Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-31 / 44. szám
II. Évfolyam._______________________________Bridgeport, Conn, és Pittslmrg, Pa.. 1001 Október 31-én____________________ _________44. szám. Felelős szerkesztő: IvCiLG-TiLIS Kiadó és társszi -ztfß: sAítdoe pál, bridgeporti ref. lelkész. r pittsburgi ref. A lap szellemi részét illető minden közlem BBAB 1 jn fi ■ IMII Előfizetési és hirdetési pi 3s mindenmény az ő címére: I Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. RFffffiMAfflSfW I, AM A nemű jelentések az ő cimére: Bates st. Ref. Church. Pittsbur<r. Pa. i 7 O 7 küldendők. EDITOR: !Rev. TCa.la,osa,3r, Pastor of the Hungarian Ref. Church, j Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. ÍUmUAAAIUuUA éiAíuAi (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Associate Editor: Eetr. rP-JL-cri-. KOITTHA, Pastor of the First Bung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. ILv^eg'jelein. rr2.Ir2-d.eri. cső- törtöd ör2__ Előfizetési ár eg-^ érrre: .ZLm.erilrá'foa 332. ivCag^rarországra $2.50. Az Amerikai Hagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. fl reformáció emléknapján. Az a dicső kor, mikor Jákob nemzetsége nyugodt és kényelmes életet élt Egyiptomban, régen elmúlt, József halála után azonnal kitört a ben szülöttek kebléből mindaz a gyülÖl- ség, amelyet elfojtanak addig, inig Józseféit, a kinek érdemeit mindenek elismerték s nagyra becsülték. A trónra olyan uralkodó ült, a ki minden áron el akarta vesziteni országából a jövevény zsidóságot s igy Egyiptom, a mely egykor menedékhelyül szolgált nekik, a szolgaságnak és nyomorúságnak hazájává lett rájok nézve. A nehéz, testet és lelket ölö munkák, a melyeknek végzé sére kényszerítők őket, csak edzették erejüket s azért más módról kellett gondoskodni, hogy a zsidóság számának apadása eléressék.... De Jehova nem hagyta el népét. Megerősítő őket s midőn már a végső veszedelem suj tolta őket, szadaditót a- dott nekik a csudálatosán megszabadult Mózes személyében. Oh mily nagy, hatalmas alak ez a Mózes. Igazi férfiú, lángoló lelkű zsi dó és az egy igaz Isten igaz imádásá nak helyre állitója. Születése, élete, küzdelmei mind mind méltók arra, hogy példaképpen álljanak minden idők előtt. Ö, a ki az egyiptomi kirá lyi udvar fényében növekedett vala fel, s korának elegelsö tudósa volt, egyszerű pásztorrá lett, miután nem birta eltűrni azt a zsarnokságot, ame lyet honfitársaival szemben gyakoroltak az egyiptomiak. A Horeb he gyen nyugodtan őrizte nyáját s gyönyörködött a természet templomában s elmélkedő lelke kereste a mindenhatót, a véghetetlent, a hatalmast, a kinek legyen szavára előállott a mindenség. Merengő lelke gyakran visszaszál- lott a múltba s önkénytelenül is ösz- szehasonlitotta népének sorsát, a múlttal s szive mélyében felforrott a harag, hogy népéért bosszút álljon; s lángra lobbant a vágy, hogy népét kiszabadítsa a szolgaságból, hol sirás és jajgatás az osztályrészük. És ime egyszer csak látja, hogy egy csipkebokor ég, de nem emészté tik meg. Oda megy és hallja, hogy valaki hívja öt: “Mózes, Mózes” s ö felelvén, mondá: “itt vagyok!” A kit keresett, megtalálta. A csip kebokor lángja bevilágítja elméjét s préfétája lesz a Jehovának s reformátora a zsidó népnek, nemcsak val lási, hanem politikai tekintetben is. A vágy, a mely olthatatlan lánggal emésztő lelkét, most kielégítést talált, a mint hallá, hogy az ur öt küldi el népének kiszabadítására. Oh mily felséges, megrendítő jelenet ez. Lelkünk magával ragadja Az égő csipkebokor, a feladat nehéz ségét, a munka nagyságát belátó Mó zesnek aggódása, majd erős elhatározása, mind meghatják lelkünket s úgy érezzük, hogy az Isten, a ki Mó zesnak csipkebokornak lángjában jelent meg, hívta el azokat a nagy férfiakat is, a kik világosságot gyuj- tának a sötétségben és felszabaditák a könyvek könyvét a százados bilincs alól s visszaadták az emberi léleknek a szabadvizsgálódáshoz való jogát. * * ■* Vájjon ki ne ismerné fel a hasonlatosságot az Egyiptom földén nyomorgó zsidóság és a középkor kérész ténységének sorsa között?! A zsarnok uralom uralkodik itt is, ott is, csakhogy mig amott az elnyomás tisztán politikai jellegű, addig ittá lelkitehetségek elhomályositására törekszik. Az egyiptomi királyok at tói féltek, hogyha a már nagyon el- szaporodottzsidóság erejének tudatá ra ébred, úgy könnyen veszélyeztethetik a bensziilöttek vezérszerepét s nem kis bajokba sodorhatják az országot. A római pápaság pedig attól félt, hogy ha egyszer a népek nem lesznek lenyűgözve a babona, a tudatlanság s a tekintélyimádás vas tag kötelékivel, ha egyszer feltámad a népben a szabad vizsgálódás után való vágy s a mindeneket megvilá gositó szent lélek ereje által eljut az evangyeliumi igazságok ismeretére: úgy vége lesz a világ feletti uralomnak. Oh mert Kómának nem volt egyéb célja soha: mint a világ feletti uralom! Ez uralom megszerzése miatt volt és van szükség arra ma is, hogy azevangyeliom mellett más olyan i- ratok is elismertessenek a hitélet zsi nórmértékei gyanánt, a melyeket kü lönbözö időben olyan emberek Írtak, a kik a római pápaság hatalmát növelni, fejleszteni akarták, a kik e- lött a világ felett uralkodó római csá szárság lebegett. Az Egyiptomban nyomorgó zsidóságnak nem szomorúbb a sorsa, mint a sötétség ezen korában élt keresz- tyénséggé. A Jézus egyszerű, minden világi fényt, hiúságot kárhoztató tana, áta lakittatott szövevényes, a világi javak megszerzésére törekvő rendszerré. Az egyszerű apostolok utódait I bíborba, bársonyba öltözött főpapok váltották fel, a tiszta evangyéliomi tanok szerint élő keresztyéneket be- tüimádó farizeusok, Írástudók. Az erény, az erkölcs, gyászruhába öltözötten jártak-keltek az emberek között s nagyon kevesen fogadták be sziveikbe a két világjárót. Az i- gazság tövis loronát hordozott, a sze retet csak csengő érc és pengő cimba lom volt. Azok, a kik a fényesen kivilágított templomokban legjobban verték mellükot, a legridegebben u- tasitották el maguktól a szegényt. A lelki sötétség< a melynek leple alatt a babona szabadon tenyészett, oly nagy volt, hogy sem az egyszerű, se a hatalmas emberk nem mertek még csak gondolni sem arra, hogy egészen más az a vallás, a melyet a Jézus Krisztus alapított, mint a melyben ök élnek. Ha akadt egy-egy hatalmas szellem, mint Wicliff ésHusz János, azonnnal kész volt a máglya s a nép örömujjongva állotta körül azokat a lángoló máglyákat, a melyeknek lángja a legnemesebb életeket oltá ki. Mi volt a bűnök? Miért kellett meghalniok? Miért volt szükség arra, hogy Wicliff még sírjából is kivé tessék s irataival együtt megégettes sék a már enyészetnek indult test?! Egyedül csak azért kellett vértanúi halált halniok, mert Róma érzé, hogy ha a világosság feltámad, vége lesz annak az uralomnak, a melyet eddigelé minden télen gyakorolt. Nem volt az emberi életnek egyetlen olyan nyilvánulása, a mely felett Róma ne uralkodott volna s ha