Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-09 / 41. szám
Ifi, évfolyam. 41. szám. Felelős szerkesztő: S JS.'S" S-lLlbTEOE bridgeporti ref. lelkísz. ! A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő cimére: j Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Eerr. JS-lezc. Kalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn.. 1902 Október 9-én, (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM! r’öm.-u.xilca.társa.lc: KUTHY ZOLTÁN new-yorki I , és t lelkészek VIRÁG ISTV. N trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cimére küldendők. « \ Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. ILv^egielen. mnin-ö-en. csőtörtödön. Előfizetési ár egy érzre : -S.rrrerilzá'toa, $2. Magyarországra $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. ' A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the lungum-leion Síinél Puling Coipony.,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Kun Bertalan pisi lett o pisin ip retain®!. Az elmúlt alkalommal közöltük fötisztelendö püspök urnák a youngstowni magyar reformátusokhoz intézett levelét, a melyben az itteni testvérek lelkészt kérő levelére válaszol. Most ismét nyilt levélben felel s értesíti ökot arról, hogy két pályázó akadt, de kéri a diólevélnek elküldését. Ez a helyes ut. Mi is —a tavaszszal — csak az ellen szólaltunk fel, hogy minden erkölcsi és anyagi biztosíték nélkül nem helyes dolog lelkészeket hivni Amerikába. Bárki legyen is a megválasztott, a mig a magyar ref. egyházhoz hív marad, addig együtt, kéz a kézben, vállvetve munkálkodunk anyaszentegyházunk felvirágzására. Azt szerettük .volna, megvalljuk, ha a püspöki titkár ur, első sorban nekünk küldi meg e levelet közlés végett. Mert a “Magyar Szó” nem Igen jár a youngstowni reformátusokhoz s igy ök végre is a saját lapunkból nyernek értesítést erről a mozgalomról. A szép püspöki levél, a mely minden magyar embernek a szivét megdobogtathatja, itt következik: Szeretett hitsorsos im ! Miként f. évi aug. 1$~röl hozzátok intézett levelemben megígértem, figyel met fordítottam arra, hogy nektek lelkészt szerezzek. Fáradságomnak meg lett a sikere, mivel nálam két lelkész jelentkezett; mindkettő minősítéssel bir, mii ösitési okleveleiket hozzátok azonnal elküldöm, hogy annak alapján válaszszatok, vagy a választást, a mint jónak fogjátok látni, reám bízzátok. (Nevőket discretióból még a nyilvánosság elé nem adom.) Mindkét vállalkozó lelkész Ígéretet tesz, hogy ha megválasztjátok, a szükséges nyelvek tanulására kellő szorgalmat fordítani s azon lesz, hogy azon nyelveken prédikálhasson is. ígéretük mellett azon kívánságának adott mindkettő kifejezést, hogy ha megválasztatik, hiteles meg hivó okmányt küldjétek részére, a melyben fizetésük mennyisége s az idő, a melyben meg kell jelenni, kitéve legyen; valamint az is, hogy mig a papiak felépül, a gyülekezet gondoskodjék addig is a lakásról. Ezek méltányos kívánságok, kikötések, mivel e biztosítás nélkül oly nagy útra egyikük sem vállalkozhatik és biztos állását el nem hagyhatja. Kérlek azért szeretett atyámfiai, hogy mielébb határozzatok a választási ügyben és értesítsetek engemet elhatározástok felöl. És, minthogy levelem hosszabb idő alatt ér hozzátok, én, a mint kívántátok, kábelen értesítelek titeket arról, hogy van két vállalkozó lelkész; ti is ezen az utón értesítsetek a választás eredményéről, melyet én a megválasztott lelkészszel közölni fogok. Ezután készítsétek el ünnepélyesen a meghívó levelet, a mellett a törvényesen kiállított s közjegyző vagy más Amerikában fennálló s erre hivatott hatóság által megerősített dij levelet, mely a megválasztottat biztosítsa állásának elfoglalhatása felöl. Kábelen azért értesítsetek azonnal engemet, hogy én is értesíthessem a megválasztott lelkészt; ki a'kozzátok menetelhez készíthesse el magát addig, mig ti a törvényes formalitások közt kiállított hiványt megkülditek számára. Jelen levelemben értesítelek tite két arról is, hogy a “Magyar Szó” című napi hírlapban hozzám intézett leveleteket közzé tettem, és ez országszerte kedves benyomást tett, hogy ti magyar lelkészt kívántok magatok körébe, mivel ebből azon következtetést vonja le minden magyar ember, hogy ti szép magyar nyelveteket, vallásotokat, nemzetiségieket, hazátokat, melyhez forrón ragaszkodtok, megtartani szent elhatározástok, s a nemzeti költővel szólva, várjátok azt a szép, boldog időt, a midőn teljesedik rátok nézve is az, a mit a költö énekel: Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epeclez Százezrek ajakán. És az édes honvágy hazavezérel titeket elébbeni fészketekbe. Ugyanakkor, mikor közlöttem a hírlapban hozzám intézett leveleteket, közlöttem az arra nektek adott válaszomat is, egyszerre jött ki mind két levél az olvasó közönség eleibe s kik olvasták, alkalmasnak, jónak, szépnek, mindenek felett szükségesnek találták azokat, a melyeket nek tek Írtam, szivetekre kötöttem, s a hangot, melyen hozzátok szóltam. Azért most sem végezhetem soraimat másként, minthogy