Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-01 / 18. szám

Bridgeport, Cobh.. 1902 Május l én

18. szám.

III. évfolyam.

(Hungarian=Amerícan Reformed Sentinel.)

FIGYELEM!

Az előfizetési pénzek, cím változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridgeport, Oorrrr.

Egymásnak terhet hordozzátok!

H^Ieg'jelen. minden csőtörtöd ön.

BISfLzetési ár eg-p- étrrs : -S-rTrerüráToa, 332.

2vüa.g^"arországrra, $2.50.

Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday by the

“mii-itóoii Sinei Piiii com.;

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

Megemlékezés

esi elm ill pici, piéfflíw.

A mult héten nagy halottja volt az amerikai keresztyén világnak. De Witt Talmage, kit egyházszónoki sikerei a müveit világ minden részében ismertté tettek, ápr. 13-án örök álomra hunyta le szemeit a feltámadás boldog reménye alatt, Washington városban, 70 éves korában.

A boldogult személyében nemcsak Amerikának, hanem—legalább meggyőződésem szerint — az egész világnak is egyik legnagyobb szónoka, legnépszerűbb prédikátora hunyt el. Alig hiszem, hogy volna, hogy lehetne valaki, akár Europa, akár az újvilág egyházi szónokai között, ki az elért sikerek nagyságát illetőleg versenyre kelhetne Dr. Talmage-val.

A két évvel ezelőtt elhunyt Moody evangélista volt az, ki Talmage-ot népszerűség dolgában megközelítette, sőt némi tekintetben talán felül is múl a. De Moody hatása föképen csakis közvetlen környezetére terjedt ki. Moody kiadott beszédeivel sohasem tudott nagy hatást, igazi jelenti>s sikereket elérni. Moody csak ott tudott apostoli, evangélistái munkát végezni, csak ott tudott lelkeket felrázni, téríteni, a hol ö Személyesen megjelent. A mellett a Moody és Talmage hallgatóságának intellectuális színvonala is erősen különböző volt.

Moody, mint u. n. “self-made“ ember, ki semmiféle iskolákat nem járt, systematikus theologiai ismeretekkel nem rendelkezett, egyszerű beszéd modorának mesterkéletlenségével, közvetlenségével hatott, mig Talmage mint képzett theológus ma gaslottki korunk legnagyobbnak ismert egyházi szónokainak díszes so iából.

Mind a kettő nagy volt a maga nemében, mind a kettő hasznos szolgálatot tett Krisztus egyházának, mind a kettő híven betöltötte, odaadó lelkiismeretességgel szolgálta az ügyet melynek sikeres propagálására isten töl gazdag talentumokat nyertek, rnindazáltal a munka belső értékét tekintve Dr. Talmage jelentősebb szolgálatokat tett az evangelizálás ügyének, mint akár Moody, akár talán száz más népszerű prédikátor együtt véve. Talmage mindenkor mélyre vetette a hálót, nem pillanatnyi sikerek elérését vagy éppen a népszerűség hajhászását tartotta lelkipásztori működése ideáljának, ha nem a szó legigazibb értelmében és legnemesebb jelentőségében vett térítői munkásságot végzett korunk “műveltséggel, felvilágosodottsággal“ dicsekvő hitetlenjei körében. Ugyanezt a munkát végezte Moody is, —• a népszerűség el tagadhatatlan

célzatosságával — a szegény és közép néposztály körében. Ezért említem fentebb is, hogy mind a két kiváló egyénnek meg volt a maga hiva tottsága s a maga munkaterén mindenik megbecsülhetetlen szolgálatokat tett az evangelizátió ügyének, elmondhatjuk, hogy nemcsak amerikai földön, hanem mindenütt, hova hatásuk kiterjedt.

