Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-05 / 23. szám

III. évfolyam. Bridgenort. (Joan... 1902 Június 5-én 23. szám. ÜMEEIKÜI ILví-ZH. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM! Az előfizetési pénzek, eim vál­tozások s mindennemű a lapot tő jelentések a szerkesztő el­mére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street. 53rid.g-epoxt, Conn. E53ffi^»»ji«Hta»atBra®;BHMm^ffiaBC5>HssBaiaa!SE-Eiiasia»s*sr«3W Egymásnak terhit, hordozzátok! ILZCeg:jelen. rr3.In.dLen. csö­­törtöfeön.­Eiöüizetési ár eg-jr éxxxe: -S-rrTerürá-toa, $2. Mag^rarországra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “moiitlnh Sentinel Pilisi® c«pn„" Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. KiVÍHÉtláSi K3ÜP33SUS0K. Magyarországon, a mi édes hazánk ban, a kivándorlás óriási mérveket kezd ölteni. Vidd igeié Zemplén, Aba­­uj-Sáros s Szepes és Ung megyék szolgáltatták a kivándorlók legna gyobb százalékát, de ma már a leg­­magyarahb vármegyék lakossága fog vándorbotot s vág neki az óceánnak, hogy ide ár keresse azt, a mit oda ha za nem talált: a megélhetést. Mert első sorban is ez az oka a ki­vándorlás óriási megnövekedésének. A gazdag magyar föld nem bir, nem tud tisztességes megélhe'é.t biztosí­tani minden gyermeke számára. Az Óriási közterhek, az elemi csapások, a hallatlan megszorított hitelviszo­nyok óriási módon befolynak arra. hogy ma már nem a legszegényebb népelem. hanem a kisbirtokos, lo 20 holdas gazdák is Amerika földjén igyekezzenek megkeresni a pénzt, a melylyel az adósságok ózonéból meg­szabad (ríhassanak. És a mit keresnek, it t feltalálják. Igaz, hogy nehéz munka s nagy ön megtartóztatás mellett, de mégis megtalálják. Tanúbizonyság e mel­lett az a sok birtok, a mely amerikai pénzen lesz szabaddá az adósságok­tól. M így irorsvígra ebből nem nagy haszon háramlik. Az, a ki egyszer az amerikai életet megizlelte, oda haza megmaradni, megnyugodni nem bir. A magyar viszonyokhoz többé alkal­mazkodni nem tud s megkívánja, hogy mint itt. odahaza is miden nap hús kerüljön az asztalára. Mivel ezt és sok más mindent oda haza nem ta­lál fel: újra kijön s véres verejték­­hullatásának árával a hajótársnlatok bevételeit szaporítja. Az is nagy mér tékben befoly erre a vissza vándor­lásra. hogy oda haza sokat találnak abból, a mi itt nincs. Elég lesz csak egyet felemlítenünk: az adó'végre­hajtókat. Az amerikai pénzen vásárolt, vagy az adósságtól így megtisztított bir­toknak a második káros hatása az, hogy ez a kivándorlásnak a legha­talmasabb előmozdítója. Nem az á­­gensek, de az amerikai pénz a legna­gyobb veszedelem. Ez csalja, mint lidércfény a mocsarak közé került utast, a magyarságot Amerikába. Képzelje el mindenki. Van egy falu, a hol még csak hírét hallották Ame­rikának Egy szép reggel egy ember útra kerekedik onnan s két hónap múlva már haza küld 200 koronát! Bizony az egész falu szive megdob­ban. Kétszáz korona megspórolásá­ra egy egész esztendő kell oda haza. És feltámad a vágy, a pénznek sze­relme s nincs gát, a mely megakadá­lyozhatná ennek terjedését. Az em­berek pedig jönnek Amerikába. Pedig ma már komoly figyelemmel kezdik kisérni a kivándorlás ügyét, íme a magyar élem legjobbjai kísér­leteket tesznek a haza megmentésé­re. Tanácskozás tárgyává teszik azo­kat a kétségbeejtő állapotokat, a me Iveket a kivándorlás idéz elő. De az igazságot azért még ma se akarják belátni, elismerni. Az