Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-26 / 26. szám
«V % ill. évfolyam. Felelős szerkesztő: KilLiLSSAT sA-asrioo^ bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Eerr. .SLlerr. I2ra.la.ssa.3r, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn.. 1902 Jnnins 26-án. 26. szám. AMEEIKüI MÜG-TiLE (liungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM ! Eöm-azrlsa.társad: KUTHY ZOLTÁN new vorki) , és (lelkészek VIRÁG ISTV^ N trentoni ref. ) Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn. üivdleg'jelen, minden, csöt őrt ölnöm. Előfizetési ár érrre: -Zi-merürá/toa, $2. :l^ca-gr3ra.rországxa, $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra for dittatik. Published every Thursday by the IVMHiCl Ml! Misii ClM,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn* ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Templom szeiitelési eg"sr3n.ézl Toeezéd.. Irta és Johnstownban 1901} Junius 15 én elmon dotta: ICalassay Sándor. Alapige: Zsolt. LXXXIV: ‘2—6. (Folyt, és vége.) A kérészt.yénség az erkölcsi tisztaság vallása. Mindazok a parancsolatok és törvények, a melyek a keresztyén vallásnak alapigazságait képezik, hatalmasan befolytak arra, hogy a világ kiemelkedjék az erkölcsi sülyedtségböl s az ember magától eldobott legfelségesebb tulajdonságát, — az Istennek képét — az erkölcsi tisztaság által szerezze vissza. Csak egy pillantás erre a korra, s azonnal a legnagyobb szomorúsággal kell meggyőződnünk arról, hogy az egész világ alá volt súly ed ve erkölcsileg s ez az erkölcstelenség olyan törvényeket teremtett s olyan szokásokat hozott életbe, a melyek a bűnt fel magasztalták s a hibát, a vétket erénynek mondották. Rómában épen úgy, mint a zsidó főpap palotájában, arcul vereték a tiszta erkölcs s töviskoronát hordo zott az igazság s rongyokba öltözött az erény. Oh hát nem megdöbbentő dolog-e az, hogy maga a papság még arra is kész, hogy Jehovát megcsalja? Nem elszomorító jelensége az, hogy azok, a kik magukat elsőknek állították, s a templom közepén melléket verve kevélykedtek vallásosságukkal: azok a legromlottabbak voltak erkölcsileg. De hát lehet e ez ott másként a hol minden a betű, a lélek, a szeltem semmi? Lehet-e ez ott másként, a hol még Dávid király is elkívánta volt a szegénynek nőstény báránykáját?! Oh-az ilyenek, bár szüntelen a templomban lakoznak is, nem fogják magukat boldogoknak érezni s rájuk nézve nem lesz ez a hely az urnák törnica! A Mózesnek adott tiz parancsolat nagyobb része erkölcsi törvényekből áll. De azokat a zsidó nép nem abban az értelemben fogta fel és magyarázta, mint a Jézus. Oh minő nagy különbség van a rideg törvény s a törvény szelleme közt. Olvassa el bárki a Máté ev. 5-ik részében a törvénynek magyarázatát: azonnal meg fog győződni arról, hogy miben áll a tiszta erkölcsiség. A Jézusnak ezen törvény magyarázahi adja meg az igaz gondolkozó keresztyénnek az utat az örök életre. Nekünk, a kik a Jézus Krisztusban igazán hiszünk, nem szabad azzal megelégednünk, hogy a mi igazságaink olyanok legyenek, mint az írástudók és a farizeusok igazsága volt, mert “ha a mi igazságunk fel-S jebb nem bövölködik az Írástudók éz farizeusok igazságainál, semmiképen nem mehetünk be a mennyeknek országába.’" Előttünk van a törvény, az igazság nincs elrejtve tölünk. Rajtunk áll, hogy azt betöltsük s ezt megtaláljuk. De fájdalom, az emberiség