arra kérlek titeket, hogy úgy elébbeni, mint e mostani levelem tartalma szerint járjatok el; forrjon szivetekhez azoknak kérő s intő szavai; lángbetükkel álljon előttetek im e jelige: “A haza minden előtt!” Ezek után várván várva becses válaszotokat, Istenünk oltalmába ajánlom sorsotokat és szerető szive kévla lek titeket arra, hogy becsüljétek nagyra, uj és ideiglenes hazátokat is, mely nektek, bujdosóknak, szives vendégszállást adott. Alkalmazzátok magatokat azon szabad, de szabadságában is szigorú és törvényes intézményeiben, példás rendszeretetében fennálló nép és állam törvényeihez, szokásaihoz, vallásosságához, erkölcsiségéhez, — bizonyítsátok be, hogy a magyar embernek három szép tulajdona van, s három géniusz vezeti, a szabadság, a hazaszeretet, vallásos erkölcsiséggel párosult rendszeretet. Áldva legyetek, szeretett atyámfiai! Miskolc, 1902. szept. 7-én. Kun Bertalan. ev. ref. püspök. Október 6=án. Minden nemzet életében vannak olyan napok, sőt évek is, a melyeket az emlékek nagygyá tesznek, szinte megszentelnek. örökbecsiiek e napok minden nem zet történetében. Ha a dicsőségnek a napjai: úgy vig örömmel ünnepük a népek azt; de ha gyásznak az emlékei: könnyek fakadnak fel a szemekben. De legyenek ezek a napok akár a nemzeti örömnek, akár a gyásznak napjai: nagyságuk által ahhoz emelik fel szivünket, a ki adta azokat; a ki örömeket adott, az próbál meg a veszteség okozta gyászban is. Azért akármelyik alkalom legyen is, a mely bennünket összegyűjt: istenhez kell emelkednünk. Ü reá kell függesztenünk szemeinket. Ö az örömet nagyobbá teheti, agyászt kisebbé változtathatja. Istenhez emelkedjünk' azért testvéreim most. Istenhez szánjanak gondolataink különösen most, a mikor a magyar nemzet nagypéntekét ünnepeljük, a mikor lelkünk szárnyain elszállnnk arra a golgotkára, a hol a tizenhárom halt vértanú halált, hogy vérével pecsételje mega szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméit. Nagy nap ez a magyar nemzet történetében. Ama tizenhárom vértanúnak emlékezete szenteli meg e napot s örökbecsűvé teszi az a körülmény, hogy az emberi kebel legszentebb érzelmeinek a diadalra jutásáért küzdők feje hullott alá e napon. Lehetetlen, hogy a hol ma magyar szív dobog, ott vidámság, öröm legyen és zavarja meg a halottak álmait, szentségtelenitse meg az ö di cső emlékeiket. Gyászt kell ma öltenie minden igaz magyarnak! Avagy mit szólanátok ahoz, a kinek édes apját tették ki az udvarra fekete koporsóban; a ki mig a közönség zokog, addig öröm éneket ujjogva táncolna! A minő Ítéletben részesülne ez, ép olyan Ítéletben kell részesíteni azokat, a kik nem ünnepük meg ezt a napot; a kik nem ejtenek csak egy könyet, ha csak egyetlenegyet is azokért, a kiknek még életük sem volt drága a magyar földnek a szabadságáért s a magyar nemzet boldogságáért! . * * i * Igen testvéreim, ma gyászolnia kell minden igaz magyarnak. Gyászos érzelmek gyűjtöttek ma minket össze az Urnák házában, ez idegen földön is. , Eljöttünk, hogy az életnek és halálnak hatalmas ura előtt megalázzuk magunkat és hálás szívvel könyörögjünk azért, hogy Ö ama nehéz időben is adott férfiakat a magyar nemzetnek. Prófétákat, hősöket támasztott, a kik lángszavakkal lelkesítettek és vérbetükkel Írták be nevüket a magyar nemzet történetének lapjaira! Összegyűltünk ez idegen földön is. A nagy emlékek iránt való lelkesedést nem törölheti ki sziveinkből a távolság. Azért, ha ezer és ezer mért földre vagyunk is a mi édes hazánktól, szivünk együtt dobog gazokéval, a kik a magyar nép jólétére és előmenetelére törekesznek. Küzdünk, harcolunk a magyar név becsületéért s eredményt csak úgy tudunk fel mutatni, ha megbecsüljük a nagy, magasztos emlékeket. Legyetek azért Istüntöl áldottak, a kik szivetektől vezéreltetve jöttetek fel e szent helyre, hogy itt egy könnyet ejtsetek ama tizenhárom' koporsója felett! * * * Ma ötvehárom éve! Egy egész ember öltő; de az emlékek hatása nem veszett el az idővel. Mintha most is látnánk a bitókat, a melyeken1 ama dicső férfiak végezték be a legdicsöbb földi életet. Igen, bitón kellett elfialniok nekik, hogy igazolják halálukkal is azt, hogy az emberiség üdvéért és az emberi szív legszentebb érzelmeiért küzdők jutalma: a leggyalázatosabb halál. A legdicsöbb életnek a vége a legsötétebb éjszaka. Mert dicsőségben éltek ök s haláluk is a legdicsöbb halál! E férfiakat s az eseményeket elfeledni nem lehet! Nem sírunk és nem jajgatunk ugyan folytonosan, de ilyenkor október 0-án mintha megelevenednék lelkűnkben mindaz az el fojtott fájdalom és keserűség, a melyeket a zsarnokság és Önkényesség tetteinek a szemléletekor magunkba zárunk. Szárnyra kel a fájdalom s mint a sirály a hullámzó tengert, úgy verdesi ez is szárnyaival a háborgó érzelmeket, a melyek most megrendítenek, majd felemelnek, majd újra a mélybe taszítanak alá. Á hősiesség, amelylyel halált halt a tizenhárom, a legmagasztosabb érzelmeket kelti fel szivünkben. A zsarnoki mészárlás, a hóhérnak elrémitö kegyetlensége megrendíti az
