Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-29 / 22. szám
Bridgeport, Conn.. 11)02 Május 29-éu 22. szám. 111. évfolVJtH’. Felelős szerkesztő: x-r-ís.iL.^ss^s.'H- sA.i>r:Do:Ei bridgeporti ref. lelkész. ; A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére: í Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: iEleir. .ZL-lerr. 3Sa,la,ssa,3T, Pastor of the Hungarian líéf. Church, ; Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. FIGYELEM ! Az előfizetési pénzek, cim vál- * tozások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. lor. Howard Ave. & Pine Street, Srid-g-ejsort, Conn. Egymásnak terhet hordozzátok! XvXeg'jelerL s^Irxclen. csötöxtöfeön.Elöüzetési ár eg~y érzxe: -S-merűJsáToa, 332. ItvCsig-^arországrra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the iMMniii Mil Piling Cipfy.,” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Com. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Decoration day. Ma ünnepli Amerika népe a halottak napját. Yirágnevelö május utolján virágot hint az eltávozott Ilii kedvesek sirhal mára a kegyelet és a hála. Díszbe öltöznek az ifjak és öregek egyaránt, úgy vonulnak ki a temetőbe: emlékezni! Emlékezni! Oh minő édes, minő boldogító érzés az emlékezet. Kény nyékét fakaszt, de boldogságot ad. A mig ott állunk szeretteink, talán édes apánk, édes anyánk, korán elköltözött kisgyermekünk, vagy testvéreink, jó barátjaink sírjánál: elvonul lelki szemeink előtt a múlt s úgy tetszik, mintha velők élnénk. Ebben a tudatban megkönyülnek az élet keresztjei, elcsitul a fájdalom, megszűnik a könnyezés! Miért is sírnánk? Hiszen velünk vannak az eltávozottak, mert élnek emlékezetünkben! Emlékezzünk azért halottak napján halottainkról. Yirágnevelö május utolján vigyen kiki egy-egy virágot a s rra, a hol az pihen, a kinek eltávozása fájt s keserű könnyeket fakasztott a szemekben ! Amerikában azonban más jelentősége is van az emlékezésnek, nemcsak ez! Amerika nem az volt hajdan, a mi most. Mi független, szabad állam, a világ leghatalmasabb köztársasága. Hajdan gyarmat állam volt, a mely pénzzel és vérrel adózott az anyaországnak. Függetlenségét nagy csaták árán vívta ki. Ezren és ezren onták vérüket a szabadságért. E szabadsághösökröl való emlékezésnek napja május 30-ika! Az a nemzet, a mely nagy fiait s azoknak emlékét meg tudja becsül ni, kik a szabadság védelmében életüket vesztették el: életre van hivatva. Az Egyesült Államok összes ereje és nagysága ezen a fundamentumon alapszik. Becsüli a szabadsághősöket, emléküket tiszteletben tartja; s a síroknál, hol e hősök nyugosznak, évröl-ővre mintegy fogadást tesznek, hogy a szabadságért épen úgy készek feláldozni életüket, mint azok, kiknek teste már össze vegyült a földnek porával. Minő hatalmas erő'rejlik ebben az emlékezésben, azt csak az tudja, a ki látja, megfigyeli azt a buzgóságot, lelkesedést, a melyet egy-egy ilyen ünnepély támaszt! Képzeljük él csak, minő lelkesedés támadna a hármas halom és négy folyó hazájában, ha a nép évröl-évre szent kötelességének ismeri, megkoszorúzni a szabadságharc vértanúinak sírját? De hát oda haza halottak napján imádkoznak ugyan a megholt hívek lelki üdvéért, de a magyar közönség nem hallja meg a sírból jövő szózatot: Szabadság, szabadság, jöjjön el a te országod! Amerika magyarjai! Nekünk is vannak szabadsághöseink. Mi tudjak, mi a szolgaság s ismerjük a szabadságod Álljunk mi is az ünneplők közzé. A mig halljuk az emlékbeszédeket, gondol junk a mi