Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-22 / 21. szám

7 ( nek, a melyben ezt a tervét kifejezi. Roosevelt nagyon szívélyes hangon válaszolt s hajlandó elfogadni Wa­shington részére a Nagy Frigyes szobrát, ki az Egyesült Államoknak melegkeblü barátja volt. A Tammany Hall bajai. New York város életében gyászos szerepet vitt mindenkor a Tammany Hall, a mely a milliomos Crocker­­nek a fenhatósága alatt állott. Most ebben a klubban, a hol ezelőtt csak, mint a magyar szabadelvű pártban — szavaztak — önálló vélemények is kezdenek előtérbe lépni & e miatt bomlás, szakadás van s Nixonnak le kellett az elnökségről mondania, mert nem akart bábu lenni egy fel­jebb valónak a kezeiben. Az csak hasznára volna New Yorknak, ha a Tammanyben nem jönne létre a bé­kesség, de bizony ha a választási idő elkövetkezik: úgy mind együtt fog tartani ismét. I. Edward angol király koronázási ünnepélyein ötven ezer szegény lon­doni lakost vendégelt meg. Ezen al­kalommal 3S0 hízott ökör, 900 birka és disznó, továbbá harminc ezer szár­nyas fogyott el. A lakomát két ezer szakács főzte. Midőn aztán a számlát a királynak bemutatták, kitűnt, hogy azt a maga pénzéből ki nem fi­zethetné, s igy a parlament segitsé gét kellett kénre, mely a rendkívüli kiadást meg is szavazta. — A főran­gú vendégek közül Alexander skót fejedelem keltet ezen koronázás al­kalmával nagy feltűnést, ki London utcáin 509 skót lovat bocsátott sza­badon. Ezeket aztán bárki megfog­hatta és elvihette. Nehány angol uralkodó koronázá­sa alkalmával a főváros kutjaiból viz helyett bort eresztettek. II. Rikhárd idejében Londonban a nép a boros kutak miatt valóságos csatát vívott; több házat is felgyúj­tottak ős ezer embernél több halott maradt az utcákon. IV. Henrik koronázásakor a Cheap side külváros kutjaiból 24 óráig fe­hér és vörös bor folyt, ellenben Má­ria királyné mindössze alig 400 ko­ronát fizetett egy hollandi embernek, ki a Szent Pál temploma tornyán akrobata mutatványaival a népet mulattatta. Ennél többet a koroná­zási ünnepélyre nem költött. II. Edward koronázási diszlako májára ötezer ember hivott meg, de az ételek oly rosszul voltak elkészít­ve, hogy a vendégük fele része éhe­sen kelt fel az asztaltól. E miatti dü­hében a király megparancsolta, hogy a szakácsokat tüstént elébe vej zessék, kik közül még az nap hatva­­nat felakasztatott. Legtöbbé került III. Henrik ki­rály koronázása, ki London egész lakosságát nyolc napig étellel és jó borral vendégelte. A spanyol bort 8 hajón szállították Angliába. IV. György koronázási diszlako­­máján, melyet a westminsteri palo­tában tartottak meg, tizenhétezer font hús, 400 különféle fogás étel és 4000 akó bor fogyott el. Ekkor ke­rült először francia pezsgő az angol » király asztalára. VII. Edward koronázási ünnepé­lyei pompa, fény és finom Ízlés te­kintetében, mint az eddigi jelekből is látható, bizonyára nagyon fel fog­nak tűnni. A számos fejedelmi vendég elhe­lyezése eleinte sok gondot okozott, de mintán több angol föur londoni palotáját a király rendelkezésére bo csátotta, biztosra vehető, hogy min denki rangját megillető módon lesz elszállásolva. A londoni szegényeket, özvegye­ket, árvákat és rokkant katonákat minden városrészben külön fogják megvendégelni. Ezen lakomák költ­ségeit másfél millió koronára becsü­lik. A királyi lakomák sorrendjét egy külön e célra kirendelt bizott­ság állítja össze, mely működését május i-én már befejezte. A koronázáson 28 európai, ázsiai és amerikai ország képviselő fognak megjelenni. jártak. Az ütött-koport fa székek már akkor is még voltak, mikor ö még csak gyermek volt. Pedig mi­lyen könnyű lett volna kényelme­sen berendezni ezt a házat s milyen kevésbe került volna néhány képet akasztani a falra. Mennyire szerette édes atyj i az ö rajzait s inie most nincsenek sehol. Majd rátekintett atyjára. .Az arca