Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-04 / 14. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-American Reformed Sentinel. II. Évfolyam. Cleveland, 0. és Pittsburg, Pa,, 1901. április 4. 14. szám. Felelős szerkesztő: CSUTOROS ELEK, clevelandi ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közlemény az ó címére: 191*2 E. Madison Ave., Cleveland, 0. küldendő. Megjelen ixiinden. csütörtökön. Előfizetési ár egy évre: Amerikába $*2.00. Magyarország $2.50. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyház céljára fordittatik. Kiadó és társszerkesztó «KONYHA PÁL,« idtlslmriú ref. lelkész. Előfizetési és hirdetési pénzek és mindennemű jelentések az ó címére: Bates St. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Editor: —Rev. ALEXIS CSUTOROS, Pastor— of the Hungarian Ref. Church, 1942 E. Madison Ave., Cleveland, 0.-—PUBLISHED EVERY THURSDAY----by the „Hungarian-American Reformed Sentinel Publishing Co." 191*2 E. MADISON AYE., CLEVELAND, 0. Associate editor: —Rev. PAUL KONYHA, Pastor— of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter. .A. feltá-m.a.clá,s ünnepén. A világ megváltójának, a mi Urunknak, áldott Jézus Krisztusunknak dicsőséges feltámadása emlékünnepét ünnepeljük. Nehány nappal ezelőtt, Nagy Pénteken, mélységes nagy gyásza, ma mondhatatlan nagy öröme van minden keresztyén szívnek és léleknek. Harmad nappal ezelőtt, a halálnak gyászát, ma az életnek diadalát.hirdeti körültünk minden! A keresztyénség magasztos ünnepei között alig van egy is, mely a csüggedő szivet annyira felemelhetné, a föld porához ragadt lelket oly magasztos tartalommal tölhetné el, a kételkedő elmét annyira megnyugtathatná, a hitetlenkedőt annyira megszégyeníthetné, mint éppen a lélek halhatatlanságáról, az ember menyei rendeltetéséről tanúbizonyságot tevő feltámadásnak, husvétnak szén ünnepe! A harangok bus harmóniája nehány nappal ezelőtt, gyász ünnepre, Idvességünk fejedelme kínos halála emlékezetének gyászünnepére gyűjtöttek egybe bennünket'az Urnák megszentelt hajlékaiba. És ime mai napon örvendetes üzenet hangzik felénk a sírok mélyéből, angyalok szózata vigasztal meg bennünket: “mit keresitek a holtak között az élőt, nincsen itt az Ur, hanem föltámadott!“ Oh menynyire megvigasztal, fölemel bennünket, gyarló portiakat, az a meggyőződéssé szilárdult hit és tudat, hogy az élet diadalmat vett a halálon a mi Urunk a J. Kr. által, hogy mi nem e földért élünk csupán, hanem magasabb rendeltetésünk szerint a menyprszág polgárainak vagyunk teremtve, és ha küzde- nünk, szenvednünk és meghalnunk kell is e földön: mindezt a feltámadás reménye alatt teszszük! Krisztus lett nekünk igazságunkká, váltságunkká, bölcsességünkké,szentségünkké az ő vérében való hitnek általa. A ki ö benne, az ő érdemében hiszen, s őtet követi, az olyan ember, ha meghalt is élni fog az. Ö általa mutatta meg az Atya hozzánk való nagy irgalmasságát, véghetlen szeretetét, melylyel úgy szerette ezt a világot, hogy az ő Egyszülött, szerelmes Fiát adá érette, hogy mindazok, kik ö l>enne hisznek, el ne vesszenek, hanem örökéletet nyerjenek. Ö, az Isten Báránya, volt az a megváltó szeretet, a me- Jyen mi megvásároltattunk, mint a kegyelem edényei, hogy megálljon mindenha ama szavak igazsága: “Tudjátok meg, hogy ti nem aranyon és ezüsttön, hanem a makula és szeplő nélkül való Báránynak, az Ur J. Krisztusnak drága vérén váltattatok meg“! De eme Bárány, az L r Jézus, a húsvéti dicsőséges feltámadásban bizonyittatott be leghatalmasabban Isten Fiának lenni. Ezzel győzte meg örökre a bűnt és törte meg a halál hatalmát, úgy hogy a*? üres sírra tekintve, bátran kérdezhetjük immár: halál hol van a te diadalmad, koporsó, hol a te fulánkod ?“ A nagy Istennek légyen hála, ki az ő szerelmes Egyszülöttjének testét rothadásba menni nem engedé, hanem angyalait kiddé alá e földre, kik megnyitván Jézus sírjának száját, hirdetnek ma az egész világnak: “nincsen itt az l r hanem föltámadott!“ Bizony szivet, lelket égi örömmel betöltő, üdvöt hozó üzenet ez mindnyájónknak, mert: látjuk Jézus példájából, mi lehet a holtak porából“!