Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-18 / 16. szám
4 Reformmozgalom a francia kalholiciz inasban. A francia kath. papok körében a reformmozgalom ügye az örvendetes fejlődés stádiumába jutott. Franciaországban küzd egyriiással a katholicizmusnak hazafias liberális és pá- pás ultramontán irányzata. Ugyanaz a or ongás, mely ma Spanyol- és Olaszországban észlelhető, a francia kath. papi köröket is kezdi foglalkoztatni. Igy,p. o. Meillon volt marse- illei lyceumi tanár egy röpiratában hangsúlyozta, hogy Franciaországnak életerős evang. reformra van szüksége s említi, hogya római papizmussal szemben való protestánssal nem építjük meg sikeresen a francia reformkatholicizmus ügyét. Ez iratból ismerni tanuljuk Franciaoszág 90 ezer kath. papjának képzettségét, neveltetését, életmódját és lelki állapot- ját, a kikkel a 84 püspök és érsek vajmi keveset törődik. A hazafiasabb irányú alsó papság sürgeti a szemináriumi papképzés reformálását, a theol. tanulmánynak intenzivebb művelését, a szertartásoknak szellemi irányban való átalakitását s egyszerűsítését s az iskolaügynek az egész vonalon való gyökeres fejlesztését. Meillon röpiratából továbbá, megtudjuk, hogy egyesek Páduai Szent Antallal és a többi szentekkel valóságos kufárkodást űznek, a minek aztán eredménye az, hogy “a néptömeg közönyös, a nők bigottak a férfiak at- heisták s Franciaország többi nem számítható a legkath. országok közé.“ Végül azt is megtudhatjuk a röpiratból, hogy rövid három év alatt 350 pap lépett ki a papság kötelékéből a nélkül, hogy áttért volna az evang. prot. hitre s jelenleg is ii ilyen kilépett kath. pap hallgatja a párisi prot. theol. fakultáson a theologiát. Megnehezíti az áttérést a képzés hiánya s a pápás fanatizmus, a melynek az illetők ki vannak téve volt paptársaik és feljebbvalóik részéről. A papság fanatikus része érzékies Mária- tiszteletbe merült s a párisi kiállítás alkalmával kongresszust is tartott. Ezek a jelenségek csak azt igazolják, hogy a papisztikus világuralom épen az ő országaiban hanyatlóban van s csak az idő és alkalom kell hozzá, hogy annak bilincsei széttöresSenek. Méltán mondotta egy. nagy francia politikus, hogy “Franciaországon már csak a protestantizmus segíthet!“ Anyai szív, és anyai szeretet. 1., A világ összes asszonyai közt csak egy érdemli meg szeretetünket, s ez: anyánk. .. 2., A szülőföldet micsoda varázsolja egyedüli igazi paradicsommá? Felelet: az anyai szeretet. 3., Az anyának halála az első veszteség, melyet gyermeke nélküle sirat. » 4., Az anyai szeretenek csak egy határköve van és ez a kő az anya sírján áll. 5., Nincs megragadóbb. mint az anyát látni gyermekével karján, és nincs tiszteletreméltóbb mint az anyát sok gyermeke közt látni. 6., Visszaélés az anyai szivvel, szentségtörés. 7., Az anya nemtője gyermekének. fogságában téritette meg Onesimust, a kolosséi polgárnak Filemonnak megszökött szolgáját. Amint Pál e szolgát előbbi urának visszaadta, akkép vezette Dévai is a kovácsmestert vissza urához, Krisztusához. Dévai mint prédikátor, mint térítő, hosszú időn át Dunántúl működött Nádasdy Tamás, dunántul leggazdagabb főurának pártfogása alatt. Dunántul mind e mai napig több gyülekezetben fennmaradt emlékezete; több helyen emlegetik, hogy az ő gyülekezetüknek Mátyás pap volt a reformátora. Megfordult az ország legkülönbözőbb részeiben, bejárta Dunántúlt, a Duna és Tisza közét, a tiszántúli vidéket, északi Magyarországot, sőt Stöckel Lénárd, Bártfa reformátora azt írja róla egyik levelében, hogy “már szinte Brassó felé jár.“ Élete végén Debrecenben találjuk őt mint prédikátort, a hol Melanchton szellemében működött, a ki Luther és Kálvin követőit egyesithetőknek vélte az által, ha Luther követői elfogadják Kálvin tanát az úrvacsorájára nézve, a melyet különben is csak egy hajszál választ el Luther felfogásától. III. A TANÍTÓ ÉS ÍRÓ. Dévai mint tanító is terjesztette a reformátió tanait. A reformatiónak egyik nem csekély érdeme, hogy mindenütt iskolákat is állított fel a templomok mellett. Gondoskodott, hogy ne csak a felnőttek hallgathassák az evangyéliomi igazságokat, hanem a gyermekek is Isten igéjének ama tiszta tejével tápláltassanak és azáltal erősödjenek az Ur Jézusnak szeretetében. De nem elégedtek meg az elemi iskolákkal, állítottak fel latin iskolákat is, melyekben a tudományos pályára készülőket oktatták. Ily iskolák felállításában a főurak és a városok vetélkedtek egymással. Mai, virágzó prot. főiskoláink nagyobb része a reformatióvalegyidős, ily intézetek az evangélikusoknál a soproni, pozsonyi s eperjesi, a reformátusoknál a pápai, debreceni és sárospataki főiskola. A reformátió terjedésének korában igen jó hírben álló latin iskola volt a szikszai Abaujmegyében, és ezen jó hir e- meléséhez nagy mértékben hozzájárult Dévai Biró Mátyás is, ki az 1540. és I54iik éveket töltötte ott mint tanító. Se- rédy Gáspár főur volt ez intézet fentartója, ő alkalmazta benne Dévait. De mivel ez az iskolában és az iskolán kívül való buzgó, apostoli tevékenységével magára vonta az egri püspök Frangepán Ferenc haragját, a püspök őt üldözni kez- dé s a királynál rendeletet eszközöl ki ellene. Ennek folytán Dévai az 1541. évben az országból menekülni volt kénytelen. Tanítói működéséhez, de már irói tevékenységéhez tartozik az “Orthographia hungarica, azaz igaz írásmódjáról való tudomány“ cimü müvének írása és kinyomatása. E mii i538ben jelent meg Ujszigeten, Sárvár mellett, Vas- megyé-
