Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-05 / 36. szám

2 Fenmanó egyházunk árvaházai. A fort wayiii. Ind. árvaház rövid története. Nagyon kevesen vannak az ameri­kai ref. magyarok között, a kik tud­ják, hogy az amerikai tömérdek pro testáns felekezet közül, melyik az, a mely bennünket segélyez. De még kevesebben vaunak azok, a kik en­nek a vallásfelekezetnek, a mely oly nemesszivüen karolta fel a mi ii- gylinket, egyes főbb egyháztársa­dalmi munkájáról, csak halvány sej telemmel is bírnának. Az egyház neve: Reformed Church in the United Stales. Méltó, hogy mindnyájan tudjak ezt. Mint minden amerikai egyház, ez is végtelen nagy terjedelmű egyház­társadalmi tevékenységet fejt ki. Nemcsak arra gondol, hogy azokon a pontokon, a hol szükségesnek mu­tatkozik. uj lelkészi állásokat—mis­siókat állítson fel; nem csak Japán­ban és Klímában folytat széleskörű térítői munkásságot, hanem nagy gondot fordít az árva ügyre, s arra törekszik, hogy a felekezet árvái be­csületes emberekké és jó keresztyé­nekké növeltessenek fel. Lapunk missiót fog teljesíteni, ha testvéreinkkel megismerteti ennek a vallásfelekezetnek egyes intézmé­nyeit. Ez alkalommal szólani aka­runk az árvaházakról. Ezekhez, a mennyiben mi is tagjai vagyunk e felekezetnek, jogunk van szólani. Isten őrizzen, hogy valaha arra szoruljunk, hogy igénybe vegyük amerikai testvéreink szeretetét eb­ben az irányban is, — de mégis mindnyájunkat megnyugvással tölt el az a tudat, hogy ha az Isten úgy rendeli, hogy gyermekeink árván, minden gyámol nélkül maradjanak el, van hová fordulnunk, van hely, a hol gondozni, ápolni fogja őket a krisztusi szeretőt. Ezek az árvaházak sok derék fér­fit és nőt neveltek már az egyháznak hazának és az emberi társaságnak. Egy ilyen árvaházunk van Fort Wayne-ben, Indiánná államban. Csak egy mértföldre, gyönyörű szép magaslaton, honnan messze eltekint­het a szem, épült fel ettől a várostól az egyesült-államokbeli ref. egyhá­zunk egyik emberbaráti intézménye, a fort-wayni árvaház. Két villanyos ut vezet az árvaházhoz, a mely egy 157 acernyi föld közepén több épü­letből áll. Ebből a 157 acre földből 120 már művelés alatt van. 10 acert foglalnak el az épületek, a kertek, az udvar, a park, a gyümölcsös és a játszótér. Habár a föld nem valami termékeny is, a jó és okos gazdálko­dás Istannek áldása mellett évröl- évre gazdag aratást biztosit. 1882ben még csak kegyes óhajtás volt ennek az intézménynek felállí­tása s az illetékes egyházkerületek a North westi és “Central” egyház- kerület csak arról tudott beszámol­ni, hogy egy árvaháznak felállítása ezen a területen roppant nagy fon tosságu dolog, a mely égető szükség gyanánt nehezedik az egyházra. S az utóbb említett egyházkerület Gabon ban, Ohio állam e kis városában, akarta felállítani az árvaházat, de az árvaház ügyét előkészítő bizottsá­got felhatalmazta arra, hogy ott ve­gyen vagy béreljen ki helyet erre a célra, a hol jónak, alkalmasnak ta­lálja egy árvaháznak a felállítását. A következő évben már azt jelenti a bizottság, hogy a munka megkez­dődött Fort Wayne közelében, Indi­ana államban. Egy 57 acerböl álló földterületet vett meg a bizottság, 7000 dollárért s bemutatta a felállí­tandó épületek tervrajzait. A bizottság ugyan nem rendelke­zett elég pénzzel, de az Isten sege­delmébe vetett hittel mégis munká­hoz látott. Ugyanezen év aug. havá­ban Rev. John Rettig az árvaház el­nökévé választatott, ki is október havában foglalta el állását. Beköl­tözött a farm-on levő lakóházba s ott lakott egy árva gyermeket gondozva és nevelve. Az év folyamán az árvak száma kilencre szaporodott s a bevé­tel meghaladta a két ezer dollárt. A felügyelő bizottság ekkor megtet­te a lépéseket arra, hogy az intéz­mény bekebeleztessék s a következő év október havában az uj épületet nagy ünnepélyességgel felavatták. A szükséglet az intézmény növeke­désével mind nagyobb és nagyobb lett. A szükséglet megnövekedésével azonban az egyház érdeklődése