igazság pedig ez: Az amerikai pénz csengését csak a magyar pénz csengésével lehet el­lensúlyozni. Vagy is alkalmat kell adni arra, hogy Magyarország min­den rend ü és rangú lakosa számára hiztositassék a tisztességes megél he-, rés. Erre a célra fel kell szabadítani azokat a milliókat, a melyek részint semmit se kamatoznak, részint pe­dig a kamatokat a külföld nyeli el, hol főáraink idej.k legnagyobb ré­szét töltik. Gyárak alapítása, a ma­gyar föld kincseinek a teljes kiakná­zása volna legjobb ut és mód a ki­vándorlás korlátozására, de csak úgy hogy ezekben a gyárakban a ma­gyar elem számára biztosíttatnék a munka. Amerikában a magyar a legjobb bányászok közzé tartozik. Miért ne lehetne az Salgó Tarjánban is? Amerika vasöntöinek 50 százaléka magyar. Vájjon a magyar vasöntö­dékben meg lehet-e találni ezt a szá­zaiékor? Nincs az iparnak, a gyári üzem­nek olyan ága, a hol magyar ne vol­na és pedig tömegesen. A magyar ér telmes, intelligens nép s ezt a gyár­­tulajdonosok meg tudják becsülni s örömmel alkalmazzák a magyart, fő­ként, ha már az angol nyelvvel is is­merős. Azokat a sziies árakat, a melyeket télen a pénzarisztokrácia asszonyain megbámul a világ, kik csinálják? Magyarok! Suhogó selymet, puha, édes álom­ra. ringató bársonyt kik szőnek? A magyarok! Mélyünk kevés annak leírására, hogy mennyiféle helyen dolgoznak a mi magyarjaink. Csak azt a kérdést teszszük még fel: Ha itt minden iparágba, a kellő inaskodás nélkül is igy bele szokik a magyar, miért ne szokna bele oda haza is?! Ezt a kérdést kell a kongressusok­­nak megoldani. Azt kell belátni oda haza, hogy a magyar is van olyan munkás, mint a cseh, morva és a né­met s ha megadják a gyártulajdono­sok a magyarnak is azt a fizetést, a mit az idegen nationak, úgy bizony nem lesz szükség kivándorlási kong­­ressusokra. y—r. Honfitársaink! Olvassátok s ter­jesszétek a “Reformátusok Lapját.” Előfizetési ár egy évre $2.00. Tudósítások a zsinatról. Tizennyolc évvel ezelőtt tartott egyházunk Baltimore Md.-ban zsina­tot. Akkor Bailsman volt az elnök. Ma, mint azt említettük, a zsinati a­­tyák Dr. Prugh pittsburgi lelkészt, a magyarok lelkes és igaz barátját választották meg elnökül. Ez történt kedden estve. Szerdán, az isteni tisztelet végeztével, a külön féle bizottságok megalakítására ke­rült a sor, miután előbb a zsinat hi­vatalnokait is megválasztották. ’ A délutáni ülesre megérkezett dr. Matthews, az “Alliance of Reformed Churches” titkára Londonból s az elnök meleg szavakban üdvözölte a fáradhat lan titkárt, a ki a budapesti zsinaton is jelen volt. Dr. Matthews a világ keleti részében lakó reformá­tusok üdvözletét hozta el a zsinatnak s felhívta a zsinat figyelmét arra az óriási munkára, a mélyet az orosz protestánsok Oroszországban kifejte­nek. Az Alliance, a szövetség 89 fe lekezetet egyesit magában. Utánna Dr. Irons, az észak-amerikai egye­sült presbyteriánusok nevében szó­lott. Nagy súlyt fektetett annak a ténynek a megvilágositasára, hogy a két felekezet között a legszebb egyet­értés uralkodik. Az üdvözletekre az elnök felelt. Ugyanaz nap estéjén a világi egyházi tagok munkálkodásá­nak fokozásáról volt szó, a mikor is Rév. Murphy tartott felolvasást a kérdésben forgó tárgyról, valamint Rev. Rufus W. Miller a Sunday- School-Boa rdnak a titkára. Csütört ők egyik legnevezetesebb napja volt a zsinatnak. Az ülések felfüggesztettek és az egész zsinat