Hogy milyen rendkívüli nagy hatású volt az elhunyt Dr. Talmage, azt megérthet] ük abból az egyetlen tényből is, hogy ö az utóbbi évek folyamán a vasárnapi napilapok számaiban közzé adott beszédeinek jőve dclméböl élt kizárólagosan. Azelőtt Brooklynban egy külön az ö számára épített, 4000 hallgatót magába fo gadni képes óriási templomban, az u. n. Tabernaculumban tartotta hires pródikátióit, mely alkalmak min denikére zsúfolásig megtelt a roppant méretű templom. Háromszor le égvén ez a templom, Talmage már belefáradt az újjá építéssel járó izgalmakba, az utóbbi időkben nem vál lalt rendes lelkészi szolgálatot, hanem szerződést kötött három nagy amerikai napilappal, New Yorkban, Washingtonban és San Franciscóban. Minden vasárnapra irt egy kidolgozott, gyönyörű egyházi beszédet, melyet szóról szóra megsürgönyözött mind a három napi lapnak, úgy hogy ezek mindenike egy ugyan azon időben hozta Talmage beszédjét. A három laptól 1500 dollár tiszteletdij volt évente biztosítva Dr. Talmage részére.

Mig Brooklynban szolgált, gyülekezetétől 12,000 dollár fizetést húzott a mi azonban stóláival könyen kikerekitödhetett 20,000 dollár évi biztos jövedelemre. Bizonyára szokatlan nagy papi fizetés, mondhatja valaki. pedig itt Amerikában, hol azt tartják, hogy méltó a munkás a maga jutalmára, számos hírneves lelkész van, ki még ennél is nagyobb jövedelmet élvez gyülekezete részéről.

Talmage vasárnapi nyomtatásban megjelent prédikátióit átlag 20 millió ember olvasta ős élvezte Amerikábán. Halálával lapok egész sorozata vesztette el fennmaradásának alapját. Holttestét New Yorkba vitték, hol az elhunyt még életében nagyszerű családi sírboltot készíttetett, nyugvó helyét előre kijelölvén magának, két, korábban elhunyt fe lesőge porrészei között.

Dr. Talmage neve, valamint egyházi beszédei is nem ismeretlenek magyar prédikátió irodalmunkban. Mindszenti, asajókazai, kecskeméti, békési lelkészek s mások nem egy remek beszédet ültettek át gördülékeny nyelvezettel irodalmunkba. S azok a beszédek nem múló értékűek. Mindég élvezettel fog lehetni azokat

olvasgatni. Mélyen járó fejtegetései azok a keresztyén hitigazságoknak. Erőteljes nyelv zendül meg azokban mindenütt, bibliai zamat jellemzi azoknak minden sorát. Meggyőzödé sem szerint csakis igy hirdetve és éppen csakis ezért lehet az evangélium Istennek hatalma minden hívőnek idvességére. Talmage szerencsésen tudta magában egyesíteni a theologus és gyakorlati lelkipásztor leg kiválóbb tulajdonságait. Érdekes be szédeket tartott a közhit szerint legszárazabbnak ítélt dogmatikai thémákról is. Halálát méltán fájlalja nemcsak az amerikai keresztyónség, hanem a keresztyén hitet valló müveit népek egész közössége is, kik öt, —bárha csak liirböl is — ösmerték.

Harsányt Sándor, ev. ref. lelkész.

T Ogr37-ZÖ]^Ö3rL37”£T,

felvéve az Am. Magy. Ref. Egyesület vezér testületi gyűlésében 1902. évi ápril hó 16-án, Cleveland, Ohio.

Jelenlevők: Nagy tiszteletű Csutoros Elek elnök, Molnár József alel nők, Tomcsányi József pénztárnok, Papp István ellenőr, Mák Sándor, Mártha József és Tóth József számvizsgáló bizottsági tagok s Kováchy M. István v. t. jegyző.

1. Az elnöki üdvözlő beszéd és bűz gó ima elhangzása után a múlt vezér testületi gyűlés jegyzőkönyve olvastatott fel, a mely egész terjedelemhelyeslöleg tudomásul vétetett.

