Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-29 / 22. szám

5

gyenlö három részben két unokaöcscsére és Daurignac Máriára (Humbertné húgára) hagyja.

A két unokaöcscs dúsgazdag ember amúgy is. Mindegyiknek kétszáz kétszáz milliója van. Azt az ajánlatot tették Humbertnének, hogy ismervén nagybátyjuk akaratát, lemondanak örökségükről, ha Mária csak akkor lesz nagykorú. Közös elhatározással vasszekrénvbe zárták es lepecsételték a száz milliót s Hum bertné őrizetére bírták.

Mindennek persze nagy hire volt s a mi to, megnőtt Humbertné hitele. Elmúlt a másfél év s Daurignac kisasszony visszautasította a milliós kérőket. A két unokaöcscs békésen kiegyezett Hnmbertnéval; mindegyik kapott tőle három millió frankot. Most kezdődött a nagy fordulat, a mely a szélhámos asszony mesteri munkája. A két Craw férd 1885- töl kezdve egészen mostanáig folyton pörösködött a száz millióért. A polgári pőréknek egész áradata zúdult Humbertné ellen. Valóságos polgári pörök, mindenféle jogcímen. A Crawfordok ugyan soha sem jelentek meg a bíróság előtt, de meghatal mázott ügyvédeik körömszakad táig védelmezték megbízóik jogát. A Crawfordok a világ minden részéből küldték meghatalmazásukat az ügyvédeknek.

Humbertné, a kinek férje időközben képviselő lett, minden pőrét fényesen megnyerte s a mikor már éppen a milliók jogába akart lépni, újabb polgári pörrel támadták meg az örökséget. így folyt ez tizenhét éven keresztül. A lapok minden perről hasábos tudósításokat írtak sa bankárok milliókat kölcsönöztek Ilumbertnénak. Az asszony lmsz év alatt negyven millió frank adósságot csinált az örökségre. Három nagy iparos, egy gyémánt kereskedő húsz milliót adtak neki.

A félmilliós hitelezőknek se szeri, se száma. Maga a Francia Hank is negyed fél millióval szerepel a hitelezők között. Mi történt evvel a négy ven millióval ? Humbertné kastélyokat, uradalmakat vásárolt. Afrikában vett egy országot. Ujsjágot alapított. Bankot állított föl Párisban. Ültetvényt csinált Madagaszkárban. Az öreg lelkészeknek menedékházat építtetett s egy biztositó társaságot alapított, a me A re még a pápa áldását is kinyerte.

A hitelezők közül számosán tönkre jutottak: Gérard bankár és Bemard Pál öngyilkosságot követtek el. Humorét ékszerész nyomtalanul eltűnt. Végre azonban a milliók kiapadtak s a hitelezők követelték, hogy Humbertné nyissa már ki a titokzatos szekrényeket Egy kisebb hitelező, a kinek csak 180,000 frankkal tartozott az asszony, a törvény elé vitte a dolgot; a mely akképen döntött, hogy a törvényszéki bizottság május 9 én föl fogja nyitni Humbertné szekrényeit, hogy leltározza a vagyont. Ezen a tárgyaláson is megjelent a Crawfordok ügyvédje, a ki Amerikából kapott meghatalmazást mutatott föl s tiltakozott a székié nyék fölbontása ellen. A törvényszék azonban item hallgatta meg az ügyvéd tiltakozó szavát. A törvény széki bizottság, a melyhez csatlakozott a Crawfordok ügyvédje és a rendőrfőnök is. a közelebbi napok

A kapus azt mondta, hogy úrnője St.-Germai.nbe utazott a férjével. A bizottság fölment a harmadik emeletre, a hol a titokzatos szekrényeket őrzik s erőszakkal fölnyitotta a zárakat. Egy óráig időzött ott a bizottság és a százmillióból nem talált semmit. A polgári bíróság Lenarquis bírót kinevezte a. Humbert házaspár vagyonának kezelőjévé és zárgondnokává. A házaspár, hir szerint Angliába szökött. A rendőrség elfogató j parancsot adott ki ellenük és a velük együtt eltűnt Daurignac Mária ellen. Egy rendőrügynek utánuk utazott Angliába.

Már most bizonyos, hogy Humbertné húsz év óta csalta a világot.

Az öreg Crawford soha sem élt, valamint unokaöcscsei is a képzelet szülöttei s húsz év óta maga-magával pörösködött a mesebeli száz millióért, a mely mégis negyven millió koronát kamatozott neki.

A világ folyása.

Egyedül egy ember élte túl a st. pierrei katasztrófát s csak egy tudott a városból e veszedelem napján menekülni.

