Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-14 / 46. szám

HB dik. Le tud mondani nem csupán az élet örömeiről, de magáról az élet­ről is. Ha ilyen lélek uralkodik a test­ben, a földi élvezetek és szükségle­tek kérdései könnyen megoldhatók. Oktatás és nevelés, ha kell kény­szerítő erővel is, nagy segítség. De a legnagyobb segedelem Krisztus leikétől függ, az evangyeliotn az a hathatós eszköz, mely által a mér­tékletesség jut uralomra egyetemle­gesen. Virág István. Egyházi és egyleti élet. Az őszi úrvacsora osztások ameri­kai ref. egyházainkban e folyó hó első két vasárnapján történtek meg. Múlt számunkban adott értesítésün­ket a következőkkel egészítjük ki; Nov. 3-án tartatott So. Chicagói ref. templomunkban a szokásos őszi úri szent vacsora osztás, mely alka lommal gyülekezetünknek helybeli és vidéki hívei széli számmal járul­tak a szent asztalhoz. A prédikáció keretében a lelkész megemlékezett az áldott reformatio 3S4-ik évfordu ló ünnepélyéről is, lelkes szavakban kötvén a gyülekezeti tagok szivére a mi evangéliumi szent vallásunkhoz való hithü és törhetlen ragaszkodás szent kötelességét. Bizony a szabad­ságban, melylyel Krisztus minket szabadokká tett, meg kell államink, mert szégyen volna bárkire nézve is újra visszaesni a lelki sötétségbe s magát a rabszolgaságra elkötelezni. — Trentonban a nov. 3-ik őszi űr- vacsora osztáskor 40-en járultak a szent asztalhoz. —Lapunk egyik számában emlí­tettük, hogy bridgeporti magyar ref. egyházunk javára e hó 18-án, hétfőn estve szinielöadás rendezte tik, a mely alkalommal az egyház lelkészének, lapunk szerkesztőjének uj darabja ‘‘A Strike” kerül szilire. A darab tárgya az amerikai magyar nép életéből van merítve s már csak ezért is, de a jótékeny cél iránt való tekintetből is, reméljük, hogy brid­geporti honfitársaink nagy számmal vesznek részt ezen az előadáson. No­vember 27-én, szerdán estve, a buz­go egyházi műkedvelők, Union Ci­Bözsikét. Szépen kijutott és botor­kált sötétben arra felé, hol az éne­ket hallotta. Olyan szép volt neki, mintha az angyalok énekeltek vol­na, kikről anyuka régebben annyi sok mindent beszélt. Rátalált az aj­tóra. Valahogy bejutott rajta, de senki se vette észre, csak a mikor o- daállt a koporsó mellé, melyben az anyuka feküdt és elkezdett beszélni. —Anyuka, mit csinálsz te itt? Mi­ért nem jösz már be?........ A két gyerek sűrűn kijárt a teme­tőbe az édes anyjuk sírjához. Édes ap juk is sokat volt ott kint, megszólt ták lassanként, hogy ott játszanak a füvön, azok közt a földpnpok közt. Virágokat is vittek haza sokszor. On nan tépték le az anyuka sírjáról és vitték haza. Koszorút kötöttek belő­le. Bözsike lefeküdt, azt mondta, hogy meghalt, hát a Lajika rátétté a koszorút és énekelni kezdett ö is szomorúan, mint a hogy egykor ott bennt a szobában énekeltek azok a csúnya öreg uszonyok. Emlegették néha ugyan az anyu­tyben fogják előadni ugyanezt a da­rabot. Reméljük a két előadás szép jövedelmet fog hajtani az egyház javára. Szükség is van rá, hogy — főként testvéreink — ez alkalommal mutassák meg egyházunk iránt va­ló hűségüket és szeretetüket. A da­rabról magáról nem írunk, majd fog írni egyik vagy másik a hallgatók közül. De azt előre mondjuk, hogy ilyen hatásos, erkölcs nemesitö da­rab még nem adatott elő az amerikai magyar színpadokon. Epen ezért ér­deklődéssel várjuk a darab megjele­nését könyvalakban is. — A bridgeporti ref. női egylet legutóbb tartott gyűlésén elhalároz- ta, hogy az iskolai helyiségben e hó 25-én az amerikai szokáshoz képest “pulyka estélyt” ad. Belépti dij és vacsora ára személyenként; 2ő cent. Reméljük, hogy az iskola helyiség e kitűnőnek ígérkező vacsorára, egészen meg fog telni. — Trentonban a ref ternyilomi be- tegsegélyzo és temetkezési egylet nov. 