Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-20 / 8. szám
2 temyloin felépítése köszönhető, egy évi pihenési időre ide haza voltak. Oh de milyen pihenés volt az. Fel keresték nagyobb gyülekezeteinket, hogy pénzt gyűjtsenek ennek a szükséges dolognak a megvalósitá sara. És az egyház megfelelt megbízatásának s az említett missionariusok, (mert az asszony is, ki férjével együtt munkálkodik: az,) a szívok telve volt örömmel, mert hozzákezdhettek a templom felépítéséhez. Oh de az örömhöz olyan közel áll a csalódás is! A begyült pénz még az épít kezés befejezésére is kevés volt. A belső berendezés pedig minden fedezet nélkül állott. Végre gyűjtés s kölcsönzés által a templom teljesen felépült s felszereltetett s a templom egy szép őszi reggelen egyházunk szertartása szerint híveink nagy örömére felszenteítetett. Az egyház lelkésze Saito nevű benszülött, a ki a nagy munkában szintén tevékeny részt vett. A templom belső berendezéséhez az amerikai egyházak nagy mértékben hozzájárultak. A legszebb ajándékot Readingnek egyik templomától kaptak. És ez nem egyébb, mint a szószék, abból a templomból, hol azelőtt Mrs. Schneder imádta az Urat. A harangot a lancasteri tanítónők ajándékozták. Vájjon mi magyar reformátusok, kik számra nézve többen vagyunk, mint az a felekezet, mely bennünket segélyez, mikor gondolunk már csak leg ilább arra, hogy ön véreink el ne pusztuljanak az idegenben?! Az idő immár elérkezett. Nem az alvásnak, hanem a cselekedésnek ideje ez! Keljünk fel azért, mert nem tudjuk sem napját, sem óráját, amikor fog meg érkezni a vőlegény. Kalasssay Sándor. Hátralékban van ön a Reformátusok Lapjának előfizetési dijával? Ha igen, ne feledje el a csekély évi di jat Tdö. Konyha Pál ur címére. Bates street Hung. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldeni. Vasárnapi iskola. A keresztyenek első üldöztetése. Csel. IV: 1—22. A lecke felosztása: I. Az apostolok elfogatása. 1—4; II. Az apostolok a nagy tanács előtt, 5—12; III. A nagy tanács határozata, 13—22. A keresztyének üldözése csakhamar megkezdődött. A zsidóság vezéremberei nem tudták feledni a Jézus által szenvedett megostoroztatásokat s a mit a Jézus Krisztusban bűnnek láttak, bűnnek látták azt a tanítványokban is. Éhez járult még a hatalmi féltékenység, a mely a megfeszített, de feltámadott Jézust prédikáló apostolok ellen akkor tört ki, mikor a sántát meggyógyították. Az üldözés, a mely ezekben az apostoli napokban megkezdődött, még ma se végződött be, a mint azt akhinai események igazolják. De bár az ös keresztyének békéje meg volt is zavarva, bátorságuk megnövekedett s kegyességükről s hitökröl készek voltak életükkel is bizonyságot tenni s a keresztyén egyház történelmében is igaz lett az a példabeszéd: “teher alatt nö a pálma!” I. Az apostolok elfogatása. Ki fog ta el Pétert és Jézust ? Mig a sokaság előtt prédikáltak a Jézusról, eljöttek a papok, a templom főnöke és a sadducensok s a népet tanító após tolókat elfogták. Épen az fájt nekik, hogy az ö tanításaik által a vakok szemeik világát vissza nyerték s látták a mennyei világésságot itt a földi élet rfyilyánulásaiban is. Azok a tanok, a miket hirdettek, a népet elszakították tölök s a templomtól. Ezek fogták el az apostolokat és pedig azért, mert féltették hatalmukat s a népre eddig gyakorolt befolyásukat. II. Az apostolok a nagy tanács előtt. A foglyokat a nagy tanács elé állították. A nagy tanács a föpapokfelelt erre. a kérdésre. A hibát második fiának tulajdonította. Első fiának majd a gazdaságot kellett egykor átvennie: de második fiának, kinek tehetségét annak idejében nem győzte eléggé magasztalni a falusi tanító, „többre kellett vinni“ mint ősei, a kik .egy évszázad s több idő óta „földház ragadtak“ voltak s bölcsőjüktől koporsójokig az eke és borna után jártak. De a tanulás ,magányul“ sokba került, s Bikházi mindig nagyobb aggodalommal rázta meg a fejét, ha a tanuló levelei mindig nagyob-nagyob összegeket kívántak könyvekre, papirosra s effélékre. „Anyjok“, szóltegy nap feleségéhez, „már megint irt Pál!“ „Pénzt kér?“ volt az asszony aggódó kérdése. „Természetesen pénzt!“ Gondolhattam, mielőtt a levelet felbontottam. Nézd csak . Ez a levél még rövidebb mint az előbbi, de a végére aztán nagyobb számot irt! „OhIstenem, öt tallérral többet, minta legutolsó alkalommal. “ Ha igy szaporodik .... ,, Akk or m i n d n váj unkát t önkretesz“egészítette ki az atya.,,Mostmár bánom, hogy hallgattam a tanító szavára. Igaz hogy afiunak szép tehetsége van, azt az én paraszt eszem is átlátta. Bizony elég keservesen tudjuk előteremteni megkettöztetett ból, a nép véneiből, az irás tudókból állott. Most ez egyszerű galileai halászok felett tart Ítéletet, a kik bár nem papok és nem léviták, uj tudományt merészelnek prédikálni s azt a Krisztust, a kit épen ez a nagy tanács Ítélt halálra, de a ki harmad napra feltámadott. Hányszor ismétlődik ez az esemény az egyház történelemben. Huss, Constancban, Savonarola, — Floreneben, — Luthfer Wormsban, mind-mind hasonló okból áll itattak a nagy tanács gyűlései elé. De a mint Péter megvédte a Jézus nevében magát és Jánost, úgy ezek a vértanuk is győztek a Krisztus lelkének ereje által. III. A nagy tanács határozata. Péter beszédét olvasva, azt hinné az ember, hogy a nagy tanács tagjai dühbe jönnek. De nem ez történik. A tagok nyugodtak maradnak s nem találván semmi módot, hogy őket megbüntetnék, megfenyegetvén őket elbocsáták. így diadalmaskodott a lélek a nagy tanácsban is az apostolok által, kik a Krisztusért készek voltak feláldozni életüket is. Egyházi és egyleti élet. A böjti communio magy. ref. egyházainkban. A böjti communio egyházaink legnagyobb részében tekintettel arra, hogy Husvét nagyon beesik, e hó 16-án volt megtartva. A résztvevők csekély számából az látszik, hogy semmiféle rázkódással nem járna, ha a zsinat ezt az alkalmat teljesen megszüntetné, mint olyant, a melyben semmiféle alkalmiság nincs, mert épen e böjti alkalommal kell kimutatnunk, hogy nem az fertözteti meg az embéít a mi a száján be megy, hanem a mi kijön. Teaestély bridgeporti egyházunk ban. A bridgeporti ref. női egylet az iskola helyiségben a jövő hétfőn, e hó 24-én, e télen az első tea estélyt-----------------------------------------------p szorgalom null a sokkal nagyobb költségeket: de hát ki gondolta, hogy ennyi pénzt nyel el a tanulás?“ A jó anya szomorúan bólintott fejével. Ö is sokkal könnyebbnek képzelte ezt a dolgot. A szorongató aggodalom, a melyet réggebben nem ismert, már régen befészkelödött melegen szerető szivébe s nem is ritkán kerülte szemét az álom még akkor is, ha munkában kifáradva feküdt ágyába. Aggodalommal eltelve beszélt az apa és anya további gondjairól és félelmeiről, mikor kopogtattak az aj tón s a házastársaknak meglehetősen csodálkozva ejtett „szabad!“ kiáltására előkelőn öltözött férfi magas alakja lépett a szobába. Ki lehet ez az idegen? Hogy jutott erre a távoli vidékre? Miféle ügyek vezették ide? Ezek a kérdések vonultak át hirtelen az egyszerű földmives emberek fejében. De az idegen már közeledett hozzájuk s kellemes hangon szólította meg őket: „Adjon Isten jó napot jó emberek! Bocsássank meg, ha talán terhűkre vagyok. De falujok meglehetős messze van alant a völgykatlanban s nem szeretnék annyi időt vészteni. Egy pohár tejet kérnék. Útközben nagyon megmelegedtem. A tejet egész készséggel rögtön előhozták s az idegen látható kellerendezi, mely alkalomra az egyház közönsége tisztelettel meghivatik. A trentoni ref. templom egylet legközelebbi havi gyűlésén kimondotta, hogy ez év Junius 