Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-24 / 17. szám

17. sssám. Hl. ér Col j au. Bridgeport. fönn. és Pittsbnr«:. Pa.. 1902 At>t*11í« 2d «n Felelős szerkesztő: 'K:.2$.Xj-3J3í3-S.~Z‘ bridgeporti rcf. lelkész. A lap szellemi részét illető’ minden közle­mény az ő címére: I Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: lE^eir. _S-le2c. IsZala-ssa-sr, Pastor of the Hungarian Ref. Church, \ Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. ÜMEEIHiLI (Hungarian=American Reformed Sentinel.) FIGYELEM I Az előfizetési pénzek, cím vál­tozások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő cí­mére küldendők. Cor. Howard Aye. & Pine Street, ÜEBrid-greport, Conn. Egymásnak terliet hordozzátok! ilvdleg'jelen, minden, cső­­törtölrön-Elöfizetési ár egry évrre: »S.na.erUsá'tea, üvEag-^rarország-ra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the Imitiert« seeiiflíi pííséi cipóm.; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn, ENTERED AT THE POST OfEICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Mit ínoiul a biblia a hivatalbeli emberekhez ? ^Kérdésbe jöhet, van e szava a bib­liának az emberhez, a külön-kiilön hivatás szerint. Jézus nem tekintett a 'különböző társadalmi osztályokra. Az ö tanítá­sai, a hogy fel vannak írva az uj tes tamentomban, minden emberhez szólnak egyetemlegesen. Csakis azok vonatkoztatják az e gyesekre, a kikre az közelebbről tar tozik. Ha egy lelkész, ügyvéd, orvos ta­lál valami az ö hivatalát érintő vo­natkozást, annek oka emez izenet e­­gyetemességében keresendő. Egy anya olvassa a bibliát s talál­va érzi magát; egy munkás olvassa azt s úgy találja, hogy az az izenet ö hozzá szól; a hivatalbéli feltárja e könyv lapjait s vonatkozásokat fe­dez fel, holott e könyv szavai sa játla­­gosan ugyanazok. A biblia mindazokat tanítja, a kik isten országának akarnak tagjai len­ni. A hivatalbeli gyakran kénytelen megkérdezni önmagától, vájjon iga­zán sikeres-e az emberiség javára folytatott munkája. Könnyen jut teljes csüggetegség veszélyében igy inkább van szüksé­ge, mint bárki másnak,az írás szép jövőt igérö biztatására. Ezért van az, hogy különösen szól ezekhez a biblia. Isten országának az a jövője, hogy megnyerjen min­denembert. Ezt következtethetjük Pál avagy János apostol Írásaiból. Mikor majd e föld eltűnik és uj eget és földet látunk, majd akkor szere­tet, testvéries érzés foglalja el adui­vá emberi bánásmód helyét. A biblia azt tanítja, hogy amaz or szág érdekében semmiféle munka sem hiába való. Pál szerint: mi mindnyájan mun­katársak vagyunk a Krisztusban. Isten nem csufoltatik meg. a kik az ö országa érdekében fáradnak, be látják, hogy ö mellette nincs ok a csüggedésre. Elmondjuk életünk tit kát egy embernek, kit mi tanácsa­dónknak tartunk. Az ovos kiolvas­sa egy élet titkát az ö patienseiböl, mint valami nyitott könyvből. Egy embernek jónak kell lennie, ha jót akar tenni. Egy ügyvédnek megkell hajolnia az isteni törvény előtt, hogy az emberi törvénynek hiv tolmácsolója legyen. Az orvos le­gyen tanítványa Izrael ama főorvo­sának; az igehirdetö soha ne feledje, hogy neki ismernie kell istent, más­képen másokat nem vezethet el isten ismeretére. Ha nem igy jár el, az Ö szava csak pusztába kiáltó szó. Azoknak, a kik embertársaik éle­tébe mélyebben bele akarják mago­kat élni, az Idvezitö példáját kell követni: ‘‘Uj parancsolatot adok nék tek, hogy egymást szeressétek, a mint én szerettelek titeket, úgy sze­ressétek ti is egymást.