Washingtonba ment, hol az elnök, egyházunk tagja, hivatalosan fogad­ta az előkelő testületet. Körülbelül 500-an voltak jelen. A Corcoran mű­teremből indult a fehér házba Schick lelkész és Phmgh elnök vezetesse mellett. Az elnök minden egyes tag­gal kezet fogott. A fogadtatás után Washingtont szemlélték meg a zsi nat tagjai. Délután visszatértek a kirándu­lók Baltimoreba, hol íelekezetközi jelleggel biró gyűlés volt. E gyűlé­sen dr. Schick washingtoni lelkészei nökölt. Az első beszédet Dr. Prugh tartotta, arról tartván hatalmas elő adást, hogy “Mi a hivatása a refor­mátus egyháznak ebben a korban.” Utána Pennsylvania állam tanulmá­nyi felügyelője tartott érdekes be­szédet “a felekezeti iskolákról az ál­lami iskolák rendszerében” c. alatt. Pénteken a lutheránus egyház nagy küldöttségét fogadta a zsinat. Ez a nap a missiók napja volt. A kill és belmissió ügyében többen tartot­tak érdekes lelkesítő beszédeket. Estve a női missió társulat tartott gyűlést, a melyen szintén kitűnő be­szédek hangzottak el. Szombaton különféle jelentésűre került a sor. Virtz lelkész fellebbe­zése elfogadtatott. Örömmel vették tudomásul az atyák, hogy a newyor­­ki német missionáriusnak sikerül az aj bevándorlási épületben helyet nyernie az isteni tiszteletek tartásá­ra. Délután három órakor bűnbánati isteni tisztelet tartatott, mivel vasár­nap az úri szent vacsora jegyeit vet­ték magukhoz a zsinat tagjai, kik a város protestáns templomaiban iá vé­geztek szolgálatot. Délután nyilvá­nos közgyűlés volt az operaháziján, hol nagy közönség gyűlt össze. Hétfőn az elnöknek fejezte ki a zsi nat köszönetét a szives fogadtatásért s különböző bizottságok tették meg jelentéseiket. Délután egy felekeze­ti főhely alapításának a kérdését tár­gyalták, de végre is a bel és külmis­­siói bizottsághoz utasirtatott véle­ményadás végett. E napon választották meg a külön bözö testületek tagjait. Kedden legelőször az a bizottság tette meg jelentését, a mely az euró­pai ref. egyházak működését kiséri figyelemmel, s ekkor szavaztak meg a pozsonyi ref. missió számára 50 dől lárt. Több kisebb fontosságú ügy be végzése után a gyűlés e napon is vé­get ért. Reporter.--------- ^—m m----------/ HZ" álSLSZi a phoenixvillei atyafiaknak. Békeség az olvasónak! Nagy fájdalommal olvasom a “Sza badság” legutóbbi számában a phoe­nixvillei magyar ref- egyháztanács mik ellenem való támadását, a mely­ben úgy igyekeznek feltüntetni Td. Demes, Phoenixvillebe meghívott lelkésztársünk meg nem érkezését, mintha az teljesen az én hibám, az én kötelességmulasztásom volna. A támadás, jól tudja azt a nemes egy­háztanács se nem igazságos, se nem méltányos. Eti a megbízást arra nézve, hogy Phoenixvillebe lelkészt hívjak ki, múlt év július havában kaptam a bel missiói bizottság titkárától Dr. Bark­­leytöl. Éhez képest pályázati hirde­tést tettem közzé a hazai magyar egyházi lapokban s a pályázat ered­ményét a bizottság októberi gyűlésé­re bejelentettem s miután a phoenix­villei atyafiak a Demes Péter szemé­­; Ivében megállapodtak és megnyu­godtak, öt hívtam mega leikészi ál­lásni. Demes tiszttársam a meghi­­í vast elfogadta s ehez képest a hiva­talos meghívó a bizottság titkárától | kiállíttatott, s az úti költség a meg-» | hivott lelkész és neje számára $150 I dollár elküldetett múlt év nov. hó; ' 19-én.De ezután nagy hallgatás kö- i vetkezett. Értésemre esett ugyan,

Next

/
Thumbnails
Contents