2-ik szombatjáig $1 beállási dij mellett vesz fel tagokat. Csatlakozzanak hát tren toni és vidéki híveink minél szebb számmal ez egylethez. Elfogadta ez a gyűlés azt is, hogy junius 27-én picnic tartassák a Hills Grove parkban. A Márc. 15-ót másnap, vasárnap, 16 án fogja megtartani a ref. egyházzal együtt a saját templomunkban. — A bo. Chicagói ev. ref. egyház téli mulatsága e hó 1-én a legszebb sikerrel ment végbe. A mulatság tiszta jövedelme az eddigi kilátások szerint könnyen el fogja érni a száz dollárt, a mire, tekintettel az egyház számos kötelezettségeire, való ban igen nagy sr ükség van A tiszta jövedelem fele része adósság törlesztésre, másik fele pedig a folyó kiadások fedezésére fog fordittatni. Köszönet a szives pártolásért a közönségnek, a lelkiismeretes fáradozásért a rendező bizottságnak s a nőknek a buzgó közreműködésért. A So. Chicagói I. M. B. S. E. febr. havi gyűlése a szokott érdeklődés mellett ment végbe. Hál’ Istennek, minden gyűlésen szaporodunk. Uj tagul ez alkalommal Sarkady Benjamin vétetett fel. A jubileumi ünnepély programmjának megállapítására kiküldött 7 tagú bizottság javaslatai minden részletben ellogadtattak, helyben hagyattak s a bizottság további lépések megtételere felhatalmaztatott. E szerint az egylet máj. hó 26-án fogja tartani tiz éves fennállásának emlék ünnepélyét a két meglevő egyleti zászló fölavatásával kapcsolatban. Az ünnepély állatid: reggel 9 órakor tartandó hálaadó ünnepi isteni tiszteletből; 2) jubileumi diszgyülésböl; 3) d. u. 2 órakór kivonulással sapkákkal és jelvényekmes érzésekkel itta meg: de nem mulasztotta el hogy közben-közben ku tató pillantásokat ne vessen a hozzá közel csendesen ülő házaspárra. így nem kerülhette el figyelmét a gazda arczán látható gond kifejezése s a könnyek sem, melyek az asszony szemében elö-elötiintek. Azt mondta tehát: „Roszkor jöttem. Bizonyosan komoly beszélgetésben zavartam önöket. Nagyon sajnálom. “ ,,Nem,nem, “ válaszolt Bikházi s egy pillantást vetve feleségére, egész őszintén folytatta: „Nem is titok, a mit most én meg az öregem beszéltünk. A második fiunkról, Pálról be széltünk az előbb, a ki most Nagy- Lövön tanul. És az idegen ur bizalmat ébresztő külsőiének kell tulajdonítani, hogy Bikházi egy negyedóra alatt mindent elmondott neki, a mi magának s feleségének annyira nehezen esett. Az idegen részvéttel hallgatta az elbeszélést s igy szólt, a mint az ember elvégezte: „Derék ember és jó atya ön, felesége pedig a leggondosabb anya, a milyet csak gondolhatni. Legyenek tehát nyugodtan, a jó Isten lát ja szorongató aggodalmokat, hallja szülei szivök buzgó könyörgését. Majd el is veszi lelkökröl a gondot s véget vete szükségüknek. “ Hogy a bizalom, vagy a határozott\ A templomépités. Bikháza húsz évvel ezelőtt nyomorúságos kis falu volt. Legtöbb háza, vagy jobban mondva kunyhója egy völgykatlanban feküdt, melyet egy meglehetős magas domblánc alkotott. Csak egyes udvarok, ezek közt a gazdag Bikházié is, épültek a dombok oldalain, a melyek nyűgöt felöl síksággá lapultak s gazdag zöld mezőkkel érintkeztek. Bikházi csak a falu többi lakosa előtt volt gazdag ember, mert éppen több birtoka volt, mint másoknak. Voltaképen a jómódúak közé is alig lehetett számítani. Ha birtokának jövedelme sok éven keresztel fedezte családja szükségeit: fájdalom, ez az utóbbi időkben megváltozott. Természetesen még a legközelebbi szom szédok sem sejtették, hogy azok az . elöleges költségvetések és zárlatok, a melyeket Bikházi kalendáriumában a legegyszerűbb módon összeszokott álitani, az utóbbi években mindig kevésbbé akartak egyezni. A kiadások annyira meghálálták a bevételeket, hogy a legközelebbi kis városban lakó pénzkölcsönzö segítségére lett szükség. S vajon mi volt a hiba? Bikházi magában már régen meg-
