Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-21 / 47. szám
seben érvényre jutf:i+fák saját egyéni-egüket, használták saját jellemző irályukat.s irataikban szabadon alkalmazzák koruknak szokásos ki- lej ■ zéseit. Csak a kijelentés feljegyzés re voltak ihletve és többre nem. Nem voltak mindentudók, mert “az ihletés nem minden tudás”. Nem voltik jövendőt látó próféták, még csak-felfedező tudósok sem: csak a kijelentett tények és igazságok liü feljegyzői. Céljuk megvalósítására emberi eszközöket is vettek igénybe s mint történetírók nem idegenkedtek a kútfők használatától sem. Az ó szövetségben pl. idézve van Jaser könyve, Lukács pedig utal azokra a szemtanukra, akik összegyűjtötték az anyagot az ö evangyéliuma szamára. “Az ihletés, mint Cave Alfred •mondja (Cave Alfred: i. m. 456) a legfőbb bizonyítók lévén a bibliai i- rók feljegyzésének lényegbeli igazságára.” Azért a keresztyén vallásnak első redii követelménye az, hogy tagjai higyjenek a biblia ihletettsé- gőlien “A-bibliai Íróknak feljegyzése épen olyan csalhatatlan, a minő igaz Lényegileg pedig igaz, mert ihletett.” (A Cave, 1. m. 456) Az ó-szövetség ihletettségét ma ga Jézus elismeri s arra úgy hivatkozik, mint isteni tekintélyű könyv re. Az újszövetségi Íróknak pedig ö maga ígérte meg és adtameg a Szent lélek ihletését s ennek még > azon részletei is, melyek nem a közvetlen apostolok tollából kerültek ki, vagy nem az apostolok felügyelete alatt jöttek létre, magukon viselik az ihletés bélyegét. És éppen azok a jellemző tulajdonságok, a melyekből az ihletés nyilvánvaló, emelik ezeket az iratokat az egyházi atyák iratai felé. Habár világos a fentebbiekből, hogy a kijelentés hű feljegyzésére szükséges volt az ihletés, vagyis a Szentléleknek együtt munkálkodása a bibliai Írókkal, mégis sokan vannak, a kik elvetik mind a kijelentést, mind az ihletést, vagyis tagadják a bibliának isteni tekintélyét, habár elismerik annak erkölcsi felemelő hatását. Ezeket eléggé cáfolják fentebbi állításaink. TARCA. Kétféle nevelés. Vidáman folyt az óiét Vári Ma* * tyáséknál. Nem is csoda, hisz a férj s feleség fiatalok, hozzá meg egészségesek voltak. Volt mit aprítani a tejbe is. mért hát az öreg Vári Mátyás jól gondoskodott gyermekéről. A falu közepén levő tornácos ház, jókarban tartott földek s mindenféle gazdasági fölszerelések maradtak irtana. Kern is hiányzott az ifjú párnál semmi sem, csak a házasélet gyümölcse, de hát ezt is megadta Isten, habár egy kicsit későre is... a 10-ik esztendőre. Elképzelhetni Vári Mátyásék örömét a kis vendég haza jövetelén. Úgy elbeszélgettek a kis bölcsőnél; annyi sok szép reményt szőttek, bontottak a kis gyermek jövendője felett- Megbeszélték hogyan fogiák nevelni. Oltalmazni fogják még a fúvó széltől is, nehogy az a rettenetes nyavalya, a gyermekek legnagyobb ellensége, a Vannak, a kik megengedik a kijelentés lehetőségét, de tagadják az ili letést. Azok, a kik ilyen véleményen vannak, a bibliát olyan könyvnek tartják, a mely isteni kijeleni é- seket foglal ugyan magában, de a ki jelentés feljegyzői nem nyertek különös isteni segítséget munkájukban. E felfogás szerint a bibin nem állana mngasabb fokon, mint .lose- fus munkái, a ki szintén az isteni kijelentést szedte tnrténeti könyvbe. E felfogásnak ellene mond a bib lia egyetemleges jellege s az általános befolyás, a, melyet gyakorol. Na gyón jól jegyzi meg Farrar “A bibliában minden nemzet számára van valami. Ha a Koránt olvassuk, egye elül Arabiára gondolunk; ha Confucius!, csak Klíma jut eszünkbe; ha a Zenda Vestát, úgy Perzsia, ha a Vedákat, csak Hindostán. He a bibliában minden fajjal találkozunk, az arabb troglodytától a görög költőig, a gallileai halásztól a római konsul- ig. Ninivektöl Babylonig, Babylon- tól Damaskusig, Bamaskustól Jeruzsálemig, Jeruzsálemtől Tyrusig, a pogányok szigetéig Athénig, Bómá- ig látjuk átvonulni a kijelentésnek világosságát a biblia által. 