Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-05 / 49. szám
2 Az idők jele. Pittsburgból, a Rutherglen street- röl egy névtelen levelet kaptunk. Névtelen levélre reflektálni nem szó kás. A ki olyan gyáva, becstelen fickó, hogy a nevét nem meri gyalázkodó sorai alá Írni, azzal mi szóba nem állhatunk- Ha' nevét tudnék, akkor sem e lap hasábjain foglalkoz nánk támadásával, a melyet méltán mondhatunk szennyiratnak, mert sok kifejezését ennek a levélnek nyomda-festék se tűri el, hanem e- gyenes'en átadnék a postaigazgatóság kezébe, a mely alaposan elhúzná a levélíró nótáját. Mert itt nem lehet tréfálni a postával. I)e miután a levél olyan dolgokat is tartalmaz, a melyek nem csupán az én ügyeim, hanem egész vallásfelekezetünkké, ki kell jelentenem, hogy ez a névtelen levél az idők jele. A nyár folyamán, mikor az uj, •róru. katholikus lap első száma megjelent, clevelandi gyűlésünk alkalmával, kifejezést adtam annak a meggyőződésemnek, hogy ez alap a türelmetlen, az eszközöket nem válogató s annak a jezsuita elvnek hódoló lap leend, hogy a cél szentesíti az eszközöket. Sokan nem hitték ezt s várták a fejlődést, vagyis helyesebben mondva a visszafejlődést. S ma már kevesen vannak azok között, a kik látó szemmel látnak, kik el ne ismernék, hogy sejtelmem teljesen alapos volt. Soha, mióta A- merikában magyarság dolgozik, vak merőbb támadást nem intéztek a magyar nemzeti eszme ellen, mint azok, akiknek a kazaíisága csak “ráadás”, a kik teljesen elvesztve az erkölcsiérzést, szembe állítják a vallással a hazafiságot. Nem szóltunk eddig, de most, hogy e lapnak egyik növendéke minket is otromba módon támad, szükségesnek tartjuk kijelenteni, hogy semmiféle fenyegetőzés, durvaság el nem fog tántorítani attól a céltól, a melynek szdlgálatában állunk, az evangyéliomi világosságnak a terjesztésétől. Azt hiszszük, hogy nem csalódunk, ha azt mondjuk, hogy a levélíró csak eszköz volt azok kezében, a kik nem mernek nyíltan szint valla ni. De az igazságot ilyen levelekkel elhallgattatni nem lehet. Értse meg tehát a levélíró, bárki legyen is, hogy névtelen levelekkel csak a gyávák támadnak, azok, a kik nem mernek nyílt sisakkal a lcüzdtórre lépni. És még ezek urak panaszkodnak, bogy mi szerzünk békétlenséget. Hiszen, ha ezt a levelet kinyomtatnám, akkor látná be mindenki, hogy meddig elér már az amerikai magyar néppárt az ultramontanismus keze. Csak rajta! Nekünk nem árt, csak használ az ilyen támadás, mert arra figyelmeztet, hogy éber figyelemmel kisérjük az eseményeket, s feltárjuk az igazságot. Kala'ssay Sándor. Vasárnapi iskola. Jbzsrf felmag asztaltat,ás a. I. Mózes. 4 r. 38. v. Felosztás: I. József kiszabadul. (14—37 v.) II. Felmagasztaltafik. (38—43 v.) III. Kormányzó lesz. (40—49 v.) A börtönbeli álommagyarázat beteljesedett. Azonban a főpohárnok elfeledkezett Józsefről a király előtt. Két év telt el ezután kétség és remény között. A jó tett Istentől van, olyan, mintáz elvetett mag, mely hónapok múlva is kikéi és felnő. A József jótettének is meg lett a kellő jutalma. I. Kiszabadult. Józsefre az atyai házbeli látomásért az egyptomi rabszolgaság következett s a börtönbeli álommagyarázat meghozta az alkalmat a szabadulásra. S a Farao álmának megfejtéséért lel magasz tahi öt. Amaz álmok és álommagyarázá- sok mögött ott volt Isten. Ezt mindenkor elismerte és vallotta József. Ezért nem lett ö elbizakodott. Még erősebben hitt Istenben s még hiveb- ben szolgált embertársainak. A Farao álma: hogy a kövér s sovány tehén kijött a Nílus folyóból s az utóbbiak elnyelték az előbbieket. S második álma hét téli'és a hót ü- res gabonafej. Ezek ugyanegy igazságot fejeztek ki s mert ismétlődött, nagy zavarba hozta a királyt. Egyp- tom