Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-17 / 29. szám

ill., évfolyam.

Felelős szerkesztő’:

TE-E-Ej-S-SSAT S.á.£T3DOB2.

bridgeporti ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ö címére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő.

EDITOR:

Retr. -S-lex:. Klalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

; Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Bridgeport. €01111.. 1902

Bs» Kttthy <qS Ékít ujik U

(Hungarian-American Reformed Sentinel.)

29. szám.

FIGYELEM!

E’öim.ia.aaJEa.társa.ts::

KI THY ZOLTÁN new-yorki .

és ‘ • lelkészek

VIRÁG 1 STV. N trentoni ref. 1

Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridgeport, Conn.

^v£eg'jelen. rrrirrten, csötörtölrön.

Előfizetési ár egy é^rre : -2Errierilrá/©a, ES..

IvEa-g-ya-rországra. $2.50.

Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordlittatik.

Published every Thursday by the

liiii'ieiin Sentinel Miiig Cili"

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

eNTERED AT THE

Post Office Át Bridgeport, Conn, as second class mail matter.

Az amerikai magyar papság közéleti szereplése.

A “Szabadság'’ múlt heti számúiban a római katholikus atyafiak so. bendi konventiója alkalmából olyan elveket hirdetett, s olyan hangon szólott az amerikai magyar papság működéséről, a melyet szó nélkül hagynunk nem lehel, mert hallgatásunk könnyen a beleegyezés jellegét viselné magán De nem szabad hallgatnunk azért sem, mert a Szabadságban hangoztatod elvek egválta-j Ián nem felelnek meg azoknak az el-! veknek, a melyeket amerikai mun-! kálkodásnnk ideje alatt nem épen! minden eredmény nélkül követtünk.

Igaz, hogy ez a lecke nem nekünk •szól, de úgy vau feltálalva, hogy könnyen érthetünk belőle mi is, kik szintén amerikai magyar papok vagyunk.

Elismeri a Szabadság szerkesztője, hogy a papságnak van némi köze pl. a saját szövetségeik ügyes-bajos dolgaihoz, de ez csakis a tanácsadásban nyilvánulhat meg s ekkor is csak az •egyházi ügyekben, ügy az egyik, mint a másik vallásos jellegű szövet ség. a melyeknek sokan még létjogát is kétségbe vonják, csak akkor haladhat előre igazán, ha a papság, hivatalból folyó kötelességének tartja azoknak támogatását. Csak abban az esetben van jövője úgy az egyik, mint a másik vallásos jellegű szövetségnek. ha az, mint az egyház leánya. magával az egyházzal gyermeki viszonyban marad. Ha ezt a talajt elveszíti lába alól, lehet felekezetien szövetség, de vallásos jellegét tovább nem tarthatja meg.

Mi protestánsok ellenségei vagyunk minden zsarnokságnak. Nálunk nincs papi tekintély s a papnak csak annyi joga van magában az egyházi és egyesületi életben is, mint világi honfitársainknak és testvéreinknek. De ebből kifolyólag kötelességeink is egyformák s ha egyikünket. másikunkat tisztségre hiv, terhek viselésével biz meg a közvélemény, azokat hordozzuk is s ott a hol kell, ha nem egyházi ügy is, bizony felemeljük szavunkat, elmondjuk véleményünket, anélkül azonban, hogy erőszakos eszközökkel törnénk arra, hogy az el is fogadtassák. Csak egyet követelünk meg, hogy véleményünket más is tiszteletben tartsa, mint mi is tartjuk még akkor is, ha esetleg azzal egyet nem értünk is. Határozottan tagadjuk tehát, hogy az amerikai magyar papság c§ak a papagály szerepére volna mél tó s egyáltalán nem ismerjük el. hogy egyesületi dolgainkban csupán annyi volna a jogunk, “hogy az egyházi ügyekre nézve tanácscsal szolgáljunk.” Egyenlően viseljük a terheket, egjenlöen kell osztoznunk a jogokban is s ha képviselőkké választatunk, szólunk isnyiltan, öszin íén s mindig csak Egyesületünk javát és felvirágzását tartjuk szem e- 1 ott.