“ Egy város temetőjében ez a sírfel­irat olvasható: “N. N. városa népé­nek íáradhatatlaiy ól tevője volt, kü­lönbözei vidékek népeinek szivét e­­gyesité s vezetéaz oda fel valókra.” Ki milyen hivatalra hivattatott, legyen hiv megnyerni másokat, — mindeneket isten országának. Ez a biblia izenete. Virág István. fl IKPOKTl KOSSUTH-ÜNNEPÍLY. A bridgeporti magyarság mindig elöl járt a jó példával a magyar nem zeti eszme ápolásában, nagyjaink megbecsülésében s a nagy eszmék i­­ránt való tiszteletben. Sok szép üdvös mozgalom indult már ki e ko­lóniából, a melyek elhallatszottak mind e földnek a határáig. Sok szép és nemes dolgot miveit már ez a ko­lónia a maga körében is s ezek mind alkalmasok voltak arra, hogy az ame rikai magyarságnak e föld szülöttei előtt elismerést és tiszteletet szerez­zenek s becsültté tegyék itt a népek tenger árjában is a magyar nevet. Ki ne emlékeznék arra, a szép ün­nepélyre, a íuelylyel hazánk 1000 é­­ves fennállását ünnepelte a bridge­porti magyarság? Ki ne hallotta vol­na hírét, hogy ez az aristokratikos város ettől az időtől kezdve mennyi­re becsüli a magyarságot? S ki ne tudná, hogy ha egyik másik honfi­társunk szégyenteljes dolgot követ is el: az egyén bűne miatt nem kár­hoztatják az összest! Ez a kolónia, a mely intézményei­nél s a benne élő testvéries szellem­nél fogva egyike ma az amerikai ma­gyar kolóniák vezéreinek, az alkal­mat áron is megragadva: nagy és ma gasztos emlék ünnepet akar ünne­pelni, Három hónap óta készül már ez az ünnepély. Az eszme a két hatalmas egylet, a melyeknek párja alig van Amerikában, kezdeményezésére tes­tet öltött, de az aggályoskodás s ki­csiny dolgoknak az ok nélkül való felfuvása miatt csak lassan lehetett előre haladni, mignem a két egylet maga vette kezébe az ügyet s kimon­dotta, hogy az ünnepély költségei nek a fedezéséhez 500—500 dollárra. járul s nem kiméi semmi áldozatot a magyar név becsületéért s Kossuth emlékének a felújításáért. Ettől az időtől kezdve az eszme mind jobban testet öltött. A két egylet bizottsá­ga minden héten egy-egy estén ta­nácskozott s számot vett a már elvég­zett dolgokról s igy előkészítve az ünnepélyt, azt mondhatjuk, ha a jó­ságos isten úgy akarja, a bridgepor­ti Kossuth-ünnepély nagy és fényes ünnepély leend. A közel vidéki ma­gyarság találkozási napja lesz ez s a vidékiek pedig velünk fognak érezni e napon, mert szükséges, hogy Kos­suth nevének említésekor együtt do­bogjon minden magyar szív? Az ünnepély, mint azt már jelez­tük, a következő vasárnap lesz meg­tartva a következő program mellett: I. ) Heggel fél tiz órakor isteni tisz telet a magyar ref. templomban. Fél tizenegy órakor a róm. kath. templomban. Az isteni tiszteleteken a két egvlet bizottsága is részt ve­szem II. ) Délután egy órakor gyüleke­zés a Cigiár Halinál s az egyletek fel állítása s a menetelés elkészítése. A diszmenet indul pont két órakor és felmegy a Hancock aven, State stree ten, Main Streeten s a Fairfield aven a. Park City színházig. Vissza felé pedig a Fairfield aven le a Howard aveig, a Howard aven le a Pine Str. ig, Pine Streeten le a Bostwick ave ig, Bostwick a yen le a Spruce Street ig, Spruce Streeten fel a Cigiár Hall ig-A diszmenet sorrendje a követke­ző leend: 1. A kiküldött rendőrség. 