összes tudósai nem tudták ezt kielégítően megfej teni. Ekkor gondolt a főpohárnok Józsefre s József átlátta, hogy Isten álomban megjelenté Faraonak, a mit tenni akar. Hét bö és hét szűk esztendő jön E- gyiptomra. S akkor Farao öt felügyelővé is tette a földön, mert ez volt a legjobb választása a jövővel .szemben. Még jó volt az, hogy a főpohárnok két esztendeig nem gondolt Józsefre. Ezen isteni terv neki is, Egyp- tomnak is javára lett. Ö Istene volt Izraelnek Egyiptomban is. Még a po gúny király is elismerte, hogy isteni lélek vala Józsefben. Ha mi is beláthatnánk a jövőbe, a Gondviselőt láthatnánk úgy a jé, mint a rossz napokban. Chinai éhínség, afrikai háború, egy jó elnök meggyilkolásáról nehéz elhinnünk, hogy Isten e- zekböl is hozhat reánk jót. Az írás arra tanit, hogy tűrjünk és reméljünk. II. József felmagasztallatik.'(38— 45 v.) Farao okos ember volt, hogy istenfélő embert tett első miniszterévé. A felmagasztalási ceremónia e- gészen keleties volt. Lehúzta a király pecsétgyűrűjét s József ujjara ráhúzta. Bíbor ruhát s arany nyakláncot adott neki. Az ö másod kocsijába ültette s kiáltották előtte: “hajtsatok térdet”. Uj nevet adott neki s feleségül adta hozzá a papnak a leányát. A királyi pecsétgyűrű József ujja- in jelezte, hogy ezután ö hitelesít minden iratot a király nevében. A ragyogó ruha s az aranylánc a Farao nagy tetszésének a kifejezése volt. A kocsin körüljárás pedig közhírré tette a fel magasztal tatást. A nép ezután öt úgy ismerte, mint a királyt. Keresztelő János vallomástétele Jézusról eme régi keleti szokáson a- lapul. Valóban ez nagy kitüntetés volt Józsefre annyi küzdés és szenvedés után. Ez azonban csak az ö istenfélő életének volt az eredménye. Becsületességének lett jutalma a korona, S e nagy kitüntetés az idegenben egyszersmind erős kísértés is volt reá nézve. Mert nehezebb volt erényesnek és becsületesnek maradni a trónon, mint úgy élni kint a Jákob sátorában. eg volt az alkalma, hogy szenvedélyeknek vagy nagyravágyásDe mégis nagyon fájt a hithü protestánsoknak, hogy messze földön nem volt egyetlen hely, a hol össze jöhettek volna kiénekelni, kibuzogni magokat. Olyan jóleső, olyan megnyugtató az, ha sokan együtt dicsérik az istent. A hogy a költő mondja: ‘•Harangoznak, menjünk az Ur házába! Oh hívek jprtek, jertek el! A jobb élet elösejtelme csap meg, Ha sok nép együtt énekel.” (Tompa.) I. Lipót király alatt a protestánsoknak oh beh sok helyen nem harangoztak! óh be sok helyen nem mehettek az Ur házába! A törökök kiűzése után (1686) még súlyosbodott a protestánsok helyzete. Most már a visszafoglalt országrészeken is föllépett ellenök az üldöző hatalom. A török uralom alatt nyugodtan gyakorolhatták vallásukat. De a keresztyén hatalom a szeretet prófétájának nevében Isten nagyobb dicsőségére nyomta, üldözte, sanyargatta őket egész a megsemmisítésig. így hamisítja meg a gyarló, nak hódoljon; ott volt körülötte a pogány isteni tisztelet, saját felesége pogány pap leánya. Mindez kőny nyen elvonhatta volna öt atyái Istenétől. De ö “tűrő volt a szenvedésben és háládatos a szerencsében.” Nem felejté el a'fényben sem a szúiéi hajlékot és ivanaánt. Bár bosszút állhatott volna testvérein, ö kegyelmét bizonyitá meg i- rantuk. III. József kormányzó. (46—49 v.) József megmenekült a trónravá- gyás kísértésétől, az által, hogy E- gyptom javára munkálkodott. Szerte járt az országban. Raktárokat é- pittetett s a 7 bö esztendő termését azokba gyüjtteté. Elökésziilt az ínség 7 esztendejére. Gondoskodása hitből snera aggódásból származott. Nem vétett ama józusiparancs ellen; “ne aggódjatok a holnapról.” Ö az isteni álommagyarázatnák engedelmeskedett. Minden ember életében vannak bö esztendők, mikor félre