1.) Sokan meg összezavarják a kijelentést az ihletéssel. Azok, a kik ebben a, lábában szenvednek, az ihletésnek betüszerinti rábbinisztikus fogalmát fogadják el. 2.) E felfogás szerint a bibliai irók vagy elbeszélők csak szenvedő alanyok, kiket a szentlélek befolyása fogva tartott. Ha ez a felfogás elfogadható volna, úgy nem volna semmi szükség a bibliai vizsgálódásra. (1. Farrar 1. rn. 53) (2. Az ihletés fogalmára négyféle véle ben vannak a tudósok. 1.) Az ihletés organikus vagy mechanikus ille- tés. E szerint a biblia irói egyszerűen csak eszközök voltak a kijelentés feljegyzésében. 2.) Az ihletés dyna- mikus, a mely szerint a biblia bár nem Istennek diktálása után Íratott, de mégis a Szentlélek ellenőrzése a- latt készült. 3.) A harmadik a meg- világositás theoriája szerint történő kijelentés, a mely szerint isteni veze tés határozza meg a hitnek és tannak dolgait. Az ihletésnek ilyen felfogása bizonyos fokozatokat is megdifteritisz elvigye. Kitanittatják a debreczeni kollégiumban, hogy mung ka nélkül élliesen s aztán meg ur legyen belőle, nem olyan paraszt, mint ök. így beszélgettek a szülök a gyermek bölcsője felett s mikor nőtt a gyermek, akként cselekvőnek. Volt mindene a kis Mátyásnak. Játékok, szebbnél-szebb ruhák egymás után jöttek a boltból. Egy rósz szóval vagy csak egy ujjal is nem volt szabad érinteni; hadd csináljon akármit, majd megjön az esze nagy korában. Majd eljött az idő, hogy óvodába kellett volna járatni s mig más szülök örömmel adták fel gyermekeiket oda, a hol annyi sok szép verset- imádságot, meg aztán illedelmes magaviseletét tanulnak: Váriék innen is elfogták gyermeküket, hogy azokkal a szegény paraszt gyermekek kel ne érintkezék, mert hát még valami nyavalya ragadhat rá. Jött az iskolába való járás ideje is, be hát oda sem eresztették, hanem a tanító urat járatták hozzá, a ki jobban megtaníthatja otthon a leczkére. így nöDc ellene m on daruik e felfogásnak a bibliában elöioiduló különféle elemek, részletek s a különböző iiók i- rálya. A legtöbben hiszünk azonban mind a kijelentésben, mind az ihletésben. E hitben él ma a gondolkozó keresz- tyénség. Elfogadja a bibliát, mint a kijelentett igazságok és tények ihletett feljegyzését. Elismeri a biblia is teni tekintélyét, azt vallja, hogy a biblia istennek üzenete, a becsületes értelmes és gondolkozó emberekhez, a kikhez becsületes, ő í telim s és gon dolkozó emberek állal küldetett. Es ez az üzenet íökép egy tárgyra, vonatkozik, az erkölcsi rossztól való szabadulásra, hogy békében éljünk Istennel és saját lelkűnkkel.” (C. E. Stowe: 1. m. 26 1.) A biblia 1 ellát minden embernek számára' szükséges, mert e szent könyv ismerete nélkül nem élhetünk békében istennel és önmagunkkal. A biblia tehát valóban nagyon sok alkalmat szolgáltat a gondolkodó embernek e cél elérésére. A bibla ugyanis irodalmi mii, nem theologiai értekezés, sem nem tudományos kézi könyv, s nem is törvény könyv, nem a rideg tudás szól belőle hozzánk, de tűz és élet lángol igazságaiban. Nem csupán a theologu- sok, hanem minden rendű és rangú emberek számára íratott. Egy oly népszerű könyv ez, a melyben a legmélyebb gondolatok épen úgy, mint a legegyszerűbbek feltalálhatók. A biblia nem egy kornak vagy egy osztálynak könyve, hanem mindenkihez szól. Nyelvezete egyszerű; folyékony. sokszor párbeszédes, enged (megelőző, együttmunkálkodó és kővetkező) 4.) A negyedik vélemény szerint az ihletés általános. L. l övebben Farrar: m. 121—123 1. —Hr. Cave szerint az ihletés vonatkozik mind az írókra, mind a gyűjtőkre s a biblia a szentléleknek az ember szellemével való együtt- munkálkodására nézve négy fokozatot mutat s ezek a.) A hagiograiikus ihletés, b.) A profetikus ilhetés. c.) A leiró ihletés, d.) A kanonikus ih- letésL. dr. Cave: Inspiration of the old Testament cimü munkáját. vekedett a kis Mátyás szüleinek nagy örömére, de a mellett sok boszantá- sára, mert nagyon