2. A menetrendezö és társai lova­kon. 3. Meghívott angol vendégek ko­csikon. 4. “National Brass Band“. 5. Meghívott vidéki magyar egy­letek. 6. Magyar fiuk dobos bandája. 7. A 6—14 éves magyar fiuk cso­portja. 8. A svéd rézbanda. 9. A bridgeporti első magyar és Rákóczy egylet tagjai egymás mel­lű:. 10. Magán fogatok. A színházban a menetelök egy kar zatra helyezkednek el s kifelé meg­fordított sorrendben jönnek, mint be mentek. T. i. legelőször kijön a két rendező egylet. Sorfalat képez s utá­na jönnek a többi egyletek s ugyan­csak sorfalat képezve megvárják, miga menet az előbbi sorrendben is­mét megalakul. így jön vissza a me­net a West-End-re. III. A színházban a kővetkező mű­sor szerint fog lefolyiji az emlék-ün­nepély: 1. Cigány zene. 2. Nemzeti ima. Irta: Sz. Nagy Jó­zsef. Énekli: a ref. egyházi énekkar. 3. Elnöki megnyitó. Tartja: Tdö. Csaba György, a rendező bizottság elnöke. 4. Bridgeport város polgármesteré nek beszédje. 5. Kossuth Lajos és Washington György képeinek megkoszorúzása Gaál Gizella és Gulya Sándornó asz­­szonyok által magyar és angol be­széd kíséretében. 6. Cigány zene. 7. Angol beszédek. Tartja több ki váló amerikai honfi. 8. Magyar ünnepi beszéd. Tartja: Kalassay Sándor, a bizottság jegy­zője. 9. Kossuth emlékére. Zenéje: Kreu zertöl, szöv: Gáal Antaltól. Énekli a ref. egyházi énekkar. 10. Angol ünnepi beszéd. Tartja: Dr. Porter, a bridgeporti történelmi társulat elnöke. 11. “Ima.“ Mellűitől. Énekli a ref. egyházi énekkar. 12. Záró beszéd. Tartja: Buecliler Miksa. 13. Cigány zene. Abban az esetben, ha tót a jkú hon­fitársaink testületileg vesznek részt ezen az ünnepélyen, tot nyelvű be­széd tartására Td. Dénes Ferenc new yorki r. kath. lelkész, kéretett fék""' IV. Az ünnepély után a Cigiár Hallban banquett tartatik, a melyen férfiak egy terítékért 1 dollárt, nők 50 centet fizetnek. A szinházba\a be­lépti díj 25 és 50 centben állapÜtta­­tot meg. Mint a fentebbi programúiból Ját­szik, a bridgeporti magyarság ünne­pélye nagyszerű ünnepélynek ígér­kezik. Oh bárcsak mindazokat, ki.k egy hazának szülöttei vagyunk; ki­ket a hármas halom és négy folyó hazájának különféle tájékairól össze hozott az isteni gondviselés, e napon lélekben járulnának a golopi udvar­házhoz, hol a magyar nemzet meg­váltójának a bölcsője ringott. Oh bárcsak a mi lelkesedésünk tenne bi zonvságot arról, hogy a magyar nép nagyjainak emlékét, vesse bárliora is a sors, tiszteletben tartja s azokért az eszmékért, a melyeknek aposto­lai voltak, nemcsak lelkesedni, de ál dozni is tud! lm itt az idő és én hiszem, hogy a bridgeporti magyarság hűséges ma­rad Kossuth Lajoshoz s az ünnep, a melyet két hatalmas egyletünk ren­dez, fényes lapot fog képezni nem csak a bridgeporti, de az amerikai magyarság történetében is. Áldja meg az isten az eszme harco­sait s az ünnepély rendező egyletek minden tagját s a fárdhatlan bizott­ságnak nevére szálljon áldás és di­cséret. Kalassay Sándor. Hátralékban van ön a Reformátu­sok Lapjának árával ? Ha igen, úgy szíveskedjék egy levél borítékba a 2 dollár előfizetési dijat betenni s azt szerkeéztönk címére megcímezve el­­küldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents