Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-05 / 36. szám

2

Fenmanó egyházunk árvaházai.

A fort wayiii. Ind. árvaház rövid története.

Nagyon kevesen vannak az amerikai ref. magyarok között, a kik tudják, hogy az amerikai tömérdek pro testáns felekezet közül, melyik az, a mely bennünket segélyez. De még kevesebben vaunak azok, a kik ennek a vallásfelekezetnek, a mely oly nemesszivüen karolta fel a mi ii- gylinket, egyes főbb egyháztársadalmi munkájáról, csak halvány sej telemmel is bírnának.

Az egyház neve: Reformed Church in the United Stales. Méltó, hogy mindnyájan tudjak ezt.

Mint minden amerikai egyház, ez is végtelen nagy terjedelmű egyháztársadalmi tevékenységet fejt ki. Nemcsak arra gondol, hogy azokon a pontokon, a hol szükségesnek mutatkozik. uj lelkészi állásokat—missiókat állítson fel; nem csak Japánban és Klímában folytat széleskörű térítői munkásságot, hanem nagy gondot fordít az árva ügyre, s arra törekszik, hogy a felekezet árvái becsületes emberekké és jó keresztyénekké növeltessenek fel.

Lapunk missiót fog teljesíteni, ha testvéreinkkel megismerteti ennek a vallásfelekezetnek egyes intézményeit. Ez alkalommal szólani akarunk az árvaházakról. Ezekhez, a mennyiben mi is tagjai vagyunk e felekezetnek, jogunk van szólani.

Isten őrizzen, hogy valaha arra szoruljunk, hogy igénybe vegyük amerikai testvéreink szeretetét ebben az irányban is, — de mégis mindnyájunkat megnyugvással tölt el az a tudat, hogy ha az Isten úgy rendeli, hogy gyermekeink árván, minden gyámol nélkül maradjanak el, van hová fordulnunk, van hely, a hol gondozni, ápolni fogja őket a krisztusi szeretőt.

Ezek az árvaházak sok derék férfit és nőt neveltek már az egyháznak hazának és az emberi társaságnak.

Egy ilyen árvaházunk van Fort Wayne-ben, Indiánná államban. Csak egy mértföldre, gyönyörű szép magaslaton, honnan messze eltekinthet a szem, épült fel ettől a várostól az egyesült-államokbeli ref. egyházunk egyik emberbaráti intézménye, a fort-wayni árvaház. Két villanyos ut vezet az árvaházhoz, a mely egy 157 acernyi föld közepén több épületből áll. Ebből a 157 acre földből 120 már művelés alatt van. 10 acert foglalnak el az épületek, a kertek, az udvar, a park, a gyümölcsös és a játszótér. Habár a föld nem valami termékeny is, a jó és okos gazdálkodás Istannek áldása mellett évröl- évre gazdag aratást biztosit.

1882ben még csak kegyes óhajtás volt ennek az intézménynek felállítása s az illetékes egyházkerületek a North westi és “Central” egyház- kerület csak arról tudott beszámolni, hogy egy árvaháznak felállítása ezen a területen roppant nagy fon tosságu dolog, a mely égető szükség gyanánt nehezedik az egyházra. S az utóbb említett egyházkerület Gabon ban, Ohio állam e kis városában, akarta felállítani az árvaházat, de az árvaház ügyét előkészítő bizottságot felhatalmazta arra, hogy ott vegyen vagy béreljen ki helyet erre a célra, a hol jónak, alkalmasnak találja egy árvaháznak a felállítását.

A következő évben már azt jelenti a bizottság, hogy a munka megkezdődött Fort Wayne közelében, Indiana államban. Egy 57 acerböl álló földterületet vett meg a bizottság, 7000 dollárért s bemutatta a felállítandó épületek tervrajzait.

A bizottság ugyan nem rendelkezett elég pénzzel, de az Isten segedelmébe vetett hittel mégis munkához látott. Ugyanezen év aug. havában Rev. John Rettig az árvaház elnökévé választatott, ki is október havában foglalta el állását. Beköltözött a farm-on levő lakóházba s ott lakott egy árva gyermeket gondozva és nevelve. Az év folyamán az árvak száma kilencre szaporodott s a bevétel meghaladta a két ezer dollárt. A felügyelő bizottság ekkor megtette a lépéseket arra, hogy az intézmény bekebeleztessék s a következő év október havában az uj épületet nagy ünnepélyességgel felavatták. A szükséglet az intézmény növekedésével mind nagyobb és nagyobb lett. A szükséglet megnövekedésével azonban az egyház érdeklődése is nőtt. Az adakozás erre a célra nagyobb mérveket öltött, sőt nehányan nagyobb alapítványokat is tettek s egy pár hagyomány is szállott a jótékony intézet vezetőinek kezébe.