elhalt vértanúinkra s ejtsünk értük egy-egy könyet s tegyünk szent fogadást, hogy a szabadságban mindvégig megállunk! y—r. A mi egyházunk. Abból az alkalomból, hogy egyházunk most tartja tizennegyedik zsinatját, nem tartjuk feleslegesnek lapunk olvasóival mégis mer te Mii egyházunk rövid történetét, annak tudományos és jótékony intézményeit. Szükség van erre azért, hogy azok, kik ettől az egyháztól nyerik az anyagi segítséget, megismerjék az egyhazat, s igy megismerkedvén an nak intézményeivel, tanulják azt megbecsülni és szeretni s azok, a kik nek módjukban áll, igyekezzenek a reánk fordított anyagi segítséget leg alább részben visszatéríteni. A mi felekezetűnk, a református egyház, sok tekintetben kiváló helyet foglal el a protestáns felekezetek között. Történelmi leszármazottja az apostoli kor egyházának, a mely a maga pálya futását, mint az ur igaz szőlőlének egyik ága, a rereformátio napjaiban kezdette meg. Kezdettől fogva a polgári és vallásos szabadság mellett küzdött s erősen törekedett arra, hogy a gonoszság a földön kevesbüljön s terjedjen az evangyéliomi világosságnak országa. E miatt mindenütt szenvedésnek, üldözésnek volt alávetve s a vértanuk vére hullásával van megtelve a ref. egyház ös történél mének minden lapja. A hegyes Schweizban, a szőlőhegyek között futó Rajna mentén, Franciaország napsütötte mezőin, a kis Hollandia íütermö rónaságain, a Tisza és a Duna mentén vértanukat termett a reformátió s a ref. egy ház vértanúi első harcosai a szabadságnak. Ez az egyház amerikai talajba az angol puritánusok bevándorlásával egyidejűleg kezdett gyökeret verni, — akkor, mikor Plymouth Rocknál Amerika földjére léptek az üldözött angol puritánusok; egyházunk nehány tagja is megjelent A- merikában, hogy szószólója, harcosa legyen itt a szabadságnak és igazságosságnak. Ezt a tényt azonban még elfeledték feljegyezni a nemzet történetírói. Egyházunk azonban ma is olyan barátja a szabadságnak és az igazságnak, mint voltak azok, kik első követői voltak itt az evangyeliom szerint reformált anya szentegyház hitelveinek is. Egyházunk neve még a jártasabbak által is sokszor félre értetik s en nek jelentőségét csak kevesen tudják méltányolni. Közismert dolog, hogy a marburgi colloquiumon (1529) az úrvacsora kérdése miatt szakadás támadt a protestánsok között. Azok, a kik Luther véleményét fogadták el ebben a kérdésben, lutheránusoknak neveztetnek, s azok, ki a rém. katli. egyház dogmáitól ebben a tekintetben is jobban elszakadtak, s Zwingli Kálvin s Melanchton véleményét fogadták el, a helyett, hogy e vezérfér íiak egyikének vagy másikának nevéről nevezték volna magukat: a református nevet vették fel, jelezvén ez által azt, hogy egyházunk az istennek a bibliában kifejezett igéjéhez a középkor babonái és tévedéseitől menten fog ragaszkodni s annak tekintélyét elismeri, de emberi tekintélyre nem támaszkodik. Engedelmeskedik a Krisztusnak és az ö I u'ancsolatainak, de embert nem isisei el az egyház fejének. Egyházunk nevében tehát bent foglaltatik annak minden jellemző tulajdonsága is. A biblia mellett minden egyháznak vannak úgynevezett hitelvi könyvei. A mi hitelveink az u. n. Heidelbergi Kátéba vannak össze foglalva. Ez a kathechismus 1563- ban jelent meg III. Frigyes egyenes óhajtására. Ezt a kathechismust mindazok, a kik előítélet nélkül vizs gálják annak tartalmát, a reformátió legnemesebb termékének ismerik el az összes káték között. Ez a káté lévén fentartó és anya egyházunk] symbolikus könyve, összekötő kap-! csőt képez e két református nemzeti egyház között. Ez iránt az egyház iránt, a mely őseinkről szent örökség gyanánt maradt. reánk, sok és nagy kötelességeink vannak. Ezeket a kötelességeket akkor töltjük be igazán, ha a hitben j olyan erősek, s az áldozatkészségben! olyan buzgók leszünk, mint voltak atyáink, kiknek még életük se volt drága a Krisztus evangyéliomáért. 155 évvel ezelőtt tartották az Amerikába szakadt reformátusok az első zsinatot, bárha ennek csak mint egy kerületi gyűlés jellege volt, a menynyiben az első egyházkerület ekkor szerveztetett. 1747 szept. 29-én gyűltek össze az atyák Philadelphiában, hogy lerakják egyházunk növekedésének alapjait. Csak négy felszentelt lelkész volt jelen: Schlaller Mihály, Boehm Filep János, Weis Mihály György és Rieger. A világi képvise- j lök száma 27 volt, a már szervezett! gyülekezetek számához képest. Ezen a mostani zsinaton már 8 kerület, 58 egyházmegye, 1700 gyülekezet képviselői jelennek meg 250 ezer egyháztag képviseletében. Ez a mi egyházunk számban nem erős, világi javakban szegény, mégis mint az közlendő tudósításainkból kitűnik, óriási munkát végez úgy a belmissió, mint a külmissió terén. Megjegyzem, hogy itt, a mint már azt kifejtettem, a belmissiónak más jelentősége van, mint Magyarországon. Itt azokat a követelményeket, a melyeket belmiszió név alatt emlegetnek oda haza: egyenesen a lelkészi hivatalba tartozónak tekintik. Egyházunk a következő tudományos és jótékony intézeteket tartja fenn: 1. ) A keleti theologiai seminarium. Ez az intézet Lancaster ben van elhelyezve. 1825-ben alapittatott s első ízben Carlisle, Pa-ban volt elhelyezve. Az első tanár' Rev. Lewis Mayer volt. Ez a legrégibb papképzö intézetünk német eredetű Később 1831-ben Yorkban egy főiskola alapittatott egyházunk gyermekeinek magasabb kiképeztetésére. Ez és a papnevelő intézet össze kapcsoltatva Mercersburgban helyeztetett el. mignem!861-ben Lancasterbe vitetett az intézet, a mely három egyházkerület fenhatósága alatt áll. 2. ) A Franklin és Marshall collegium. Ez is Lancasterben van. Nagyon jó hírnévnek örvendő fiu-nevelö intézet, hol a tanulók úgy a tudományban. mint a keresztyén erkölcsökben gondosan neveltetnek. 3. ) A heidelberg egyetem. Ez a tudományos intézet 1850-ben alapittatott Tarlton, O., de később Tiffin, O. helyeztetett át. Az alapítás idején 159 tanulója volt s ma ötszázra megy a tanulók száma. A tanárok száma 22. Egyike a legjobban felszerelt e nemű intézeteknek, hova nemcsak Amerikából, hanem külföldről is jön nek növendékek. 4. ) Catawba collegium. Ez az intézet Newtonban North Carolinában van elhelyezve. 1853-ban kapta meg az államtól a szabadalom levelet. 1855-ben emeltetett kollégiumi rangra, addig csak u. n. felsőbb iskola volt. A messze nyugaton jó szolgálatot tesz az egyházi nevelés ügyének. 5. ) Ursinus kollégium. Ez a jó hir névnek örvendő intézet Collegevilleben, Pa.van elhelyezve. 1869-benalapittatott. Nagyon szépen berendezett intézet. 6. ) Német misst!) ház. 1860-ban alapittatott. Ez a 3 német egyházkerület fenhatósága alatt áll. Az itt végzett növendékek azonban úgy a német, mint az angol és német nyelvű gyülekezetek szolgálatára képesittet nek. Az intézetben van akadémia, kollégium és seminárium. 7. ) Az allenloicni női kollégium. Ez a nőne velő intézet 1867-ben alapittatott. Kitűnő hírnévnek örvend. Ma 264 növendéke van. * 8. ) A nők kollégiuma. Ez az intézet Frederick, Md. van elhelyezve- 1893 ban alapittatott.