olyan, mintha élne, csak a szeme van j lezárva. Fejét ősz haj tűrtök fedik s j az arcban kiváló finom s érzékeny vonásokat fedez fel. ü volt az a ba­rát. a kit olyan gyakran nélkülözött eddig is. Ö pedigegyedül hagyta a néma Mártiiéval......... Majd egy képre esik tekintete. A saját képe ez a gyermek korból. Az apja térdein ül. Minő fájdalmas volt látnia ezt a képet. VEG-TESEZ: Az íróasztalon irományok, gazda­sági feljegyzések voltak s olt volt a pénztári feljegyzés is, a mely meg­mutatta, minő fáradságba került az ö neveltetése a jóságos öregnek. Végre a biró becsukta a könyvet. S most már mindennel^ vége! Nincs i dö a hálára, a vissza fizetésre. Ellen­­állhatlan erővel tört ki szivéből az érzés s ráborult atyja holt testére s úgy sirt, ügy zokogott: “Atyám, a, tyáin! “ He az ajk többé szóra nem nvilt. Késő volt. A biblia az amerikai hadsereg­ben.. Szép és figyelemre méltó szokás az, a mely szerint mindenik kadét­nak, a ki a west pointi katona neve­lő intézetből a tényleges szolgálatba lép: egy-egy bibliát ajándékoznak. A szokást egye célra alakult női tár­sulat kezdette meg. Evröl-évre a végzett növendékek összegyűlnek az intézeti kápolnában, egy közülök be szódét tart s a bibliák kiosztatnak. Ebben az esztendőben márc . 15-én volt ez a nevezetes nap. A. T. Ma­han kapitány7 tartotta az alkalmi be­szédet. Kiemelte beszédében, hogy7 a jó katonát s a jó keresztyént ugyan­azok a tulajdonságok jellemzik s a katonának háborúban és békében egyaránt keresztyéni erényiekkel kell ékeskednie. Adomák a német császárról. Vil­mos császár mint a legtöbb gyermek, gyermekkorában irtózott a víztől ős mindig nagy fáradságba került a megmosdatása. Apja e miatt egyszer beszélt a nagyapávál, I. Vilmos csá­szárral, ki a következő orvosszert a­­jánlotta: Csak hagyjátok rá. Ha nem akar mosdani és fésülködni, csak maradjon piszkosan, és boglyosan, de egyszersmind kiadták az őrség­nek a parancsot, hogy ha a herceget piszkosan látják jönni a terem felé, hol a család reggelizik, ne szalutál­janak neki. A herceg ugyan nem mosdott. Élvezte a szabadságot. De milyen nagy volt meglepetése, a mi-‘ kor az őrség figyelembe se vette. Sír­va szaladt apjához s igy szólt hozzá: „Apám, kérd meg nagy apát, hogy ezt az őrséget bocsássa el. Egy se tét te meg ma a szokásos üdvözlést.“ Miért tenném ezt, válaszolt atyja — bizonyára azt hitték, hogy valami utcagyermek tévedt a palotába ilyen piszkosan és boglyosan, azért nem szalutáltak. A herceg elszégyelte magát s többé nem makrancoskodott a mosdatás miatt. Vilmos császár pontos ember, sze­Késö. Egy öreg földműves hirtelen halt el. Fia. a ki bíró volt egy nagy városban, mikor megkapta a sür­gönyt, azonnal sietett ki a tanyára, hogy a temetés felöl intézkedjék. Nagyon nehéz volt ezt megtennie, mert X. városban az első ügyvédek közé tartozott s minden óráért jó pénzt fizettek neki. A mint ott ült a csendesen haladó helyi érdekű vasúton, addig is a sa­ját dolgain járt az esze. Jó fiú volt, öreg édes atyját tiszteletben tartót,a soha fájdalmat nem okozott az aty­jának. S az apja megvénhedett s er­kölcsökben meggyarapodva halt el. Megérkezett. Az ajtóban az orvos fogadta s első szava is az volt: az ö­­reg ur mindig önre gondolt. Csak egy óráig volt beteg s ez alatt az idő alatt is folytonosan az on nevét han­goztatta: János, János. —Bárcsak vele lehettem volna — sóhajtott a biró. —Nagyon roszul esett neki, hogy a múlt tavaszon nem látogatta meg, szólta doktor. Az ön látogatása ese­mény volt az ö életében. —A múlt tavaszon?.... Igen, igen. Családommal lent voltam Californi­­ában. —Mindig biztattam, hogy menjen be a városba és látogassa meg önt, de nem akart elmenni. —Xem, soha sem szerette a várost. A bíró vissza emlékezett reá, hogy soha se kérte apját, hogy látogassa meg. Kis fiaszégyelte volna nagyap. jának széles gallérját s kis leánya