Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-30 / 44. szám

6 Amerikai hírek. Az elnök születés napja. Roosevelt Tivadar, az Egyesült Államok nagy nevű elnöke született 1858 október hó 27-én New Yorkban s igy hétfőn tolt 44 éves. Az ideig­lenes “Fehér Ház”-ban az elnök megsérülése óta ekkor volt az első fogadtatás. Különben a születés év­fordulóját egész csendben ünnepelte az elnök. A minisztérium tagjai el­jöttek ugyan az elnök üdvözletére, a kitűnőségek közül is többen felke­resték, de csak néhány meghittebb barát s a családhoz tartozók ültek az elnök asztalánál. Tömérdek ajándék érkezett s ezek között volt az elnök­­né s gyeimekeinek ajándéka is. Ez a szokás már állandó a Roosevelt családban. Az elnök, ki olyan neme­sen és igazán tölti be magasztos hi­vatását, megengedi, hogy mi magyar polgárok is igy kiáltsunk fel szüle­tése napja alkalmából: Az Isten so­káig éltesse! A keresztyen vallásnak babonásáé­ra való felhasználása. Van Amerikában egy felekezet, a mely magát keresztyénnek nevezi ugyan s a bibliát tartja létezése a. lapjának, de dacára minden erőlkö­désének a pégánjság bélyegét vi­seli magán. Ez az úgynevezett Chris­tian Science, a melyről már megem­lékeztünk egyszer-máskor lapunk hasábjain. Alapítója egy kisasszony, Miss Eddy, a ki azt állítja, hogy nem fog meghalni, mert halál — nincs. Hasonlóképen nincs szenve­dés, fájdalom, mert az igaz hivő szel­lemi lénynyé alakul át a hivés pil­lanatától kezdve fokozatosan. Ha nincs fájdalom, nincs betegség és halál: úgy orvosra nincsen szükség. Az orvos helyett a hivök imádkoz­nak a betegnek ágyánál, szedvén az­ért bőséges honoráriumot. Röviden és magyarosan szólva Eddy kisasz­­szony és követői az úgynevezett rá­olvasást gyakorolják. — Sok beteg pusztult el már kezeik között. De most a new-yorki törvényszék vád alá helyezte a ráolvasás egyik hívét, a kinek keze alatt egy szépen kifej­lődött gyermek leány költözött ki az árnyék világból s emberölési kísér­lettel vádolva nemcsak öt, hanem a szüléket is. Érdekkel várják a tár­gyalást mindenütt. De a biró bizo­nyára be fogja látni, hogy a vértanú csinálás csak előmozdítja e babonás­­kodás terjedését. Egy nevezetes asszony halála. New Yorkban egy nevezetes nö halt meg e hó 26-án. — E nö a nők egyenjogúságának leghatalmasabb apostola volt az Egyesült Államok­ban: Mrs. Elizabeth Cady Stanton. Minden alkalmat megragadott, hogy elveit diadalra jutassa s eszméi győ­zelmet arassanak. Ö volt az fs, a ki a bibliát azzal vádolta csak legköze­lebb is, hogy az a férfiaknak kedvez s ezért a legerősebb sürgetője volt az u. n. női bibliának. Ez a figyelemre méltó nö, a ki nagy tekintélynek ör­vendett önzetlensége, bátorsága, ékes szólása miatt 1815-ben született s né­hány nap hijján 87 éves volt. Még egészen parányi gyermek volt, mikor fiú testvére elhalt. Ekkor az apa ölé­be vette s igy szólt hozzá: Oh mint szeretném, ha fin volnál! Ez a sóhaj­tás gyakorolt nagy befolyást egész életére. Annyit tanult, mint egy fiú s mikor megnövekedők, látta, hogy az erősebb nem a maga részére akar­ja kihasználni az életet: ezért a nők egyenjogúságának a védelmére szen­telte egész életét. A férjes nők tulaj­donjoga érdekében már 1848-ban be szédet tartott New York állam képviselöházában. 