Nem vagyunk ismerősek a róni. katli. szövetség belső ügyeivel, de azt hiszszük, hogy ott sem folyhat valami nagy papi zsarnokoskodás, hiszen a bizottságban, a mely annak ■ügyeit intézi, alig két pap van, azok is csak mint lelki atyák szerepelnek.

A másik elv, a melyet a Szabadságban olvasunk, a következő: “A papnak csak templomával és iskolájával szabad törődni”, teljesen hü képet nyújt arról a hiányos ismeretről, a melylyel legrégibb és legnagyobb magyar lapunk szerkesztője rendelkezik a protestáns ügyeket, de még a saját hitfelekezetét illetőleg is. Protestáns jogakadémián tanult jogásztól pedig elvárnánk azt, hogy jobban ismerné a lelkészt hivatást. Ha jobban ismerné, bizonyára nem állítaná azt, hogy a lelkész, ha templomán és iskoláján kívül más dolgokba ártja magát, elveszti a talajt lábai alól.”

Sőt inkább, ha a lelkész nem vesz részt a’közőjetben, ha mint ember s mint annak a kolóniának egyik tagja,, a hol működik, be nem tölti a vej zér szerepét, mely öt állásából kifo i lyólag megilleti: úgy ennek hatása ! a.z egyház fejlődésében is meglátszik és visszahatást idéz elő.

! Csak egy esetet veszek fel. Ott ; van a clevelandi Kossuth szobor moz igalom. Ez már csak az egész magyarság közéleti működése. Ha már ! most a Szabadság által felállított elv j alapján a clevelandi ref. lelkész hozzá se kezd vagy vissza vonul a moz galomtól. bizony olyan visszahatást idéz elé gyülekezetében, a melyet helyre hozni évek hosszú során át

Közéleti szereplésünk azonban csak ngyjesz eredményes és hatásos, ha az mindig a papi tisztesség korlátain belöl marad. Ha egy pap ezt a határt túl lépi, akkor egyházának nem előnyére, hanem hátrányára működik. Az amerikai magyar ref. papság a lefolyt évtizedben oly munkálkodást fejtett ki, a melyre büszke lehet az egész amerikai magyarság. Az eredményt nem az által érte el, hogy remete módjára vissza húzódva élt, hanem az által, hogy ott volt mindenütt, a hol tenni kellett és soha nem riadt vissza az áldozatoktól sem.

Mi már ezen a kipróbált utón haladunk, a melynek jelszava: mindent' a néppel és a népért!

Kalassay Sándor.

Nem mindazok, a kik ismerik A- í merika történetét, tudják azt, hogy ! az a fü; get-lenségi nyilatkozat, a I mely íTJoJiiliüs negyedikén Phila , : delphiában Íratott alá, nem az első - kifejezése az amerikai nép ellenséges érzületének az angol fenhatóság ellen. Az első függetlenségi nyilat kozat több mint egy évvel előbb kelt, mint ez a dicsőséges második. Keletkezési helye North Crrolinának egy kicsiny városa, Charlotte volt, Mecklenburg megy ében.

A két Carolinában leginkább azok telepedtek meg, a kik vallásos üldözés miatt hagyták el édes hazájukat. Ide jöttek Skótiából és Franciaországból a Knox és Kálvin követői. Az independensek, a hugenották, a német reformátusok áthozták j magukkal az ősi hazából erős f-füg! getlenségi érzésüket s félelmet nem ismerő hűségüket azokhoz a’; ’vallási alapelvekhez, a melyek kérdésbe tették az uralkodóknak isteni jogát s halálig Védelmezték a lelkiismeretnek isteni hatalmát.

se lehetne. A Szabadság szerkesztő je jól ismerte a clevelandi ref. gyü- i lekezet első lelkészét, tudja, hogy kitünően képzett pap, igazán a Krisz tus szolgája volt, de nem volt amerikai magyar papnak való.

Az amerikai magyar papnak, mint hajdan Esdrásnak és Nehemiásnak, egyik kezében az evangyeliommal, másik kezében a vakoló kanállal ott kell állani folytonosan a kőfalakon. Az építésben részt kell vennie; elöljárni, tanácsolni, buzdítani, inteni és sokszor bizony korholni is.