ma is gyakorta eltávozik a törvénytől s az igazságot nem is keresi. Sokan megelégesznek azzal, hogy ök a világ elött becsületes, tisztességes embereknek vannak elismerve: és ha nem ölnek, ha nem lopnak, azt hiszik, a törvényt már betöltötték, s mint az evangvéliomi gazdag ifjú, azt kérdezik: micsoda fogyatkozás vagyon még bennem? Testvéreim! Ennek a világnak nincsen más baja, csak az, hogy a keresztyének még ma is a Mózes fejével gondolkoznak s a Krisztus által támasztott világosságot meglátni nem akarják. x Ha ez a világosság töltené be egész életünket, lehető volna-e az, hogy ha bár kívánkozunk az ttr házának tornácai után, még se lakozunk abban igazán? Lehető volna-e az, hogy az igazság, az erény, a békesség helyett az igazságtalanság, az erkölcstelenség viszály, egyenetlenség virágozzék a keresztyén társadalomban. Mert ezek virágoznak ma is! Keresed az igazságot: a saját fejed tör xl be. Védelmére kelsz az erénynek: jó lesz, ha őrültnek nem mond a világ. Azt prédikálod, hogy legyen békesség a földön s uralkodjék az emberek között a szeretet: könnyen kereszt lehet a jutalmad. Az emberiség ma is, mint a Jézus korában, élni akar s azt hiszi, hogy hivatása csak annyi, hogy a föld örömeiböl, gyönyörűségeiből minél több részt vegyen magának. Ezért j fut a gazdag, ezért hullajt véres ve-! rés verejtéket a szegény. Pedig ha j a gazdag belátná, hogy ha az isten! öt sokkal áldotta meg, sok köteles- j séget is rótt rá: úgy nem nyomná el j a szegényt, az igazságot juttatná di- j adatra s védője lenne az erénynek; s| ha a szegény felemelkednék arra a ! magaslatra, a melyre a gazdag kapu-j jában fetrengö Lázár felemelkedett, j úgy nem volna nehéz az élet terhei-! nek hordozása. Nem csodálom én, testvéreim, hogy sokan nem akarják megérteni: hogy csak az lakozik az urnák házában, a ki erkölcsi tisztaságban él, a ki a Jézus törvényeit igazán betölti: mert az erkölcsi tisztaság: a világ élveinek a megtagadása s a Jézus törvényeinek a betöltése pedig önma-1 gunk megalázása. Ti az urnák házában óhajtatok lalakozni szüntelen. A mit óhajtottatok, megtörtént, a miért küzdöttetek, ime megvalósult. Áll ime az urnák háza közöttetek is. Van egy haj lékotok, hol örömetek nagyobbá lesz hol a fájdalom óráiban hullajthatjátok könnyeiteket Oh maradjon meg nálatok az ur házának szeretete mindenkoron s legyen ez nyilvánvaló a ti életetek erkölcsi tisztaságából. II. Egész életünk akkor lesz olyan, mintha mindig az isten házában lakoznánk, ha az istent féljük. Az isten félelem keresztyén értelemben nem azt teszi, hogy rettegjünk attól a hatalmasságtól, ki a világot teremtette, fentartja és igaz gat ja. Az igazi isten félelem nem más, mint fiúi szeretet az isten iránt, ki nekünk a Jézusban atyánkká lett. Jézusban és Jézus által leomlottak azok a válaszfalak, a melyek az embert istentől elválasztották és tőle tá vol tartották. Nem erős, bosszúálló isten a mi istenünk, hanem szerető édes atya, ki a bűnbe esett emberiség megváltására elküldé egyszülött fiát, hogy minden valaki hiszen ö benne, eine veszszen, hanem örök életet vegyen. Mily szép, magasztos tanítása ez a keresztyénségnek! Isten atya! Hallod ezt szegény, szerencsétlen ember társam, ki már-már elcsüggedsz az élet keresztjeinek a hordozásában? És ha hallod, nem érzed-e, mint növekszik meg bátorságod. Hiszen az ur van veled. Ö segit, elesni nem en ged. Isten