1868-ban újra be­szélt s ekkor kivitte azt, hogy a ré­szegeskedés is bevétetett a házassá­got felbontó okok közé. — 1868 ban congressusi tagnak is volt jelölve. 8Ö-ik születése alkalmából az egész világ női társulatai lelkesen ünne­pelték s a küldöttek száma megha­ladta a, 3000 et. W. A. Roéblinget megoperálták. Roebling,a trentoni hatalmas drót gyárnak az elnöke már régen bete­geskedik. E miatt New Yorkban a Roosevelt kórházban megoperálták. Állapota nem veszélyes. Az ö drót­gyárában dolgoznak a trentoni ma gyarok. Teli Vilmos, a ki célt téveszt. Long Islandnak egy kis városában egy színész kompánia működik egy orvosságot, a mely mindenről jó, de semmi ellen se használ—hirdető kompánia szolgálatában, Teli Vil­most is műsorára tűzte. Ez a férc munka csak gyarló utánzata a ha­sonló nevet viselő hires operának. Föérdekessége az, hogy benne egy Meinell nevű ember, a Teli Vilmos személyesítő je kijelentette, hogy ö, ha akad vállalkozó, úgy kész annak fejéröl az almát lelőni. Azt hitte, hogy vállalkozó nem akad. De a kadt egy borbély; Volkman volt ez a merész vállalkozó. Bátran kiállott a fegyver elé. A színész lövöldözni kéz dett, két lövése nem talált — sem az almát sem az embert — a harmadik azonban a borbélyt homlokon talál­ta, a ki azonnal meghalt. A színészt elfogták. Meinell 25 éve játszsza már Teli Vilmost s ez alkalommal tévesz­tett először célt a fegyvere. Figyelmeztetés. Több oldalról nyert megbízható ér­tesülés alapján, tudomásunkra ju­tott, hogy New Yorkban egyes cé­gek sorsjegyeknek részletfizetésre va ló eladásával foglalkoznak, a mely cégeknek ügynökei nagy elöszere tettel az Ausztriából és Magyaror­szágból bevándorlónak közül szeme­lik ki áldozataikat. Az említett ügy­nökök nagyon jól ismerik Amerika viszonyait, s azt is tudják, hogy az Egyesült Államok területén minden nemű sorsjegyeknek nemcsak az ela­dása, de vétele is a legszigorúbb büntetés alá esik. A szédelgők éppen az utóbbi kö riilményre és a frissen bevándoi hu­táknak tapasztalatlanságára alapít­ják törvényellenes üzelmeiketésszá mitásaikban rendesen nem csalód­nak, mert a lőpre ment felek meg­tudván azt, hogy a sorsjegyvásái lás­sál törvénybe ütköző cselekménvt végeztek, inkább veszni engedik a keserves keresményükből a sorsje­gyekre tett részlet fizetéseket, sem­hogy az illető céget, melynek termé­szetesen eszeágában sincs a sorsje­gyeket a feleknek tényleg át is adni, feljelentvén, maguk is szigorú bűn tetőst szenvedjenek. Kötelességünknek tartjuk minden kit figyelmeztetni, hogy ne csak ma­ga őrizkedjék az ilyen ügynökökkel való üzletkötéstől, de járatlan honfi-REMINGTON írógép minden tekintetben ajánlható a ki időt, munkát akar kímélni s a zavarokat nem szereti s tud takarékoskodni, az bizonyára ezt az üzlet építő Írógépet fogja használni. társait is a becsapástól megóvja s ezen ügynökökre a rendőrség figyel­mét adandó alkalommal felhívja. Nagy gyász. Virág István tre ntoni ref. lelkész­­társunkat mély gyász érte. Édes ap­ja — János — Békésen meghalt 72 éves korában; egy napig sem volt ágyhavfekvő beteg. Okt. 4-én d. e. 11 órakor még az orvos vigasztalta, habár azvu vosságát nem is fogadta el s 12 órakor csendesen elhunyt. Jó vallásos és templomszeretö ember volt. Élete nagy részét mint egyházi szolga a templomban töltötte el. Népes családja. 