is nőtt. Az adakozás erre a célra na­gyobb mérveket öltött, sőt nehányan nagyobb alapítványokat is tettek s egy pár hagyomány is szállott a jó­tékony intézet vezetőinek kezébe. Ilyen körülmények között az igaz­gatóság képes volt arra, hogy még 100 acer földet vásároljon saz adós­ság egy jó részét kifizesse. Az 1884- ben felszentelt épület már 1890ben szűknek bizonyult s igy még ebben az évbon uj épületetet emeltek, mely 8000 dollárba került. Ugyan ebben az évben a ‘ ‘German Synod of the East”, a melyhez new yorki, south norwalki s bridgeporti egyházaink tartoznak, részt vett .a munkában. Az intézmény barátainak száma meg szaporodott s a jövedelem megna­gyobbodott s az adósság néhány év múlva törlesztve lett. Isten csodálatra méltóan oltal­mazta, segítette ezt az árva házat. Mindenkor adott annyit, hogy az ár­vák felruháztassanak, eledelt talál­janak az árvaház asztalánál s ezeken felül képes volt az igazgatóság arra is, hogy az árvák számára egy olyan otthont építsen, a mely az egész val­lásfelekezetnek büszkeségét képezi s ma habár egy évtizede sincs annak, hogy az eszme testet öltött, az árva­ház birtoka több mint 50 ezer dollárt ér meg. A fenntartó egyházkerüle­tek mindent elkövetnek, hogy mi­nél több árva találjon otthont ez ár­vaház falain belöl. Az alapítás idejétől, 1882, aug. 1— 1901, aug. lig az árvaház összes be­vétele volt $148 ezer 106 dollár és 29 cent. Összesen 285 gyermeket gon­dozott, a kik közül 9 halt el, a többi pedig ma is él s nyílt tanúbizonysá­ga az igazi keresztyén szeretetnek. Jelenben 72 gyermeket nevelnek eb­ben az árvaházban és pedig 38 fiút és 34 leányt s az árvaház egész sze­mélyzete 85 tagból áll. Mint egyházi intézetben fösulyt fektet az igazgatóság a gyermekek vallás erkölcsi nevelésére. Reggel és estve isteni tisztelet van s a gyer­mekek folytonosan ösztönöztetnek a biblia szorgalmas olvasására s az Ur Jézus igaz követésére. Vasárnap reg­gelenként a városi református temp­lomok közül most az egyiket, majd a másikat keresik fel. Délután az árvaházban vasárnapi iskola tarta­tik s a felnőttek évröl-évre megkon- firmáltatnak egyik vagy másik ref. gyülekezet körében, a melynek lel­késze végzi a konfirmációi oktatást. A gyermekek a városi iskolákat keresték fel tanulás céljából. Ez év elejétől kezdve azonban az árvaház telepén is van egy osztály a kiseb­bek részére. Ebben az osztályban egy tanitónö tanít, a kit a megye ál­lított be. A nagyobbak ma is kijár­nak a városi iskolába. Nyáron né­met nyelvű tanfolyamok vannak és igy a gyermekek egyszerre tanul­nak meg angolul és németül. Az idő­sebbek mind a két nyelven Írnak és olvasnak. " A testi nevelésre épen olyan nagy gondot fordítanak, mint a szellemé­re. Minden egyes gyermeknek dol­goznia kell, s erre tág tér nyílik a gazdálkodásban. A nagyobbakat üzletekben, mesterembereknél he­lyezik el s igy készítik el őket arra, hogy az élet nagy harcát át tudják harcolni. Jelenben Rév. Ruf az árvaház ve­zetője, ki 1899. április 20 án foglalta el hivatalát. Ruf tisztelendő ur scliweizi szüle­tésű s úgyszintén az árvák anyja, fe­lesége is. S az igazgató bizottság a legnagyobb megelégedéssel és hálá­val emlékezik meg az ö• önfeláldozó nehéz munkálkodásukról. Az Ur óvja és segítse őket nemes munkájókban továbbra is. Vasárnapi iskola. A bűnnek es megváltásnak eredete. Alapige: I. Mózes III. 1—15. A szent lecke felosztása: I. A kisértés. (1­5.) II. A bűn (16.) III. A bűn követ­kezményei (7:13.) IV. Az átok és az Ígéret (14—15.) Ez a szó “Genesis” görög szó s azt jelenti: “kezdet.” A Mózes első könyvét nevezzük igy és pedig telje­sen a tartalomnak megfelelöleg. Ez a könyv ugyanis az égnek, földnek, a tengernek, a napnak, holdnak és csillagoknak, a növényeknek, álla­toknak és az embernek eredetéről beszél. A kezünk alatti részben a bűnnek és a megváltásnak eredetét látjuk megírva Az ember, mint minden más, a mit Isten teremtett, jó volt. A paradicsombeli ártatlanság egész naivul van