kellett, ennek az élelnyilvánulásnak a szabadabb irányban való mozgását meg ne akadályozta volna. A vallásos gondolkodás összes moz zanatait Róma szabályozta. A mit egyszer szentté nyilvánított, az szent volt; a mit elkárhoztatott, örökre el volt kárhoztatva; ha valakire átkot mondtak ki, ki volt tagadva az embe ri társadalomból; azt senki házába be nem fogadta; ételért, italért hiába zörgetett; mezítelen testét senki fel nem ruházta s ha nyomorultul el veszett a hányattatások között senki el nem temette, hollók lakmároztak testéből. Ilyen volt az a szeretet, az irgalom, a melyet Róma gyakorolt a bűnösökkel szemben. Ha valaki terhesnek s nem kellemesnek tartotta magára nézve; hogy bűneit megbánja, szerzett egy bűnbocsátó levelet, hiszen Róma még az elkövetendő bü nők megbocsátására is képesnek hitte magát. A politikai világban Rómának a szava birt döntő sulylyal. A leghatalmasabb fejedelmek, királyok, csá szárok keresve-keresték kegyét, mert a pápa egy szava császárokat tehetett le s az engedetleneket kemény bosszúval kényszerité engedel mességre. A tudománynak Róma felfogásához« véleményéhez kellett alkalmaz kodni. Galilei, ki a pápaság ellenére is hirdetni merte, hogy a föld forog a nap körül, máglyán vérzett el. A művészet Róma szolgálatában állott, az ipar, a kereskedelem Rómának hajtotta a legtöbb hasznot. Oh hát ez a keresztyén vallás eszményképe? Nem. A keresztyén ség, ha a Jézus nyomdokain akar haladni s ha ama törvényeknek betöltésére törekszik, a melyeket Jézus reánk hagyott, s ha attól a fundamentomtól el nem akar térni, a mely felvettetett a világ fundamentomának fel- vettetése előtt, a mely a Jézus Krisz tus: úgy nem lehet más, mint a szabadság ápolója s a világosság s a ha ladás zászlóvivője. Hiszen Jézus azért öltözött emberi testbe, hogy véget vessen a sötétségnek s felszabadítsa az emberiséget a törvény igája alól. Minden szava, minden tette arra irányul, hogy szabaddá tegye az ö benne hívőknek lel két. A farizeusokkal s az Írástudókkal való vitatkozásai, mind mind fé nyes tanúbizonyságai annak, hogy ö nem akarja sem a világ feletti uralmat, sem azt, hogy a lelkek a betű igája alá vettessenek. És mégis alig nehány századdal az ö halála után, mennyire kiforgatja az emberi vélemény a jézusi törvényeket és parancsolatokat eredeti formáiból. A szeretet helyét zsarnokság foglalja el, az apostolok helyébe, a kiknek még életük sem volt drága a Krisztusért, világi uralomra törő s királyi jogokat gyakorló főpapság és pápaság foglalja el. A keresztyén vallás örök igazságait vaskezek zárják le s az evangyeliom hosszú időn át teljesen ismeretlen volt a népek előtt — s a keresztyén vallás nem volt egyéb, mint eszköz a papság kezében a világ feletti uralom megszerzésére és megtartására. Melyik a nagyobb veszély: az-e, a mely testünket, vagy a mely lelkünket fenyegeti? Bizonyára az utóbbi. A zsidók Egyptomban csak testileg voltak veszélyeztetve, de a keresz- tyénség a középkorban a legnagyobb lelki veszélynek volt kitéve. És ha Isten meghallgatta a zsidóknak az ö sanyargatóik miatt való kiáltásukat s megismerte szenvedésüket, mennyivel inkább meglátta a veszélyt, a melyet a papuralmi törekvések rejtőnek magukban a keresz- tyénségre nézve? (Folyt, köv.) Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Toppiczei Kornél NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. Iroda: Fiókiroda. 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. Erid-greport, Ct.
