Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-22 / 21. szám
Sxorrioru szülők, kik elvesztették gyermekeket, s kiknek üres a családi fészek, gyermektelen házaspárok mindig elmennek, hogy válogassanak. Száz tiz nagyobbacska gyermeket hoztak be a közeli falvakból s tizenhatnak akadt örökbe fogadója. A többit visszavitték a falukba. A kivándorlás. Sátoralja-Ujhelyröl írják: A Hegyalján folytonosan tei’jed az Amerikába való kivándorlás. Ó-Liszka, Hong, Erdö-Horváthi, Vámos Újfalu, B.-Zsadány, B.-Olaszi és más községekben már alig maradt jóravaló férfi munkás, mert a java kivándorolt. A mig a hires bortermelő Hegyalja népe Amerikába vándorolt, addig a szomszéd Szabolcs megye munkásereje a Hegyaljára megy pénzt keresni. A szőlősgazdák szívesen fizetnek rendesnél nagyobb napibért is. Egy-egy férfi naponkint egy korona 80 fillért, sőt két korona 40 fillért is megkeres. Az ó-budai takarékpénztár és egy holttest. — Két hónap előtt történt, hogy az ó-budai takarékpénztár igazgatója agyonlőtte magát és a könyvelője, Adler Károly eltűnt. Kiderült, hogy az öngyilkosságnak és a szökésnek sikkasztás volt a rugója, mert a takarékpénztárban ötvenezer korona, vagy még ’ nagyobb hiányt fedeztek föl. A főkapitányság sokáig kutatta Adlert, s végre megszüntette a nyomozást, abban a hitben, hogy Adlernek sikerült A- merikába menekülni. Május elsején azonban Adler előkerült, a Dunából, holtan. Ó-Buda alatt vetette föl holttestét a viz, a hol a télen át mostanig hajók vesztegeltek. A már felismerhetetlen holttestet a ruhájába varrt cégek neve után s a fehérneműjén látható betűk után ismerték föl. Most már ismeretes, hogy 219,- 000 koronát sikkasztott Adler. Ellopták az utca egy részét. — Ez Budapest egyik nagy utcájában, az 1848-iki pesti polgármester emlékére elnevezett Rottenbiller utcában történt, a hol egy nagy darab helyen szépen fölszedték az utcán a fakockákból rakott burkolatot, a mi másfél napba került és szekereken elvitték. Furcsa, az eset. Az utcában az elemi iskola előtt két féle fakockákból tettek próbát az utca burkolására. az egyik felvidéki bükfából volt, a másikat osztrák vállalkozó ajánlotta és rakatta le. Öt év alatt állták a. próbát, s most már világos volt, hogy a magyar burkolat jobb, azt nem kellett annyit javítani. Ezt a magyar bükfából készült burkolatot tüntették el. Május 2-án délután kocsik állottak meg az iskola előtt és a munkások hozzá fogtak a burkolat felszedéséhez. Estére el is készültek vele, és reggel folytatták. A kockákat kocsin hordták el. A rendőrség mikor észre vette a lopást, kipuhatolta a munkásokat és nyomban le is tartóztatta őket. A vállalkozót azonban, ki a munkásokat felbérelte, még nem sikerült kézre keríteni. A nyomozást erélyesen folytatják. Vérés párbaj. Nagy-Váradon e hó első napján véres párbaj történt. Pallay Lajos ügyvéd és Weiszlovics Gyula gazdálkodók álltak szemben és Weiszlovics golyója Pallay jobb oldalába fúródott. Azonnal összeesett, eszméletét vesztette és az orvosok a legnagyobb aggodalommal nyilatkoztak állapotáról. Cigányok husztüer koronás csalása. A cigányok apróságokban csalnak. Most már ök is többre vágynak. Hódmezö-Vásárhelyen két cigány javas asszony Égető Sámuel uramat károsította meg nagy összegig, valamint a többi tanyai népet is, hogy a bűnök sok szép pénzig megy. Két cigány asszony, Kolompár Róza és Bánfi Mária a tanyai tudatlan nép vallásos babonaságát felhasználta. Bűbájos beszéddel adták szájrólszájra, hogy. a mikor a kisértetek óráján a vásárhelyi dűlőbe ér a hold sugára és a hetedik nyárfának balrahuzó ága irányt mutat, hol van az a nagy kincs, a mit Szűz Mária adott a kezükre, hogy szétosszák a vásárhelyi jámbor hivök között. Ilyen módon a többek között Égető Sámliéit károsították meg legjobban, kitől húszezer korona készpénzt csaltak ki és a szerencsétlen embert teljesen tönkre tették. Cigányok ostrom,a a debreceni királyi tábla ellen. A debreceni királyi tábla április 25-én tárgyalta a Rostás cigány család rablási bünpörét. A négy tagból álló rablóbandát fegyver közt kísérték a törvényszék fogházából a tábla épületébe. A mint a rabok a törvényszék kapuján kijöttek, hirtelen vagy . húsz cigány, férfi és asszony útját állotta, s minden áron ki akarta szabadit ani a foglyokat. Az örök azonban elűzték öket. Csakhogy a cigányok vakmerőén megostromolták a táblai épület kapuját is, majd mikor onnan rendőrök űzték el őket, más kapun át a tárgyaló terembe törtek.-Ott Bernáth Elemér, a táblai elnök ajtónállója próbálta őket visszatartani, de a cigányok nem tágítottak. Hatalmas vaskulcsokkal neki estek az ajtónállónak, ütlegelni kezdték s le is verték lábáról, ha a portásnak heves küzdelem után nem sikerült volna a kaput becsukni. Végre megérkezett a második rendőr csapat, a mely a cigányokat kihajszolta a városon túl levő derecskéi országúira s ott szélnek eresztette valamennyit. Bártfa égése. A felvidék szép és ódon városát, Bártfát nagy pusztulás érte. Május 4-én, vasárnap délben tizenkét órakor tűz támadt. A nagy szélben kétszáz ház égett le. Az eperjesi tűzoltóság külön vonaton ment ki a tűz színhelyére. Estére megszűnt a tűz, a mi a bártfai tűzoltóságának érdeme. Sok ház porrá égett, köztük a Hires Hölzel-féle fafaragó müintézet, a mely a hires bártfai dóm belső munkálatait is vé gezte. A dóm és a városháza épen maradt, de leégett a járásbíróság, a plébánia és a pár nappal ezelőtt fin ■ nepiesen fölavatott postapalota. A tűz oka ismeretlen. Egy öreg asszony a rémülettől meghalt, egy másik halálosan összeégett. Sok kisebb sebesülés is történt. Tömérdek bútor, élelem, ruhanemű, értékpapír és betéti könyv odaégett. Meggyűlt ravatal. Pakson meghalt Szepessy Imréné, egy jómódú özvegyasszony. Hozzátartozói diszes ravatalra terítették és a ravatal körül gyertyákat égettek. A mikor egy pillanatra elhagyták a halottat, a gyertyák meggyujtották a halott szemfedöjét, mitől a koporsóban lévő vánkos és faforgács is tüzet fogott. Mire a szobába léptek, akkorára már a halott is a fölismerhetetlenségig összeégett és a szobában lévő bútorzatot is csak nagy bajjal lehetett megmenteni az elpusztulástól. A világ folyása. Kuba szabad. Az Egyesült Államok azt az ígéretet, a melynek betöltését sokan kétségbe vonták, e hó 24-én csakugyan betöltötte s Kuba szigetét, a mely mintegy 8 évig állott gyámsága alatt: szabaddá tette. Május hó 20-án folyt le az a szertartás, a mely a világ történetében is fel lesz jegyezve, Kuba szigetének szabaddá tétele. — Gén. Wood, Kuba szigetének katonai parancsnoka Máj. 20-án délben 12 órakor adta át a szigetet népének s a nép által megválasztott kormányzóinak. Az átadás abban a palotában folyt le, a hol a spanyol királyi helytartók laktak egykoron. Kint ágyuk dörgése tölté be addig a levegőt, a nép folytonos örömrivalgásának határt, szabni nem lehetett, a mig az átadási okmányok felolvasása és aláirása tartott a szabad Kubának, a melynek fiai olyan sokat kiiz döttek a szabadságért: első fejezetét képezi az az okmány, a mely elismeri Kubát a népek történetében egy külön álló nemzetnek. Az elfogadási okmányt Palma elnöl^ olvasta fel s ugyan ö mondott beszédet. Megindító, kényeket fakasztó jelenet volt ez. Gomez, Kubának egyik legnagyobb fia, ki számtalan csatában állott szembe a halállal, nem birt uralkodni magán. Nem volt senki az elfogadó teremben, a kit meg ne hatott volna a szertartás s a pillanat homolysága és fontossága. Az átadási okmány felolvasása után Roosevelt elnök levele s jókívánságai olvastattak fel, majd Wood proklamációja, a melyben a választások eredményét tudatja a néppel. Ezt követte Palma elnök felelete. A ztán a kormányzóság palota árbocáról leeresztették a csillagsávos lobogót s helyébe felröppent az egy csillagu lobogó s büszkén lebegett a nyári szellő fnvallá sára, hirdetve Kuba szabadságát s az Egyesült Államok nagylelkűségét. Kuba szabadsága az Egyesült Államok nagyságát mindennél szebben s fényesebben hirdeti. Száz háborúnak a győzelme nem ér annyit, mint egy nemzet szabaddá tétele. Kuba népe most már megérett arra, hogy önmagát kormányozza. Az Ur segítse fejlődésében és nagygyá tételében! Az amerikai csapatok a sziget átadása után azonnal kivonultak az összes helyőrségből. Hay külügyminiszter az összes Államokat értesítette Kuba szabaddá tételéről s Palma elnökségéről. Több állam már üdvözölte is Roosevelt elnököt e nevezetes esemény alkalmából. A vulkán pusztításai. Minél többen érkeznek meg a megszabadultak közül a vulkán pusztított helyekről, annál iszonyúbb színben tűnik fel a pusztítás, a melyet a Pelee okozott. Nincs helyünk arra, hogy azokat a rémes tudósításokat közöljük, a melyeket az egyes szemtanuk elbeszélnek, de az világosan áll előttünk, hogy a Pelee kitörése egyike a legnevezetesebb s legpusztítóbb vulkánikus kitöréseknek a világnak történetében. A veszély hallatára, mint jeleztük, az egész világ szive megmozdult s a világ urai, császárok, királyok s a nemzetek jártak elöl jó példával. A leghatalmasabb segítség az Egyesült Államoktól érkezett, honnan élelmi szereket, ruházatot küldöttek s eddig - elé több mint 300 ezer dollár gyűlt össze erre a célra. Szükség is van a segítségre, mert a mint St. Luciából kábelezik, nem messze Fort de Francétól újabb kitörés történt máj. 20- án. Az Egyesült Állami Potomac s az angol Indefatigable hajók a St. Pierreben elveszett konzulok holttesteinek megszabaditásara bementek az elpusztított városba, de az angol konzul holttestét nem tudták megszabadítani, mert a Pelee kitört. Amerikai katonák is csak nagy nehezen tudtak megszabadulni saját konzulok holttestével. Különösen a Roraima és Korona nevű hajók megszabadult utasai beszélnek rémes dolgokat. Franciaország elnöke Oroszországban. Loubet, Franciaország elnöke máj. hó 20-án Ki’onstadtba, Oroszországhatalmas tengeri kikötőjébe érkezett s az Alexandra császári yachton kitüntető szívességgel fogadtatott a cár által a nagy hercegek s a külügyi hivatal vezetői előtt. Később a yacht Peterhoffba vitorlázott, honnan a cár vonaton kisérte vendégét Tsartkoj e Selaba. Az elnöknek a fogadtatás feletti örömet nagyban megkeseríti az, liogy Waldeck Rouseau beadta lemondását s Junius elsejére uj minisztériumot kell összeállítania. Anarchisták összeesküvesei. Spanyolország, a mely liossu idő óta regenség — helyettes királyság alatt állott, a héten királyt kapott az immár nagy korúvá fejlődött XIII. Alfonso személyében, a ki már le is tette a királyi esküt, bár koronázása még csak a jövő hónapban fog megtörténni. A királyi trónnak azonban sok tövise van. Már is, alig foglalta el Alfonso a trónt, összeesküdtek ellene az anarchisták. Az összeesküvés azt tűzte ki céljául, hogy a koronázási ünnepély alkalmával dynamittal fogják légbe röpíteni az ünneplő közönséget. A ren - dörség kezébe került egy Lopez nevű egyén, a ki elárulta cinkostársait is. a rendőrség most éber figyelemmel őrködik. A másik összeesküvés hire Bécsböl érkezik, s azt tudatja, hogy Magyarország királya ellen, ki most Budapesten tartózkodik, az anarchisták összeesküvést szőttek s • bombával akarják felrobbantani. A hir nem valószínű, vagy csak olyan, mint a múlt évi debreceni összeesküvés hire. A béke Transvaalban. A béke alku még mindig foly, s el kell ismernünk, hogy az angol hatóságok most komolyan akarják a békét, bár a boerok vezérei ellene vannak. Most e fontos ügyben népszavazat történik. Ennek eredményétől függ a további harc, vagy a fegyverek lerakása. Az angol nagy követ lemondása. Washingtonból jelentik, hogy az angol nagy követ rövid idő múlva visszavonul. A császár adománya. Wiesbadenböl lelentik, hogy Vilmos császár kifejezést adott amaz óhajtásának, hogy Washingtonban felállittassék Nagy Frigyes szobra. A német nép nagy helyesléssel fogadta császárjának a tervét. A Henrik herceg utjának emlékét igy akarja a császár megörökíteni s a tárgyban már kábelt is küldött Roosevelt-