Ilyen körülmények között az igazgatóság képes volt arra, hogy még 100 acer földet vásároljon saz adósság egy jó részét kifizesse. Az 1884- ben felszentelt épület már 1890ben szűknek bizonyult s igy még ebben az évbon uj épületetet emeltek, mely 8000 dollárba került. Ugyan ebben az évben a ‘ ‘German Synod of the East”, a melyhez new yorki, south norwalki s bridgeporti egyházaink tartoznak, részt vett .a munkában. Az intézmény barátainak száma meg szaporodott s a jövedelem megnagyobbodott s az adósság néhány év múlva törlesztve lett.

Isten csodálatra méltóan oltalmazta, segítette ezt az árva házat. Mindenkor adott annyit, hogy az árvák felruháztassanak, eledelt találjanak az árvaház asztalánál s ezeken felül képes volt az igazgatóság arra is, hogy az árvák számára egy olyan otthont építsen, a mely az egész vallásfelekezetnek büszkeségét képezi s ma habár egy évtizede sincs annak, hogy az eszme testet öltött, az árvaház birtoka több mint 50 ezer dollárt ér meg. A fenntartó egyházkerületek mindent elkövetnek, hogy minél több árva találjon otthont ez árvaház falain belöl.

Az alapítás idejétől, 1882, aug. 1— 1901, aug. lig az árvaház összes bevétele volt $148 ezer 106 dollár és 29 cent. Összesen 285 gyermeket gondozott, a kik közül 9 halt el, a többi pedig ma is él s nyílt tanúbizonysága az igazi keresztyén szeretetnek. Jelenben 72 gyermeket nevelnek ebben az árvaházban és pedig 38 fiút és 34 leányt s az árvaház egész személyzete 85 tagból áll.

Mint egyházi intézetben fösulyt fektet az igazgatóság a gyermekek vallás erkölcsi nevelésére. Reggel és estve isteni tisztelet van s a gyermekek folytonosan ösztönöztetnek a biblia szorgalmas olvasására s az Ur Jézus igaz követésére. Vasárnap reggelenként a városi református templomok közül most az egyiket, majd a másikat keresik fel. Délután az árvaházban vasárnapi iskola tartatik s a felnőttek évröl-évre megkon- firmáltatnak egyik vagy másik ref. gyülekezet körében, a melynek lelkésze végzi a konfirmációi oktatást.

A gyermekek a városi iskolákat keresték fel tanulás céljából. Ez év elejétől kezdve azonban az árvaház telepén is van egy osztály a kisebbek részére. Ebben az osztályban egy tanitónö tanít, a kit a megye állított be. A nagyobbak ma is kijárnak a városi iskolába. Nyáron német nyelvű tanfolyamok vannak és igy a gyermekek egyszerre tanulnak meg angolul és németül. Az idősebbek mind a két nyelven Írnak és olvasnak. "

A testi nevelésre épen olyan nagy gondot fordítanak, mint a szellemére. Minden egyes gyermeknek dolgoznia kell, s erre tág tér nyílik a gazdálkodásban. A nagyobbakat üzletekben, mesterembereknél helyezik el s igy készítik el őket arra, hogy az élet nagy harcát át tudják harcolni.

Jelenben Rév. Ruf az árvaház vezetője, ki 1899. április 20 án foglalta el hivatalát.

Ruf tisztelendő ur scliweizi születésű s úgyszintén az árvák anyja, felesége is. S az igazgató bizottság a legnagyobb megelégedéssel és hálával emlékezik meg az ö• önfeláldozó nehéz munkálkodásukról.

Az Ur óvja és segítse őket nemes munkájókban továbbra is.

Vasárnapi iskola.

A bűnnek es megváltásnak eredete.

Alapige: I. Mózes III. 1—15.

A szent lecke felosztása: I. A kisértés. (15.) II. A bűn (16.) III. A bűn következményei (7:13.) IV. Az átok és az Ígéret (14—15.)

Ez a szó “Genesis” görög szó s azt jelenti: “kezdet.” A Mózes első könyvét nevezzük igy és pedig teljesen a tartalomnak megfelelöleg. Ez a könyv ugyanis az égnek, földnek, a tengernek, a napnak, holdnak és csillagoknak, a növényeknek, állatoknak és az embernek eredetéről beszél.

