Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-05 / 49. szám
hit és vallásos bnzgóság valóban hatalmasan nyilatkozik meg itt ebben az idegen világban. Mintha csak é- rezné ez a maroknyi magyar refor- mátusság, hogy általa és benne van biztositva itt Amerikában a magyar nemzeti eszme, folyvást arra törekszik, hogy minél több oltárt emeljen hitének, a hol azonban az őshazának szeretete is magasan lobog. A new yorki templomépitési moz galomról már hirt adtunk. Úgy tapasztaljuk, hogy az eszme él. Hogy mindjárt nem rohannak neki ilyen nagy dolognak az csak becsülendő s egy jó tervet egy jobbért mindig el lehet hagyni. Minket csak az aggaszt, hogy new yorki atyánkliai sokat várnak a vidéktől. Természetes, ehhez az eszméhez hozzá kell járul-! nia minden magyarnak: de azt szeretnék, ha bent a nagy metropolisban se lenne senki, a ki nem hoz erre a szent célra áldozatot . Ne feledjék el testvéreink, hogy fentartó egyházunk buzgósága olyan mértékben szokott megnyilatkozni, a mint a mi áldozatkészségünket látja és tapasztalja. Előre azért bátran, a nagy munkát siker fogja koronázni: ha a békesség és egyetértés fognak uralkodni minden szivben. ja másik templom építési mozgalomról Ohionak egyik nagy gyári városából, Youngtown- ból értesitenek bennünket. Molnár István hittestvérünk tudatja velünk; hogy a Youngstown- ban lakó atyafiak lelkét is megszállotta a szentlélek s feltámadt szivükben a vágy, hogy hajlékot építsenek az Urnák. Szép dolog, nemes dolog. Bárcsak mindazokon a helyeken, a hol nagyobb számmal élnek testvéreink, ilyen nemes szellem uralkodnék, hogy minél több helyen épülne fel az Urnák hajléka. Az Isten áldja meg a youngstowniak nemes törekvé set. —Szinielöadás Union Cityben. A bridgeporti magyar ref. egyház javára lapunk szerkesztőjének uj darabját, a Strike-ot, a melynek tárgya az amerikai magyar nép életéből van merítve, mint már jeleztük, a derék műkedvelők Union Cityben is előadták. Az előadás itt is pompásan sikerült s hála a Union Cityhatalmába kerítse a gazdag magyar földet. 1696-ot Írtak Urunk születése után. A megrettent bécsi udvar legkitűnőbb vezérét, a lángeszű Savo- yai Jenőt küldte a fenyegető veszedelem elhárítására. A magyarok is lóra ültek. A protestáns nemesség, a nemzet szine-java, feledve minden sérelmet, félretéve minden haragot, érös szívvel, hatalmas karral sietett a haza és király védelmére. Ilyenek voltak a protestánsok mindig. Béke idején panaszkodtak, zúgtak, fenyegetőztek, de ha jött a veszély, és a hazának szüksége volt az ö karjukra, halálba rohantak még azért a korbácsért is, a mely őket vérig ostorozta. Dabasi Halász Bálint is készült már a háborúba a jász-kun—pestme gyei hadakkal. Daliás, délceg ember. Izmos, erős alak. Dabasi középnemes, a ki az ősi kúrián gazdálkodott, csekély vagyonnal, de nem is sok igénynyel. Yastagnyaku kálvinista, mint a Halászok valamennyien. Puritán gondolkozásu s szive-lel- ke olyan, nyílt tiszta, mint a tükör, melyét a legkisebb szennyes lehellet ben lakóknak, az egyház javára is szép hasznot hozott.-—Nyilvános köszönet. A bridgeporti ev. ref. egyház elöljáróságáé helyen mond nyilvánasan köszönetét Union Cityben lakó honfitársainknak, kik részint vendégszeretetükkel, részint a szinielöadás pártfogásával ez alkalommal is bizonyságot tettek egyházunk iránt való hűséges ragaszkodásukról. 