27-én szerdán, estve (a chiken day előtt) nagy táncvigalmat ren­dez; new yorki jó hirü zenészek fog­nak játszani. Jövedelem ?5 az egyhá­zé lesz. Reméljük, hogy nov. 27-én a Padderatz Hallban, Cor. Beatty and Wittaker st. az összes trentoni ma­gyarság találkozni fog egy jótékony célú és sikeresnek ígérkező, barátsá­gos estvén, a hol kedvére mulathat, reggelig. Jegyzőkönyv. Felvéve az Am. Magy. Ref. Egye­sület rendkívüli vezértestületi gyű­lésében 1901 évi október hó 30-án Clevelandiban, O. Jelenlevők: Nagy tiszteletű Csuto- ros Elek elnök, Molnár József alel- nök, Tomcsáuyi József pénztárnok, Pap István ellenőr, Mák Sándor számvizsgáló bizottsági tag, Ková- chy M. István jegyző. Mártha Jó­zsef Pittsburgi lakos és Tóth József Willocki lakos számvizsgáló bizott­sági tagok a gyűlésen meg nem je­lenhetvén, elmaradásukat levélben igazolták s levelük felolvastatott. A bevezető buzgó ima elhangzása után pénztárnok nr a következő je­lentést terjeszti elő: kát, de hát a szivük mindig tele volt valami uj benyomással és csak a sír­ját keresték fel gyakorta Ott se be­széltek semmit, csak játszottak és vi rágot tépdestek. De az édes apjuk szomorúsága sehogy se tetszett ne­kik és ha azt valami temetés után — eszébe jutván neki a nagy fájdalom, a nagy veszteség, — elővette olykor oiykor a sirás, Lajika odamászott az ölébe, simogatta puha szakái lát, hal­kan motyogva valamit: —Ne sírj, apuka! Miért sírsz? Hangos nevetésük persze, hogy csakhamar felcsendült a szomorú házban. Az édes apának ugyan ez a jó kedv rosszul esett, ez a vidám ka­cagás, de hát én Istennem, hogy kí­vánhatta volna tőlük, hogy ne neves senek, hanem sírjanak, zokogjanak úgy, a miként ö szokta hosszú, rideg éjszakákon keresztül, mikor egyes- egyedül ott hánykolódik álom nél­kül ? Hát mért legyen örökös teme­tő és halottas ház á parókia a gyere­kekre nézve is? Hiszen majd sirhat­nak akkor eleget, a mikor megérzik az aurai szeretet hiányát. Bevételek: Julius hóban..........................594.10 Augusztus hóban....................889.00 Szept. hóban............................768.90 Október hóban.........................716.10 Összesen 2962.10 Volt a maradvány Julius 1, illetve Julius hó 3-án.... 1197.85 Vagyis összesen 4159.95 Kiadások: Julius hóban..........................978.86 Aug. hóban.. .........................402.13 Szept. hóban............................438.50 Október hóban........................ 70.00 összesen 1889.40 Lévén tehát a bevétel... .4159.95 Levonva ebből a kiadást.. .1889.48 Maradvány okt. 30-án 2270.46 azaz két ezer két száz hetven dollár és negyvenhat cent. A midőn az anyagiakba is való örvendetes gyarapodást feltüntető fenti kimutatást a rendkívüli köz­gyűlésre össze hivott vezértestület­nek tisztelettel bemutatni szeren­csém van s kérem a számadási köny­vek és okmányok átvizsgálását és igy hivat ilos működésemnek is fe­lülvizsgálását, ugyanakkor azon óhajtásomnak adok kifejezést, hogy hozzon a jövő az elmúlt négy havihoz hasonló gyarapodást. Adja az isten, hogy úgy legyen ! Tomcsányi József, v. pénztárnok. Ezen jelentés, úgy a pénztárnok s ellenőr könyvei átvizsgáltattak s té­telről tételre egybehasonlittattak, mindenben a, legnagyobb rendbe ta­láltattak s igy megállapittatotr, hogy az egyesület készpénz állomá­nya 1901. évi okt. hó 30-án $2270.46 az az kétezer kétszáz hetven dollár és 46 cent. Ezen pénztári állományt terhelik a következő kifizetések: 1. Locsmándy Péter (so. bendi) ha láleseti illetéke $300. 2. Jakab Jó- zsefné haláleseti illetéke $300. 3. Lengyel János (Woodbridge) halál­eseti illetéke $300. 4. decs János félsegélye $150.00, Mindezen esedékes haláleseti di­jak haladőktalauul kifizettetni ren deltettek. Bizony lerongyollott a két gyerek. A kis Lajika lába kibújt a pici to­pánkából, Bözsike haja meg szétszór va libegett a szél hullámai között. Mert ha uj ruha került is rájuk, ki gondolt volna azzal, hogy azt csak ünnepkor hordozzák, a rongyosokat meg ki foltozgatta volna meg szép, apró öltésekkel és ki szedte volna ö- ket számba általán? Ott játszódtak egész nap az udvaron, vagy az utcán, a tiszteletes urat elfoglalta a bánat, a szomorúság. Pedig azok vásottak lettek hama­rosan. Az utca pora rájuk rakódott és az utca. tisztátalansága be akarta borítani a leiivüket. Egyik nap a. dók toroktól jöttek panaszra, hogy a Bö­zsike beütötte egy kővel az ablakot, máskor meg a szomszédasszony, vén házsártos, zsémbes öreg Béni,, ki már csak a macskákban talált gyönyörű­séget —• panaszkodott keserű könny- hulllVások között, hogy megsánti- tották^ kandúrját. És a tiszteletes gondolt arra, a ki itt A jegyzői jelentés a következük­ben terjesztetett elő: (Lásd lapunk múlt számát.) A jegyzői jelentés tudomásul véte­tett, ellenőr nr azon észrevétel le], hogy a homesteadi, Pa. Loránffy Zsuzsanna női osztály pénztári szám­adásai s ellenőri bevezetései külön tüntethessenek ki a könyvekben, úgy mint a jegyzői jelentésbe fel van véve, Következtek a folyó ügyek: a. ) Olvastatott a new yorki, N. Y. osztály levele, előterjesztése s a- zok felett pontonként a következő határozatok hozattak: 1. A new yorki osztály előterjesz­téséhez képest kimondotta a vezér- testület, miként olyan helyen, a hol az egyesületnek osztálya van, osztályon kívül 30 napon túl egy tag sem kezeltetik s a most ily helye­ken levő tagok valamely osztályba belépni köteleztetnek. 2. SemetkeiAnna felhozott ügyé­ben nincsen joga a vezér testületnek aeonventió határozatát felülbírálni, igy e tekintetben a vezértestület nem intézkedhetik. 3. Nyítrav Emil ur mint reformá­tus vétetett fel annak idején a new yorki osztály kebelébe, s igy van ld tüntetve a törzskönyvbe is, mig ö vallás tekintetében más kitüntetést nem kivan, addig 3-ik személyek be­avatkozásának e tekintetbe helye nincs s a vezértestület sem nála, sem más tagjánál a felvételi ivet meg nem változta tja, a felvett tag hozzájárulása, nélkül. Olvastatott Jurás István ur leve­le Bridgeportról. Miután a felszólaló ur óhajának is megfelelően, már a vezértestület nyilatkozott, hogy olyan helyeken, a hol az egyesületnek osztálya van, osztályon kívül senki se kezeltetik, úgy látja, a vezértestület, hogy t. Ju rás urnák nehézményei felett intéz­kedni nem szükséges. b. ) A Perth Amboy-i oszsály je­lenti, hogy "Szántó Menyhért és neje tagtársaink saját lemondásuk sze­rint “vadházasságban” élnek évek óta s kérdik a vezértestülettöl, hogy mint ilyenek lehetnek-e egyesüle­tünk tagjai? A vezértestület az alapszabályok ur s hagyta _ ne térjen ■rmekeit és elment, hogy issza többé sohasem. Hogy ne küldte volna el hát őket, a mikor megjött a kisasszony és meg nyitották az óvodát. Pedig azok fél­tek, mert azt hitték, hogy iskolába mennek, a hol sokat, nagyon sokat kell tanulniok. Attól peddig irtóz­tak, mert jobb szerettek kint szalad­gálni az illatos pázsiton, vagy szed­ni az érett epret az erdőben. Hanem hamarosan megbarátkoztak. A sok gyerek mind jó pajtásuk lett egy­szerre és vígan hancuroztak hangos lárma és nevetés közepette. A játék ínyükre volt és a sok nó­tát és verset szívesen hallgatták, sőt ■ meg is tanulták, még pedig legha­marabb. Akkor aztán büszkén men” tek a nénihez. —Már én tudom, néniive. —Én is, már én is tudom. ' , És a kiasszony szeretettel gondoz­ta őket. Ha elszakadt a ruhájnk, szé pen megvarrta, ha rendetlenül öltöz­tek, szépen megigazgatta, ha pajko­sak voltak, megfedte őket, cj.e .soha­se haragosan, de mindig szeretettel, hiszen tudta, hogy nincsen nekik — édesanyjuk. Bevezette a szobájába

Next

/
Thumbnails
Contents