A kezünk alatti részben a bűnnek és a megváltásnak eredetét látjuk megírva Az ember, mint minden más, a mit Isten teremtett, jó volt. A paradicsombeli ártatlanság egész naivul van leírva a 11:25 versében. “Mindketten mezítelenek valának, az ember és felesége, és nem szó- gyelték azt.” Az ártatlanság erény lett az embernek szabad választása folytán. Az összes teremtmények között egyedül az embernek van szabad akarata s igy csak öt lehetett meg is kisérteni. Szabadsága, lehetővé tette benne a bűnt, de istenhez való hasonlósága adott neki isteni erőt az erényes élet folytatására is.

A szent leckében első sorban is az van megírva, hogy az ember miként esik el s ki van mutatva az, hogy a bűnnek minő hatása volt az emberre s Istenre. Ezt az elbeszélést, a melyet sokan “idealizált” históriának tartanak, akkor Ítélhetjük meg s annak igazsága csak akkor lesz előttünk teljesen világos, hogy ha a sátánnak mostan is folyó kisértéseit s a bűnnek hatását s következményeit vizsgáljuk. A bűn származásának

igazabb, egyszerűbb s még is megdöbbentőbb képét még senki se irta meg, mint a Genesis. Ez összeesik az örök erkölcsi törvényekkel. Ilyen képet csak olyan egyén rajzolhatott, a ki át tudta érezni az erkölcsi törvények magasztos voltát s összeköttetésben állott az Istennel, az által a tiszta, örök érvényű képzet által, a mely felnyitá előtte a világ legfontosabb kérdéseinek a nyitját.

I. A kísértés (1—5.) Kell a szebb egyszerűbb leírás, mint a hogy a Genesis leírja a kisértés történetet ? Nem ugyan ez a folyamat történik-e meg minden egyes ember életében ? A kisértésnek idealizált leírása az, de minden nap —habár más utón és módon — ma is megvalósul ez az egyes emberek életében. A kísértő egy kigyó volt. Egyike az Isten teremtményeinek. A világhoz tartozik s nem az éghez s nem is a pokolhoz. A mezőnek vadjai közül való, és a legravaszabb volt valamennyi között. A személyes ördögre itt egyáltalában nincs utalás. Ez a fogalom feltűnik másutt a bibliában, de itt a szerző kétségtelenül, egyedül a kigyóra gondolt. Még csak jelkép gyanánt se lehet elfogadnunk, habár igaz is, hogy a kisértés úgy jön reánk mint a kígyó, minden nesz nélkül, iparkodik, hogy csábitó befolyást gyakoroljon az áldozatra, a kire észrevétlenül támad. Utunkba fekszik láthatatlanul, ránk csavargodzik s mérgével megrontja vérünket s halált okoz. S a mint kigyót találunk mindenkoron, épen úgy az életben mindenütt találunk kisértöt.” (Marcus Dod’s. Genesis 2.)

A kigyó először az asszonyt támad ja meg. Az asszony engedékenyebb, esendőbb mint a férfi. A támadás módja a kíváncsiságot felébresztő kérdezösködés: “Csakugyan mondotta-e Isten, hogy a kert egy fájáról se egyetek ! ?” Pedig a kigyó nem felvilágosításért jött, hanem hogy segítsen ellenhatást támasztani az isteni gondviselés ellen. Az asszony ártatlanul ismétli az Istennek parancsolatát, a melyet adott volt a kert fáira nézve s azt a tilalmat, a mely a kert közepén álló fára vonatkozott. Az asszony tévedése első sorban abban állott, hogy hallgatott a kigyóra. El kellett volna futnia, de megállóit s kiszolgáltatta magát a támadásnak—s természetesen ö lett a legyőzött fél. A kigyó erre tovább megy és tagadásba veszi az Istennek igéjét. Ez már kétkedést támaszt az asszony elméjében.

“Bizony nem halltok meg—mond a kigyó, s itt Istent hamissággal vádolja — csak azért tiltott el titeket annak a fának gyümölcsétől, mert tudja, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyílnak a ti szemeitek s olyanok lesztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.” Ez a kigyó támadásának a legerősebb oldala. Kecsegtető ígéret ez. Magát a Jézust is ezzel támadta e sötétség fejedelme. Es Éva gyönge volt. Hallgatott a kísértő szavaira, a mely többet Ígért mint az Isten és mert a bűn hamarabb megtalálja a képzelt jutalmat, mint az erény.

Bennünk is ez a folyamat ismétlődik, a mikor megtámad a kísértő egyik vagy másik formában. Első a kérdés: Megtartóztassuk-e magunkat ? Természetes dolog-e a tűrés, a szenvedés ?—A második fokozat, a lelkiismeret szava, a mely emlókez%