Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-20 / 12. szám
2 a princetoni presbyteriánus főiskola egyik buzgó növendékének lelkét, miikor az úgynevezett “Students Volunteer“ mozgalmat megindította. 1886-ban Vorthtielden, Mass, a világhírű Moody iskolájában nehány amerikai iskola tanulóinak küldött sége jelent meg. A fentnevezett ifjú előadta azt a nagy lelki sötétséget, a melyben még a földnek millió és millió lakosai élnek. Feltárta azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik, hogy ezekkel a pogány népek kel a Krisztus evangyéliomának világossága megismer tessék s kifejté, hogy ilyen apostoli munkát csak azok végezhetnek, a kik hallják a hi vó szót és engedelmeskednek annak. E felszólalás eredménye az volt, hogy azonnal pár száz ifjú ajánlkozott arra, hogy ha az Isten az ö életüknek kedvezend, azt a pogányok megtérítésére fogják szentelni. Ez volt az a mustármag, a mely ma már terebélyes fává növekedett. Az önkéntes tanulók serege négy célt tűzött ki maga elé. 1.) Érdeklődést kelteni a külmissió iránt. 2.) Kielégíteni önkéntes vállalkozókkal a különféle missiói társulatok szükségeit. 8.) az önként vállalkozókat segíteni az előkészületben. 4.) A felelősség érzetének kifejlesztése ezekben a tanulókban, a missió iránt. A gyűlés a Maesey Hallban folyt le. A mottója ez volt: “A világ evan gelizálása ebben a nemzedékben.” Ez, mint említők, már a negyedik ■gyűlése volt az ifjúság apostoli seregének. Mitchener titkár jelentőséből a következő érdekes adatokat közöljük. A társaságnak 22 államból .voltak képviselői. 456 különböző iskolát képviseltek. A tanulók küldötteinek száma 2296 volt; a tanároké 212; külmissiói titkárok szá ma pedig 82 volt. A delegátusok összes száma 2955 volt. A bostoni közönség nagy szeretet tel fogadta a delegátusokat. A nagy terem mindig tömve volt buzgó hallgatókkal. Közgyűlések reggel és estve tartat tak; délutánonként pedig az egyes országok szerint beosztott csoportok gyüléseztek külön-külön templomokban. Ma, mint ez a végrehajtó bizottság jelentéséből kitűnt, van a szervezet nek 325 osztálya, a melyekben 4797 tanuló készül az evangyeliom terjesztésére. Hatalmas serege ez a Krisztus anyaszentegyházának. y—r. Egyházi és egyleti élet. Március \5-ike Bridgcporton. Március tizenötödikét a bridgeporti ref. egyház fennállása óta mindig illően ünnepelte meg. így az idén se mulasztotia el, hogy meg ne emlékezett volna arról a napról, a melyen magyar földben és a magyar szi vekben is kiviritott a szabadság, egyenlőség és testvériség virága. Ünnepélyünk háromszoros volt. Szombaton az iskola helyiségben volt az összejövetel, hol a lapunk előző számában közölt programm szerint folyt le az ünnepély. Az egyházi énekkar ezzel a Szereplésével is megfelelt a hozzá fűzött várakozásoknak. A Hymnust, a Talpra magyart s a Szó zu tot pontos szabatossággal adta elő. Gaál Antal és Tóth Ferenc urak szavalatai kielégitetették volna a legké nyesebb igényeket is. Az ünnepi beszédet lapunk szerkesztője mondotta. Programmon kívül Kovács Endre ol vasta: Március 15-én cimü költemény ét, a mely tapsokra ragadta a közönséget. Yég'ül az ünnepély egy szép jelenettel záródott be. A lelkész felhasználta Fodor István öreg honvédnak a jelenlétét s öt, a ki mint egész gyermek vett részt a szabadságharcban, bemutatta a közön ségnek, a mely élénk éljenzéssel vette tudomásul, hogy már nekünk is van egy honvédünk. Másnap, vasárnap délelőtt ünnepi isteni tisztelet volt, a melyen