Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-22 / 21. szám

Ili. évfolyam. Felelős szerkesztő: S-ZLltTIOOE, bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő cimére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: Eeir. -S-lesr. Ea.la.ssay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. Bridgeport, Conn.. 1902 Mains 22-én 21. szám. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) V FIGYELEM! Azé,. _-si pénzek, cim vál­tozások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő ci­mére küldendők, tor. Howard Ave. & Pine Street, Bridg-eport, Conr.. mmiii« !■» i mim—mii in mm imni niww— Egymásnak terhel hordozzátok! iKdieg'jelerh. rrh.Irh.den. cgö­­törtölrörh.. Előfizetési ár egy évrre: -S-merilráTaa, $2. $v£a,gya,r országira, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra for dittatik.1 Published every Thursday by the “iifli-ieii sin man coipr..” Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Cor,a. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Folyó Május hó 20-án. kedden estve gyűlnek össze egyházunk atyái Baltimoreban, McL. hogy felekeze­tűnk három évi működését számba­­vegyék s lerakják azokat az alapo­kat, a melyeken a jövő három évi munkálkodásnak haladnia kell. Kevesen vannak testveieink kö­zött, kik ismerik egyházunkat, an­nak szervezetét; de még kevesebben olyanok, a kik arról az áldásos mun káról, a mélyet ez az anyagiakba , szegény, de buzgó tagokban böví, ködó egyház folvtat: tudomással 1 nanak. Az összeült zsinat ianácsko isai ■alkalmából azért, nem csak gunk figyelemmel fogjuk kisárni a ■dolgok-folyását, hanem liétröl-hétre Olvasóinknak is he fogunk számolni e zsinaton történt eseményekről és a zsinat elé terjesztett jelentések alap­ján meg fogjuk ismeret-ni egyhá­zunk három évi ífíűnkáikodását is. Nagy munka ez. A belmissió, va­gyis újabb és újabb egyházközségek alapítása nagyot lendült e három év alatt; a belmissió is óriást haladt. Japánban és Klímában újabb és u­­jabb pontokon hangzik fel ez evan­­gyelium szava a lelkes missionaria­­sok ajakáról. Iskoláink, leányneve­­lö intézeteink, t.heologiai akadémia ink s egyetemeink nagy hírnévnek örvendeznek s a lelkész otthon s árvaházaink nemes és fontos mun­kát végeznek. Könyv kiadó vállala­taink, egyházi hivatalos lapjaink nagyon szépen működnek s nemcsak ébren tartják a hitet, hanem folyto nosan fejlesztik is. A fentebbi vázlatból látszik, hogy nincs az egyház társadalmi munkál-] kodásnak olyan ága, a melyet a mi j egyházunk figyelmen kívül hagyna. Ez okozza azt, hogy évi öl-évre gya­rapodik tagokban s a folytonosan növekedi» terheket á tagok áldozat­készsége lehetővé teszi. Azt hisszük, hogy közlendő ismer­tetéseink nagy mértékben hozzá fog­nak járulni ahoz, hogy magyar ref. testvéreink még igazabban és őszin­tébben -ragaszkodjanak ahoz az egy­házhoz, a mely legelőször vette fel az idegenbe szakadt ref. magyarság­nak a lelki gondozását, E zsinat fontos lesz reánk nézve azért is, mert ezen kerül döntés alá az idegen nyelvű egyház megyék en gedélyezésének a kérdése is. Ez a három évvel ezelőtt tartott zsinat határozata folytán az egyház me­gyékhez tétetett le vélemény adás végett. Úgy tudjuk, hogy az egyház megyék többsége az idegen nyelvű egyház megye alapítása mellett sza­vazott. E szavazatok alapján a zsinat valószínűleg engedélyezni fogja a külön, hivatalos.egyház megye ala­kítását s most csak a magyar ref. egyházközségeken és a lelkészi ka­ron fog állani, hogy az engedélyt igénybe véve: önálló, hivatalos ma-1 gyár egyház megyét, vagy egyház megyéket alakítson. E zsinaton fog felkerülni a magyar vasárnapi isko­lai irodalomnak a kérdése is. A va­sárnapi iskolai bizottságnak a titká­ra nagyon lelkesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, és nincs semmi kétsé­günk az iránt, hogy égy vagy más módon ez az ügy is megoldást nyer. j A mi a saját egyházi állapotainkat] illeti, arról kétségtelenül a legne-j mesebb elismerés hangján fog meg'- j emlékezni a belmissoi bizottság je­lentése. A lefolyt három év alatt na-l gyot haladtunk. E.