kell tenni a szükség idejére. Az ifjúkorban gondolni kell az az. öreg vagy elesett korra. Mert Isten igy szólhat: “én gondoskodtam rólad, de te nem gondoskodtál magadról.” Legyünk takarékosak, igy nem juthatunk sem pazarlásba, sem végnycmórba. De lelkieröinkre nézve is vannak életünkben bö esztendők, midőn a szív és lélek friss, tevékeny, az emlékező tehetség gyors, a felfogás élénk, az ódét gondja is könnyű, az akarat szabad, a jellem határozott. Ezen korban kell összegyűjteni a szívós lélek kincseit. József előkészítette Egyptomot az éhség idejére. Megmentette az államot s erőssé tette a nemzetet s az isteni gondviselés esz.köze lett Izrael felöl is, mert nem sok idő múlva a felhalmozott élelemből gazdagon elláthatá az ö atyafiait. Az ö élete példa nekünk, becsületes, serény és istenfélő életfolytatásra. Virág István. Egyházi és egyleti élet. Templomepitési mozgalmai. A ki figyelemmel kiséri az amerikai magyar reformátusság egyliázias te vékenységét, az örömmel fogja tapasztalni, hogy az ősöktől Öröklött bűnös ember a legdicsöbb eszmét s a legszentebb érzést is. .a gyakori és erőszakos templomfoglalások miatt a protestánsok az országgyűléseken kerestek orvoslást. Visszakövetelték a jogtalanul elvett templomokot, miknek száma II. Rákóci György halála óta három évtized alatt 888-ra szaporodott. De hiába volt minden panasz- Az ország gyűlésen a róm. kath. papi párt ural kodott s a királyi trónig el sem jutott az égbe kiáltó panasz, vagy ha igen, süket fülekre talált. A török kiűzése óta a bécsi udvar megszabadult a félelem lidércnyomása alól s nyíltan fellépett, hogy Magyarországot —a mint Kollonics hirdette.— előbb szolgává, aztán katholikussá, végre koldussá tegye. Ekkor történt, hogy az egykor hatalmas, ázsiai oroszlán megrázta még egyszer félelmetes sörényét. A török nem hagyta egykönnyen a szép Magyarországot, melyet másfél száz esztendeig tartott birtokában. Jött rengeteg sereggel, hogy újra TARCA. A hőstett jutalma.') —--------Történet ;i háborús időkből.A Rákóciak csiliaga lehanyatlott, országa elveszett. A mit megszerzett öreg Rákóci György kitartással, böl- -cseséggel, elvesztette a fia hevességgel, nagyravágyással. Jaj lett a szegény protestánsoknak! Hatalmas, hős védőik nem voltak többé. A bib- liás Rákóciak, az istenes Lorántffy Zsuzsánna nyomába és birtokaiba a vakbuzgó Báthori Zsófia lépett s üldözte a protestánsokat. Erdélyben Básta kegyetlenkedett ellenök. Magyarországon a minden emberi érzést levetkőzött Kollonics és a vérszopó Karaífa irtották őket. Hej! keserű napok, gyászos idők! Ezer szenvedés, száz halál! Békó, rabbilincs, vérpad, gályarabság. Rágondolni is iszonyú. De máskép történt volna minden, ha a Rákóciak megöröködhettek volna Erdély fejdelmi székében! A jezsuiták által nevelt I. Lipót udvara a fajmagyar protestánsok ellen dühöngött legirtozatosabban. A király meghitt emberei, tanácsosai, leginkább pápistá főpapok és gyóntató atyák feketébb színben tüntették föl a protestánsokat, mint az ördögöket. Hogy lázadók, rebellisek, törvényszegők, nyakasok, makacsok, minden hatalomnak született ellenségei, királygyiilölők. E miatt Becsben folyvást gyanakod tak rájuk és rettegtek tőlük. A Rákóci. hatalom letünte után a prot. templomfoglalások napirenden voltak. Százszámra vették el tőlük a pápisták. Az ur házától akarták a híveket minden áron megfosztani, hogy ne legyen hely, a hol az isten imádására egybegyülhotnek. Balga lelkek! Mintha isten lélekben való, igaz tisztelete helyhez volna kötve. Mintha a szív megszentelt érzései a természet rej tekéiből s a magánház falai közül is föl nem lebegnének egy elfojtott sóhaj s egy fájdalmas nyögés alakjában a könyörgést meghallgató édes Atyához!
