Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-21 / 47. szám
HHH ■ ■ 4 ' Wí kt á“ ' l Vasárnapi iskola. .Józsefet bátyját eladják. I. Mózes 37. r. 12—36 v. Felosztás: 1. Józsefet kiküldi atyja testvéreihez (12—17.) II. Ezeknek gonosz szándéka (18—30.) III. Jákobot fiai rászedik. (31—36 v.) L7j korszak kezdődik Jákob most már Izrael életében—József történetével. Eddig a tett embere volt és szerencsés volt. Ha a vagyon szerzéséhez kétség fért is, de tagadhatatlanul boldogult. Üres kézzel s magánosán hagyta el Kánaánt s nagy vagyonnal és egész sereggel tért vissza. Azután élete egét i'elleg bo- ritá, szomorúság embere lett. Mint Jákob ravasz mester, mint Izrael szenvedő szolga lett. József története telve van drámai mozzanatokkal. Az a gondolat van ebben előadva, miképen bánik Isten az ö szolgáival, hogy őket a sötétből világosságra, a szomorúságból örömre vezesse s megadja mindazt, a mi az ö javokra x való. E történet thímája, mely a Mózes I. könyve hátralevő részekben van előadva a gyermek József két álma: a kévékről, a napról-holdról és csillagokról (37 r. 7-9 v.) Az előbbi álom megjósolja József uralmát szülői testvérei felett; ezért atyja megdorgálja öt, s irigykednek vala reá bátyjai. I. Józsefet atyja kiküldi testvéreihez. (12-17 v.) É pontról tekintsünk be röviden József jellemébe és a testvéreihez való viszonyába. Az ö anyja Rachel volt, kit Jákob jobban szeretett, mint Leát. Türelmes köv nyörgósre nagy idő múlva született fia, erre mondá ö: “elháritá Isten az én gyalázatomat.” Józsefet jobban szerette Jákob, mint a többi gyermekeit, mert az ö vénségében született s mert kedvelt feleségének volt a fia, Sarral mutatta ki iránta szere- tetétt, hogy cifra ruhát csináltat vala neki. Ez természetesen nem volt helyes eljárás, mert felkölté a testvérek gyűlöletét József ellen. Minél jobban szerette öt atyja, annál jobban gyűlölték testvérei. Ezt csak fokozta József magaviseleté testvéreivel szemben. Megszokta, hogy rossz híreket vitt atyjához az ö testvéreiről. Ez sem volt helyes eljárás. József nem lehetett liirhor- dó. de testvérei ilyennek nézték öt, A gyülölség utolsó oka, mely a legjobban felizgatta őket: a József álma volt, az ö jövendő hatalmát ól ö felettük. Ezen indulat, ha megtermetté volna az ö szivük gyümölcsét, gyilkosságban végződött volna. Elérkezett rá jók a jó alkalom, mikor Jákob elküldte titánok .Józsefet, mialatt ők Sechemben legeltették nyájaikat. Itt Inában kereste őket s egy idegen Dothánba utasította. Atyja üdvözletével ment hozzá jók, de gyűlölettel fogadták. Ez emlékeztetett erre, hogyan jött alá Jézus az atyjától. Az övéi közé ment s azok öt be nem fogadták. Az elbeszélés nemde előre jósolja Jézus eljövetelét s megvettetését ? Nincs ezzel semmi vonatkozásban. De szomorú jellemző vonás lesz ez, mutatva, hogy a bűn miképen vetteti meg az emberrel a szelídséget és szeretetek Mintha a testvérek bűnös szive rosz- szul értelmezte volna az atya és testvér nyájas szándékát: igy viselkednek az emberek—bűneikben—jólte- vöik iránt; igy vetették meg a zsidók Krisztust, igy nem becsülik ma az emberek azokat, a kik velők jót tesznek. Jákob családi életében kétségtelenül voltak nemes és jó hajlamok; voltak láthatólag fogyatkozások. Noha ama kor erkölcsi színvonala szerint élt—mivel lsét neje és szálgá- lója volt—családi zavarai részben az egynejüség törvénye áthágásának tulajdonítható. Ha valaki tudatlanul megszegi a törvényt, bűnhődik is érte. A József iránti részrehajlása volt a zavar másik oka, a mi a mai időben sem ismeretlen a családok körében. József hirhordásra testvérei felöl nem kellene bátorítani a gyermeket sem a szülőknek, sem a tanítóknak. Ilyen hiba természetesen még nem jogosított fel a József elleni magatartásukra, de segített, előidézni azt. II. A testvérek gonosz szándéka. Ilyen s ehhez hasonló gondolkozással nevelték Vasék kis gyermeküket. Jó könyvek árát, iskolázta tási költséget