Honi Sartout-nak hívják az elsőt, Ferdinánd Clere nek a másodikat. Ez utóbbi St. Pierrenek egyik legtekintélyesebb embere. Előre megjósolta a veszedelmet, de még az angol konsul is csak mosolygott szavai felett, a nép pedig ügyet sem vetett rá.

Morne Rouge nevű nyaralóhelyre menekült Clere május 8-án reggel 7 órakor s már 8 órakor St. Pierre borzasztó sorsa bekövetkezett.

—Egy ember nem volt a föld színén St. Pierre-ben ama napon. Sartout. ki előzőleg valami vétségért el lett zárva, az egyedüli élőlény, a ki túlélte a veszedelmet.

Most Fort de France .nevű város kórházában van.

Hallotta ama reggelen börtönében a rettentő dörgést, érezte a borzasztó földrengést és mivel ez azelőtt'is előfordult, nem is rettent meg, de csak hamar átgondolta, hogy most valami rendkívüli történhetik. Semmit j nem láthatott, azonban börtönének vastag falain át hangzott a végítélet hangja, mely csak ötét hagyta életben a börtönben.

Rettentő félelmében utat tört ma-1 gának a kezeivel, sikerült kinyitni I

O ’ ^ ^

egy ajtót, mely egy más '.cellába vezetett, ez kevéssel volt szélesebb, j mint az övé ezen már vasrács is volt, ! kilátással az utcára. De ez a cella már félig telve volt megolvadt izzó anyaggal, súlyos égési sebeivel viszsza. irtenektilt a maga cellájába»

Erre borzasztó csend következett, a mi még nagyobb félelemmel tülté el lelkét. Órákig feküdt e sötét üregi ben, alig mert lélekzetet is venni a I lélekemésztö csendességtől való fél i tőben.

Nem tudta megmondani, mennyi fiiéig feküdhetett igy. . j

Megkísértette a menekülést is, de. hasztalan, összeégette tagjait, elvesz té félszemét az izzó anyagban, majd kifáradva a hiába való segélykiáltás I ban vissza menekült cellájába.

| Éhség, szomjúság, teljesen elcsigázta, összehuzódott, hogy aludjék, de erre nem volt képes. Nem tudta

egyikén déli egy órakor megjelent

lehunyni szemeit hétfőig. Ekkor bor

szabadit.ásra kiindult cirkáló francia csapat s kimentették a tüzsirból a rettentő égési sebekkel elborított, de egyedüli élő embert St. Pierre romjai közt.

Béke hírek. Anglia minisztériuma már a múlt péntektől május hó 23- tól tanácskozik a transvaali béke megkötése érdekében. A tanácskozások ilyen hosszúra nyújtása már maga biztos jelnek tekinthető a béke érdekében való kedvező határozatim zatalra. Igaz, hogy némely körökben még mindig aggódva és kétkedve fogadták ezeket a béke hireket, de a zért remélhetjük, hogy rövid idő alatt szent lesz a béke Délafrikában. A búr békekövetek még mindig Pre toriában vannak, d 3 a tanácskozások eredményét tudatják a Vereeniging nevet viselő képviselő testülettel. az angol kormány meg van elégedve az eredménynyel s erősen hisz a bőkében. Több kisebb pont felett még íoly ugyan a vita, de ezek is elintéztetnek két-három nap alatt.

Az angol nagykövet meghalt. Angolország nagykövete, a washingtoni kormányképviselők doyenje va- j sárnapra virradóra hosszas betegeskedés után elhalt. Éppen megválni készült állásától a 74 éves nagykövet. Hosszas betegeskedésére való te kintettel a felmentést meg is kapta volna, de most közbe szólt a halál és megváltotta minden földi gondtól s szenvedéstől. A temetést előbb itt végezték el az episkopál egyház szer tartása, szerint, de még e héten vagy az Olympia, vagy a Brooklyn nevű hadi hajókon Angliába szállítják a I holttestet, hol mint a nemzet halott-! ját fogják eltemetni.

Menekülés Martinique szigetéről. A Mount Pelee nem akar nyugodni. Újabb 6 j újabb kitöréseivel folytonos rettegésben tartja a szigetnek lakosságát. Már sokan kiköltöztek a szigetről s a francia kormány most a nép teljes kitelepítésének a kérdésével foglalkozik. A tűzhányó pusz tatásához járul most a földrengések következtében kiáradt folyóvizek pusztítása is s attól félnek, hogy a tenger hullámzása is emelkedni fog, s ebben az esetben Fort de France is fenyegetve van. Amerika pénzbeli gyűjtése a segélyzésre már 135,736 dollár és 52 cent. A Pelee május 26- ( án reggel 9 órakor újra kitört és a j láng körülbelül 600 lábnyira tört fel | a hegynek mélységéből.

A szénbányászok strike]a. Már harmadik hete tart a bányászoknak strikeja, de még a legkisebb jele sem látszik annak, hogy akár egyik, akár a másik fél kész volna engedményeket tenni. A bánya tulajdonosok, mint erről e sorok Írója szemé- j lyes tapasztalatok után éltes ült, hosszú harcra vannak elkészülve, a | bányák mélységeiből az összes ősz véreket is felhozatták. A munkások is el vannak határozva, hogy jogai-1 kát nem adják fel és a nyolc órai j munkaidőt kivívják. Most a bányászok már jól vannak szervezve. Kő rülbelül 150 ezer ember tartozik a bá 1 nyász anionba. A strikolok mellett vannak a gépészek, a tüzelök és a ; szivattyúnál dolgozó munkások. A tüzelök és a szivattyúsok már ki is j mondták, hogy a jövő hétfőn boszün tetik a munkát, ez pedig óriási vesz teséget jelentene a bánya tulajdonosoknak. A Civic Federation, melynek1 közbeniávását nem akanák elfno-nrl-;

ni a bányatulajdonosok, abban a véleményben van, hogy a strike mielőbbi befejezésének elősegítése céljából szükség van arra, hogy a puhaszén bányászok is beszüntessék a munkát. A bányászok még egész nyugodtan viselkednek. Sokan elhagyják a kemény szén vidékét. Töb ben a puha szénhez mennek, sokan pedig haza. Mitchell elnök felszólítja a bányászokat, hogy a puha szén területre ne menjenek, mert a munkaadók csak biztosítani akarják magukat a strike ellen. A múltban lefolyt strikoktól ez annyiban különbözik, hogy mindenütt a legszebb rend uralkodik.

Óriási szerencsétlenségek. British Columbiából óriási bányaszerencsétlenség hire érkezik. Összesen 165-en vesztették el életüket, a kicsiny bányásztelepen nincs ház, a melynek halottja ne volna. A szerencsétlenség oka egy munkás vigyázatlansága, a ki tiltott helyen gyújtott rá a pipájára.

New Yorkban az 5-ik ave és 18-ik utca szögletén egy ideiglenes átjáró leszakadt a francia küldöttség iidvöz lésére összegyűlt kiváncsi sokaság terhe alatt. A földre zuhant tömegből egy azonnal meghalt s több mint százan veszélyes sérüléseket szenvedtek.

Előkészületek a koronázási ünnepélyre. A koronázáshoz is készülni kell. Edward király már régóta a ceremónia mesterek kezében van. Máj. 27 én próbát tartottak a koronázási menetből a Buckingham palotától a Westminster Abbeyig. A menetben azonban csak a lovak voltak a valódiak, de a lovon ülök szolgák valamik. így is sok nézője volt ennek a próba menetnek is.

Nagy Frigyes szobra Amerikában. Lapunk múlt számában felemlítettük, hogy Vilmos német császár Washingtonban fel akarja állíttatni Nagy Frigyes szobrát. Most az a hir kelt szárnyra, hogy a szobor leleplezésére ö maga is átjön. Ez azonban nem valószínű. A szobor felállítása és elfogadása ellen most a warsói egyetemnek egy tanára erős történelmi érvekkel támogatott támadást intéz s tiltakozik s pedig a függetlenségi harcban Amerika védelmében elhullott lengyelek nevében tiltakozik az ellen, hogy a szobrot az Egyesült Államok elfogadják. Kijelenti a tudós tanár, hogy ez meggyalázása volna a szabadság szent eszméjének.

A-. senátus pihenni vágyik. A senatus, a mely e héten hallotta Hoar • senatorrfak hatalmas beszédét az imperializmus ellen, a nyári szünetet már tervbe vette s meg van állapítva hogy a jövő kedden szavaznak a Philippini szigetek sorsát tárgyaló törvényjavaslat. felett; eliez egy hétre az Isthmus-i kanálisról szóló törvény javaslat tárgyaltatik le. A harmadik kedden elintézik a Kubával való jogviszonyt, s a negyedik héten a ház elnapolja üléseit a nyári szünidő tartamára.

Loubet Dániában. Loubet, Franciaország elnöke Oroszországból való visszatérése alkalmából meglátogatta a dán királyt is, hol nagyon szives fogadtatásra talált.

A visszautasított tengerészeti attache. Nem í'égiben a tengerészeti miniszter a német nagykövetséghez T. A. Potts nevű tengerésztisztet ne—

tt ivhIa In érv»-