lapunk szerkesztője prédikált Zakariás XIII 9. felett tartva hatalmas ünnepi szónoklatot. Az isteni tisztelet végeztével a közönség elénekelte a Szózatot. Délután a gyermekek ünnepe veit A vasárnapi iskolának több mint 100 tagja gyűlt össze ezen a napon s az imádkozás után a lelkész azonnal rátért márc. 15-ikének a megmagyarázására s egy üu elszavalta a Nemzeti dalt s a gyermekek elénekelték a. Hymnust, a Szózatot s az angol hymnust. Az ünnepélynek mind a három részlete teljesen sikerült s a rendező egyház elöljárósága nyugodt öntudattal mondhatja, hogy ebben az esz tendöben is megfelelt hazafiui kötelességének. Szives tudomásul. Örömmel adjuk szives tudomásul bridgeporti testvéreinknek, de általában az egész amerikai magyarságnak is, hogy a temp lom belső kifestése Virágvasárnapjára készen leend s ekkor két hétre becsukott templomunkat újra megnyitjnk a hivő közönség előtt. Ugyan ekkor lesz megtartva egyházunkban az úri szent vacsorával első Ízben élni kívánók konfirmációja is. Mivel azonban ez a templomfestés spép pénzbe, 165 dollárba került, felkérjük mindazokat, a kik Bridgeportban és vidékén laknak, hogy húsvéti ajándék gyanánt erre a célra némi adományt tenni szíveskedjenek. A So. Chicaog és Jc'órny. I. m. női bs. és társ. egylet márc. hó 9-én tartotta harmadik havi rendes gyűlését nagy lelkesedés mellett. Elnök: tiszt. Harsányi S.:né assz. örömmel üdvözli a szép számmal egy begyült tagokét s őket kitartásra buzdítva, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Ezután a kilépett jegyző és pénztárnok helyébe uj tisztviselők választattak. A rendes tisztviselői kar most már a kővetkező: elnök: tiszt. Harsányi Sándorné, alelnök: Tóth Jánosné, pénztárnok: 'Tamás Andrásné, jegyző: Swittay Józsefné, ellenö: Komjáthy Jánosné. Uj tagok gyanát jelentkeztek és felvétettek: Füzy Jánosné, Füzy Samu né, Zádecky Sámuelné, Tóth Istvánná és Weres Ignácné. Havidijakból és felvételből befolyt összesen 16.20. Az egylet elhatározta, hogy működését jul. 1-én kezdi meg. A kik addig 1 elépnek, alapitó tagoknak fognak tekintemi. A kik később lépnek be, ha jogaikat gyakorolni s az előnyöket élvezni óhajtják, kötelesek lesznek befizetni illetékeiket az elmaradt hónapokról. Azért legjobb minél hamarabb a kibontott zászló alá sorakozni. Tamás Andrásné az egylet iránt való nemes jóindulatból azt az ajánlatot teszi, hogy az egyleti öszszes könyvekkel megajándékozza az egyletet. Luzgósága, lelkesedése há lás köszönet lel fogadta tik. Elhatároztatott, hogy nöegylétünk a rendes havi gyűléseket a ref. iskola helyiségben, minden hó 1-sö vasárnapján d.u. 3 étától fogja megtartani. Tehát a következő gyűlés ápr. G-ikán lesz. Ezt az'alkalmat megragadjuk arra hogy még egyszer sz’ves figyelmébe és pártfogásába ajánljuk Chicago és körny. magyar nőinknek a mi egyletüukhöz való csatlakozást, melynél se a felekezeti különbségeket, se sem miféle elválasztó vonalakat nem nézünk. Legyünk egyek szeretetben és egymás megbecsülésében. Ilyen úton haladva sokra megyünk, tiszteletet, elismerést vívunk ki, amúgy pedig szétoszlunk s nevetség tárgyai leszünk. So. Chicago és körny. I. M. B. S. E. május hó 25-én (pünköst utáni va sárnapon) fogja megtartani fönállása tiz éves jubileumi és zászló íelavalási ünnepélyét. A programm következő leend: l)Gyiilekezés reggel8—9-igaz iskolában. 2. ) 9 órakor felvonulás a mngy. ref. templomba, zászlók alatt, sapkákkal s jelvényekkel az ünnepi hálaadó isteni tiszteletre s zászló-felavatási ünnepélyre. 