Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-05 / 23. szám
III. évfolyam. Bridgenort. (Joan... 1902 Június 5-én 23. szám. ÜMEEIKÜI ILví-ZH. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM! Az előfizetési pénzek, eim változások s mindennemű a lapot tő jelentések a szerkesztő elmére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street. 53rid.g-epoxt, Conn. E53ffi^»»ji«Hta»atBra®;BHMm^ffiaBC5>HssBaiaa!SE-Eiiasia»s*sr«3W Egymásnak terhit, hordozzátok! ILZCeg:jelen. rr3.In.dLen. csötörtöfeön.Eiöüizetési ár eg-jr éxxxe: -S-rrTerürá-toa, $2. Mag^rarországra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “moiitlnh Sentinel Pilisi® c«pn„" Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. KiVÍHÉtláSi K3ÜP33SUS0K. Magyarországon, a mi édes hazánk ban, a kivándorlás óriási mérveket kezd ölteni. Vidd igeié Zemplén, Abauj-Sáros s Szepes és Ung megyék szolgáltatták a kivándorlók legna gyobb százalékát, de ma már a legmagyarahb vármegyék lakossága fog vándorbotot s vág neki az óceánnak, hogy ide ár keresse azt, a mit oda ha za nem talált: a megélhetést. Mert első sorban is ez az oka a kivándorlás óriási megnövekedésének. A gazdag magyar föld nem bir, nem tud tisztességes megélhe'é.t biztosítani minden gyermeke számára. Az Óriási közterhek, az elemi csapások, a hallatlan megszorított hitelviszonyok óriási módon befolynak arra. hogy ma már nem a legszegényebb népelem. hanem a kisbirtokos, lo 20 holdas gazdák is Amerika földjén igyekezzenek megkeresni a pénzt, a melylyel az adósságok ózonéból megszabad (ríhassanak. És a mit keresnek, it t feltalálják. Igaz, hogy nehéz munka s nagy ön megtartóztatás mellett, de mégis megtalálják. Tanúbizonyság e mellett az a sok birtok, a mely amerikai pénzen lesz szabaddá az adósságoktól. M így irorsvígra ebből nem nagy haszon háramlik. Az, a ki egyszer az amerikai életet megizlelte, oda haza megmaradni, megnyugodni nem bir. A magyar viszonyokhoz többé alkalmazkodni nem tud s megkívánja, hogy mint itt. odahaza is miden nap hús kerüljön az asztalára. Mivel ezt és sok más mindent oda haza nem talál fel: újra kijön s véres verejtékhullatásának árával a hajótársnlatok bevételeit szaporítja. Az is nagy mér tékben befoly erre a vissza vándorlásra. hogy oda haza sokat találnak abból, a mi itt nincs. Elég lesz csak egyet felemlítenünk: az adó'végrehajtókat. Az amerikai pénzen vásárolt, vagy az adósságtól így megtisztított birtoknak a második káros hatása az, hogy ez a kivándorlásnak a leghatalmasabb előmozdítója. Nem az ágensek, de az amerikai pénz a legnagyobb veszedelem. Ez csalja, mint lidércfény a mocsarak közé került utast, a magyarságot Amerikába. Képzelje el mindenki. Van egy falu, a hol még csak hírét hallották Amerikának Egy szép reggel egy ember útra kerekedik onnan s két hónap múlva már haza küld 200 koronát! Bizony az egész falu szive megdobban. Kétszáz korona megspórolására egy egész esztendő kell oda haza. És feltámad a vágy, a pénznek szerelme s nincs gát, a mely megakadályozhatná ennek terjedését. Az emberek pedig jönnek Amerikába. Pedig ma már komoly figyelemmel kezdik kisérni a kivándorlás ügyét, íme a magyar élem legjobbjai kísérleteket tesznek a haza megmentésére. Tanácskozás tárgyává teszik azokat a kétségbeejtő állapotokat, a me Iveket a kivándorlás idéz elő. De az igazságot azért még ma se akarják belátni, elismerni. Az igazság pedig ez: Az amerikai pénz csengését csak a magyar pénz csengésével lehet ellensúlyozni. Vagy is alkalmat kell adni arra, hogy Magyarország minden rend ü és rangú lakosa számára hiztositassék a tisztességes megél he-, rés. Erre a célra fel kell szabadítani azokat a milliókat, a melyek részint semmit se kamatoznak, részint pedig a kamatokat a külföld nyeli el, hol főáraink idej.k legnagyobb részét töltik. Gyárak alapítása, a magyar föld kincseinek a teljes kiaknázása volna legjobb ut és mód a kivándorlás korlátozására, de csak úgy hogy ezekben a gyárakban a magyar elem számára biztosíttatnék a munka. Amerikában a magyar a legjobb bányászok közzé tartozik. Miért ne lehetne az Salgó Tarjánban is? Amerika vasöntöinek 50 százaléka magyar. Vájjon a magyar vasöntödékben meg lehet-e találni ezt a százaiékor? Nincs az iparnak, a gyári üzemnek olyan ága, a hol magyar ne volna és pedig tömegesen. A magyar ér telmes, intelligens nép s ezt a gyártulajdonosok meg tudják becsülni s örömmel alkalmazzák a magyart, főként, ha már az angol nyelvvel is ismerős. Azokat a sziies árakat, a melyeket télen a pénzarisztokrácia asszonyain megbámul a világ, kik csinálják? Magyarok! Suhogó selymet, puha, édes álomra. ringató bársonyt kik szőnek? A magyarok! Mélyünk kevés annak leírására, hogy mennyiféle helyen dolgoznak a mi magyarjaink. Csak azt a kérdést teszszük még fel: Ha itt minden iparágba, a kellő inaskodás nélkül is igy bele szokik a magyar, miért ne szokna bele oda haza is?! Ezt a kérdést kell a kongressusoknak megoldani. Azt kell belátni oda haza, hogy a magyar is van olyan munkás, mint a cseh, morva és a német s ha megadják a gyártulajdonosok a magyarnak is azt a fizetést, a mit az idegen nationak, úgy bizony nem lesz szükség kivándorlási kongressusokra. y—r. Honfitársaink! Olvassátok s terjesszétek a “Reformátusok Lapját.” Előfizetési ár egy évre $2.00. Tudósítások a zsinatról. Tizennyolc évvel ezelőtt tartott egyházunk Baltimore Md.-ban zsinatot. Akkor Bailsman volt az elnök. Ma, mint azt említettük, a zsinati atyák Dr. Prugh pittsburgi lelkészt, a magyarok lelkes és igaz barátját választották meg elnökül. Ez történt kedden estve. Szerdán, az isteni tisztelet végeztével, a külön féle bizottságok megalakítására került a sor, miután előbb a zsinat hivatalnokait is megválasztották. ’ A délutáni ülesre megérkezett dr. Matthews, az “Alliance of Reformed Churches” titkára Londonból s az elnök meleg szavakban üdvözölte a fáradhat lan titkárt, a ki a budapesti zsinaton is jelen volt. Dr. Matthews a világ keleti részében lakó reformátusok üdvözletét hozta el a zsinatnak s felhívta a zsinat figyelmét arra az óriási munkára, a mélyet az orosz protestánsok Oroszországban kifejtenek. Az Alliance, a szövetség 89 fe lekezetet egyesit magában. Utánna Dr. Irons, az észak-amerikai egyesült presbyteriánusok nevében szólott. Nagy súlyt fektetett annak a ténynek a megvilágositasára, hogy a két felekezet között a legszebb egyetértés uralkodik. Az üdvözletekre az elnök felelt. Ugyanaz nap estéjén a világi egyházi tagok munkálkodásának fokozásáról volt szó, a mikor is Rév. Murphy tartott felolvasást a kérdésben forgó tárgyról, valamint Rev. Rufus W. Miller a Sunday- School-Boa rdnak a titkára. Csütört ők egyik legnevezetesebb napja volt a zsinatnak. Az ülések felfüggesztettek és az egész zsinat Washingtonba ment, hol az elnök, egyházunk tagja, hivatalosan fogadta az előkelő testületet. Körülbelül 500-an voltak jelen. A Corcoran műteremből indult a fehér házba Schick lelkész és Phmgh elnök vezetesse mellett. Az elnök minden egyes taggal kezet fogott. A fogadtatás után Washingtont szemlélték meg a zsi nat tagjai. Délután visszatértek a kirándulók Baltimoreba, hol íelekezetközi jelleggel biró gyűlés volt. E gyűlésen dr. Schick washingtoni lelkészei nökölt. Az első beszédet Dr. Prugh tartotta, arról tartván hatalmas elő adást, hogy “Mi a hivatása a református egyháznak ebben a korban.” Utána Pennsylvania állam tanulmányi felügyelője tartott érdekes beszédet “a felekezeti iskolákról az állami iskolák rendszerében” c. alatt. Pénteken a lutheránus egyház nagy küldöttségét fogadta a zsinat. Ez a nap a missiók napja volt. A kill és belmissió ügyében többen tartottak érdekes lelkesítő beszédeket. Estve a női missió társulat tartott gyűlést, a melyen szintén kitűnő beszédek hangzottak el. Szombaton különféle jelentésűre került a sor. Virtz lelkész fellebbezése elfogadtatott. Örömmel vették tudomásul az atyák, hogy a newyorki német missionáriusnak sikerül az aj bevándorlási épületben helyet nyernie az isteni tiszteletek tartására. Délután három órakor bűnbánati isteni tisztelet tartatott, mivel vasárnap az úri szent vacsora jegyeit vették magukhoz a zsinat tagjai, kik a város protestáns templomaiban iá végeztek szolgálatot. Délután nyilvános közgyűlés volt az operaháziján, hol nagy közönség gyűlt össze. Hétfőn az elnöknek fejezte ki a zsi nat köszönetét a szives fogadtatásért s különböző bizottságok tették meg jelentéseiket. Délután egy felekezeti főhely alapításának a kérdését tárgyalták, de végre is a bel és külmissiói bizottsághoz utasirtatott véleményadás végett. E napon választották meg a külön bözö testületek tagjait. Kedden legelőször az a bizottság tette meg jelentését, a mely az európai ref. egyházak működését kiséri figyelemmel, s ekkor szavaztak meg a pozsonyi ref. missió számára 50 dől lárt. Több kisebb fontosságú ügy be végzése után a gyűlés e napon is véget ért. Reporter.--------- ^—m m----------/ HZ" álSLSZi a phoenixvillei atyafiaknak. Békeség az olvasónak! Nagy fájdalommal olvasom a “Sza badság” legutóbbi számában a phoenixvillei magyar ref- egyháztanács mik ellenem való támadását, a melyben úgy igyekeznek feltüntetni Td. Demes, Phoenixvillebe meghívott lelkésztársünk meg nem érkezését, mintha az teljesen az én hibám, az én kötelességmulasztásom volna. A támadás, jól tudja azt a nemes egyháztanács se nem igazságos, se nem méltányos. Eti a megbízást arra nézve, hogy Phoenixvillebe lelkészt hívjak ki, múlt év július havában kaptam a bel missiói bizottság titkárától Dr. Barkleytöl. Éhez képest pályázati hirdetést tettem közzé a hazai magyar egyházi lapokban s a pályázat eredményét a bizottság októberi gyűlésére bejelentettem s miután a phoenixvillei atyafiak a Demes Péter szemé; Ivében megállapodtak és megnyugodtak, öt hívtam mega leikészi állásni. Demes tiszttársam a meghií vast elfogadta s ehez képest a hivatalos meghívó a bizottság titkárától | kiállíttatott, s az úti költség a meg-» | hivott lelkész és neje számára $150 I dollár elküldetett múlt év nov. hó; ' 19-én.De ezután nagy hallgatás kö- i vetkezett. Értésemre esett ugyan,
