Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-10-31 / 12. szám

I. Évfolyam. Cleveland, 0. 1900. október 31. 12. szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-American Reformed Sentinel. Entered at the Post Office at Cleveland, 0. as second class mail matter. AZ,,AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megjelen minden szerdán. • Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál. pittsbuntí ev, ref. lelkész. Csutoros Zlek, cleveuí*__ev. ref. lelkész. Főmunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref, lelkész.--------O---=--­Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő elmére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő.--------o-------­Előfizetési ár egy évre -- Amerikában $2.00- Magyarországra $2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész cimére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. „THE HUNG AR IÁN AMERICAN REF. SENTINEL“ is the only Hungarian Reformed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the \.HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO. ‘ 1942 E. MADISON AVE. CLEVELAND, O. Editor In chief '- Rev. Zouan Kuthy» Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Paul Konyha. Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref% Church, Cleveland, O. Fellow-labourer: Rev- Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills. Testvéreim, élőredjilmk:! Szivünk, lelkünk hálára buzdul az isteni kegyelmes gondviselés iránt, mely oda segitett bennünket, amerikai magyar reformátusokat, hogy mi, — kik a Biblia szavai szerint, úgy szólván, egy szál pálocával jöttünk által a mér- lietlen vizeken, — itt ez uj haza földjén is úgy megerősöd­hettünk, ugy-meggyökerezhettünk, hogy a saját templo­mainkban imádhatjuk immár a mi égi atyánkat, irgalmas jó Istenünket! Mint Izrael nemzetének szive, szája csor­dultig volt örömmel, melyet érzett Isten oltalmazó, gondos-. kodó jósága felett: úgy mi is méltán vehetjük ajkainkra a hála és dicséretmondás énekét, mert az Ur volt mi nékünk is segítségünkre mindez idáig. Emlékoszlopot emelhet­nénk, melyre felirni sem győznénk Istenünk hozzánk való jóságának megszámlálhatlan hizonyságait. Az Urat hívtuk segítségül munkánk kezdetén, s ime ő beléje vetett remény­ségünkben soha sem is csalódtunk. Legyen áldott mind­ezekért az ő szent neve! De testvéreim, hitfeleim, ha szétnézünk egyházi éle­tünk mezején, lehetetlen be nem látnunk, hogy sok ám még, nagyon sok az épiteni, a tenni való. Mi még az egyházi szervezkedésnek csak gyermekkorában vagyunk. Áldozat­készségünk, buzgóságunk Isten segedelmével nem volt ugyan hiábavaló, lelkesedésünk, hűségünk meghozta a nemes gyümölcsöket, de hol vagyunk még ahoz, hogy el­mondhatnánk: immár mindenek rendben vágynak! További munkásságra, az áldozatkészségnek talán az eddigieknél is erőteljesebb megnyilatkozására van szükségünk, hogy munkánknak diadalát is meglássuk. Krisztus anyaszent­egyházában nem lehet aludni, nem lehet tétlenkedni, mert isteni vezérünk maga mondja mi nékünk: az én Atyám folyton munkálkodik és én is ő vele! Krisztus egyházában holt tagok nem számítanak sem­mit, ezek olyanok, mint a gyümölcsös kertben a meddő füge­fa, melyet hiába nézett az Ur, rajta gyümölcsöt nem talált! Az ilyenek haszontalan és rest szolgák, melyektől egy napon az is elvétetik, a mivel bírtak vala. Isten azért adja nekünk a talentumokat, hogy azokat az ő neve, és az ő országa dicsőségére kamatoztassuk is. De hát, — mondja valaki, — hiszen azért van már 9 lelkipásztorunk, hogy azok végezzék az egyház építés mun­káját. A kik igy gondolkoznak, azok mellőzik az Evange­lium legszebb tanítását, melyet épen ref. vallásunk hozott elő abból a sötétségbő:, hova a kath. papság elrejtette volt. Feledik ugyanis, hogy: „ti mindnyájan királyi papság és szent nép vagytok!” A mi egyházunk alkotmánya megköveteli minden egyes hivőtői, hogy az egyház ügyei iránt cselekvőleg ér • deklődjön. Azt a munkát, meíy Isten anyaszentegyházá- nak építése körül minden egyes hívőre néz, senki el nem végezheti, csakis az illető egyén. Isten országában nem lehet fizetett egyéneket magunk helyett állítani. Isten a te szivedet, a te munkádat, a te szives érdeklődésedet, a te fáradozásodat kéri és kivánja tőled kedves testvérem. Az igehirdető is sokat tehet, de magában ő sem tehet mindent. És épen ez a pont az, hol sokjref. ember legtöbbet vét­kezik egyháza ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents