Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-16 / 3. szám

lí. Évfolyam. o szám. Cleveland, 0. 190!. január 1<>. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-American Reformed Sentinel. miNGAKIAN AMERICAS HEB'. SÉNTFIJíKI.“ is the only Hungarian Reformed Weekly la the United States. It is published every Wednesday, by the „HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO.” 1942 E. MADISON AVB. OinVELAND, O. Editor in chief: Rev. Zoiutii Kuthy. Pastor of the ' Hungarian lief. Churih, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Pau! Konyha. Pastor cf the First Hungarian Kef. phurch, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cleveland, O. Feilow-labourer: Rev- Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Kef. Church, So. Chicago, Ills. A Z,, AMEE 1KAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap a% Egvesült Államokban. Megjelen minden ezer dán. Felelős szerkesztő •' Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál. pittsbumJ ov. ref. lelkész. Csutoros Elek. cleve.a-»— ev. ref. lelkész. Fömunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. lelkész.--------o---=--­Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő címére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő. Előfizetési ár egy évre: Amerikában $2.00 Magyarországra $2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész elmére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők.--------o-------­A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Entered at, the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter. Téli gondolatok. Mily kietlen, mily puszta most a természet. A kihalt me­zők göröngyein, a lombvesztett erdő kopasz ágai között, a koszorutlan halmokon mindenütt komor enyészet sátoroz. 'Az állatok téli tanyájukra vonulvá, rideg egyformaságban élnek. Nincs vidám élet, nincs élénkség. Nincs öröm sehol a természetben. A tél a külső világban ugyszólva leláncolja az életet, a munkásságot, a kedvet. Mily egészen másként van az az emberek között! Az ember, merő " ellentétben a külső természettel, a téli napok­ban élvez legtöbb kedvet, legtöbb örömet. Télen által ugy­szólva visszajövünk tűzhelyeinkhez és életünket kedveseink drága körében osztjuk fel. Vidor beszégetések közt rövidít­jük meg a hoszu esték unalmait, családi ünnepeket- ülünk itt a tengertuli idegenben is, megtartva édes magyar hazánk, nemzetünk ősi magyar szokásait; barátaink, rokonaink, sze­retteink bizalmas társaságában eléggé válik a 'hideg tél. Az ifjúság örömtől, boldogságtól dagadozva a mulatságok helyein vidám táncra kél. A bálházak megtelnek a vigadók sergével. Megannyi légi alakok lebegnek a vigadozók és mulatozók előtt égi tüztöl átsugárzottal!. Az ember a téli napokat örömeinél fogva legszebb tavaszszá varázsolja. Vájjon midőn különben a természet egy nagy tanító­mester, kinek intésére kell hallgatnunk, örömeink, s vigal­maink által nem teszünk-e tiltott, nem teszünk-e természet­elleni dolgot Ő Vájjon nem arra való-e tél ránk nézve, hogy mindenfelől az enyészetet látva, múlandóságunkról komo­lyan elmélkedjünk s rendeltetésünk mélyebb’ tIlkáit s jöven­dőnket fontolóra véve, az élet múlandó örömeit megvessük s magunkat a tökéletesebb élet boldogságára előkészítsük? Nem tagadhatni, hogy vannak hideg bölcsek, kik ezen kérdésekre igennel felelnek. De a keresztyén vallás ezt nem követeli. Az ember e földön ne legyen több, csak ember. Fogadjuk el, mit az élet nyújt szerény kezekkel. Bizonyára az emberi élet annyi boldogságot nem adhat, hogy az örök­kévalóságban lelkünk többet el ne fogadhasson. Halljuk meg csak, mit mond Pál apostol: “Örüljetek az Urban min­denkoron, ismét mondom, örüljetek." Nem, a keresztyén vallás nem tanítja, hogy-’ magunkat testileg teljesen megtagadjuk, hogy" az élet örömeit egyál­talában ne élvezzük. Csak azt kivánja. hogy az örömekben, élvezetekben tulcsapongók ne legyünk. Vagyis Pál apostol eme szavai: „örüljetek az Urban mindenkoron“, azt tetszik élvezhetjük az élet örömeit, de úgy, hogy Istent szeime- ink elöl soha el ne tevésszük, azaz tartsuk szemeink előtt a mi magasabb szellemi méltóságunkat, hogy a vidám­ság napjaiban is emlékezzünk meg arról, hogy’a földi örö­meink forrása is kiapadhat hamar, ennélfogva legfőbb sza­bály az elövigyázó mérséklet. Csak a menynyei örömek for­rása nem apad ki, ehhez Jézusunk vezet el, megtaláljuk azt igéiben, s e forrásból táplálhatjuk megunkat az örök életre. Jézus! válságunk fejedelme, te légy hát örömeink föforrá- sa, végezd el bennünk a jót’ s a mit elkezdettünk, hogy él­jünk tebenned s szent lelked lakozzék mi bennünk mindö­rökké.

Next

/
Thumbnails
Contents