atya, halljátok-e ezt ti, kiket bn, bánat ostromol, kiknek szemeitek már elfogyatkozának a könyhullatás miatt? Isten atya, hall játok-e ezt, özvegyek, árvák, elhagyottak és üldözöttek s halljátok-e ti, kik örültök a hamisságnak és a bűnnek útját elhagyni nem tudjátok! Oh halljátok meg, értsétek meg, Testvéreim mindnyájan, hogy az Isten atya. Ne féljetek s ne remegjetek! Kell-e nagyobb bizonyság nektek, mint e hajlék!? Ki volt az, a ki diadalra juttatta törekvéseiteket; ki volt az, a ki megihlette sziveteket s azt cselekedte, hogy magasra szárnyaljon abban az áldozatkészség, a keresztyéni buzgóság s hitetek erős kőszikláján épüljön fel ez a ház, a mely bizonyság a mellett, hogy ti az istent félitek. Veszedelmes felhők tornyosulták egyházi életünk egére. Egyfelől a közönyösségnek, a szabadosságnak, másfelől az istentagadásnak, a teljes vallástalanságnak sötét felhői ezek. Sokan azt hiszik, hogy mivel itt külső kényszer alatt nem állanak, nincs semmi szükségek arra, hogy istent imádják s vallásosságuknak áldozatkészségük által adjanak kifejezést. Sokan pedig abban a téves véleményben vannak, hogy a keresztyén ség eszméi, törvényei és igazságai nem elégíthetik ki az emberi szivet s a helyett, 1 hogy előmozdítanák az emberiség javulását: megbénítják az ember akarat erejét s bilincseket vernek az emberrel vele született szabadságra s ezért tagadják a ke resztyóni igazságokat s eldobják maguktól a vallást s megtagadják az istent is. Szánalomra méltó, szegény terem tések! A régi kor látni nem tudott, ti pedig nem akartok! Uralkodni akartok az egész világ felett s önmagatok felett nem vagy tok képesek uralmat gyakorolni. Hát hiábavalóság, a lelki dolgokkal való könyelmü játék lett volna az, a mit az 1900 éves keresztyénség tett az emberiséggel!? Oh nem! , . Nyissátok fel a világtörténet lap jait s látni fogjátok, hoijy a kérész tyénséggel, az istenfélelemmel közel gett el a hajnal s igy jutott el azem bér arra az útra, a melyen megtalál hatja lelki üdvét, boldogságát. A keresztyénség felszabaditá az embe riséget a bűn és halál hatalma alól s a hivő, istenfélő keresztyén az, a ki a teljes boldogságot már itt megtalálja, mert lakozik az urnák tornácában s öt dicséri szüntelen. A hitetlenek, az istentagadók, a közönyösök örök rettegésben élnek. Látják, hogy minden, a mi született, meg is hal. Ez a mi őket rettegteti s lelkök e miatt nem talál nyugalmat, soha. Lehet, hogy ti hozzátok is eljön nek, vagy már itt is vannak azok, a kik gvalázzák a vallást, s magasztal ják a világot; lehet, hogy ti is szén védték vagy fogtok szenvedni gúnyt s keserűséget azért, mert ti az istent félitek, talán az is meg fog történni, mert az ember esendő, hogy néme lyek szégyenleni fogják az Isten házáriak a szeretetét s az önzés megtom pitja szivében a jótékonyságot s az ur oltárán való áldozást; de erre a boldog, örömteljes órára, ennek em lékére kérlek titeket, hogy hitetek ne fogyatkozzék meg soha s az ur há zában való lakozástok legyen nyilvánvalóvá mindenek előtt a ti isten iránt való félelmetekből. * Testvéreim! Ünnepi beszédem vé gére jutottam. Bárha szavaim, melyekkel e szép alkalomból támadt gondolataimat kifejeztem, termékeny talajra hullottak volna. Bárha az a buzgóság, a mely ezt - Isten dicsőségére emelte na meg soha s az a szer, a tiszta erkölcsiségnek lemnek hajlékot épített koznék meg ti ben net“’