leírva a 11:25 versében. “Mindketten mezítelenek valának, az ember és felesége, és nem szó- gyelték azt.” Az ártatlanság erény lett az embernek szabad választása folytán. Az összes teremtmények között egyedül az embernek van szabad akarata s igy csak öt lehetett meg is kisérteni. Szabadsága, lehe­tővé tette benne a bűnt, de istenhez való hasonlósága adott neki isteni erőt az erényes élet folytatására is. A szent leckében első sorban is az van megírva, hogy az ember miként esik el s ki van mutatva az, hogy a bűnnek minő hatása volt az emberre s Istenre. Ezt az elbeszélést, a me­lyet sokan “idealizált” históriának tartanak, akkor Ítélhetjük meg s an­nak igazsága csak akkor lesz előt­tünk teljesen világos, hogy ha a sá­tánnak mostan is folyó kisértéseit s a bűnnek hatását s következményeit vizsgáljuk. A bűn származásának igazabb, egyszerűbb s még is meg­döbbentőbb képét még senki se irta meg, mint a Genesis. Ez összeesik az örök erkölcsi törvényekkel. Ilyen képet csak olyan egyén rajzolhatott, a ki át tudta érezni az erkölcsi tör­vények magasztos voltát s összeköt­tetésben állott az Istennel, az által a tiszta, örök érvényű képzet által, a mely felnyitá előtte a világ legfon­tosabb kérdéseinek a nyitját. I. A kísértés (1—5.) Kell a szebb egyszerűbb leírás, mint a hogy a Genesis leírja a kisértés történetet ? Nem ugyan ez a folyamat történik-e meg minden egyes ember életében ? A kisértésnek idealizált leírása az, de minden nap —habár más utón és módon — ma is megvalósul ez az egyes emberek életében. A kísértő egy kigyó volt. Egyike az Isten te­remtményeinek. A világhoz tartozik s nem az éghez s nem is a pokolhoz. A mezőnek vadjai közül való, és a legravaszabb volt valamennyi között. A személyes ördögre itt egyáltalában nincs utalás. Ez a fogalom feltűnik másutt a bibliában, de itt a szerző kétségtelenül, egyedül a kigyóra gondolt. Még csak jelkép gyanánt se lehet elfogadnunk, habár igaz is, hogy a kisértés úgy jön reánk mint a kígyó, minden nesz nélkül, ipar­kodik, hogy csábitó befolyást gya­koroljon az áldozatra, a kire észre­vétlenül támad. Utunkba fekszik láthatatlanul, ránk csavargodzik s mérgével megrontja vérünket s ha­lált okoz. S a mint kigyót találunk mindenkoron, épen úgy az életben mindenütt találunk kisértöt.” (Mar­cus Dod’s. Genesis 2.) A kigyó először az asszonyt támad ja meg. Az asszony engedékenyebb, esendőbb mint a férfi. A támadás módja a kíváncsiságot felébresztő kérdezösködés: “Csakugyan mon­dotta-e Isten, hogy a kert egy fájá­ról se egyetek ! ?” Pedig a kigyó nem felvilágosításért jött, hanem hogy segítsen ellenhatást támaszta­ni az isteni gondviselés ellen. Az asszony ártatlanul ismétli az Isten­nek parancsolatát, a melyet adott volt a kert fáira nézve s azt a tilal­mat, a mely a kert közepén álló fára vonatkozott. Az asszony tévedése első sorban abban állott, hogy hall­gatott a kigyóra. El kellett volna futnia, de megállóit s kiszolgáltatta magát a támadásnak—s természete­sen ö lett a legyőzött fél. A kigyó erre tovább megy és tagadásba veszi az Istennek igéjét. Ez már kétkedést támaszt az asszony elméjében. “Bizony nem halltok meg—mond a kigyó, s itt Istent hamissággal vá­dolja — csak azért tiltott el titeket annak a fának gyümölcsétől, mert tudja, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyílnak a ti szemeitek s olyanok lesztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.” Ez a kigyó tá­madásának a legerősebb oldala. Ke­csegtető ígéret ez. Magát a Jézust is ezzel támadta e sötétség fejedelme. Es Éva gyönge volt. Hallgatott a kísértő szavaira, a mely többet Ígért mint az Isten és mert a bűn hama­rabb megtalálja a képzelt jutalmat, mint az erény. Bennünk is ez a folyamat ismétlő­dik, a mikor megtámad a kísértő egyik vagy másik formában. Első a kérdés: Megtartóztassuk-e magun­kat ? Természetes dolog-e a tűrés, a szenvedés ?—A második fokozat, a lelkiismeret szava, a mely emlókez­%

Next

/
Thumbnails
Contents