Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-20 / 8. szám

III. évfolyam. Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 1902 Február 20-m 8. szám. I Felelős szerkesztő: KÍ5.LASSAT S-zLlKTIDOE. bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Eerr. -S_lerc. jECa.la.ssay, Pastor of tlie Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. ZbvdZ^O (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Kiadó és társsa KOiTTHiA pittsburgi ref. > ". ,-üz. Előfizetési és hirdetési pi. '■* és minden­nemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: ^te-sr. PAUL KOiTTHA, Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. eleri. xr^-In-d-en. cső-törtcűrörL. Előfizetési ár egy éirre: .25-merilrá‘ba g=2. IvíagyarcrszágTa $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Pnblished 'every Thursday by the ‘llitlMd sentinel Piái compnnv..” Cor. Howard Ave: & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Előkészületek. A jelen és jövő esztendő nagyfon­tossága az amerikai magyar refor­mátusokra. Ebben az esztendőben, valószinü­­leg Május havában, fentartó egyhá­zunk legfőbb törvényhozó és kdr­­mányzó testületé, a zsinat, Balti­­moréban gyűlést tart. A jövő eszten­dőben pedig a magyarországi ref. egyház zsinata fog gyűlést tartani. Kétségtelen, hogy az amerikai magyar reformátusok ügye úgy az egyik, mint a másik magas testület előtt szóba fog kerülni. Az első előtt azért, mert a három évvel ezelőtt tartott zsinat a new yorki német egyház megyéhez tartozó három ma­gyar ref. egyház kérelmére, mely a German Synod of the East, vagyis a keleti német egyházkerület által terjesztetett a zsinat elé, kimondot­ta, hogy az egyes egyház megyék te­gyék vitatárgyává az önálló magyar ref. egyház megye ügyét. A máso­dikban pedig azért, mert ma már mind többen vannak olyanok, a kik a magyarországi ref. egyház, vezér emberei között is nemcsak megfon­tolandónak tartják az Amerikába szakadt reformátusok lelki gondo­zását, hanem egyszersmind szüksé­gesnek ítélik azt, hogy a viszony az anyaegyház és az idegenbe szakadt, de hűséges gyermekek között ren­­deztessék. Három évvel ezelőtt a viszonyok nem voltak olyan kedvezőek, mint ma. Az amerikai magyar református magyarság nagyon megerősödött ez alatt a báróm óv alatt. XJj egyházak szerveztelek és sok olyan helyen zendült meg magyar ének, a hol az előtt magyar szó is alig hallatszott. De szervezkedési munkánk elaludt, pedig e nélkül sem az egyik, sem a másik testület előtt eredményt elér­­ni nem fogunk. Az idő a szervezke­désre elérkezett. Most már határo­­■ zottán körvonalozni kell kívánsága­inkat s az egész amerikai magyar reförmátusságnak egyetértve kell ezen a téren munkálkodni. Abban a véleményben vagyok, hogy nem csupán a rendes lelkészt állo­mással biró egyházaknak kell ebben az előkészületi munkában .részt ven­niük, hanem a többé-kevésbbé szer­vezett filialis egyházközségeknek is. Igaz, hogy ilyenekről alig lehet szó, mert még ma is az u. n. meghivási rendszer járja a vidéki ref. egyház tagok gondozásában. De bizonyos, hogy ezen a legatusi módszeren vál­toztatnunk kell. Az elmúlt esztendőben, John-1 stownban gyűltünk össze egy nehá­­nyan, lelkészek, de eredményesebb; munkát nem végeztünk. Szükséges azért, hogy a rendes lelkészi állással biró gyülekezetek minél előbb tárgyalás alá vegyék presbyteri gyűléseikben ezt az ügyet s azok a lelkésztársaink, a kik vi­dékre is ellátogatnak, most, amikor a húsvéti látogatásokat fogják foga­natosítani az egyes kisebb helyeken élő testvéreinkkel is megismertessék terveinket, s ha lehetséges ezekről a helyekről is képviselőt hívjanak az esetleg April hó elsején megtartan­dó szervezkedő gyűlésre. Én annál a megbízatásnál fogva, a melyet Johnstownban nyertem, még e hónap folyamáig kiadom az előkészítő munkálat tervezetét, s ha' beérkeznek erre nézve hozzám a vé­lemények s a gyűlés határidejére vonatkozó javaslatok: úgy azt hi­szem, mi sem áll útjában annak, hogy a szervezkedő gyűlés megtar­tassák s minden irányban érvényes intézkedéseket hozzon. Ma nincs közöttünk semmiféle szerves összefüggés. Ki-ki magának dolgozik. De mindnyájan tudjuk, hogy az egységben van az erő. Igv szétforgácsolva erőnket, jogainkat sem fogjuk tudni megösitni sem az egyik, sem a másik hatóság előtt. A nagy cél előtt hallgasson el a magán érdek. Egyesülve, szere­tettel és békességgel építgessük az Istennek országát. Álomnak is szép, hát még valóság nak, hogy minő munkát végzett az amerikai ref. magyarság egyházi té­ren a lefolyt évtized alatt. Hátha még a szükséges összetartozás érzete teljes mérvben kifejlődött volna. Ma mar úgy látszik, bogy jobban érezzük ennek szükségét, mint bár­mikor ezelőtt. Ezért én hiszem, hogy ebben az irányban is végezhetünk eredményes munkát. Adja Isten, hogy úgy legyen! Kalassay Sándor. Az az egyház, a mely nekünk ide­genbe szakadt magyaror reform, lel • ki gondozását magára vette, nem­csak a belmisió terén fejt