pedig dnrcáskodott, mert az atyus mindig holmi régi dalok éneklését követelte. A biró szerette gyermeke­it s elfelejtette megkérni atyját, hogy látogassa meg öt a saját házá­ban. A kis tanyai ház rendben volt, s tükör'tisztaság volt mindenütt, de még is üresnek, pusztának tűnt fel a biró előtt, kinek lakása fényesen volt bebutorozva. A koporsó mellett némán és minden könyezós nélkül az öreg néma asszony ült, ki atyját szol gálta öreg napjaiban. —Martha nagyon ragaszkodott az öreg úrhoz, szólt a doktor, de néma volt s igy az élete nagyon is egy hangú volt. A szomszédjai fiatalok voltak. A szegény más nemzedékhez tartozott. Majd felemelte a koporsó fedelet s ekkor kiment Márthával együtt és bezárta az ajtót. A biró egyedül maradt a halottal. Gondola­tai mág ekkor is a szoba ridegségén reti, ha mások is pontosan teljesíti tisztüket. Egy alkalommal egy kat< nai nevelő intézetet látogatott ine{ A növendékek nyolc órakor min ott voltak katonai pontosságai, d« tanító hiányzott. Vilmos császár vé re is megunta a várakozást, hozzá IV gott a növendékek kikérdezésükéi íme 5 perccel 9 előtt beállít a t. nit is. A császár szó nélkül feláll!, ki ment s visszahajlátott a palotába. 1 tisz csak ámult bámult. Másnap; katonai paraucsnokságtól egy cső magot kapott. Reszketve bontott­­fel. Biztosra vette, hogy elbocsátta tik. De nem bocsáttatott el, m-erCs csomagban egy ébresz'ö óra volt. Egy királyi család gyermekei if csak olyanok, mint más gyermekek Egy alkalommal Vilmos császár fon tos ügyben tanácskozott miniszterei vei. De a tanácskozást megakasztot ta a szobába is be hallatszó s az egész palotát betöltő zsivaj. A császár ki lépett az a jtón, hogy meglássa, mi az oka a nagy lármának s hogy lecsen­­desitse gyermekeit. Nagy meglepe­tés várt reá. A fplyósó közepén ál­lottak a miniszterek cylinder kalap­jai. E trónörökös glédába állította apró testvéreit, s kiadta a parancsot, hogy amikor hármat számol, mind le fognak ülni. A menet megindult s mikor a kalapokhoz értek, a trónö­rökös hármat számolt s a miniszte­rek kalapjaira többé rá se lehetett ismerni, annyira összetörtek. A csá­szár azzal mentette gyermekeit, hogy Berlinben a legioszabb hat fin a csá­szári palotában található fel. A hossza élet titka. Egy régi gö­rög orvos ezeket a jő tanácsokat ad­ja a hosszú életre: Mindenek felett légy tiszta. Asztalodon minden fény­űzés nélkül, tistza asztalkendő és tá­nyérok legyenek. Legyen gondod rá, hogy a pincédből tiszta bor ko­rüljön az asztalra? a tiszta ital felvi­dítja a lelket s elűzi a gondot. De légy mértékletes ős ne tarts attól, hogy a vizivás ártalmadra lehetne. A tiszta ivóvíz hasznos adománya az is teneknek. Egészséges gabonalisztböl sütött kenyeret egyél. A tyukhusv marhahús és bárányhus Ízletes és e­­rötadó eledel, de jól megrágd s ne feled el, hogy főzelék és fűszer is kell hozzá. A tojás eledel, ha friss jól készült, dicséretére válik a kony­hának, akár sülve vagy főzve a héjá­ban, akár vajba sütve mint rátotta kerül az asztalra. Nem kevesebb di­cséretet érdemel a jó zsíros tej, mely­­öregeket és gyermekeket egyaránt táplál. Mit szóljak az Isten édes adó mányáról, az aranyszínű mézsöl? Ez­zel édesittesd ételeidet és fo­gyaszd kenyérrel és kalácscsal egy­aránt. A lakoma végén ne marad­jon el asztalodról azon fekete folya­dék, melyet a keleti országok p ör­­költ babjával főznek. Kicsiny kor­tyokban igyad, igy segíti elő az e­­mésztést. Ha e bölcs szabályokat kö­veted, biztos lehetsz benne, hogy e­­röben és egészségben magas kort fo­gói elérni. Kolduló háziúr. Háziúrnak lenni még ebben a szűk világban sem oly nyomoruságos foglalkozás, hogy mellékesen koldulni is kelljen vala­kinek, a kinek nehány háza van. Nem is a nyomor miatt koldul évek óta New Yorkban Modric Mato zág­rábi háziúr, a kinek Zágrábban a vá­m taniii ««Dili

Next

/
Thumbnails
Contents