Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-20 / 8. szám

III. évfolyam.

Bridgeport, Conn, és Pittsburg. Pa.. 1902 Február 20-m

8. szám.

I

Felelős szerkesztő:

KÍ5.LASSAT S-zLlKTIDOE.

bridgeporti ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő.

EDITOR:

Eerr. -S_lerc. jECa.la.ssay, Pastor of tlie Hungarian Ref. Church,

Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

ZbvdZ^O

(Hungarian=American Reformed Sentinel.)

Kiadó és társsa KOiTTHiA

pittsburgi ref. > ". ,-üz. Előfizetési és hirdetési pi. '■* és mindennemű jelentések az ő címére:

Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők.

Associate Editor:

^te-sr. PAUL KOiTTHA,

Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa.

eleri. xr^-In-d-en. cső-törtcűrörL.

Előfizetési ár egy éirre: .25-merilrá‘ba g=2.

IvíagyarcrszágTa $2.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref.

egyházi célokra fordittatik.

Pnblished 'every Thursday by the

‘llitlMd sentinel Piái compnnv..”

Cor. Howard Ave: & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Előkészületek.

A jelen és jövő esztendő nagyfontossága az amerikai magyar reformátusokra.

Ebben az esztendőben, valószinüleg Május havában, fentartó egyházunk legfőbb törvényhozó és kdrmányzó testületé, a zsinat, Baltimoréban gyűlést tart. A jövő esztendőben pedig a magyarországi ref. egyház zsinata fog gyűlést tartani.

Kétségtelen, hogy az amerikai magyar reformátusok ügye úgy az egyik, mint a másik magas testület előtt szóba fog kerülni. Az első előtt azért, mert a három évvel ezelőtt tartott zsinat a new yorki német egyház megyéhez tartozó három magyar ref. egyház kérelmére, mely a German Synod of the East, vagyis a keleti német egyházkerület által terjesztetett a zsinat elé, kimondotta, hogy az egyes egyház megyék tegyék vitatárgyává az önálló magyar ref. egyház megye ügyét. A másodikban pedig azért, mert ma már mind többen vannak olyanok, a kik a magyarországi ref. egyház, vezér emberei között is nemcsak megfontolandónak tartják az Amerikába szakadt reformátusok lelki gondozását, hanem egyszersmind szükségesnek ítélik azt, hogy a viszony az anyaegyház és az idegenbe szakadt, de hűséges gyermekek között rendeztessék.

Három évvel ezelőtt a viszonyok nem voltak olyan kedvezőek, mint ma. Az amerikai magyar református magyarság nagyon megerősödött ez alatt a báróm óv alatt. XJj egyházak szerveztelek és sok olyan helyen zendült meg magyar ének, a hol az előtt magyar szó is alig hallatszott. De szervezkedési munkánk elaludt, pedig e nélkül sem az egyik, sem a másik testület előtt eredményt elérni nem fogunk. Az idő a szervezkedésre elérkezett. Most már határo■ zottán körvonalozni kell kívánságainkat s az egész amerikai magyar reförmátusságnak egyetértve kell ezen a téren munkálkodni.

Abban a véleményben vagyok, hogy nem csupán a rendes lelkészt állomással biró egyházaknak kell ebben az előkészületi munkában .részt venniük, hanem a többé-kevésbbé szervezett filialis egyházközségeknek is. Igaz, hogy ilyenekről alig lehet szó, mert még ma is az u. n. meghivási rendszer járja a vidéki ref. egyház tagok gondozásában. De bizonyos, hogy ezen a legatusi módszeren változtatnunk kell.

Az elmúlt esztendőben, John-1 stownban gyűltünk össze egy nehányan, lelkészek, de eredményesebb; munkát nem végeztünk.

Szükséges azért, hogy a rendes lelkészi állással biró gyülekezetek minél előbb tárgyalás alá vegyék presbyteri gyűléseikben ezt az ügyet s azok a lelkésztársaink, a kik vidékre is ellátogatnak, most, amikor a húsvéti látogatásokat fogják foganatosítani az egyes kisebb helyeken élő testvéreinkkel is megismertessék terveinket, s ha lehetséges ezekről a helyekről is képviselőt hívjanak az esetleg April hó elsején megtartandó szervezkedő gyűlésre.

Én annál a megbízatásnál fogva, a melyet Johnstownban nyertem, még e hónap folyamáig kiadom az előkészítő munkálat tervezetét, s ha' beérkeznek erre nézve hozzám a vélemények s a gyűlés határidejére vonatkozó javaslatok: úgy azt hiszem, mi sem áll útjában annak, hogy a szervezkedő gyűlés megtartassák s minden irányban érvényes intézkedéseket hozzon.

Ma nincs közöttünk semmiféle szerves összefüggés. Ki-ki magának dolgozik. De mindnyájan tudjuk, hogy az egységben van az erő. Igv szétforgácsolva erőnket, jogainkat sem fogjuk tudni megösitni sem az egyik, sem a másik hatóság előtt.

A nagy cél előtt hallgasson el a magán érdek. Egyesülve, szeretettel és békességgel építgessük az Istennek országát.

Álomnak is szép, hát még valóság nak, hogy minő munkát végzett az amerikai ref. magyarság egyházi téren a lefolyt évtized alatt. Hátha még a szükséges összetartozás érzete teljes mérvben kifejlődött volna. Ma mar úgy látszik, bogy jobban érezzük ennek szükségét, mint bármikor ezelőtt. Ezért én hiszem, hogy ebben az irányban is végezhetünk eredményes munkát. Adja Isten, hogy úgy legyen!

Kalassay Sándor.