8 fia, 8 leánya, 3 menye, 2 veje, 11 unokája s igen ki­terjedt rokonság gyászolja az el­hunytat. A legifjabb fin, ami lel­késztársunk itt messfee idegenben okt. 24 én vette a gyát-zhirt, akkor, a midőn különben is nagy bánat s aggodalom övezte házát, mert ked­ves hü nejét súlyos betegséggel lá­togatta meg az Ur. A mély gyásztól próbára tett test­vér fogadja őszinte részvétünket. Mindnyájan imádkozunk a beteg nőért, ki fiemcsak hü feleség, de fá­radságot s csüggedést nem ismerő segítő társa a férjnek, a lelkésznek. Emeljen fel, ha kesergünk, az a tu­dat, hogy a mennyei édes Atya nem kisért fel jebb, hanem a mint elszen­vedhetjük s ha megsebesít, meg is gyógyít ö.____________ Keresztelések. Trentonban Szűcs János és Dues J. Erzsébet kis leánygyermeke okt. 23-án kereszteltetett Erzsébet névre. Keresztszülök: K. Dues András és Grófik Anna. Bridgeportban e hó 26-án keresz­­íeltetett meg Rimár Jenő és Nagy Borbála fia, Béla. Keresztszülék: Ko­vács Endre és neje voltak. Az Ur nö­velje fel egyházunk kicsinyeit. Esketések. Phoenixvillen Pásztor József, de vecseri Abauj m. illetőségű hittest­vér okt. 25-én esküdött örök hűsé­get kedves menyasszonyának az A- bauj m. pányoki ill. Molnár Zsuzsán nának. Tanuk voltak: if j. Magya r J. és Vattay István. —South Bethlehemben okt. 27-én vezette oltárhoz a Szabolcs m. kék­esei illetőségű Szabó István hívünk kedves menyasszonyát az Ung m. ill. botfalui Nagy Zsuzsannát. Tanuk: Gresh János és Grünstein Izidor. $ é ^ A bridgeporti magy. ref. egyház elöljárósága az egyház adósságainak törlesztésére Nov. hó 3=án, a Cigiár Hall összes termeiben szinielőadást rendez, a mikor-színre kerül « Az = IGAZ - GYŐZELEM az 1848— 49-iki eseményekből meritett színmű 4 felvonásban.. irta : Kaleisssfy Sábi3_d-or_ Szem.él3re3£: Báró Kemény.................................................. Gaál Antal ur-Báró Kemónynó............................../. ........................ Gaál Erzsiké k. a-Jolán, a leányuk................................................. Gaál Gizella asszony-István, a fiuk........................................................... Kalassay Lajos ur. Téglás, egy falusi tanitó......................................... Bandré György ur. Téglásné, a felesége.............................................Darabos Rebeka k. a. Gábor, a fiuk......................................................... Tóth Ferenc ur. Julia, á leányuk................................................Németh Mariska k. a. György, falusi gazda.........',.....................................Balázs Ferenc ur. F utár..................................................................................................... Ör...................................................................... Kecskeméthy Béla ur. Népség. — Katonaság. Az első felvonás szinhelye: A tanitói lakás udvara. — A másodiké: Báró Kemény parkja. — A harmadiké: Egy magyar tábor 1848—49- ben. A negyediké: Egy tábori kórház. — Idő: 1848—1849. Erre az előadásra, a melyben a legtehetségesebb műkedvelők vesznek részt — a bridgeporti magyarság tisztelettel meghivatik. Belépti díj 25 és 35c. Előadás után tánc. Kezdete estve pont nyolc órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents