Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-21 / 47. szám

HHH ■ ■ 4 ' Wí kt á“ ' l Vasárnapi iskola. .Józsefet bátyját eladják. I. Mózes 37. r. 12—36 v. Felosztás: 1. Józsefet kiküldi atyja testvéreihez (12—17.) II. Ezek­nek gonosz szándéka (18—30.) III. Jákobot fiai rászedik. (31—36 v.) L7j korszak kezdődik Jákob most már Izrael életében—József történe­tével. Eddig a tett embere volt és szerencsés volt. Ha a vagyon szerzé­séhez kétség fért is, de tagadhatat­lanul boldogult. Üres kézzel s ma­gánosán hagyta el Kánaánt s nagy vagyonnal és egész sereggel tért vissza. Azután élete egét i'elleg bo- ritá, szomorúság embere lett. Mint Jákob ravasz mester, mint Izrael szenvedő szolga lett. József történe­te telve van drámai mozzanatokkal. Az a gondolat van ebben előadva, miképen bánik Isten az ö szolgáival, hogy őket a sötétből világosságra, a szomorúságból örömre vezesse s meg­adja mindazt, a mi az ö javokra x va­ló. E történet thímája, mely a Mózes I. könyve hátralevő részekben van előadva a gyermek József két álma: a kévékről, a napról-holdról és csil­lagokról (37 r. 7-9 v.) Az előbbi álom megjósolja József uralmát szülői testvérei felett; ezért atyja megdor­gálja öt, s irigykednek vala reá bátyjai. I. Józsefet atyja kiküldi testvérei­hez. (12-17 v.) É pontról tekintsünk be röviden József jellemébe és a testvéreihez való viszonyába. Az ö anyja Rachel volt, kit Jákob jobban szeretett, mint Leát. Türelmes köv nyörgósre nagy idő múlva született fia, erre mondá ö: “elháritá Isten az én gyalázatomat.” Józsefet jobban szerette Jákob, mint a többi gyer­mekeit, mert az ö vénségében szüle­tett s mert kedvelt feleségének volt a fia, Sarral mutatta ki iránta szere- tetétt, hogy cifra ruhát csináltat va­la neki. Ez természetesen nem volt helyes eljárás, mert felkölté a test­vérek gyűlöletét József ellen. Minél jobban szerette öt atyja, annál job­ban gyűlölték testvérei. Ezt csak fokozta József magavise­leté testvéreivel szemben. Megszok­ta, hogy rossz híreket vitt atyjához az ö testvéreiről. Ez sem volt helyes eljárás. József nem lehetett liirhor- dó. de testvérei ilyennek nézték öt, A gyülölség utolsó oka, mely a leg­jobban felizgatta őket: a József álma volt, az ö jövendő hatalmát ól ö fe­lettük. Ezen indulat, ha megtermet­té volna az ö szivük gyümölcsét, gyilkosságban végződött volna. Elérkezett rá jók a jó alkalom, mi­kor Jákob elküldte titánok .Józse­fet, mialatt ők Sechemben legeltet­ték nyájaikat. Itt Inában kereste őket s egy idegen Dothánba utasí­totta. Atyja üdvözletével ment hoz­zá jók, de gyűlölettel fogadták. Ez emlékeztetett erre, hogyan jött alá Jézus az atyjától. Az övéi közé ment s azok öt be nem fogadták. Az elbe­szélés nemde előre jósolja Jézus el­jövetelét s megvettetését ? Nincs ez­zel semmi vonatkozásban. De szomo­rú jellemző vonás lesz ez, mutatva, hogy a bűn miképen vetteti meg az emberrel a szelídséget és szeretetek Mintha a testvérek bűnös szive rosz- szul értelmezte volna az atya és test­vér nyájas szándékát: igy viselked­nek az emberek—bűneikben—jólte- vöik iránt; igy vetették meg a zsi­dók Krisztust, igy nem becsülik ma az emberek azokat, a kik velők jót tesznek. Jákob családi életében kétségtele­nül voltak nemes és jó hajlamok; voltak láthatólag fogyatkozások. Noha ama kor erkölcsi színvonala szerint élt—mivel lsét neje és szálgá- lója volt—családi zavarai részben az egynejüség törvénye áthágásának tulajdonítható. Ha valaki tudatla­nul megszegi a törvényt, bűnhődik is érte. A József iránti részrehajlása volt a zavar másik oka, a mi a mai időben sem ismeretlen a családok körében. József hirhordásra testvé­rei felöl nem kellene bátorítani a gyermeket sem a szülőknek, sem a tanítóknak. Ilyen hiba természete­sen még nem jogosított fel a József elleni magatartásukra, de segített, előidézni azt. II. A testvérek gonosz szándéka. Ilyen s ehhez hasonló gondolko­zással nevelték Vasék kis gyerme­küket. Jó könyvek árát, iskolázta tási költséget dehogy sajnálták tőle, mert tudták, hogy sokszoros ka­mattal térül az vissza. S számításuk­ban nem csalatkoztak; a gyermek szépen fejlődött s mikor kitanult nagy kedvességben álló káplán lett belőle, a kit egy fényes egyház nem­sokára megválasztott papjának s azó­ta ott hirdeti az Isten igéjét nagy lel­kesedéssel s igazi atyai szeretettel viseltetik minden hive iránt; mint a jó pásztornak, gondja vagyon a leg­kisebbre is. S jó öreg szülei ott laknak nála, kiketa legnagyobb szeretőiben s tisz­teletben tart. Nem szégyenli egysze­rűségűket, nem külön asztalnál ad nekik enni, mit akárhányan megcse­lekszik; hanem mindig a legelső helyre ülteti őket. Az öreg Vas öröm­mel gondol is vissza az ö faradságai­ra s hálásan emlékezik az Istenre, hogy megsegitette ama nemes törek­vésében, hogy gyermekéből az ö egyszerűsége mellett becsületes em­bert tudott nevelni, ki nem terhe, hanem hasznos tagja s éltető lelke a társad a lomnak. (Igazmondó.) % (18—30 v. Mikor messziről meglát­ták Józsefet, felkiáltanak: “Imhol jő az álomlátó.” í gy látszik, hogy az álom volt az ö szivükben a vesze­delmes sei), ezért mondták aztán: ‘‘majd meglátjuk, mi lesz az ö álma­iból.” (20 v.) Elébe akartak vágni a Gondviselésnek, s mégis végre is az ö gonoszságok lett Jószef javára. ügyanez ismétlődött, midőn Faras el akarta nyomni az izraelitákat. Nem tudva saját lánya lett- a fog­lyok szabaditója.’ llerodesis. irma akarta ölelni a kisded Jézust, de Isten meghiusitá e szándékát. Há­rom féle tervük volt, hogy megsza­badul janak az álomlátótól: megölik j s belevetik egy ó kútba: Ruben köz- j belépett s azt tanácsolta, hogy ne ontsanak vért, hanem csak vessék bele az ó-kutba. Az volt az ö szándé­ka. hogy majd onnan később kisza baditja. Ö őszintén igy akart tenni, ez világos az ö bánatából is, mikor visszatérve üresen találta a kutat. Megszaggatá ruháit és megtérvén az ö atyjaiiailioz monda: “Nincsen a gyermek, és én, hova legyek én ?” (29—30 v.) Azután Juda tanácsára kivették Józsefet a kutból, eladták öt az iz­maelitáknak. Ezt a tervet mindany- nyian elfogadták, mert gyilkosság- nem terhelte lelkiismeret őket s mé­gis végre hajtották gonosz szándé­kokat. El van véve ü az ö anyjoktól, ép úgy mintha meghalt volna, any- nyira, a hogy ők akarták. Tehát mig a Ruben nem volt velők, kivet­ték a kutból, eladták a midianiták- nak 20 ezüst pénzért, kik elvitték magokkal Egyptomba. Figyeljük meg Csak a testvérek lelkületét a Józseffel való bánásmód­ban. Nem voltak mindnyájan ke­gyetlenek és rosszak ? Ruben meg akarta öt szabadítani, s azért aján­lotta, hogy vessék az ó-kutba, hogy majd onnan titokban kiszabadíthat­ja. Juda is könyörületet mutatott iránta: “ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, tastvériink ö.” Bi­zony hogy mindannyian megköny- nyebiilve érezték magokat, midőn eladták öt, a helyett, hogy meg­gyilkolták volna. Még sem volt sem Rubennek sem dudának elég bátorsága, hogy a töb­bi testvér gonosz szándékának ellene álljanak. Úgy gondolkozhattak, hogy amazok száma túl nyomó s el­lenállások hasztalan lenne. Társaloghattatok ti is olyan em­berekkel, kik rosszat terveitek s a mit a ti lelkiismeretetek nem helye­selt. Még is ti meg hajlottatok a többség előtt s igy bűntársak lette tek. Olyan emberekre van szükségünk, kik első sorban a lelkiismeret szavá­ra hallgatnak s az egész világ elle­nére is annak engedelmeskednek. Egy lelkiismeretes ember gyakraa kénytelen keresztet viselni. De biz­tos abban, hogy útja ama koszorú­hoz vezet. Buben és Juda gyávasága elnyomta az ö nemesebb indulatai­kat, s ök is bűnrészesek lettek a ret­tentő gonosz tettben. Imhol József elszakittatva ottho­nától, atyjától, testvéreitől, hazájá­tól mint gyönge és tapasztalatlan ifjú a pusztai vad arabsok kezében, végre rabszolgaként adatik el Egyp- tomban. Titokzatos volt a gondvise­lés, a mit akkor senki nem tudott kimagyarázni. Mégis ez volt az első ______________ 3 lépés a József nagysága felé. Beju­tott az élet iskolájába, s úgy végezte azt, mint egyik koronás fő Egvp- tomban. Csak az általa elért magas helyről tudjuk tisztán felmutatni a gonosz szándékot, mely ellene sany. ja ellen fordult. József maga el mondja ezt (I. k. 50. r. 20. v.) “Ti gonoszt gondoltatok én ellet etu, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy, a mint ma, | hogy sok nép életét megtartsa.” Ha mi is igy alkalmazzuk e lanu- | ságot a mi életünk szomorúságaira: vigasztalást találunk az írásokban, melyek a mi tanúságunkra Írattak meg. III. Jákobot rászedték. (32—36 v.) Egy bűn után következik a másik. Elkövették testvérük ellen a bor­zasztó vétket s hogy ezt eltitkolják, elkövetnek egy másikat atyjok el­len. Azzal szedték reá, hogy József ruháját egy kecske-bak vérébe már­tották, hogy igy nyilvánvalóvá te­gyék. hogy vad állatok tépték öt széjjel. Azt mondták, hogy azt a ru­hát úgy találták s azt kérdezték Já­kobtól, vájjon az a József, ruhája volt vagy nem. Az atya egyszerre felismerte a ruhát és gyászolta fia halálát. A fiuk s leányok, kik örültek Jó­zsef elveszítésén, még megkisérték vigasztalni atyjokat. Ez nagyfokú képmutatás volt. Ez mutatja az em­beri természet gonosz oldalát. Először csak féltékenyek voltak s ez vezette őket a bűn gondolatára s végre szomorúságot hozott az egész házra. Irtsuk ki a szívből az ilyen gyomnak magvait idejekorán. Jákob szomorúsága kétszeres volt. Legkedvesebb fia vétetett el tőle. Rászedték öt fia, mint a hogy ö meg­csalta öreg volt atyját. Visszagon­dolt saját életére s éreznie kellett, hogy ki mint vet, úgy arat. Pedig ha előre látott volna, bánata vált volna legnagyobb örömére. Szülék— gyermekük koporsója mellett — sír­nak s nem akarnak vigasztalódni. Pedig a gyermek—Józ»ef szerint — útban van a trón felé, a megholt, a kit gyászolnak, él s értékesebb a koronája mint volt a Faraóé. Egyházi és egyleti élet. Az A. M. It. E. vezértestületének gyűlése. Jegyzőkönyv. (Folyt, és vége.) e. ) Phoenixville, Pa-ból az I. B. és T. egylet 105 taggal kiván egye­sületünkbe testületileg felvétetni. Ajánlat szívesen fogadtatott s a testületi belépésnél újabb orvosi bi­zonylat nem kívántatik, de a felvé­teli ivek szabályosan kitöltendők. Mindezekről a jelentkező egylet Cze tö Pál elnök kezeihez értesítendő. f. ) Az Első M. Ref. Társas Egylet Camenton, Pa., felvételi iveket és or­vosi bizonyítványokat kér. Kiilden- dendök lesznek címére az iratok. Ezek után következtek az indítvá­nyok. Inditványoztatott, hogy az egyes osztályok kéressenek fel újra a jegy zö által, miként a befizetéseknél ok­vetlen küldjék be ellenőr címére, Papp István úrhoz 1909 E. Madison Ave., Cleveland, O. a befizetésekkel egyidejűleg az ellenőr nyugtáit s a tagok felvételénél szorosan tartsák konyhai vetemény gondosan mun­kálva, növekedett. Voltak aztán ne­mesebbnél nemesebb fajtájú gyü­mölcsfák, a melyek ősz felé szép gyü­mölcseikkel gazdagon jutalmazták a reájuk fordított gondot. Ebben a házban született a kis Vas István. A szülök nagyon megörültek az Isten-áldásnax s el határozták, hogy hálából úgy fogják nevelgetni, hogy ne piruljanak érte embertársa­ik s Isten előtt. Alghogy beszélni kezdett, az édes anya meg tanította kis gyermekéit azlsten nevére, majd meg rövid imádságokra, mert hát az irás is azt mondja: az Urnák félelme, feje a bölcseségnek, de meg azt is mondja: tanítsd a gyermeket az ö utának módja szerint, még mikor megvénheszik is, el nem távozik at­tól. Szóval nem csak arra törekedtek hogy testben fejlődjék, hanem még nagyobb gondot fordítottak lelkére. S helyesen, mert a lélek a tulajdon- képeni ember s ki milyen lelkileg, olyan értéke van az emberi társada­lomban. Lehet szegény, sok bajjal küzdő: de ha becsületes s tiszta szivü, sokkal gazdagabb a gonosz gazda­goknál, mert olyan kincse van, mely­nek értéke megbecsülhetelen. S az, tán boldog is az életnek akár mi­lyen megpróbáltatásai közt, mert van tiszta lelkiismerete s bizodalma Istenben, ki a nehéz körülmények közt is fentrtja.

Next

/
Thumbnails
Contents