Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-14 / 11. szám
3 A protestántizmusnak a római katholicizmushoz való számbeli viszonyát a tudós Sell tanár a következőkben tüntette föl. Az utolsó 25 év alatt a protestánsok Európában 23, a r. kath. ellenben csak 21 százalékkal emelkedtek. A német birodalomban 1890 óta a róm. kath. 18, a protestánsok ellenben 21 százalékkal (legerősebben Bajorországban") emelkedtek. Poroszországban a protestánsok a lakosság 63. 46, a róm. kath. 33.66 százalékai képviselik. A vegyes házasságok és a kitérések nagyobára a protestantizmusnak használnak (tehát épen megfordított ja a mi állapotainknak.) Róma kapuit erősen döngetik Ausztriában és Francia- országban, és nagy csalódás érte Angliában, Észak Amerikában is a protestantizmus a túlnyomó, a mennyiben 7.362,000 (11 százalék.) róm. kath. élt itt 49.630,000 (78 százalék.) protestánssal szemben. A pogány missziót tekint ve a róm. kath. egyház 300 éves missiói gyakorlata 3, a prot. 100 éves gyakorlat ellenben 2 és fél milliót téritett meg. A protestantizmus, mint a kultúra hatalmas faktora, összfo- galma az összes modern liberális eszméknek az államban, a vallásban, a tudományban. így a maii alkotmányos államforma a reforniátió szüleménye, a vallás szabadság ma már csak Orosz — Portugália és Törökországban van meg szorítva. A reformátió folyománya a szabad tudomány is s e téren a katholicismus alá rendeltségét a protestánssal szemben kath. tudósok (Schell. Hertling, Lásson) is beismerik. A valódi tudomány ma a protestáns Németországban és Angliában trónol. De igazolja a katholikusok elmaradását az írni olvasni nem tudók nagy száma is a pápás országokban. Az újoncok közül 1890- ben Olaszországban 100 közül 47, Ausztriában 38, Francia- országban 14, nem tudott Írni olvasni, mig a protestáns Németországban csak egy, Svédhonban és Dániában még egy sem akadt. Int ez a Protestantismus haladása a külföldön. Jellemzi a pápás egyház “világosságát“ és tudomány szeretetét a tiltott könyvek jegyzékének a hírhedt Indexnek uj kiadása, mely karácsonyi ajándékul Esser ' felül vizs- gálásában “megtisztult és korunkhoz alkalmazott alakban“ a pápai nyomdában megjelent. Ezen könyvben a pápai rendeletek által eltiltott ugynvezett eretnek iratokon kivül számos katholikus és ó katholikus irók müvei is szerepelnek, a fejedelmek világából Nagy Frigyes. S nagyon jellemző és érdekes, hogy egyes szentek is az Indexbe kerültek, sőt sok o- lyan könyvek melyeket már több pápa is helyben hagyott (fényes bizonyítéka a pápai csalhatatlanságnak). Ugyan mi volna az emberiségből és az emberiség mai fejlett műveltségéből, ha ezeket a cenzúra alá vetett müveket csakugyan el lehetne tiltani, vagy tüntetni, vagy meglehetne semmisíteni! Szegény Róma, hogy igv kerülnie kell a tudomány és irodalom világosságát. OlveLSóinls. figyelméloe. Az Amerikai magyar reformátusok lapja képviseletével jóimon $ános urat biztuk meg, s felha- tatmazzuk öt arra, kogy előfizetéseket, hirdetési dijakat s más egyéb összegeket föl vegyen s nyugtázzon. Nevezett képviselőnket e lap olvasói, pártoló közönsége jó akaratába, pártfogásába s munkás sze- retetébe ajánljuk. “1674-ben uj csapás érte a protestánsokat,“ mondja a történetíró. “Ugyanis a király megengedte, hogy Szelepcsényi esztergomi érsek egy rendkivüli törvényszéket álláson fel Pozsonyban. Ide megidéztek minden protestáns lelkészt — (Hogy minő jogon? A fegyverek jogán!) Megjelentek 336- an“. — Czeglédi István, a fehérhajó istenes kassai pap, ha- lottan érkezik a törvényszék elé. S zárt ajkának néma vádjára megdöbbennek birái/de magukba nem szállanak. “Lázadással, a katholikus egyház gyalázásával vádolják papjainkat és halálra Ítélik. Később választást engednek nekik: a kath. egyházba való áttérés, számkivetés vagy börtön között.“ Egy pár kicsinyhitű kivételével rendületlenek maradnak. Ezeket elkinozva, kiéheztetve hurcolják Nápolyba s oda láncolják őket a rablók és gyilkosok közé a gályákra. S ők nem csüggednek. Megzendül az ének ajkaikon: “De ne féjl, — Hitben élj:— Bizd Istenre dolgodat! —Elhidd bár — Órát vár, — Megsegíti bajodat, —S végtére — Későre — Mind elveszti, — Megemészti — Árulóidat!“ Ott kínlódnak, mig a nemes Hollandia ki nem szabadítja őket. A Ruiter Mihály holland tengernagy ágyúinak fenyegetésére lehullnak végre az életben maradottakról a bilincsek s visszatérhetnek szerencsétlen hazájokba. Itt polgárháborút találnak. Országunkat már megfosztották minden jogától. Thököly Imre, a hires márki gróf, fegyvert fogott a hazáért és a protestáns vallásszabadságért; azonban rövid és dicsőséges harc.után a túlnyomó erő legyőzte s ő számkivetésbe ment Törökországba. Katonái, a kurucok, bujdosókká lettek. A bakony erdei, a Kárpátok fenyvesei között bujdokoltak, várván a jobb időket s várván jó urukat nagy Törökországból. Gyönyörű énekben fejezi ki e vágyakozást a kuruc vitéz ; méltó, hogy meghallgassuk : Most jöttem Erdélyből, Erdélyországából — Lovastól, nyergestől, egy nyargalt szolgástól. Szolgámnak a neve Hányd-el-vesd-el Gyurka, Magamnak a neve: bujdosó katona. Nem vétettem sémit, az ég bizonyságom: Még sincs maradásom,— közietek lakásom. Szegény árva fejem nincs hová hajtanom. Szegény árva fejem nincs hová hajtanom. Elment az én uram idegen országra: Levelet Íratott, hogy menjek utána... .