'Az Ur védje és őrizze őket minden irtaikon, segítse munkáikban. Tisztelettel és szeretettel • Kalassay Sándor, ev. ref. lelkész." —Nemes tett. A clevelandi ref. egylet a Mc Kinley szobor alapjára, a Batthányi egylet megkeresésére $50 dollárt adományozott. A nemes tett önmagában hordja jutalmát és a dicséretét. Találjon a szép példa követésre minden ref. egyházban. —Egyházi estély So. Normáikon. Nov. 14 én tartotta estélyét a south- norwalki ref. egyház, a mely az egyház javára $38.60 centet jövedelmezett. Férfiak kevesen voltak —írja tudósítónk— de a Rákóczy egylet fiókja, híven a Rákóczyak szelleméhez, minden egyes tagja számára megvette a belépti jegyet, vagyis 35 jegyért fizetett. Nagyon szép példa. Köszönet érte ezen a helyen is. A jó tettet követni fogja a hála. A trentoni ref. lemplom-egylet társas estélye. A trentoni ref. templom egylet társas estélyéről talán szabad lesz röviden megemlékező ünk e lap hasábjain is. A társegyletek felvonulása és nagy számban megtisztelése képezte a nyitányt ama kedélyes, magyaros társas estélyhez, mely csak magyarok körében lelhető fel. “Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi”, mondja a költő s ha sok nehéz munka közt fáradozó honfitárs összeüti poharát egymás egészségére: nem ró- hatjuk fel neki, mert tudva, mi illő és helyes, mértékletes az még az örvendezésben is. így volt ez nálunk is- Erkölcsi siker, a magyarság összetartása, teljes; anyagi haszon kielégítő. A jótékonyság oltárára szép adomány gyűlt egybe. Isten áldása legyen az egyleten. EG YHÁZI ÉR TESITÉSEK. is bemocskolna. Hazájáért él-hal, vallásáért vértanuságra kész. Ez az ember készül a háborúba a mezei hadakkal. Nem először, talán nem is utoljára. Volt alkalma már hősi bátorságát megmutatni véres csatákban. Ezredes-parancsnoka a pestmegyei felkelőknek. Félelmet nem ismerő katona, elszántan megy a harcba, de mégis nehéz szívvel búcsúzik, szerette háza népétöl, feleségétől, gyermekeitől, a kik sírva ‘kapaszkodnak a nyakába. Úgy kell ö- ket neki biztatni és vigasztalni. —Ne féljetek! jó az Isten. Nem enged gonoszul elvesznem. Visszajö- jövök ép erőben, egészségben, vitézséggel, diadallal. Imádkozzatok addig érettem! —De hol imádkozzunk édes uram? í—szól az asszony szomorúan. —Templomunk nincs, elvették tőlünk. Még csak az Ur házát se hagy- jták meg számunkra, lelkünk Köny- nyebbitéséül, szivünk vigaszául. —Elborul a férfi arca. A temp- ; lomra száll tekintete, melyben most a pápista pap misézik. Aztán mondja: —Phoenixvillében, Pa. és vidékén élő magyar ref. hittestváreinkkeltudatjuk, hogy dec. hó 8-án, vasárnap d. e. és d. u. Virág István trentoni ref! lelkész fog körükben isteni fisz teletet tartani. Trentonban, N. J. a lelkész távolléte miatt nem lesznek isteni tiszteletek dec. 8-án a ref. templomban. Virág István, ev. ref. lelkész.-—New Yorkban dec. 8-án délután négy órakor tartatik ref. isteni-tisztelet. —Port Orambar, a városban lévő angol templomban dec. 22-én, vasárnap reggel 49-töl yll óráig úrvacsorával összekötött isteni tiszteletet, d. u. 3—4-ig hálaadó isteni tiszteletet fogok tartani, mely isteni tiszteletekre úgy a református, mint a lutheránus testvéreket szeretettel meghívom. Bővebb felvilágosítást adnak Karakó István és Tóth Sándor urak. Kulit y Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Amerikai hirek. Kossuth Lajos Amerikába érkezésének ölvén éves jubileuma. A reánk következő vasárnap, dec. 8-án lesz 50 esztendeje annak, hogy Magyarország kormányzója, Amerikába érkezett. A lánglelkü férfiút, kit a magyar nép “édes apa” névvel tisztelt meg, hazájának, a m*ly felett a véres kezű Haynau uralkodott, szomorú sorsa nem hagyta nyugodni. Mindent elveszített. De a remény még élt szivében, hogy hazája függetlensége még kivívható. Ezért a szabadságszeretö Angliát s a már szabaddá lett Amerikát kereste fel, hol gyújtó szónoklataival felkelté a népnek rokonszenvét. Am a hivatalos világot akadályozta érzelmeinek kifejezésében a magas politika. Ang liában is fényes fogadtatásban részesült. De az angolországi diadalu- tat messze felülmúlta az amerikai fogadtatás nemcsak fényben, hanem őszinteségben is. Kossuth útja —Igaz, templomunktól