3. ) 10 órakor rendkí vüli diszgyü lés az iskolai gyűlés terem ben, a mely gyűlésnek sorrendje: a. ) elnök ünnepi megnyitója. b. ) az egylet 10 éves történetének felolvasása. c. ) még élő alapitó tagok üdvözlése. d. ) testvér egyletek képviselőinek üdvözlése s ezekre adan dó válaszok. e. ) a gyűlés bezárása. 4. ) D.u. 2 érakor gyülésezés az iskolában és innen nehány főbb utcán keresztül marcholás az egyleti zászlók alatt, sapkákkal, jelvényekkel, fúvó zenekarral. 5.) D. u. 4 órakor megérkezés flutatvány lapunk szerkesztőjének az “Igaz Győzelem" cimü színmüvéből. X- lE^elTTon-ás. IV. JELENET. Julia, István, ki balról a kertből jön. István: Nem vett észre se, talán valakit vár? (Fenn.) Jó estét Júlia! Kit vár oly nagyon Búcsúzni jöttem, mert az öregem Nagyon keményen tartja most magát, Irgalmat ismerni nem akar! Apjának menni kell, de remélem Ön nem megy velük?! Én velem Jön el a világba, hogy együtt Hajtsuk ki az élvnek poh irát.. ..Jöjj, oh jöjj velem. Julia tides, Te még nem tudod, mi a nyomor. Ne *udd meg soha ezt akarom. Minden, mit kívánsz, a tied lehet. Jöjj, oh jöjj velem, légy az enyém! Julia. Jöjj, oh jöjj velem, légy az enyém, Hányszor mondta ezt ön már én nekem. Erősen álltam. Vártam, belátja majd, Hogy ez ajánlat minő szemtelen. De ön nem látta be s e gyász órában is, Mikor az atyja bujdosóvá teszen. Ide jön s itt a ház előtt, a melytől Az atyja fosztja meg az én atyámat, Ismétli azt. jöjj, oh jöjj velem! Minek? Ön a földönfutó leányt Nem szívből szereti, mint szeret az, Ki egész életre ajánlja fel szivét.... István: (Félre.) Rám ismert a fruska. Ki tudta, Hogy eliba okosabb, mint sokan, Kik már megizlelték az életet? (Júliához) Ne nehezteljen reám, Julia. Higyjen szavamnak! # Julia: .................................... Higyjek szavának? István: Igen Julia. Tudja, még nem lehet Azt tennem, mit a szivem parancsol. Eljön az idő, mikor semmi gát Nem állutamban, hogy betöltsem Mit az ön tiszta lelke kíván.... Julia: Addig várnunk kell! István: .......................................Várni, csak várni, Mig megnyílik előttünk a menny. Hisz ez iszonyú! Hátha soha se Érjük el, mit szivünk birni óhajt, üli Julia! Ön nem kívánhatja ezt! Jöjj, oh jöjj velem s légy az enyém! Julia: 9 Ne mondja többször ezt a szót, a mi Elhervasztja lelkem virágait. Oh ha nem csábit s ha igaz férfiú, Nem igy szól hozzám s ha szeret, Lerázza magáról a bilincseket, Melyek most fogva tartják s szerelme Meg tud küzdeni a vészekkel is. István: Igen Julia, érted szembe szállók Ha kell a poklok ördögével is. Nem lesz elöltem más cél, csak vágyad, De jönnöd kell, mert elveszi eszem A láng, mely szivemben lobog. (Julia kezét megragadja.) Jönnöd kell. Uttalan utakon viszlek el S nyomodra senki Beakad. Julia: (védekezve.)----Távozzék tőlem! Menjen, hagyjon el! Gyalázat az, a mit nekem beszél. István: Ej mit törődöm én a gyalázattal, Itt én parancsolok. Jöjj velem! Úgyis enyém leszel.(fütyül s két hajdú beszalad) Némitsátok el. V. JETENET. [A hajdúk Julia kezét megfogják, István zsebkendőt akar szájába dugni s Julia kiált.] Segítség.. Segítség.. Segítség! (Téglás, Téglásné s a nép beszalad.) Téglás: Mi az leányom? (Látva, hogy Istvánék mit csinálnak, a keze ügyébe eső vasvillával végig üt Istvánon, a ki ájultan esik a földre s a hajdúk pedig elszaladnak. Julia anyja nyakába borul.) Oh egek el ne hagyj. Vér szenyezi kezem. De ez nem lehet bűn. György gazda: De nem bizony! Jó uram azt tevéd,