És mi ezt a jogunkat fel nem adjuk.

Egyházaink akkor vesztenék el valóban és igazán a talajt, ha a papság az illető kolóniának s így az egész magyarságnak közéleti szereplésétől teljesen visszahúzódnék.

A 18-ik század elején Charlottetól északra 4 mértföldnyire egy nevezetes gyülekezet alakult. A neve Sugar Creek volt. E gyülekezet háromszor építette újra ősi templomát s ez m_ig is meg van. Lelkészei közül a legnevezetesebb Craighead Sándor, a ki mindenesetre ritka műveltségű s nagyon kiváló jellemű ember lehetett. Az ü korában az egyház és az állam nem állottak valami jó barátságban. A bevett valláson kívül álló lelkészeket az állam nem csak hogy nem segítette, hanem üldözte. Az independenseknek Carolina államban is épen az volt a sorsuk, a mi Skotiában. Még csak az a jógák se volt meg, hogy érvényes házasságot köthettek volna. A Sugar Creeki templom kathedrájából Craighead Sándor gyakorta kikelt ez ellen s más

zsarnokságok ellen. Szavainak mély hatása volt a közvéleményre, úgy, hogy azzal a tudattal szállott sírjába, hogy a lelkiismereti szabadság végre is uralomra fog jutni az ö szeretett hazájában.

1767 ben halt meg. Síremlékén e szavak vannak fölirva: “az amerikai függetlenség szószólója 1743-tól” s a másik oldalon: “a mecklenburgi függetlenségi nyilatkozat inspirálója.”

Az a gyűlés, a mely a függetlenségi nyilatkozatot megfogalmazta és ki adta, nyolc évvel később tartatott, de a gyűlés tagjainak nagyobb része a Sugar Creeki gyülekezetből s a mecklenburgi öt presbyteriánus egyház tagjaiból telt ki. A gyűlés elnöke Craigheadnek egyik buegp követője volt. Hónapokon át magasan lobogott már itt a hazafiság lángja s nöttön nőtt az elkeseredés az angol parlament kormányzási módja ellen. A jogtalan és minden törvényhozás nélküli adó kivetések ellen mindenütt gyűlések tartattak s ezeken beszélték meg a gyarmatok . belkormányzását is. Folk Tan ás ké

résére, a ki szép nagybátyja volt James K. Polknak, az Egyesült Államok későbbi elnökének s a megyének katonai parancsnoka, minden katonai szakaszból két küldött jelent meg Charlotteben 1775 Május 19-én.

Ezeknek a delegátusoknak a nép olyan jogot adott, hogy a mit szükségesnek tartanak a kolóniák jogának a megvédésére, azt fogadják el s felhatalmazta őket árra is. hogy Massachusetts államnak az angol zsarnokság ellen hozott végzéseihez járuljanak hozzá s ezeket a gyűlés tegye magáévá. Az angol zsarnokság ekkor már eltürhetlen volt.

Hogy a gyűlés tulajdonképen mit akart tenni, az nem világos. Az elkeseredést fokozta az, hogy a király a Charlotteban levő presbyteriánus iskola bekebelezési okmányát nem erősítette meg, bár azt a North Carolinai gyarmat kormány engedélyezte is.

A gyűlés a törvényszéki épületben volt megtartva. A küldöttek s a hallgatóság teljesen megtöltötte a termet. Lángoló szónoklatok hangzottak el. Az independensek elnyomása, a jogtalan adók, a gyülölség, és bizalmatlanság a kormány iránt voltak a szónokok inspirálói. Ezek újultak meg az egyes szónokok beszédeiben. Végre egyik szónok a leglángolóbb szavakkal kijelentette, hogy az egyedüli orvosság a teljes függetlenség.

A gyűlésnek egy igen öreg tagji I állott fel erre a kijelentésre. Méh csendben ezt a kérdést intézte a: előtte szólóhoz: Hogyan nyilvánít hatjuk magunkat szabadoknak é: függetleneknek ? Vájjon nem esküd tünk-e hűséget György királynál