árom uj gyüleke-i zetiink szervezkedett, a megalakul­tak részint lötöiiesztettékf a terhe- j két. részint újabb befektetéseket esz-j közöltek, s a hol teher van, ott erő-1 sen foíy a mozgalom a törlesztésre. Itt leiké,amott Hiúi" óp£ 1, orgonát, amott harangot szerez a gyülekezet — szóval élet van itt, fel­séges megnyilatkozása a vallásos bűz góságuak. . Ez az a mi ide köt, ide láncol! Az a nép, a mely oda haza immel-ámmal teljesíti egyháza iránt való köteles­ségeit, itt nem riad vissza az áldoza­toktól akkor, a mikor egyháza ügye­iről van szó. A ki nem tapasztalta, nem is tudja, nem is érzi, minő nagy boldogság az: ha látja az ember aj szívnek önkéntelen megnyilatkozó-j sät. Itt ezt látjuk napról napra. Ter-j mészetes, hogy van keserűség is, de] hát rózsa nincsen tövis nélkül. Mikor igy ezeken a dolgokon vé­gig tekintünk, olyan fájdalmasan érint hazai egyházunk magatartása, mintha fagyasztó szél hervaszfauá el lelkünk virágait, Nem ilyennek kép­zeltük mi azt a viszonyt, a melynek lennie kellene az anyaegyház s azi idegenbe szakadt gyermekek között.! Azt hittük, hogy már megérett e’z a dolog annyira, hogy a magyarorszá­gi ref. egyház is tehet valamit hűsé­ges gyermekeiért. De agy látszik, csalódtunk. A csalódás pedig fáj. A zsinati tárgyak előkészítésére kikül­dött bizottság teljesen elejtendönek véli az idegenbe szakadt magy. ref. gyülekezetek és az anya-egyház egy­máshoz való viszonyának a kérdését, azzal indokolván meg ezt az általunk nem várt határozatot, hogy ez a kér­dés a nemzetközi jogba tartozik! Ugyan, ugyan! Hát még mindig kisért az 1896-iki álláspont ? Hát az nem ütközik a nemzetközi jogba, hogy a görög katholikusok a wash­ingtoni nagy követséghez beosztott vizitátort kaptak épen most ? Nincs itt nemzetközi jogról szó. Az Egyesült Államok kormánya a sza­bad vallás szabad államban elvnél ] fogva nem törődik sem egyik, sem másik felekezet sorsával, kül 6és belföldi viszonyaival. A mint az Egyesült Államok egyes felekezetei­­nek van joguk arra, hogy a pogány népek között missiói munkálkodást folytassanak, úgy a magyar reform, anyaszentegyháznak is van joga ar­ra, hogy idegenbe szakadt gyerme­keiről egy vagy más irányban gon­doskodjék! Ha nem teszi, önmaga ellen követ el bűnt! Ebben a világításban még neme­sebbnek, nagyobbnak tűnik fel az a gondozás, a melyet fentartó egyház felekezetűnk ad s a mellöztetés, sőt talán azt is mondhatjuk a kitagadás mellett nagy 'vigasztalást nyújt a fiú­vá való fogadás. Az árvának mindig jól esik az alamizsna ! Legyehek Istentől megáldva a fér­fiak, a kik bár maguk is szegények, hitüket jó tetteikkel mutatják meg, jót cselekedvén hitük cselédjeivel. Legyenek áldó!tűk egyházunk re­­zérférfiai, kimagasló oszlopai, kik nem csak vallói, hanem cselekvői is a szeretet evangyeliumának! A jóért atyámfiai, testvérek, fizes­sünk mi is jóval; legyünk hálásak az iránt az egyház iránt, a mely édes anyai gonddal ölel bennünket kebe­lére. A mi hálánk meg termi a reánk fordított gondnak gyümölcseit. Kalassay Sándor. A természetnek a vallásos életben nagy hatása van. Az első pár ember az Éden kertben helyeztetik el. A törvényt Isten a Sianai hegyen je­lenti ki kedvelt emberének s annak egyes pontjai az Ebal hegyének tete­jéről a szabad ég alatt találnak utat a választott nemzetiség szivébe. Az Ezsdrás alatti nagy megújhodási mozgalom a szabad ég alatt vette kezdetét. Itt olvasta ö az írásokat s inagyarázgatta az igét az egybegyült sokaságnak. A szabad ég alatt ta­nyázó pásztorok hallják az angyalok énekét, a mely tudtul adja nekik a Jézus születését. Maga a Megváltó egy hegyen tartja legnagyobb be­szédjét s a Jákob forrásánál jelenti ki az evangyeliumot amaz asszony­nak. Csudatételei, tanításai a legna­gyobb részt a szabad ég alatt történ­tek. Jézus nem vonult vissza a zsi­nagógába, vagy a felső szobába; de kedvét találta az utcai szabadságban, a hegyeken és a síkságon örömest tanított. Az első pünkösdi beszéd a szabad ég alatt hangzott el. Pál a szabad ég alatt a damaskusi utón tért meg s egész életén át gyönyörrel tanított az utcák szegletein is. A Mars hegyétől prédikálja Jézust, a ki megfeszittetett, de harmad napra feltámadott s a piacon levő sokaság gyönyörrel hallgatta az ö beszédeit. Jézust a szabad ég alatt feszítették meg s ugyan itt nyerte el a megdi­csőülést is. így fog vissza térni is az ítéletre az atyának dicsőségével s az angyalok seregével. A külön isteni tiszteletre épült he­lyekről, a keresztyén templomokról legelőször Tertulliánnál találunk fe 1- jegyzést. Tertullian pedig all-ik század végén élt. lustán Martyr egy a szabad ég alatt prédikáló öreg em­bernek a tanítása következtében tér meg. Lull Raymond a spanyol ne­mes, ki az elsők között vitte be afri­­ka belsejébe a Krisztus evangyeliu­­mát s lángoló buzgósággal prédikált a szabad ég alatt s mikor a tenger partján megöletett, akkor is azt só­hajtotta: ' ‘csak a Krisztust, csak a | Krisztust.” Augustinus. Anglia kiró- i lya Ethelbert előtt a szabad ég alatt i prédikált. A Wycliffe pártján álló ; papság csaknem kizárólag a szabad jég alatt tartott isteni tiszteleteket. Bresciai Arnold mindig a szabad j ég alatt tanította a népet, inig nem börtönbe került, hol a martyrok di­csőségét nyerte el. Wald Péter és a lyoni szegény em­berek a szabad ég alatt tartottak is­teni tiszteleteket. A franciskánnsok, a dominikánusok és ciszterciták ál­landóan a szabad ég alatt prédikál­tak. De már 1832 ben Angliában a papság kérelmei nyújtott be a par­lamenthez, a melyben az utcán való predikálás beszüntetését és megaka­dályozását kérelmezi. Huss János, mikor el kellett hagy­nia katedráját, a szabad ég alatt kezdette meg Csehország reformatio­­ját. Luther ugyan a birodalmi gyülé sek előtt s tollával munkálkodott a legtöbbet; mind az által tudjuk, hogy Zvickauban 25 ezer főnyi hall­gatóság előtt prédikált a szabad ég alatt. Levingston János azt a nagy beszédjét a melynek hallatára 500 skót tért meg; viharban tartotta sza­bad ég alatt. Spurgeon a nagy szó­nok sokszor esőben is prédikált s maga mondja, hogy hallgatói úgy fogadták az igét, mint a száraz föld az esőt. Egy Kirhham nevű angolországi prédikátor mondja, hogy gyakran beszélt a hóról két értelemben is, t. i. a beszéd tárgya is a hó volt.s a ha­von beszélt. Welsh János Skótia és Anglia határain szokott prédikálni s mikor az angol hatóság közbelépett, egyszerűen átment hallgatóságával együtt Skótiába; mikor pedig a skót hatósággal gyűlt meg a baja, Angli­ába ment át. így bár akadályozva volt is. mégis jó munkát végzett. Whitefield prédikációja, a melyet a Kingswoodi széntöröknél tartott, ismeretes azok előtt, a kik a metko­­dismus történetében járatosak. Az

Next

/
Thumbnails
Contents