Az az egyház, a mely nekünk idegenbe szakadt magyaror reform, lel • ki gondozását magára vette, nemcsak a belmisió terén fejt ki szegénysége s tagjainak aránylag a többi felekezetekhez viszonyítva, cse kély száma mellett is nagy kiterjedésű, áldásos munkát, hanem igyekszik betölteni a Krisztusnak ama Xiarancsolatát is: elmenvén ^tanítsatok minden népeket.

Ez a külmissiói munkálkodás eddigelé Japánra, erre a mindinkább fejlődő keleti államra szorítkozott. De újabban Khinára is kiterjeszte tett a lelki gondozás s térítés munkája. Yo-Chowbol, Hunan tartományból csak múlt évi december lió 14-érÖl Írja Hoy Vilmos nevű missi onariusunk, hogy minő küzdelmeken kell keresztül mennie. Bizony nehéz helyzete van a vallásukra féltékeny kliinaiak között, a kik a legtisztább szándékú missionariusban is politikai agentet látnak, s valljuk he, sokszor igazuk is van. A keresztyén hatalmakat még a Krisztus tudománya terjesztésében is hatalmi törekvések vezérlik s a keresztyén hittérítők nyomán beözönlött euro ropaiak és amerikaiak' erőszakoskodásaikkal, s minden erkölcsi alap nélkül való rabló kereskedelmükkel nemcsak hogy nem támogatják a missionariusok munkáját, hanem a felépített hitet is lerontják.

Én ebben találom fel a khinai zavargások okát. Az anyag, a mely feldolgozásra vár, Japánban sokkal jobb mint khinában. A khinai konservativ, a japán tanulékony, igyekező. A khinai zárkózott, a japán nyiltszivü s kész a jónak és nemesnek az elfogadására. Khinában a királyi udvar köréből kerülnek ki a keresztyén ellenes mozgalom vezérlő emberei; Japánban pedig örömmel nézik, ha az udvari emberek közül minél többen ismerkednek meg a bibliával.

És ha valamely felekezet tanai képesek arra, hogy megnyissák a japániak szivét: a mi felekezetűnk egyszerű, apostoli tanításai és szertartásai azok, a melyek nagy hódítást tettek a japánok között. Az értelmes japáni nép előtt felekezetűnk igazságai nagy vonzó erővel bírnak s ennek köszönhető, hogy nemcsak az alsóbb rendű népek, hanem a föranguak körében is vannak híveink s iskoláink, főleg leány nevelő intézetünk nagy hírnevet vívott ki magának a jápáni elökörökben is.

Japánba 1878 Szeptember 30-án, a lancasteri zsinat határozata értelmében, küldött egyházunk legelőször missionariust Ambrose D. Gring személyében. Az uj missionarius az uj mezőre 1879 Május havában utazott el s egy hónapi utazás után Yokohamában kikötött. Működési helyül Tokiot, a fővárost választotta. Első dolga az volt, hogy a Hei delbergi katekizmust lefordítsa. De bármint igyekezett is, az első gyülekezetei csak 1884-ben öt évi munkálkodás után tudta megalapítani. Ez

Nihon-Basliban alakult meg, a mely nek egy benszülött japáni lett a lelkésze.

Az igy elvetett mustár mag hatalmas fává növekedett, s ma a Reformed Church of the U. S. hittérítői munkálkodása Japánban nagy fontosságú s iskolái által jótékony befolyást gyakorol a keresztyénség terjedésére.

Ennek a buzgó munkálkodásnak egy nagyszerű eredményéről akarunk szólani ez alkalommal, kijelentvén, hogy ha kezeink közzé kerülnek egyházunk hittérítői munkálkodásáról az adatok: azoknak az alapján nagyobb ismertetést fogunk erről az apostoli munkáról közzétenni.

* *

*

A 20-ik század első esztendeje örökre emlékezetes lesz a japáni missió történetében. Ekkor épült fel egy buddhista templom helyén Sendaiban az első református templom. Az uj templom ünnepélyes felszentelése 1901 Október 20-án történt meg. Sendaiban Oshikawa, nevű buzgó ref. missionarius 1880-ban kezdte ■meg az ige hirdetését. Sok szenvedésen, bántalmazáson kellett keresztül mennie s a mellett sok ideig tartó betegségbe is esett. De azUr megszabadította s vissza adta öt az életnek, hogy legyen bizonyság a Jézus mellett. Betegsége alatt egy ügyes és hires orvos ápolta, gondozta, a ki miután Sendaiban nem lehetett olyan helyet kapnia, a hol taníthatott, prédikálhatott volna: felajánl lotta a saját lakását s ott vele együtt többen megtértek s a Krisztus tudományát elfogadták. Később már képesek voltak egv házat is bérbe venni s midőn egy Yoshida, nevű férti is csatlakozott hozzájuk, olyan szép számú gyülekezetét alapítottak, hogy képesek voltak megvenni egy buddhista templomot, a mely épen egy nagyon szép helylyel együtt eladó volt. Eleinte a buddhisták semmikéiben nem akartak bele menni a vásárba. De a szükség győzött s a hely, a melynek értéke a vasútvonal kiépítése után' megkétszereződött, végre is a keresztyéneké, illetve a mi felekezetűnk birtokává lett.

Ebben a templomban imádták a mi Istenünket a pogányból lett re: fötmátus keresztyének egész addig, inig be nem kellett zárni. Japánban gyakoriak a földrengések, s egy ilyen földrengés alkalmával a tomplom falai összerepedeztek, 'ablakai kitörtek, a tető megbomlott s a szél ott fújt be, a hol akart.

1897-ben azok, a kiknek az uj

Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet.

ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS.

Toppiczei I^oxrLél

NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS

MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA.

Ma: FÉM.

409 Hancock Ave

IBxId.g'eport,, Ot-