dehogy sajnálták tőle, mert tudták, hogy sokszoros kamattal térül az vissza. S számításukban nem csalatkoztak; a gyermek szépen fejlődött s mikor kitanult nagy kedvességben álló káplán lett belőle, a kit egy fényes egyház nemsokára megválasztott papjának s azóta ott hirdeti az Isten igéjét nagy lelkesedéssel s igazi atyai szeretettel viseltetik minden hive iránt; mint a jó pásztornak, gondja vagyon a legkisebbre is. S jó öreg szülei ott laknak nála, kiketa legnagyobb szeretőiben s tiszteletben tart. Nem szégyenli egyszerűségűket, nem külön asztalnál ad nekik enni, mit akárhányan megcselekszik; hanem mindig a legelső helyre ülteti őket. Az öreg Vas örömmel gondol is vissza az ö faradságaira s hálásan emlékezik az Istenre, hogy megsegitette ama nemes törekvésében, hogy gyermekéből az ö egyszerűsége mellett becsületes embert tudott nevelni, ki nem terhe, hanem hasznos tagja s éltető lelke a társad a lomnak. (Igazmondó.) % (18—30 v. Mikor messziről meglátták Józsefet, felkiáltanak: “Imhol jő az álomlátó.” í gy látszik, hogy az álom volt az ö szivükben a veszedelmes sei), ezért mondták aztán: ‘‘majd meglátjuk, mi lesz az ö álmaiból.” (20 v.) Elébe akartak vágni a Gondviselésnek, s mégis végre is az ö gonoszságok lett Jószef javára. ügyanez ismétlődött, midőn Faras el akarta nyomni az izraelitákat. Nem tudva saját lánya lett- a foglyok szabaditója.’ llerodesis. irma akarta ölelni a kisded Jézust, de Isten meghiusitá e szándékát. Három féle tervük volt, hogy megszabadul janak az álomlátótól: megölik j s belevetik egy ó kútba: Ruben köz- j belépett s azt tanácsolta, hogy ne ontsanak vért, hanem csak vessék bele az ó-kutba. Az volt az ö szándéka. hogy majd onnan később kisza baditja. Ö őszintén igy akart tenni, ez világos az ö bánatából is, mikor visszatérve üresen találta a kutat. Megszaggatá ruháit és megtérvén az ö atyjaiiailioz monda: “Nincsen a gyermek, és én, hova legyek én ?” (29—30 v.) Azután Juda tanácsára kivették Józsefet a kutból, eladták öt az izmaelitáknak. Ezt a tervet mindany- nyian elfogadták, mert gyilkosság- nem terhelte lelkiismeret őket s mégis végre hajtották gonosz szándékokat. El van véve ü az ö anyjoktól, ép úgy mintha meghalt volna, any- nyira, a hogy ők akarták. Tehát mig a Ruben nem volt velők, kivették a kutból, eladták a midianiták- nak 20 ezüst pénzért, kik elvitték magokkal Egyptomba. Figyeljük meg Csak a testvérek lelkületét a Józseffel való bánásmódban. Nem voltak mindnyájan kegyetlenek és rosszak ? Ruben meg akarta öt szabadítani, s azért ajánlotta, hogy vessék az ó-kutba, hogy majd onnan titokban kiszabadíthatja. Juda is könyörületet mutatott iránta: “ne tegyük reá kezünket, mert atyánkfia, tastvériink ö.” Bizony hogy mindannyian megköny- nyebiilve érezték magokat, midőn eladták öt, a helyett, hogy meggyilkolták volna. Még sem volt sem Rubennek sem dudának elég bátorsága, hogy a többi testvér gonosz szándékának ellene álljanak. Úgy gondolkozhattak, hogy amazok száma túl nyomó s ellenállások hasztalan lenne. Társaloghattatok ti is olyan emberekkel, kik rosszat terveitek s a mit a ti lelkiismeretetek nem helyeselt. Még is ti meg hajlottatok a többség előtt s igy bűntársak lette tek. Olyan emberekre van szükségünk, kik első sorban a lelkiismeret szavára hallgatnak s az egész világ ellenére is annak engedelmeskednek. Egy lelkiismeretes ember gyakraa kénytelen keresztet viselni. De biztos abban, hogy útja ama koszorúhoz vezet. Buben és Juda gyávasága elnyomta az ö nemesebb indulataikat, s ök is bűnrészesek lettek a rettentő gonosz tettben. Imhol József elszakittatva otthonától, atyjától, testvéreitől, hazájától mint gyönge és tapasztalatlan ifjú a pusztai vad arabsok kezében, végre rabszolgaként adatik el Egyp- tomban. Titokzatos volt a gondviselés, a mit akkor senki nem tudott kimagyarázni. Mégis ez volt az első ______________ 3 lépés a József nagysága felé. Bejutott az élet iskolájába, s úgy végezte azt, mint egyik koronás fő Egvp- tomban. Csak az általa elért magas helyről tudjuk tisztán felmutatni a gonosz szándékot, mely ellene sany. ja ellen fordult. József maga el mondja ezt (I. k. 50. r. 20. v.) “Ti gonoszt gondoltatok én ellet etu, de Isten azt jóra gondolta fordítani, hogy cselekedjék úgy, a mint ma, | hogy sok nép életét megtartsa.” Ha mi is igy alkalmazzuk e lanu- | ságot a mi életünk szomorúságaira: vigasztalást találunk az írásokban, melyek a mi tanúságunkra Írattak meg. III. Jákobot rászedték. (32—36 v.) Egy bűn után következik a másik. Elkövették testvérük ellen a borzasztó vétket s hogy ezt eltitkolják, elkövetnek egy másikat atyjok ellen. Azzal szedték reá, hogy József ruháját egy kecske-bak vérébe mártották, hogy igy nyilvánvalóvá tegyék. hogy vad állatok tépték öt széjjel. Azt mondták, hogy azt a ruhát úgy találták s azt kérdezték Jákobtól, vájjon az a József, ruhája volt vagy nem. Az atya egyszerre felismerte a ruhát és gyászolta fia halálát. A fiuk s leányok, kik örültek József elveszítésén, még megkisérték vigasztalni atyjokat. Ez nagyfokú képmutatás volt. Ez mutatja az emberi természet gonosz oldalát. Először csak féltékenyek voltak s ez vezette őket a bűn gondolatára s végre szomorúságot hozott az egész házra. Irtsuk ki a szívből az ilyen gyomnak magvait idejekorán. Jákob szomorúsága kétszeres volt. Legkedvesebb fia vétetett el tőle. Rászedték öt fia, mint a hogy ö megcsalta öreg volt atyját. Visszagondolt saját életére s éreznie kellett, hogy ki mint vet, úgy arat. Pedig ha előre látott volna, bánata vált volna legnagyobb örömére. Szülék— gyermekük koporsója mellett — sírnak s nem akarnak vigasztalódni. Pedig a gyermek—Józ»ef szerint — útban van a trón felé, a megholt, a kit gyászolnak, él s értékesebb a koronája mint volt a Faraóé. Egyházi és egyleti élet. Az A. M. It. E. vezértestületének gyűlése. Jegyzőkönyv. (Folyt, és vége.) e. ) Phoenixville, Pa-ból az I. B. és T. egylet 105 taggal kiván egyesületünkbe testületileg felvétetni. Ajánlat szívesen fogadtatott s a testületi belépésnél újabb orvosi bizonylat nem kívántatik, de a felvételi ivek szabályosan kitöltendők. Mindezekről a jelentkező egylet Cze tö Pál elnök kezeihez értesítendő. f. ) Az Első M. Ref. Társas Egylet Camenton, Pa., felvételi iveket és orvosi bizonyítványokat kér. Kiilden- dendök lesznek címére az iratok. Ezek után következtek az indítványok. Inditványoztatott, hogy az egyes osztályok kéressenek fel újra a jegy zö által, miként a befizetéseknél okvetlen küldjék be ellenőr címére, Papp István úrhoz 1909 E. Madison Ave., Cleveland, O. a befizetésekkel egyidejűleg az ellenőr nyugtáit s a tagok felvételénél szorosan tartsák konyhai vetemény gondosan munkálva, növekedett. Voltak aztán nemesebbnél nemesebb fajtájú gyümölcsfák, a melyek ősz felé szép gyümölcseikkel gazdagon jutalmazták a reájuk fordított gondot. Ebben a házban született a kis Vas István. A szülök nagyon megörültek az Isten-áldásnax s el határozták, hogy hálából úgy fogják nevelgetni, hogy ne piruljanak érte embertársaik s Isten előtt. Alghogy beszélni kezdett, az édes anya meg tanította kis gyermekéit azlsten nevére, majd meg rövid imádságokra, mert hát az irás is azt mondja: az Urnák félelme, feje a bölcseségnek, de meg azt is mondja: tanítsd a gyermeket az ö utának módja szerint, még mikor megvénheszik is, el nem távozik attól. Szóval nem csak arra törekedtek hogy testben fejlődjék, hanem még nagyobb gondot fordítottak lelkére. S helyesen, mert a lélek a tulajdon- képeni ember s ki milyen lelkileg, olyan értéke van az emberi társadalomban. Lehet szegény, sok bajjal küzdő: de ha becsületes s tiszta szivü, sokkal gazdagabb a gonosz gazdagoknál, mert olyan kincse van, melynek értéke megbecsülhetelen. S az, tán boldog is az életnek akár milyen megpróbáltatásai közt, mert van tiszta lelkiismerete s bizodalma Istenben, ki a nehéz körülmények közt is fentrtja.