ki sze­génysége s tagjainak aránylag a többi felekezetekhez viszonyítva, cse kély száma mellett is nagy kiterje­désű, áldásos munkát, hanem igyek­szik betölteni a Krisztusnak ama Xiarancsolatát is: elmenvén ^tanítsa­tok minden népeket. Ez a külmissiói munkálkodás ed­­digelé Japánra, erre a mindinkább fejlődő keleti államra szorítkozott. De újabban Khinára is kiterjeszte tett a lelki gondozás s térítés mun­kája. Yo-Chowbol, Hunan tarto­mányból csak múlt évi december lió 14-érÖl Írja Hoy Vilmos nevű missi onariusunk, hogy minő küzdelme­ken kell keresztül mennie. Bizony nehéz helyzete van a vallásukra fél­tékeny kliinaiak között, a kik a leg­tisztább szándékú missionariusban is politikai agentet látnak, s valljuk he, sokszor igazuk is van. A keresz­tyén hatalmakat még a Krisztus tudománya terjesztésében is hatalmi törekvések vezérlik s a keresztyén hittérítők nyomán beözönlött euro ropaiak és amerikaiak' erőszakosko­dásaikkal, s minden erkölcsi alap nélkül való rabló kereskedelmükkel nemcsak hogy nem támogatják a missionariusok munkáját, hanem a felépített hitet is lerontják. Én ebben találom fel a khinai za­vargások okát. Az anyag, a mely feldolgozásra vár, Japánban sokkal jobb mint khinában. A khinai kon­servativ, a japán tanulékony, igye­kező. A khinai zárkózott, a japán nyiltszivü s kész a jónak és nemes­nek az elfogadására. Khinában a királyi udvar köréből kerülnek ki a keresztyén ellenes mozgalom vezérlő emberei; Japánban pedig örömmel nézik, ha az udvari emberek közül minél többen ismerkednek meg a bibliával. És ha valamely felekezet tanai ké­pesek arra, hogy megnyissák a ja­­pániak szivét: a mi felekezetűnk egyszerű, apostoli tanításai és szer­tartásai azok, a melyek nagy hódí­tást tettek a japánok között. Az ér­telmes japáni nép előtt felekezetűnk igazságai nagy vonzó erővel bírnak s ennek köszönhető, hogy nemcsak az alsóbb rendű népek, hanem a fö­­ranguak körében is vannak híveink s iskoláink, főleg leány nevelő inté­zetünk nagy hírnevet vívott ki ma­gának a jápáni elökörökben is. Japánba 1878 Szeptember 30-án, a lancasteri zsinat határozata értelmé­ben, küldött egyházunk legelőször missionariust Ambrose D. Gring személyében. Az uj missionarius az uj mezőre 1879 Május havában uta­zott el s egy hónapi utazás után Yokohamában kikötött. Működési helyül Tokiot, a fővárost választot­ta. Első dolga az volt, hogy a Hei delbergi katekizmust lefordítsa. De bármint igyekezett is, az első gyüle­kezetei csak 1884-ben öt évi munkál­kodás után tudta megalapítani. Ez Nihon-Basliban alakult meg, a mely nek egy benszülött japáni lett a lel­késze. Az igy elvetett mustár mag hatal­mas fává növekedett, s ma a Refor­med Church of the U. S. hittérítői munkálkodása Japánban nagy fon­tosságú s iskolái által jótékony be­folyást gyakorol a keresztyénség terjedésére. Ennek a buzgó munkálkodásnak egy nagyszerű eredményéről aka­runk szólani ez alkalommal, kije­lentvén, hogy ha kezeink közzé ke­rülnek egyházunk hittérítői mun­kálkodásáról az adatok: azoknak az alapján nagyobb ismertetést fogunk erről az apostoli munkáról közzé­tenni. * * * A 20-ik század első esztendeje ö­­rökre emlékezetes lesz a japáni mis­sió történetében. Ekkor épült fel egy buddhista templom helyén Sen­­daiban az első református templom. Az uj templom ünnepélyes felszen­telése 1901 Október 20-án történt meg. Sendaiban Oshikawa, nevű buz­gó ref. missionarius 1880-ban kezdte ■meg az ige hirdetését. Sok szenvedé­sen, bántalmazáson kellett keresz­tül mennie s a mellett sok ideig tar­tó betegségbe is esett. De azUr meg­szabadította s vissza adta öt az élet­nek, hogy legyen bizonyság a Jézus mellett. Betegsége alatt egy ügyes és hires orvos ápolta, gondozta, a ki miután Sendaiban nem lehetett olyan helyet kapnia, a hol tanítha­tott, prédikálhatott volna: felajánl lotta a saját lakását s ott vele együtt többen megtértek s a Krisztus tudo­mányát elfogadták. Később már ké­pesek voltak egv házat is bérbe ven­ni s midőn egy Yoshida, nevű férti is csatlakozott hozzájuk, olyan szép számú gyülekezetét alapítottak, hogy képesek voltak megvenni egy buddhista templomot, a mely épen egy nagyon szép helylyel együtt el­adó volt. Eleinte a buddhisták sem­mikéiben nem akartak bele menni a vásárba. De a szükség győzött s a hely, a melynek értéke a vasútvonal kiépítése után' megkétszereződött, végre is a keresztyéneké, illetve a mi felekezetűnk birtokává lett. Ebben a templomban imádták a mi Istenünket a pogányból lett re: fötmátus keresztyének egész addig, inig be nem kellett zárni. Japánban gyakoriak a földrengések, s egy ilyen földrengés alkalmával a tomp­­lom falai összerepedeztek, 'ablakai kitörtek, a tető megbomlott s a szél ott fújt be, a hol akart. 1897-ben azok, a kiknek az uj Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczei I^oxrLél NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. Ma: FÉM. 409 Hancock Ave IBxId.g'eport,, Ot-

Next

/
Thumbnails
Contents