2. Ezek után pőnztárnok tette meg részletes jelentését és kimutatta, hogy az egyesület bevétele 1901 okt. hó 20-tól egész 1902 mártius 31-ig $2257.29 centet tesz ki, ugyanezen idő alatt a kiadások $2044.88 centben állapitattak meg, igy a tiszta maradvány 212.41, a melyhez hozzá adva a multi pénztári maradványt, $2270.46 centet, összesen $2482.87 cen tét teszen ki a pénztári állapot 1902 március hó 31-ikén. Ezen jelentés úgy a pénztárnoki könyvek a számvizsgálók által nyomban részletesen felülvizsgáltattak s az ellenőri könyvekkel mindenben megegyezőnek lenni találtattak. Hasonlóan a szám vizsgáló bizottság átvizsgálta az előző számadásokat is, s mind a három biz. tag jelen lévén, egyhangúlag constatálták, hogy a pénztári számadás 1901 július hó 4-töl 1902 március hó 31-ig teljesen rendben van.

3. Olvastatott a vezér testületi jegy zö jelentése, a mely egész terjedelmében a hivatalos lapokba közzé tétetni rendeltetik s helyben hagyva elfogadtatik azzal, miként jövendőre a jegyző utasittatik, hogy a jegyző könyvben s minden egyes kivetésnél a kifizetendő haláleseti dijak egész

összegét tüntesse fel s a haláleseti ki vetést és gyászjelentést a hivatalos lapokba egymás után többször kérj e közzé tétetni.

A folyó ügyek a kővetkezőkbe» tárgyaltattak le:

1. Előtérj esztetetett a phoenixvillei osztály meleg ajánlata, a mely lyel kívánta, hogy egy honfitárs, a ki 50 éven felül van, kivételesen vétessék fel egyesületünk kebelébe, mert ez esetben számos uj tag belépésébe számíthatunk. A vezértestület ismeri ugyan a helyi körülményeket s tudja, hogy azon honfitárs felvétele nagyban emelné egyesületünk népszerűségét, mégis nagy sajnálatára az alapszabályoktól nem térhet el és az 50 éven felüli egyént csak úgy vehetné fel tagul, ha egy egész égj let csatlakoznék testületileg egyesületünkhöz. így a jelen esetben a kérelmet nem teljesíthet te.

Ápril hó 7-én elhalt Juhász Károly tagtárs esete jelentetvén, a toledoi osztály részére 50 dollár temetkezési költség folyósittassék sahaláleseti illeték 1331 tagra egyenként 50 centben kivettetik s 600 dollárban fog kifizettetni.

4. A toledoi osztály előterjeszti Molnár Pál tagtárs félsegély ügyét, a ki ez iránt Magyarországból, ahol ma állandóan tartózkodik, kérvényt intézett.

A vezértestület ezen kérelmet nem intézi el, hanem a conventiónak terjeszti elő, miután az egyesület alapszabályai nem rendelkeznek ez esetre, vájjon adható-e félsegély az oly tagnak, a ki munkaképtelenné az óhazában vált. Erről az érdekelt a toledoi osztály utján fog őrtesittetni.

4. A Whitsett-i osztály Szathmáry Pétert félsegélyre melegen ajánlotta.

A vezértestület ezen ügyben sem intézkedhetik azonnal, miután jelent kezö tagtárs betegsége alig nehány hét előtt lépett fel, testi épségben nincs megcsonkiva, s igy meggyógyittatása legalább is megkisórlenlendö. Utasittatik a fél, hogy egészsége visszanyerésére tegyen kísérleteket s ha tényleg javulást nem ér. hét el, későbben jelentkezzék a vezértestületnél, ismételten felszerelt kérvényével.

ö.Vezértestületi ellenőr Papp István kérdést intéz a vezértestületi jegyzőhöz, vájjon a hozzánk csatlakozott New York Harlemi B. S. M. egyletből eddig hány tagja van egyesületünknek?! Miután ki lett mutatva, hogy eddigelé csakis a jelentkező 17 tag van felvéve s tesz eleget pontosan kötelezettségének, felhivatik nevezett egylet, miként f. év május 31-ig szíveskedjenek testületileg csatlakozásukat végre hajtani, a többi tagjaikat is egyesületünkbe felvétetni, mert ellenesetben alapszabá-