elkapott otthon. Valóságos zsarnoka volt a háznak. Mindenben saját akaratának teljesü lését, kívánta. Hasztalan figyelmeztette a tanító a szülőket, hogy nem helyes az ilyen nevelés, hogy igy nem sok örömüket találják majd benne; de hát a szülőket az ö helytelen kondolkozásukról nem lehetett meggyőzni. A szegény tanítónak el kellett hallgatni, mert még az utat kiadták volna neki. Évek j öttek s évek mentek el az idő gyorsan forgó kerekén s a kis Vári Mátyás felserdült, nagy nehezen kitanult a debreczeni kollégiumban; úgy hogy most már kisebb hivatalnok lehetett. A szülök örültek ennek legjobban,mert á nagy költekezés, a mit tanuló korában Mátyás véghez vitt, bizony szép vagyonuknak nagy részét elvitte, No de majd csak vissza adja, vigasztalgatták magokat s mikor Vári Mátyás egy kis fizetéses hivatalt kapott el is költöztek hozzá, Addig, mig volt a vagyonból, csak kellettek aztán pedig, miAzérí n bibliai szöveget természetes intelméből kiforgatnunk nem szabad, mert az csak igy h sz érthető a kínaié, vizsgált dó ész elüti. Igya maga lemiészetes mivoltá- ! ban értelmezvén a bibliát, a világ legnagyobb gondolkozói elisnteiték annak isteni tekintélyét; Heine, a németek nagy költője, azt mondja a j bibliáról, hogy “az emberiség egész drámája um befoglalva ebbe” s e- j gesz elragadtatással kiált fel: Minő, könyv, minő könyv! Ewald, a kiváló történeti] ó. ki Izrael tup,ének történeiét bámulatos tudással irta nitg, azt mondotta: “Ebben a könyvben lösszé van foglalva a világnak minden ! bölcsesége.” Henan, a ki Krisztus istenségét tagadta, azt írja “A zsidó né)) története” cimü müvében: “La bibié........est malgre tout, le j grandi ívre consolateur d 1’Huma- jnité”. Az istentagadó Huxley sürgeti, I hogy a biblia az iskolákban tanít- itassék. Rousseau, Lessing, Goethe, Emerson, mind mind a legmagasabb fokra emelik a bibliát. Lessing azt mondja: “Az írások 1700éven át több elmét foglalkoztattak, és többet vilá gositottak meg, mint minden más könyv”, Musset Alfred, a francia költő mindig párnája alatt tartotta a bibliáit, hogy olvashassa, amikor akarja. Faraday Mihály a jelen kornak egyik kiváló tudósa, az emberiség vezérének tartotta ezt a szent könyvet. Newton Izsák, a hires természettudós “az istennek írásait” a legfelsőbb bölcsészeihez számítja. Sir Walter Scott, a hires angol költő, halálos ágyán a könyvet kérte s midőn veje Lockhart, uzt kérdezte, me í lyik könyvet? a haldokló azt válaszolta: “A könyv, a biblia és nincs több.” Jackson András, az Egyesült Államok egyik hires elnöke, ha lálos ágyán mondotta ezeket a szava kát “Ez a könyv az a szikla, a melyen a mi köztársaságunk nyugszik.” Ezen a könyvön nyugszik az egész emberiség boldogulása. Mindazok a népek, melyek átviszik a bibliának az igazságait az életbe: gyors léptek kel haladnak előbb a fejlődés utján s azok, a melyek nem ismerik a bibliát s nem tartják tiszteletben annak igazságait, folyvást lejebb és lejebb sülyednek. kor semmi nélkül voltak,elűzte magától azokat, a kik annyi gonddal, örömmel s költséggel nevelgették. A szegény szülök,most öreg korukra, kezdtek dolgozni; ha felhozta előttük valaki gyermeküket, elkese. red ve mondták: bizony megérdemeltük ezt a sorsot, mert nem úgy neveltük, a mint kellett volna. Metszegessed a fát, hogy sok vadhajtása ne legyen:fenyitsd a gyermeket, hogy rossz szokásaitól és indulataitól szabaduljon, mert kellőmben úgy jársz, mint mi. * * Csaknem egyidejűleg a kis Vári Mátyással, született a falu végén egy kis gyermek. A szülök nem voltak valami gazdagok de azért szorgalmas munkájukkal meg keresték mindazt, a mi családjuknak tisztességes fen- tartására szükséges volt. Olyan volt a házuk, hogy azt bárki megnézhette. Helyén volt abban minden. Az udvart mindig szép tisztán tartották. Az apró jószágnak külön elkerített helye volt nehogy az udvart bepisz- kolják. Az udvar végén szép kis kert díszelgett, a melyben mindenféle