jöjj, oh jöjj velem, légy az enyém, Hányszor mondta ezt ön már én nekem. Erősen álltam. Vártam, belátja majd, Hogy ez ajánlat minő szemtelen. De ön nem látta be s e gyász órában is, Mikor az atyja bujdosóvá teszen. Ide jön s itt a ház előtt, a melytől Az atyja fosztja meg az én atyámat, Ismétli azt. jöjj, oh jöjj velem! Minek? Ön a földönfutó leányt Nem szívből szereti, mint szeret az, Ki egész életre ajánlja fel szivét.... István: (Félre.) Rám ismert a fruska. Ki tudta, Hogy eliba okosabb, mint sokan, Kik már megizlelték az életet? (Júliához) Ne nehezteljen reám, Julia. Higyjen szavamnak! # Julia: .................................... Higyjek szavának? István: Igen Julia. Tudja, még nem lehet Azt tennem, mit a szivem parancsol. Eljön az idő, mikor semmi gát Nem állutamban, hogy betöltsem Mit az ön tiszta lelke kíván.... Julia: Addig várnunk kell! István: .......................................Várni, csak várni, Mig megnyílik előttünk a menny. Hisz ez iszonyú! Hátha soha se Érjük el, mit szivünk birni óhajt, üli Julia! Ön nem kívánhatja ezt! Jöjj, oh jöjj velem s légy az enyém! Julia: 9 Ne mondja többször ezt a szót, a mi Elhervasztja lelkem virágait. Oh ha nem csábit s ha igaz férfiú, Nem igy szól hozzám s ha szeret, Lerázza magáról a bilincseket, Melyek most fogva tartják s szerelme Meg tud küzdeni a vészekkel is. István: Igen Julia, érted szembe szállók Ha kell a poklok ördögével is. Nem lesz elöltem más cél, csak vágyad, De jönnöd kell, mert elveszi eszem A láng, mely szivemben lobog. (Julia kezét megragadja.) Jönnöd kell. Uttalan utakon viszlek el S nyomodra senki Beakad. Julia: (védekezve.)----Távozzék tőlem! Menjen, hagyjon el! Gyalázat az, a mit nekem beszél. István: Ej mit törődöm én a gyalázattal, Itt én parancsolok. Jöjj velem! Úgyis enyém leszel.(fütyül s két hajdú beszalad) Némitsátok el. V. JETENET. [A hajdúk Julia kezét megfogják, István zsebkendőt akar szájába dugni s Julia kiált.] Segítség.. Segítség.. Segítség! (Téglás, Téglásné s a nép beszalad.) Téglás: Mi az leányom? (Látva, hogy Istvánék mit csi­nálnak, a keze ügyébe eső vasvillával végig üt Istvá­non, a ki ájultan esik a földre s a hajdúk pedig elsza­ladnak. Julia anyja nyakába borul.) Oh egek el ne hagyj. Vér szenyezi kezem. De ez nem lehet bűn. György gazda: De nem bizony! Jó uram azt tevéd,

Next

/
Thumbnails
Contents