megfosztottak. De a hol ketten, vagy hárman vannak jelen, ott vagyon az Ur. Hajtsátok be az ajtótokat s házatok rejtekében könyörögjetek az Úrhoz és ö bizonynyal meghallgatja! A falun kiviil áll már a délceg, festői csapat. Harsányan üdvözlik az elölovagló hős ezredest, a ki meg- indultan rebegi:-—Isten veled, kedves falum határa! Vitézek le a lóról! vegyük le csákóinkat s itt a természet templomában imádkozzunk, ha már templomba nem mehetünk! A vitézek sorba állnak s áhitato ■ san csendül fel ajkaikon az ének: “Az Istpn a mi reménységünk, Midőn ránk tör ellenségünk.” Messze viszi a szél az erőteljes, elszánt buzgó hangokat: “Azért a mi szivünk nem félne, Ha az egész föld megrendülne És a hegyek a tengerek Közepibef bédűlnének'” A könyörgést az ezredes mondja elöl: —Uram, nemzetek Atyja, népek Istene! Adj győzelmet fegyvereinknek! Szégyenitsd meg ellenségünvalóságos diadalut volt. Itt Amerikában ma is élénken emlékeznek az üldözött nagy férfiú gyújtó, lelkesi tö szónoklataira s az ö emléke ina is a legtiszteltebb, a legbecsültebb e- gyének emlékei között él Sokat nem értei Amerikában sem, bár a köztársaság kormánya is szívesen fogadta. Kettőt azonban elért, azt t. i. hogy némi segítséget szerzett a Magyarország érdekében történő izgatásra s hogy a világ nem feledte el, hogy Ausztria önkényesen korona tartományú yá tette a fligetien Magyarországot. Ennek az eseménynek a megünneplése végett jönnek össze New Yorkban e hó 8-án a new yorki és közel vidéki egyletek küldöttei. Reméljük, hogy az ünnep fényesen fog sikerülni, bár véleményünk szerint a bizottság azt még nagyobb mérvűvé és impozánsabbá is tehette volna. Az ünnepély lefolyásának ismertetéséről gondoskodtunk. Itt csak azt fejezzük ki, hogy ez ünnepély tanítson mindén magyart arra, hogy járjunk mindnyájan a Kossuth Lajos nyomdokain, úgy lesz itt nevünk tisztelt és becsült. —A new yorki uj rendőrfőnök. Jeleztük, hogy Seth LowPartridget fogja kinevezni a new yorki rendőrség fejévé. A kinevezés már megtörtént s most már megkezdődik az Augias istállójának a tisztogatása. —Az elfogott sikkasztó. Hazai lapok már hirt adtak arról, hogy Ja- ros József, a munkácsi takarékpénztár hivatalnoka, több mint tizeze forintnak az elsikkasztása után meg szökött. Jaros kerülő utakon Am werpenbe ment, a hol kedvesével, egy Galambos Ágnes nevű leánynyal a Zeeland nevű hajóra ült. A Zeeland nov. 28-án ért New Yorkba. Jarosra azonban kellemetlen meglepetés várt. A vámhivatalnak a főnöke a Zeeland nevű hajón egy másik sikkasztót keresett, Jarost találta meg, ki Ordanyi név alatt utazott s a leány felesége gyanánt szerepelt Mivel Jaros nagyon költekezett a hajón, viselkedése miatt igazolásra szólította fel Lederhilger főnök s miután nem volt útlevele és semmiféle igazolványa: elfogták s most vissza fogják szállítani, hogy Amerika sza * •* két! Mutasd meg, hogy te vagy e- gyedüli Ur e földön. Tied az ország, a hatalom, a dicsőség mindörökké. Amen! Azzal lóra vetik ismét magukat. —Előre az Isten nevében! •* A török nagyvezér ellenállás nélkül kelt át a Dunán s Zentáig húzódott óriási seregével. Ott neki tá maszkodott a Tiszának, melyen ha jóhidat veretett s úgy várta Jen herceg támadását. Nem soká kellet várnia. A herceg a gyors tettek embere volt és lángeszű hadvezér. Sokkal kisebb hadárai merészen neki vágott a töröknek. A török sereg a sebes rohamtól megingott s a hídon át futni kezdett a Tisza túlsó partjára. Elöl a török nagyvezér, hogy ott majd kedvezőbb helyen összegyűjti a futó hadat s uj csatát kezd. Jenő herceg egy halomról nézte az ütközet fejlődését. E pillanatban jött hozzá lóhalálában Bécsböl egy császári hírnök. Levelet hozott, a melyben azt Írták neki, hogy: —“A császár parancsa nélkül üt | kőzetbe bocsátkozni ne merészeljen’
